Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-23 / 300. szám
t. mam KELET-MAGYARORSZÁO (Folytatás as 1. oldalról» munka- és az üzemszervezést, segítsék elő a munkaerő ésszerű átcsoportosítását, ismerkedjenek a termelési eszközök jobb hasznosítására. a társadalmi tiszta jövedelem gyorsabb növelésére. Kormány megállapította: a népgazdaság kedvező belső és külső egyensúlyi helyzete lehetővé teszi, hogy 1974-ben a fogyasztás és a felhalmozás növekedése kismértékben meghaladja a nemzeti jövedelem emelkedését. Az ötéves terv életszínvonalpoli- tikai céljainak teljesítése érdekében ezért központi intézkedésekkel az elmúlt három év átlagánál nagyobb mértékben kell növelni alakosság reáljövedelmét, elsősorban a munkások és alkalmazottaik reálbérét. Szükséges. hogy a folyamatos és egyenletes fejlődés érdekében gyorsabb ütemben növekedjenek a szocialista szektor beruházásai, javuljanak a tervszerű megvalósítás feltételei. A vállalatok elsősorban a hatékonyság növekedését segítő fejlesztésekre fordítsanak , gondot. Fenn kell tartani töltés viszonylatban az áruforgalom, egyensúlyát, szocialista vL szónvl atban a behozatalnak a kivitelnél gyorsabb növelésével törekedni kell a forgalom egyensúlyára. A NÉPGAZDASÁG FEJLŐDÉSI ÜTEME ÉS FÖ ARANYAI A terv 1974-ben — a gazdaságpolitikai célokkal és a termelési lehetőségekkel összhangban -7- a nemzeti jövedelem 5 százalékos emelkedését irányozza elő. Ez a növekedés nagyobb lehet, ha a termelés hatékonysága az előirányzottnál gyorsabban javul és a többlettermelés a belföldi kereslet jobb kielégítése mellett a kivitel gazdaságos és kívánatos irányú növelésére fordítható. A lakoság összes fogyasztása 5,2—6,6 százalékkal haladja meg az 1973. évit. míg a felhalmozás az előző évek igen lassú növekedése után 7—8 százalékkal emelkedjen. Az 1974. évi terv a termelés és a felhasználás főbb területein a következő fejlődései számol: IPAR, ÉPÍTŐIPAR Az ipari termelés 1974-ben 5.5—6 százalékkal — az ötéves tervben kitűzött átlagos növekedési ütemben — emelkedik. Az ipar átlagánál gyorsabban nő a villamos- energiaipar, a vegyipar a könnyűipar és az élelmiszer- ipar termelése. A gépipari termelés emelkedése némileg mérséklődik. Az iparban foglalkoztatottak száma 1974-ben is csak mérsékelten bővíthető, ezért a munka termelékenységét legalább 5—5,5 százalékkal szükséges növelni. Ennek érdekében tovább kell javítani a munka- és üzemszervezést, fokozni az üzemen belüli munkaerő tartalékok feltárását és hasznosítását A belföldi kereslet jobb kielégítése és az export növelése megköveteli a termelés szerkezetének, gyártmányösz- szetételének gyorsabb változtatását. Ezt elősegítik a folyamatban levő központi fejlesztési programok és rekonstrukciók, a korszerű termelési módszerek bevezetése és elterjesztése. Versenyképességünk fokozása mindenekelőtt a feldolgozó ipar, ezen belül is elsősorban a gépipar termékeinek minőségével, műszaki színvonalával szemben támaszt nagyobb követelményeket. Az építési-szerelési teljesítmények az ez évinél valamivel nagyobb mértékben, mintegy 4 százalékkal emelkednek. Ezen belül az építőipari vállalatok és szövetkezetek termelése 5 százalékkal nő. A terv célul tűzi ki, hogy a kivitelező kapacitásokat a folyamatban levő beruházások befejezésére öszpontosít- sák. Az állami vállalatok teljesítőképességének növekedése biztosítja a folyamatban levő közel 40 ezer naevberu- hazas tervezett ütemű határidőre történő megvalósítását. MEZÖGAZDASAG A terv az 1973. évi jó ered- . menyek után a mezőgazdasági termelés kisebb mértékű, 2—2,5 százalékos növekedését irányozza elő. Ennék megalapozására tovább bővül a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisa. Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó műtrágya mennyisége —r hatóanyagban számolva 171 kg- ról 192 kg-ra növekszik. Jelentősen fokozódik a mező- gazdaság gépellátása. Folytatódik a termőképesebb vetőmagvak és növényfajták, a komplex termelési rendszerek alkalmazásának elterjesztése. A növénytermelés az 1973. évihez hasonló magas színvonalon alakul. Gabonából a terv ezévi terméseredmény megközelítését tűzi ki célul. Növekszik a legfontosabb ipari növények, valamint a zöldségfélék vetésterülete, megkezdődik a szója nagyobb- arányú termesztése, és e növényeknél is a termelés komplex gépesítése. Az állattenyésztés termelése az ezévinél gyorsabb ütemben, mintegy 6—7 százalékkal emelkedik. A szarvas- marha' tenyésztésben várhatóan folytatódik az ezévben megindult fejlődés. Á vágósertés termelés közel 20 százalékkal növekszik. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés 1974-ben is kiegyensúlyozott belföldi ellátást biztosít. A húsellátás 5—6 százalékkal emelkedik és meghaladja az ötéves terv végére előirányzott szintet. Biztosított lesz a lakosság friss zöldséggel és gyümölcscsel való ellátása. Tovább emelkedik a feldolgozott, csomagolt élelmiszerek aránya. SZÁLLÍTÁS, hírközlés A közlekedés áruszállítási teljesítményei 3—4 százalékkal növekednek. Jelentősen \JdÓvü1 a vasúti mozdony-, a tehervagon-, valamint a tehergépkocsi állomány. Befejeződik a Szájol—Lökösháza közötti vasútvonal villamosítása. A légiközlekedés elsősorban az 1973-ban beszerzett TU—154-es repülőgépek üzembeállításával fejlődik. ,Foly£aií|dik az M 3-as és M 7-es autópályák építése. A tá>y$lsági tömegközlekedésben tovább növekszik az autóbuszok közlekedési részaránya. Az autóbuszállomány növekedésével, a villamosvágányok korszerűsítésével, 3 fővárosban a milléniumi földalatti vasút ez év végi forgalombalépésével javul a helyi közlekedés. A távbeszélő főközpontok kapacitása az év folyamán mintegy 2Q ezerrel nő. Megkezdődik az új, 2000 kw-os Kossuth adó építése. A LAKOSSÁG ÉLETKÖRÜLMÉNYEI 1974-ben központi feladat a negyedik ötéves terv társadalompolitikai / célkitűzéseinek és az ezekhez kapcsolódó párt- és állami határőr zatoknak a végrehajtása. Ennek érdekében számos az életszínvonalat növelő intézkedés történik. Ezek közé tartozik a gyermekgondozással és gyermekneveléssel kapcsolatos juttatások növelése, az automatikus nyugdíjnövekedés alsó határának 30 forintban történő megállapítása, az iparon és építőiparon kívüli ágazatokban dolgozó munkások, valamint az ipari és építőipari kisegítő állománycsoportba tartozók, továbbá egyes költségvetési szervek dolgozóinak béremelése, a minimális bérek 1000— Ft-ban történő megállapítása, a sorkatonák ellátmányának és családi pótlékának növelése. A kereskedelemben és hírközlésben megkezdődik a 44 órás munkahétre való áttérés. Az intézkedések együttesen közel 3,5 milliárd forinttal emelik a lakosság nominal jövedelmeit. A lakosság pénzbevételei 1974-ben mintegy 9 százalékkal emelkednek. A terv 1974-ben a fogyasztói árszínvonal ezévinél kisebb. 