Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-07 / 286. szám
t UM «SfW-JXGYAlÖftgSXif T975. Seeem^ef ff* fer I Újdonságok •#• Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban ■ ■ -- -- .... - - --------------------------- ---------— .. . — A tápanyag-utánpátlás gondjai Több műtrágya, raktár és speciális gép kell A tápanyag utánpótlás és műtrágya tárolás helyzetéről tárgyalt egyik ülésén a Nyírségi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége. Leszögezték, hogy a növény termeszt és színvonalának emelése, a termésátlagok fokozása, valamint a terméseredmények ingadozásának mérséklése, a talaj termőerejénék fenntartása, illetve növelése útján érhető el. Ezt a célt tervszerű tápanyag utánpótlással, szerves és műtrágyák alkalmazású- val, továbbá — a legkritikusabb helyeken — talajjavítással érhetjük el- A nyírségi tájon a talajok tápanyagtartalma alacsony, szerkezetük leromlott, ezért a termelés növelése érdekében mind a szervestrágyázást, mind a nagyadagú műtrágyázást alkalmazni kell, A szervestrágya ellátottság döntő módon az állatállomány függvénye, ezért nem növelhető tetszés szerint egyik napról a másikra. A talajerő visszapótlását elsősorban a műtrágya adagok növelésével kell biztosítani. Viszonyaink között — különösen a burgonyatermesztő gazdaságokban — a zöldtrágyázást is alkalmazzak az üzemek. A statisztikai adatok. valamint az agrotechnikai követelmények alapján megállapítható, hogy a jelenleg felhasznált szervestrágya mennyiség lényegesen elmarad az optimálistól. A műtrágya felhasználás az. utóbbi években a szövetség területén is viszonylag gyorsan emelkedett. Ennek oka. hogy a művelt földterület nem növelhető tetszés szerint, ezért az egyre nagyobb igények kielégítésére a termésmennyiséget kell állandóan emelni. Ez egyebek mellett több műtrágya fel- használásával lehetséges. A maximális felhasználástól ennek ellenére még jelentősen elmaradtak. Ezt részben a korlátozott készlet, ellátási zavarok, részben a gépesítési színvonal elmaradottsága, helyenként ‘-zemléietbeli hiányosság okozza. A műtrágya felhasználás emelkedésének eredménye legjobban a kenyérgabona, kukorica termésátlagainak utóbbi években elért jelentős növekedésén mérhető le. Az egyes növények alá felhasznált műtrágya mennyiség területenként és gazdaságonként nagy eltéréseket mutat, Műtrágya felhasználásunk az országos átlagtól 10 százalékkal elmarad. Alapműtrágyák használata mellett — különösen \gyümölcsösben — egyre nagyobb jelentősége van a folyékony műtrágyáknak. Az összes műtrágya felhasználás szövetségi szinten évi 55—60 ezer tonna, 70—75 millió forint értékben. A nem kielégítő gyártási és raktárkapacitás miatt sem a gyáraknak, sem a kereskedelemnek nincs megfelelő tartaléka. A vizsgálatok szerint a mezőgazdáságban felhasznált műtrágyáknál a nem megfelelő raktározás miatt 15—25 százalékos mennyiségi és hatóanyag veszteség keletkezik. A szövetkezetek a hagyományos termelési rendszereket alkalmazzák. Már jelenleg is, de a következő években még fokozottabb mértékben előtérbe kerül a zárt termelési rendszerek bevezetése. A termesztési rendszerekre kidolgozott technológia alapján az eddigiektől több műtrágya kell felhasználni. Ezért is várható, hogy a műtrágya felhasználás a következő években lényegesen növekedni fog. A gyümölcs rekonstrukció során igen nagymennyiségű szerves anyagra és műtrágyára lesz szükség. A tápanyaggal való feltöltés érdekében hektáronként be kell dolgozni mintegy 600 mázsa szerves és 50 mázsa vegyes műtrágyát. A Dáliaprogram egyre szélesebb körű elterjesztésével a rétek és legelők fűhozamának a növelése elengedhetetlen. A gyenge adottságú termelőszövetkezetekbe» az alacsony termésátlagok kialakulását a