Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-20 / 297. szám
fm. n&mGt¥ m S ofM Egy kiállítás képei A falu a szocializmus útján Egy fél esztendeig tekinthetik meg megyénk falvaiban és városaiban az érdeklődők .,A falu a szocializmus útján” című országos kiállítást, amely az MSZMP KB kezdeménvezésére készült, s jelenleg a megyei pártbizottság előcsarnokában található. A művészi tablók, a színes fényképek, a jól áttekinthető összehasonlító számok képet ad ak a magyar falu életében, a felszabadulás óta. különösképpen pedig a mezőgazdaság szocialista átszervezése után végbement változásokról. A felvételek, dokumentumok alatt sehol nincsen odaírva, hogy hol készült. így az első önkéntelen reakció: mindez olyan, mintha itt, nálunk, Szabolcs-Szatmár- ban került volna lencsevégre. A földosztás első pillanatainak már-már fakuló dokumentuma előtt épp így érzünk, mint akkor, amikor a növényvédő-repülő előtt ott áll a mai parasztember. És ez a felismerés az, ami talán a legfontosabb. A kiállítás egésze világosan példázza: a magyar falu változása nem egy-egy magyar táj sajátossága, hanem jellemző folyamat szerte az országban. Amikor a tablók előtt álló emberek beszélgetésének foszlányait el-e"'.apja a figyelő fül, az is világossá válik: az általános fejlődést senki nem tekinti véletlennek. Megfogalmazódik újra és újra: a munkásosztály, mint a parasztság érdekeinek legkövetkezetesebb képviselője eszmei, politikai, anyagi segítségével valósult mindez meg. Vagyis nem kisebb dologról van szó: a munkásosztály és a parasztság szövetsége viszonylag igen rövid idő alatt döntötte el az évezredes pert, és teremtett lehetőséget ahhoz, hogy a falu népe felemelkedjék anyagilag szellemileg megerősödjék. a tudomány. a technika, a szociális vívmányok birtokosává váljék. Akik megyénkben, amely agrárjellegű, megtekintik a falu a szocializmus útján című kiállítást, összesítve láthatják mindazt, aminek részesévé váltunk Mert bizony gyakorta előfordul hogy a napi munka, sietés közben szinte észre sem vesszük mi is változott, mi is formálódik köröttünk! Ez így egyben imponáló látvány. Mennyire nem sablonos itt a hidroglóbusz! Milyen természetes — és szinte elbűvölő — a mezőgazdaság technikai alkalmatosságainak színes seregszemléje. És mennyi megkapó van abban, hogv a kénen látható tarkaruhás esküvői menet járdád vonul az anyakönyv- Veze+nhöz? Látjuk. hiszen látnunk kell saját életünk tükrét, annak szép oldalával, de számtalan gondjával is. Mert A kiállítás tablói előtt amikor egy-egy számadatot, vagy éppen szép képet látunk, elmerenghetünk azon is. hogy mennyi minden teendőnk van még. Ki ne tudná, hogy még kevés fal- vainkban az óvoda? És mennyire égető gond Szabolcsban hogy a lakosság igen nagy része él még tanyákon! És vajon nem ébreszt rá ez a tárlat sokakat arra, hogy gyorsabban kell építeni tanyai kollégiumokat, modernebb iskolákat? Egy kissé ösztökélő is mindez. Vezetőt éppúgy gondolkodásra késztet, mirit majd azokat a falusiakat, szövetkezeti, állami gazdasági dolgozókat. akik saját tudásukkal, erejükkel a tetemtő tartalékok mérhetetlen kincsesházát hordják magukban. A Magyar Szocialista Munkáspárt a X. kongresszuson célul tűzte ki a parasztság életszínvonalának, ellátottságának gyorsabb növelését, hogy az megközelítse a munkásosztályét. A bemutatott anyag is példázza: ezt a célt már a kongresszust követő években sikerült elérni. A falusi lakosság életkörülményei közelebb kerültek a városban élőkéhez. Mindez azonban már jelöli a következő célt, a még nagyobb mértékű közeledést, ami helyi és népgazdasági erőfeszítéseket egyaránt megkíván. A most útjára induló kiállítás. amelyben benne érezhetjük magunkat, megyénket, parasztságunkat, így igen sokatmondó. Különösen nekünk, itt Szabolcsban, ahol igen sok közös gazdaságunk gazdálkodik kedvezőtlen körülmények között, ahol talán más