2 százalékos növekedését engedi meg. Figyelem- bevéve a jövedelem növekedését és az árszínvonal változását. a lakosság egv főre jutó reáliövedelme 5—5,5 százalékkal, az egv keresőre jutó reálbér oedíg 3.7 százalékkal emelkedik. A kiskereskedelmi áruforgalom folvóáron 7—R százalékkal nő. A szolgáltatások tovább! kedvező fejlődését szervezeti és pénzügyi intézkedésekkel is elősegítik. 1974-ben összesen mintegy 86 ezer, állami erőből 35—36 ezer lakás épül fel. A terv a lakásépítésre és az ehhez kapcsolódó közműfejlesztésekre a negyedik ötéves tervben előirányzottnál jóval nagyobb összeget biztosít. Az egészségügyi ellátás fejlesztése keretében a gyógyintézeti ágyak száma mintegy 1600-al emelkedik. A lakoság járóbeteg ellátása 50 új általános orvosi körzet és napi 650 szakorvosi óra szervezésével tovább fejlődik. A bölcsődei ellátás mintegy 2400 új férőhellyel gyarapodik. az új bölcsődék legnagyobb része a lakótelepeken létesül. A szociális otthonok hálózata közel ezer férőhely- lyel bővül. Tovább javul 1974-ben a kulturális ellátás. Az óvodai férőhelyek száma 20 ezerrel növekszik. így 1974. végén az óvodáskorúak 68—70 százaléka helyezhető el óvodában. Az általános iskolai tantermek száma közel 200-al emelkedik, az általános iskolások 86—87 százaléka tanul tovább. A gimnáziumban megközelítőleg 25 ezer, a szakközépiskolákban 28—29 ezer, a szakmunkásképző iskolákban 62 ezer elsőéves tanuló felvételére kerülhet sor. A felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatára 15 300 elsőéves hallgatót vesznek fel. FELHALMOZÁS A terv az 1974. évi beruházások értékét mintegy 117— 118 milliárd forintban határozza meg. Ez — a további fejlődés megalapozása érdekében — az 1972—73. évinél gyorsabb, lehetőségeinkkel összhangban álló növekedést jelent. A terv a beruházási folyamat tervszerű, szabályozásával mndenekelőtt a megvalósítás gyorsítását, a gépi állóalapok korszerűsítésének fokozását, a hatékonyság növelését szolgáló fejlesztéseket segíti elő. Biztosítja a beruházási kereset 'és a rendelkezésre álló anyagi eszközök javuló összhangját. 1974 ben a terv szerint 6 egyedi nagyberuházás befejeződik, 9 új megkezdődik, amenyiben előkészítésük a követelményeknek megfelelően, rendben megtörténik. A vállalati beruházások színvonala az ideinél előreláthatólag 6—7 százalékkal magasabb lesz. A vállalatok saját forrásaikat és'a hiteleket, növekvő mértékben felhasználják gépek cseréjére, a termelőberendezések korszerűsítésére. Külkereskedelmi helyzetünk lehetővé tesz' a szocialista országokból történő gépimport jelentős nőve lését. A készletek az 1973. évin valamivel gyorsabban nőnek mivel sor kerül egyes term' kékből a készletek fejtöltés' re. KÜLKERESKEDELEM Az 1974. évi terv a külke reskedelmi forgalom továbbra is dinamikus növekedésé' irányozza elő. Szocialista viszonylatban a terv a behozatalnak a kivitelnél gyorsabb növekedésével, elsősorban gépipari termékek, valamint fogyasztási cikkek importjával számol. A kivitel tervezett emelkedése módot nyújt hosszúlejáratú kötelezettségeink teljesítésére. Tőkés viszonylatban a kivitel és a behozatal közel azonos ütemben nő. A kivitel előirányzott