termőhelyi adottságokon kívül a nem megfelelő tápanyag utánpótlás okozza. A szövetségi átlagtól is alacsonyabb ezekben a szövetkezetekben a felhasználás. A tápanyagutánpótlás gépesítése a szövetkezeteinknél további fejlesztést igényel. A szalmás istállótrágya kezelése és kiszórása a jelenleg alkalmazott gépekkel és berendezésekkel (markoló-rakodók, pótkocsik, trágyaszórók), teljesen megoldható. A folyékony trágyák kijuttatásához a szippantó kocsik alkalmazása mellett fel kellene készülni a trágya öntözőberendezésekkel történő kijuttatására. A szilárd műtrágyák zsákolt és ömlesztett formában kerülnek forgalmazásra. 4 teljes gépesítés csakis a műtrágya tárházak létrehozásával oldható meg. Ezzel egy- időben lehetne áttérni az anyagmozgatás, az előkészítés, a szállítás, a kiszórás komplex gépesítésére. jól halad a termelési szerződések kötése A jövő évi szerződéskötések jó ütemben kezdődtek el, s az elmúlt évhez képest idén a megállapodások gyorsabban jönnek létre. A szerződéses feltételekről az illetékesek jelenleg még tárgyalásokat folytatnak. Néhány állati terméknél, illetve növényi terménynél azonban már rendelkezésre állnak az első adatok; ezek szerint a vágósertés szerződéskötés eddig a tavalyinál kedvezőbben alakult, 20 százalékkal nagyobb állományra akadt eddig szerződéses partnere a felvásárló vállalatoknak, (némileg gondot jelent, hogy a háztáji gazdaságok —ahol a sertésállomány több mint felét tartják — egyelőre nem ajánlottak fel az 1972—73. évinél nagyobb kínálatot, ezen a helyzeten a szerződések szorgalmazásával változtatni akarnak a vállalatok.) A cukorrépa szerződésekkel is előbbre tartanak, mint tavaly ilyenkor, s ezer hektárral nagyobb termőterületre kötöttek eddig többéves szerződést. Mindent egybevetve az előirányzott terület csaknem 93 százaléka „papíron" már a cukorrépa termesztők rendelkezésére áll, 8000 hektárra azonban még szerződéses partnert vár a cukoripar. A tavalyinál előbbre tartanak eddig a dohánytermelési szerződések kötésével is. Gyümölcs, zöldség és burgonya szállítására is aláírták már az első megállapodásokat. Különösen kedvezően alakultak eddig a konzervipari szerződések. „GOMBAGVáR” BAK SON. A Dél-Alföld legnagyobb gombatermelő üzeme épült fel 10 millió forint beruházással Csongrádban, a bá’ 1 Magyar—Bolgár Barátság Tsz-ben. Az új létesítmény bázisüzem, amely nemcsak termel, hanem oltóanyaggal lát el más gazdaságokat. Egész évben minden héten 20—30 mázsa gombát szállítanak hazai piacra, illetve exportra, elsősorban az NSZK-ba. (MTI Foto Tóth Béla) Ali így csináljuk Erdősítés a nyírlugosi termelőszövetkezetben A nyírlugósi Szabadság Termelőszövetkezet földjé. nek alig négy az átlagos aranykorona értéke. Az 1630 hektárt kitevő közös határ háromnegyed része gyenge laza- és futóhomok. Fő növényé a rozs. Nem véietléÖ, flbgy a • szakvezetés művelési ágváltoztatást há- tárcé^MMP^iT ^ÉintófökfiW gazdálkodásra bizonytalan területekre erdősítési, erdő, hasznosítási programot dolgoztak ki. Erről beszélgettünk dr, Miklóssy Ferenc elnökkel és Hatvani Gyula főagronómu&sal. Hat éré kezdődött — A művelési ágváltoztatás szükségének felismerése már legalább tíz éve ismert és gyakori beszédtéma nálunk — mondja az elnök. — Tényleges megvalósítása pe. dig hat éve kezdődött. Az első évben 30 hektáron ültettünk cellulóz nyárcsemetét, S ez idő szerint 186 hektár (mintegy 325 hold) erdőtelepítésünk van. A terv szerint, a következő két évben még 120 hektár közös területet erdősítünk. A tsz határának körülbelül egy. ötödét. De ez sem a végső cél. Kilencszáznyolcvanig az arányt tovább javítjuk. Legtöbbet nyárfát, aztán akácot, tölgyet, sőt fenyőt is telepítünk. — Elfogadott és igazolódik a tétel — egészíti ki a