területeknél jobban érezhető a múlt történelmének több nyomasztó öröksége, ahol a mezőgazdaság forradalmi alakulásával egy időben születik iparunk, bonyolultan jelentkezik korunk minden kérdése. Érdemes tehát gondosan, a képeken túl, azok mögé is nézni, hiszen a szép és meggyőző tablók biztatást, tanulságot adnak. Hogy érdemes-e? Nos, ha csak azt nézzük, hogy népgazdaságunk minden hatodik forintját a mezőgazdaság termeli akkor máns azt mondjuk: igen. Ha még tovább számítunk és rájövünk: egy mezőgazdasági dolgozó kilenc ember növekvő igényei számára termeli meg az élelmiszerszükségletet, akkor még meggyőzőbb a válasz. De talán mindezeknél sokkal fontosabb: kibontakozik előttünk a kommunisták vezette dolgozó nép közös történelmi célja: a szellemi és fizikai munka, az ipari és mezőgazdasági munka, a falu és a város közötti különbség fokozatos csökkentése és leiszámolása, az egyaránt magasszintű élet- és munkakörülmények létrehozása. á szocializmus teljes felépítése. És ekkor már a tablók, a képek megyénk sorsán túl tízmillió embert érdekelnek, (bürget) Béremelés, könnyítések a munkában az erdőgazdaságnál (Tudósítónktól) Huszonhárom termelő- egység mintegy negyven képviselője részvételével tartott a közelmúltban nő-aktívát a Felsőtiszai Erdő- és Fafeldolgozó gazdaság. Az értekezletnek — amelyre az üzemek nőfelelőseit és szocialista brigádvezetőnőket hívtak meg — az volt a célja, hogy értékelje a párt Központi Bizottsága 1970. februári határozatának végrehajtását, illetve az ennek szellemében készült gazdasági intézkedési terv felülbírálását. Termann István igazgató beszámolójában azokról az eredményekről szólt, amelyek az elmúlt három évben a nődolgozók élet- és munkakörülményei Javítása érdekében születtek, és vázolta a közeljövő legfontosabb feladatait. Megállapította, hogy amit a gazdaság vezetése tett az elmúlt években arra szükség is volt, annál is inkább, mivel a gazdaságnak 1300 nődolgozója van, (a létszám 30 százaléka). Legtöbb nődolgozót a faipari üzemekben foglalkoztatják, így természetesen ott történt a legtöbb intézkedés szociális helyzetük javítása érdekében. A IV. ötéves tervben ösz- szesen 32 millió forintot fordít a gazdaság különféle szociális, munkavédelmi beruházásokra. Ebből az összegből például az elmúlt évben építettek 1 millió 300 ezer forintért szociális rendeltetésű épületet a tiszalöki fa- feldolgozó üzemben. A nyírbátori fafeldolgozóban az idén korszerűsítették az üzemet. Jövőre pedig a baktaló- rántházi erdészetnél létesítenek szociális helyiségeket. A fafeldolgozó üzemeknél nagyarányú bérfejlesztést hajtott végre a gazdaság, mint már említettük, a nődolgozók többségét ezekben foglalkoztatják. Megszüntették a nők éjszakai műszakját, és ugyancsak a nődolgozókat érinti, hogy a gazdaság 700 ezer forinttal járult hozzá az óvodák bővítéséhez. Az üzemegészségügyi helyzet, valamint az üzemorvosi hálózat kiépítésében is jelentős előrehaladás történt. Jelenleg tizenegy üzemben rendel orvos, heti négy órában. Eddig több, mint száz nő szerzett szakmunkásbizonyítványt és a gazdaság a jövőben lehetővé teszi, hogy évente újabb 35—40 nő szerezze meg a szakmai képesítést igazoló okmányt. Babolcsi Pái CSEREBERE.. A jogos és az álhiba A Centrum Áruház helyettes igazgatójával beszélgettünk a karácsony előtti napok forgalmáról és arról mi- • ként történik a hibás áruk átcserélése? Ez már gyakorlat, hogy a kereskedelem nemcsak az ünnepek előtti forgalomra készül fel, hanem az azt követő igények kielégítésére is. Ezek közé tartozik elsősorban az úgynevezett „árucserék”. Köztudott, hogy az ajándékozott, ha nem ízlésének megfelelő ajándékot kapott, vásárlási blokk nélkül jelentkezik az áruházban és másutt is, hogy árucserét szeretne lebonyolitani. Természetesen ennek nincs akadálya abban az esetben, ha olyan ajándékárut akar becserélni, amelyet a cserélés