növekedése megköveteli a termékek exportképességének, a kereskedelmi munkának erőteljes javítását. A forgalom megfeíglő alakulása mellett nemzetközi pénzügyi helyzetünk tovább érősödik. ★ Az 1974. évi népgazdasága terv előirányzatai reálisak, egyenletes fejlődést biztosítanak és kiegyepsúlyozott gazdasági helyzetet eredményeznek. A Minisztertanács felhívja az irányító szervek, a vállalatok, az intézmények és szövetkezetek vezetőit, vala- menyi dolgozóját, a társadalmi szerveket, hazunk minden pplg4rát, hogy munkájukkal segítsék elő gz 1974. évi nép- gazdasági terv sikeres teljesítésit. (MTI) Ütést tartott a (Folytatás az I. oldalról) hangzott kisvárdai kórház- építésre. Kijelentette: véleménye szerint a kivitelezés jó ütemben halad, a SZÁÉV, az 1975. I. félévi átadást meg tudja valósítani. Dr. Pethő Ferenc ország- gyűlési képviselő az oktatási rendszer továbbfejlesztéséről, az alsófokú iskolák ellátottságában meglévő különbségekről szólt és a 4-es számú megyéi országgyűlési képviselői választókörzetből vett konkrét példákat ismertetett, elsősorban a gondok közül. Ezután tájékoztatást adott a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola munkájáról, 21 milliós költségvetéséről. Dr. Mar- gitics Imre összehasonlításokat tett az 1973 és 1974 évi költségvetés, fejlesztési terv között, majd 3 beruházások gyakran elhúzódó határidejéről szólt. Ezután a népesedéspolitikai határozat eredményes végrehajtásáról, ezzel kapcsolatban az óvoda-és bölcsődehálőzat fejlesztésének fontosságáról szólt. Kalocsai István, a tanács műszaki és kommunális bizottsága nevében javasolta a tervjavaslat elfogadását és a végrehajtás egyes lehetséges változatairól szólt A vitában elhangzottakat dr. Czimbalmos Béla foglalta össze és adott választ az elhangzott kérdésekre, majd a tanács elfogadta az 1974. évi költségvetési és fejlesztési tervet A megyei tanács 1973—77 közötti időszakra szóló eik- lusprogramjának megvitatásával folj’tatta munkáját a tanács. Dr. Pénzes János tanácselnök terjesztette elő a ,^rp^j§jp. .tervezetét. amely tartalmazza a IV,/ ötéves terv ..eddig. eltelt,,,, időszakának eredményeit és ágazatonként foglalkozik a terv hátralévő időszakában esedékes feladataival. A ciklusprogramban összefoglalták az állami élet, a szocialista demokratizmus továbbfejlesztésének feladatait, valamint az V. ötéves terv előkészítésével kapcsolatos feladatokat is. A négyéves program jóváhagyását megelőző vitában elsőként Gulyás Emilné dr.. a Hazafias Népfront megyei titkára szólalt fel és ismertette a megyei népfrontelnök- ség ülésén elhangzottakat. Kiemelte: az elnökség megvitatta a ciklusprogram tervezetét és azt jónak tartotta, alkalmasnak arra, hogy megszabja a négy esztendő megyei fejlesztésének fő irámegyai tanács nyait. A népfront megyei elnöksége nevében több kiegészítéssel és javaslattal elfogadásra ajánlotta a ciklusprogramot. Dr. Szeifert Gyula, a megye fejlesztésével kapcsolatban egy résztémáról, a mezőgazdasági vízhasznosításról szólt. Elemezte a gátló tényezőket, amelyek között első helyen szerepel a szak- emberhiány. A tanács a kiegészítésekkel elfogadta az 1973—77. évi ciklusprogramot, majd jóváhagyta az 1974 évi munkatervét és elfogadta a vb munkatervéről adott tájékoztatást. A tanács rendszeresen visszatér az 1970. évi