helyzetismeretet a főagronómus — a mienk és hasonló termelőszövetkezetekben csupán egy ágazat fejlesztésével átfogó és biztonságosan tartós eredményt nem lehet elérni. Érthetjük ezt nálunk az almakultúrára. Ismerünk közeli esetet, amely szerint egyetlen kedvezőtlen esztendő mennyire legyengítheti a közös gazdaságot. — Vég® a szakirányítás és nem utolsósorban a párt- szervezet segítségévtl, a művelési ágváltoztatást kívánók keriiltek többségbe. A közgyűlés szavazott az erdősítési program mellett. És „kiderült”, az erdősítés-érdőtartás is jelentős munkaigénnyel jár. A ta- ‘fájelőkészítés, csemeteszál- •litás, ültetés, ápolás a gépesítettség és a kézimunkaerő jórészét igénybe veszi. Főleg a fiatalok foglalkoztatasa válik tervszerűbbe. — A magasabban fekvő táblarészek kivonása a szán. tási művelésből lehetővé teszi, hogy a jó minőségű, mélyebb fekvésű területek hasznosítását is intenzíven fokozzuk A kedvezőbb gép- hasznosítás es munkamegosztás pedig biztosítja a sürgős feladatok kedvező időben történő végzését. Egyik példa erre az idei akna termés helyzete. Terveztünk hetvenöt vagon aknát. Ezzel szemben közel száz vagonnal értékesítettük, kilóját átlag öt forinton felüli árban. Tízszeres éríék Az el<?ő 30 hektárnyi erdőtelepítést a tsz „házi tervezés” és kivitelezési szervezés alapján végezte el. A kővetkezőben már igénybe vehette a Nyírségi Tsz-ek Területi Szövetség erdészeti szakcsoportja segítségét. Aminek munkáját jóváhagyta az illetékes szakfelügyelőség is. — Továbbra sem mellőzzük a tudományos segítség igénybevételiét — hangsúlyozza az elnök. — Egyik biztosító feltétele ez a sikernek és az állami támogatás elnyerésének. Ugyanis, a jelenlegi rendelkezések értelmében a dotációt, a inegere. dés százalékában kaphatjuk. S a természeti és talajviszonyainktól függően a meg- eredés 50—70 százalék között változik. Ettől jobb eredményt aligha tudunk elérni. Így a pótló telepítést saját erőből kell elvégezni. De ezt a kockázatot vállalfitihk kell. Kiszámítottuk, egy hektár kitermelésre „érett” erdő értéke, rozstermeléshez hasonlítva, annak tízszeresét is meghaladja. A fához erdész is keli Nem kerülhető meg a kér. dés: nagyterületű erdő fenntartásához, hasznosításához kellő képzettségű szakemberre van szükség. A lugosi tsz-ben már is több erdészeti szakmunkás fiatal dolgozik. Hatan most is tanulnak. Két fiatal a tsz ösztöndíjasa erdészeti szakközépiskolába jár. Hét-tíz év múlva mintegy fél száz erdészeti szakmunkást kívánnak foglal, kozta tni. — A környéken más gazdaságok is tartanak erdőt vagy telepítését tervezik.' A szövetség konkrét segítséget ad ebben. Reméljük, kellő időben sikerül létrehozni egy életképes erdőhasznosítási társulást, amely összefogja és irányítja a tájegységen a közös erdők telepi, tését. kitermelését, felújítását, általában a fafeldolgozást, hasznosítást. Segít az erdő ágazati gazdálkodás gépesítése megvalósításában, maximális hasznosításában. Mi a magunk részéről szívesen társulunk és közreműködünk egy ilyen közös vállalkozásban — fejezi be a tájékoztatást a tsz elnöke. Asztalos Bálint SzaiunérRökképzés az éleliafsztr- gazdaságban Az agrártudományi egye-i temeken, valamint az erdészeti és faipari egyetemen 1974-ben kétéves tanulmányi idővel, ievelező tagozaton, szakmérnökképzés indul. A gödöllői egyetem mezögazda- ságtudományi karán üzem- gazdasági, szarvasmarha-tenyésztési, vízgazdálkodási, verőmaggazdálkodási, baromfitenyésztési — baromfi- ipari, környezetvédelmi, mezőgazdasági, számviteli-pénzügyi, valamint talajtani; a mezőgazdasági gépészmérnöki karon pedig munkavédelmi, anyagmozgatasi, gépjavítói és agrár-gépész-gazdasági oktatás kezdődik. A debreceni egyetemen mezőgazdasági üzemgazdasági és vízgazdálkodási, a