helyén vásároltak. A kereskedelmi gyakorlat szerint a cserék forgalmát 8 napon belül kell lebonyolítani. Természetesen vannak kivételes esetek, amikor a vásárló, vagy az ajándékozott nem tartózkodik itthon, vagy betegsége miatt nem tudja ezt a határidőt megtartani. Ilyen esetben az árucserét későbbi időpontban is végre lehet hajtani. A cserék lebonyolítását elsősorban az áruházak osztályvezetői végzik. Legegyszerűbbek azok az esetek, amikor ugyanazon fajtájú áruk kerülnek cserére. Számítani kell olyan esetekre is, amikor gyári hibás árut kell átvenni, átcseréiní. Az utóbbi időben ez már kevésbé jelentkezik, mert a vállalat mielőtt forgalomba hozná az árukat, szigorúan megvizsgálja annak minőségi formáját is. A gyári hibás áruk cseréjére nem közvetlenül az ünnepek után, hanem csak a későbbi időkben kerülhet sor, mert ezek a hibák csak bizonyos Idő után hordás közben jelentkeznek. Különösen a cipőáruknál van jelentős mennyiségben árucsere-igény. Természetesen vannak úgynevezett „notórius cserélők”, akik azzal dicsekednek, hogy állandóan új cipőben járnak, mert két- három hónap viselés után átcserélik újra a hibás árut. Ezeknél az eseteknél nagyon nehéz elbírálni, hogy a cipő hibája minek a következménye. Gyári hiba-e, vagy hordás közben jelentkezett. Ennek elbírálását az osztályvezetők végzik. Beszélgettünk az úgynevezett „hiánycikkekről” is, amelyek voltak és lesznek is: teljesen kiküszöbölni szinte lehetetlen. Az ünnepek előtti vásárban hiánycikként elsősorban a férfi ingpulóverek jelentkeztek. Még egy kiugró hiánycikk a magnó. Sokan kifogásolták, hogy nylon-ingekből sincs jelentős készlet. Az ok: a nyloning, mint divatcikk „visszavonult” Helyette szintetikus, férfi ingek kerültek forgalomba. Ezeknek viselése jobb és egészségesebb. Külön sikert aratott a japán kevert szintetikus anyagból készült tetszetős férfi jng — sajnos meglehetősen drága áron. Az ünnepek utáni hetekben érezhető lesz-e a fokozott vásárlás? A válasz: a kereskedelem és a Centrum Aruház is úgy készült fel az 1974. év első hónapjaira, hogy új és még szebb áruféleségekkel áll majd a vásárlók rendelkezésére. Parkas Pál Most a szabálysértések olyan durva megnyilvánulási formájával foglalkozom, melyet a törvény bűntetté nyilvánít és garázdaságnak nevez. A törvény szerint e bűncselekményt olyan közösségellenes magatartás valósítja meg, mely másokban megbotránkozást, riadalmat kelt. vagy annak keltésére alkalmas. E bűncselekményt elsősorban az iszákos, alkoholista, s ilyen állapotban kötekedő izgága személyek követik eL A 26 éves. már háromszor büntetett tsz-tag terhelt, aki a tsz-ben folyó évi március haváig csupán 20 napot dolgozott, június 10. napján „unalomból” italozott a ho- dászi italboltban. A délutáni órákban erősen ittas állapotban a Cukrászdába ment. ahol 40—50 személy tartózkodott, főleg nők és gyermekek. Tőrkéssel a kezében, káromkodások kíséretében három vendéget leszúrássai fenyegetett, s olyan riadalmat keltett, hogy a vendégek egyrésze elmenekült. Előző büntetéseire is tekintettel. a bíróság jogerősen 1 évi és 2 hónapi — fegyházban letöltendő — büntetést szabott ki. A garázdák nem kímélik a legközelebbi hozzátartozóiGARÁZDASÁG, ALKOHOLIZMUS „Unalomból italozott...41 kát. családtagjaikat sem. Az egyik terhelt már a reggeli órákban pénzt kért italozásra a feleségétől, mivel nem kapott, őt megverte. Ezután az italboltba ment, majd a délutáni órákban a kölcsönkért 10Ó,— forintból tovább poharazott. Ittasan tért haza. s feleségét ismét bántalmazta. A 9 éves. ágyban fekvő beteg gyermeknek sikerült az ablakon át elmenekülnie. majd a felesége — magával vive a másik kisebb gyermeket — a szomszédnál talált menedéket. Ezután a garázda férj és apa, baltával a kezében az utcán ordítozott és fenyegetőzött. A családi béke visz- szaállítására tekintettel a bíróság felfüggesztette próbaidőre a kiszabott 