árvíz által sújtott területek újjáépítésére, mostani ülésén a lakóházait, közintézmények, gazdasági épületek újjáépítéséről készített jelentést vitatta meg. » Személyi kérdésekről tárgyalt ezt követően a megyei tanács. Dr. Ignácz Bélát, a megyei tanács vb igazgatási osztályának vezetőjét — aki 'betegsége következtében nyugdíjba vonul — a tanács felmentette osztályvezetői megbízása alól és egyben elismerését fejezte ki az állam- igazgatás területén végzett több, mint kétévtizedes munkájáért. A tanács dr. Csatári Ernőt nevezte lei az igazgatási osztály vezetőjévé. A megyei tanács testnevelési és sporthivatala elnökének a tanács Hadházi Lászlót kinevezte. Ezt követően Katona Lajos, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke előterjesz- tetie a megyei NÉB 1*974. évi első félévi munkutervét. amelyet a tanács jóváhagyott. Koncz Károly, a megyei választási elnökség beszámolóját ismertette az 1973. december 9-i időközi választásokról: négy nagyközségi és öt községi tanácstagot választottak megyénkben. A választás mindenütt rendben zajlott le. A tanács a választási elnökség beszámolóját elfogadta. Interpelláció hangzott el a Kisvárda—Baktalóránthá- za közötti vasútvonal megszüntetéséről és forgalmának közútra tereléséről. Dr. Vityi Tibor, az építés- közlekedési és vízügyi osztály helyettes vezetője adott választ: a feltételeket — út, autóbusz, váróhelyiség — megteremtették, a forgalom átterelése megtörténhet. A tanácsülés dr. Pénzes János zárszavával ért véget. M. S. .............” 1 tűTS. december 2S ......." ■ ■ • ■ u Tudományos koamicaCliBWk Szojuz—13 Nem egészen negyedévvel a legutóbbi szovjet űrrepülés után pályára állt a Szojuz— 13 és ezzel megkezdődött az űrhajózás történetének negy- vennyolcadik pilóta vezette vállalkozása. A Szőj uz-űrrepül esek ha* és fél esztendős múltra tér kinthetnek vissza. A pilóta nélküli Szojuz—2 kivételével valamennyi Szojuz-egység fedélzetén kozmonauták végezték feladatukat. Az 1971 júniusában a Szojuz—11 visszatértekor bekövetkezett szerencsétlenség után a szovjet űrrepüléseik ez év őszéig szüneteltek! Időközben a Szojuz-űrha- jókon konstrukciós változtatásokat hajtottak végre! A módosítások szerint a Szojuz—11-éhez hasonló tragikus események megelőzését szolgálják, részint az 1975 júliusában esedékes szovjet —amerikai közös űrrepülés technikai követelményei tették szükségessé őket. Hasonlóiképpen a vállalkozás biztonságát fokozza hogy a kényesebb műveletek, például a visszatérés alkalmával a kozmonauták üröltö- zéket, szkafandert viselnek. Első alkalom, hogy egyidejűleg tevékenykednek amerikai és szovjet űrhajósok — tehát asztronauták és kozmonauták — a világűrben. A Szojuz—13 és a Skylab találkozását nem tervezik. A ekét űrhajó eltérő pályán különböző magasságban kering a Föld körül, s a legkedvezőbb esetben is legfeljebb mintegy 'száz kilométerre (Budapest és Szolnok távolságára) kő. zelíthetné meg egymást. A kísérlet fő célja ugyanúgy, mint a megelőző alkalommal a fedélzeti rendszerek kipróbálása, s ezzel kapcsolódik az 1975-os Szojuz—Apollo program élőké-1 szítéséhez. Érdekes, hogy * Szojuz—12 űrrepüléséhez hasonlóan a vállalkozna részvevői ez alkalommal in ..