keszthelyi egyetemen sertéstenyésztési, az egyetem mosonmagyaróvári karán fjedig tejgazdasági tejipari képzés indul. Az erdészeti és faipari egyetemen erdészeti. növényvédelmi szakmérnöki oktatás kezdődik. A felvételi pályázatokat 1973. december 31-ig a munkaadón keresztül kell a jelentkezőknek benyűjtanioki (Kivétel a gödöllői egyetem agrárgépész-gazdasági, valamint a keszthelyi egyetem sértéstenyésztési és tejgazdasági-tejipari tagozata, ahol 1974. június 15. a határidő.) , Szervezési és munkaiam tanács az élelmiszer• iparban A mezőgazdasági és élete mezésiigyi miniszter utasítás sara megalakult az élelmiszergazdaság szervezési és munkatani kérdéseivel foglalkozó tanács. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban régi gond, hogy szer-: vezési és munkatani kérdés sekkel, kutatásokkal és szaktanácsadással ugyan egész sor intézet, intézmény és vállalat foglalkozik, az ilye« irányú tevékenységet azonban mindeddig csak részbe« koordinálták. A tanács vállalati üzem- és munkaszervezési kérdésekkel foglalko-i zik majd. Nemcsak a hagyományos rendszerek továbbfejlesztésére indítanak elemző-kutató programot, hanem a legmodernebb termelési rendszerek, folyamatok értékelésére is vállalkoznak. Az . élelmiszergazdaságba« is kezdik alkalmazni a számítástechnikai módszereket, A tanács igyekszik a szárítás technikai szervezésben egyeztetni a partnerek érdekeit, és szükség esetén közvetítenek a tudományos intézmények, illetve a gazdaságok, vállalatok között. Megkezdik a bér- és ínunkaarőgazdálko- dás központi elemzését, valamint üzem- és munkaszociológiai, munkalélektani és munkafiziológiai felméréseket végeznek. A balesetelhá- ritás és egészségvédelem érdekében egész sor elemzést készítettek,, s a legjobb módszereket országszerte elterjesztik. A tanács hatáskörébe tartoznak a távlati szervezési és munkatani kutatások is. Szerencsére ez nem a lugosi tsz esete. De tanulnak belőle. A kedvezőtlen adottságok ellenére is. a rossz emlékezetű hetvenes ár- és belvizes esztendő kivételével, egyenletesen felfelé ívelő a gazdaság helyzete. A tagság megtalálja számítását. Különösen sok a fiatal dolgozó. Azzal dicsekedhetnek, amivel a megyében nem sok közös gazdaság: az átlagéletkor 40 alatti. Persze — mondják a ve. zetők — nem volt könnyű leküzdeni a régi gazdálkodási szemléletet. Hogy az eddig szántónak használt gyenge homok és dombos részeket bserdősítsék. Gabonatermesztési tudományos program Hazánkban a búza és a kukorica terméshozama az intenzív fajták, az új hibridek elterjedésével, a korszerű technológia alkalmazásával az utóbbi évtizedben ugrásszerűen növekedett. E két fontos gabonaféleség, az ország szántóterületének több mint a felét foglalja el. A magas hozamok tartása mellett most már a minőség javítása került előtérbe. Ebben kíván segíteni a gazdaságoknak a szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet, amely három évre szóló tudományos programot dolgozott ki. A program elsődleges célja az, hogy a táplálkozásélettani szempontból értékesebb, fehérjékben gazdagabb kenyér- gabonát adjon a magyar mezőgazdaság az élelmiszeriparnak. Az intézet programjába'’ az ország termőterületét három kategóriába sorolták a szerint, hogy az mennyire alkalmas gabonatermesztésre; A tudományos kutatók minden évben 50 körzetből gyűjtenek be búza és 25 körzet- bő) kukorica termésmintákat laboratóriumi elemzésre. Vizsgálatot folytatnak az érés idején, majd a betakarítás után és később a raktározáskor is nyomon követik a gabonák minőségét, felderítik az esetleges kedvezőtlen változások okait. A sokoldalú vizsgálatok alapján tesznek a kutatók javaslatot arra. hogy áz ország egyes vidékein milyen fajták termesztése a leg.- célszerűbb. 4'