6 hónapi szabadságvesztés büntetés végrehajtását. A garázdák gyakori működési területe a vonat, az utazás. A televízió a Budapest—Záhony között közlekedő munkásvonatról adott néhány képet Nem nehéz elképzelni, hogyan láthatják el feladatukat a MÁV dolgozói, különösen ha a jegyvizsgáló nő, aki nem azért van szolgálatban, hogy a részegek, garázdák molesztá- lását sértegetéseit tűrje. Mi az eredmény? Garázdasággal kapcsolatban elkövetett hivatalos személy elleni erőszak. aminek a büntetése 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés. A tettes rendszerint előzetes letartóztatásba kerül és á családja hiába várja haza. Még mindig nagyszámú dolgozó utazik távoli munkahelyre a megyéből, akiknek nagy része becsülettel megállja helyét a termelésben és a munkásszálláson sincs ellene komolyabb kifogás. Méltán érdemelnének kulturáltabb utazási lehetőséget. de nagyobb ellenőrzést kellene gyakorolni a vállalatoknak is. Nem lehet ugyanis közömbös, hogyan viselkedik a dolgozó az üzem, a gvár kapuján kívül, s milyen körülmények között Jut haza a családjához. Az üzemi kollektíva nevelő hatása nagyon hiányzik e területről. A bíróságok a bűncselekményt elkövető alkoholistákat kényszerelvanókezelésre kötelezik, amire a bűncselekmény elkövetése nélkül is van lehetőség. Már 1962. évben törvényerejű rendelet tartalmazott széleskörű rendelkezéseket, melyeket 1966- ban újabbak követtek. Ezek lehetővé teszik, hogy azt az alkoholistát, aki többek között a családját, kiskorú gyermekeinek fejlődését veszélyezteti. a közrendet, illetve munkahelyén a munkát ismételten zavarja, a tanács vb. egészségügyi szak- igazgatási szerve gondozáson való részvételre kötelezze, ami magába foglalja az el- vonókezelést is. Kik tehetnek ilyen javaslatot a tanácshoz? Többek között maga a tanács egészségügyi állandó bizottsága, a községi tanács vb titkára, a gyámhatóság» a rendőrség, % Peronon A vasárnapi Tokaj- Expresszre Nyíregyházán helyjegy nélkül szállt fel egy utas, mert az Ibrányból érkező autóbusz késett, igy nem volt Ideje helyjegyet váltani. A jegyvizsgáló az utast 40 forint bírság megfizetésére kötelezte. A vasút képviselője helyesen cselekedett, hiszen a vasúti díjszabás törvényerejű rendelet és az említett utas (részben önhibáján kívül) nem tett eleget a rendeletnek. De... Ugyanennél a vonatnál a vasút sem tett eleget az utasok jogos elvárásainak. A négyes számú kocsit Nyíregyházán ..kisorozták” a vonatból és nem állítottak be helyette másikat, pedig lett volna rá idő indulásig. A négyes kocsi utasai — helyjeggyel a zsebükben —- ülőhelyet kerestek. A dohányzók többsége a nem dohányzó fülkében, a nem dohányzók többsége pedig a dohányzó tülkében talált helyet, de jó né- hányan a peronon utaztak. Találó volt annak az utasnak a megjegyzése, aki az egyes számú kocsiban kapott helyét: „Négyesre számítottam és egyest kaptam. Pedig a mulasztó vasutasok érdemelnek egyest”. (nábrád!) munkahely igazgatója, ve-; zetője és szakszervezeti bizottsága, továbbá az alkoho-í lizmus elleni küzdelem társadalmi bizottságai. Bőven van tehát lehetőség a kezde. ményezésre, amit alaposabb ban kellene kihasználni. Ezen kívül a munkahelyeken működő társadalmi bíróságok is hathatós rendelkezésre jogosultak az alkoholistákkal szemben. A bűnüldöző hatóságók csak bűncselekmény elkövetése esetén járhatnak el. A társadalmi védekezésnek azonban — a bűncselekmények megelőzése érdekében — már korábban kellene érvényesülni. Az alkoholos állapotban bűncselekményt elkövetők — alkalmi Ittasak — rendszerint megfelelő környezeti hatások alatt tá- voltarthatók a bűncselekmény elkövetésétől. Ezt igazolja, hogy józan állapotban tiszteletben tartják a törvényeket, s csak ittasságuk idején verekednek, garáá. d átkodnak. Az üzemi kollektívákra, a társadalmi szervekre tehát nagyobb felelősség vár. Or. Varga Andrá* csoportvezető