újonc” kozmonauták, akikkel az eddigi szovjet űrrepüléseken még nem találkoztunk. j Figyelemre méltó, hogy • Skylab hasonló programjával egyidőben a Szojuz—13- ról is végeznek népgazdasági célú földfelszíni vizsgálatokat, csillagászati és napfizikai megfigyeléseket. A föld! erőforrások felderítése. á környezetvédelmi kutatás, a mező- és erdőgazdasági és az oceanográfiai megfigyelések nagyfontosságú feladatok. Az erre a célra szolgáló különleges fényképező berendezéssel már a Szojuz—1? űrhajón is dolgoztak. Ugyancsak a szeptemberi program folytatásaként kipróbálják az új szovjet konstrukciójú autonóm navigációs rend. szert. A tudományos világ nagy érdeklődéssel fogadja az új szovjet űrrepülés soronkö- vetkező eredményeit. Nagy István György £k genfi konferencia első szakasza Szombaton Genfben véget ért a közel-keleti béke megteremtését célzó nemzetközi konferencia els(5, külügyminiszteri színtű szakasza. A résztvevő öt ország Waldheim ENSZ-főtitkár elnökletével szombaton délelőtt zárt ajtók mögött ültek ismét tárgyalóasztalhoz, hogy a konferencia további menetrendjéről döntsenek. A rövid, mindössze 15 percig tartó ülésen egyhangú határozat született arról, hogy a béke- konferencia tr nagyköveti szinten — folytatja munkáiét és a részvevők különleges munkabizottságokban tárgyalnak. Elsőként egy katonai különbizottságot hoznak létre, Egyiptom, Izrael és az ENSZ képviselőjének részvételével, amely — az ülés után elhangzott rövid sajtótájékoztató szerint — haladéktalanul megkezdi a Biztonsági Tanács legutóbbi tűzszüneti határozatánál végrehajtását szolgáló hatpontos egyiptomi-izraeli egyezmény máso dik pontjának, a csapatok szétválasztásának kérdéséről a megbeszéléseket. A katonai bizottságon kívül a későbbiekben a gazdasági, a diplomáciai együttműködés, a mezőgazdaság és a hajózás kérdéseivel foglalkozó újabb bizottságokat is létesítenek. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár az ülés után nyilatkozatban foglalta össze a külügyminiszterek eddigi hivatalos és nem hivatalos eszmecseréinek eredményeit. A nyilatkozatban Waldheim bejelentette: a konferencia egyhangú döntéssel határozott úgy, hogy munkabizottságokban folytatja a munkát, s a munkacsoportok tevékenységük eredményeiről és javaslatairól tájékoztatják majd a konferenciát, amely legalább nagyköveti szinten folytatja működését. Ameny- nyiben a fejlemények ezt megkívánják, Genfben ismét külügyminiszteri szinten folytatódnak a megbeszélések. A délelőtti ülésen egyéb ként mind az egyiptomi, mind az izraeli küldöttség szóvivője elégedetten nyilatkozott 3? eredményről. Az egyiptomi szóvivő kiemelte a szombati eszmecsere tárgyszerű légkörét, majd kijelentette: 92 egyiptomi küldöttség vezető személyiségei legalább hétfőig a helyszínen maradnak- Nem nyilatkozott viszont arról, mikor kezdődnek pontosan a csapatok szétválasztásáról Eolyo megbeszélések. Hangsúlyozta: „a 101-es UH°- méterkönél tartott tárgyalás folytatása lesz a próbája Izrael őszinte szándékainalt- Amennyiben a katonai bizottság munkája eredményes lesz, Szíria is csatlakozhat a következő, külügyminiszteri színtű megbeszélésekhez.” . Az érdekeltek szombat«*» is folytatták a kétoldalú konzultációkat. A sajtóközpontban nyert értesülés szerint Fahmi egyiptomi külügyminiszter kora délután amerikai kollégájával, Kissmgervel ebédelt majd este Gromiko szovjet külügyminiszterrel folytatott eszmecserét.
