Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-14 / 292. szám
oldal KELET-MAGYARORSZAO 1973. december i4 f ; Újdonságok ^ Tudományos kutatások ^ Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Ml ÍGY CSINÁL/UK A takarmányozás korszerűsítése a szarvasmarhatenyésztésben Tapasztalatok a tarpai Győzelem 7 er melöszövetkezetböl t Szarvasmai'hatenyésztésünk takarmányellátása jelenleg is ! igen régi hagyományok sze- ! rin, történik. A nyári időszak- i ra jellemző a legeltetés, a | hosszú téli időszakra a széna í és szilázseíetés. A legeltetés | igen sok előnye mellett sok | problémát is okoz. Egyik leg- I nagyobb hibája, hogy a jó | fűösszetétel ellenére aszá- j lyosra hajlamos éghajlatunk 1 miatt dús növedéket, csak a 1 legeltetési szezon elején, má- | jus, június hónapban ad. Elő! fordul, hogy az állatok még j ebben az időben sem tudják i felvenni az életfenntartáshoz I és a tejtermeléshez szükséges ! takarmánymennyiséget. Ezért | a legelőn felvett takarmányt ! kiegészítjük, vagyis jászolból I etetünk zöld takarmányt vagy ! szénát. A kiegészítő takarmány hátrányai Az időszakonként etetett kiegészítő takarmány igen változó összetétele, minősége és emészthetősége legtöbbször nem kielégítő. Helyet kap közte elöregedett pillangós, füveskeverék, kukorica családfádé, levele^ répafej |tb. A takarmányok Változtatása ál—; landó áttérést igényel’az ál-' latoktól, amihez látszólag pár nap elegendő, a bendőflóra átállása az emésztéshez azonban körülbelül két hét alatt következik be. Változó ezeknek a takarmányoknak a formája is. ezért kiadagolá- suk nehéz és pontatlan, a rakodáson és beszállításos kívül sok kézi munkaerőt igényel, etetésük pedig a megengedettnél több veszteséggel jár. Többször előfordul, hogy az állatok tápanyag igényét Csak két-három féle takarmány etetésével tudjuk biztosítani, ami szervezési problémákat is okoz. Csapadékos időjárás esetén mellőznünk kell a legeltetést, de ki kell kapcsolni a tábláról való etetést is- Hátrányuk tehát abban is rejlik, hogy mindkettő függvénye az időjárásnak. Legeltetés helyett silózás szí tett fűszilázs készítésével a takarmány fehérjében és keményítő értékben mindösz- szie 10—15%, karotin tartalmában 20—30% veszteség keletkezik. Előnye magas tápanyagtartalma mellett még az is, hogy jó betonsilóban évekig eltartható romlás nél- kül, összetételében és minőségében pedig biztosítja a takarmányellátás folyamatosságát Jobb munkaszervezés, értékesebb takarmány A szálastakarmányok betakarítása így gépesíthető, időben gyorsan elvégezhető, és minimálisra csökken a kockázat. Hiszen a táblán való szárítással, rendsodrással és kazlazással járó nagymértékű levélpergés elmaradt, a takarmány legértékesebb résziét megóvjuk. Elkerüljük a csapadék okozta tápanyag és vitamin veszteséget a kilúgozást is, ami igen nagy kárt okozott a béltartalomban, de a penészgombák elszaporodá. M jífvéjy szénáink egy részét . szinte 'fo^Sszthatatlanná tette. Előnyös a silózott takarmányok kiadagolása, és hasznosítása is a szénákkal szemben. Etetése gépesíthető és szinte mindentől független. Házi keverésű tápokkal kiegészítve igen jól biztosítható az állatok bőséges, de pazarlás nélküli, a tejtermeléshez oly fontos fehérjében és ásványi anyagokban gazdag takarmányellátása- A jelenleg kezdődő korszerű takarmányozási módszer megszüntet számtalan nehézséget és zavart, s optimálissá teszi szarvasmarhaáUományunk takarmányellátását. (A fenti cikket a Tarpai Győzelem Tsz Híradójából közöljük.) Sipos Olga Bárányok Rómába A nyírpilis! elnök és a nagykállói telepvezető a mér- leghaz ajtajában együtt számolja a bárányokat. Napos, hideg hétköznap délelőtt. A nagykállói vasútállomás csupa bégetés. Százötven tejesbárányt hoztak exportra. Várják a berakást. Sajnos, Uberti úr, a római vevő bejelentette, hogy személyesen is ott szeretne lenni a mérlegelésnél. És késik. Közben megjön a nagykállói Virágzó Föld 250 tejesbárá- ránya is. Mostmár csakugyan ellepik a bárányok a terepet. Van egy-kettő, akinek sikerül kiszöknie a terelésből, a szállítók utánuk szaladgálnák és ölben hozzák vissza őket. - v i Az első szállítmányt á. nyírpilisi Vörös Zászló termelőszövetkezet elnöke, Bíró Ferenc, személyesen kísérte el. A rossz földön gazdálkodó termelő. A felvásárló állítja, hogy a népgazdasági export haszon 78 százalékát az állam odaadja az állattenyésztőknek. Tíz óra. Letelt a két óra várakozás. Az olasz üzletfél még mindig késik. Mostmár nélküle is megkezdik a mérlegelést. A bégető falka első huszonöt kis állatát hangos bégetés közben tereli be a mérlegre az elnök és a telepvezető. Az elnök sajátkezű- lég mér, a partner csak ellenőrzi. A mérleg súlya a 370 kilós jelnél áll meg. Égé szén jó adat, tizenöt kilós állatok ezek, darabonként nyqlcszáz forintot érnek. Az . “ élsa ’méréssef’ is húszezer forintos érték megy a saját lábán a rámpára. Két vagon áll a terelő előtt Miiidegyjk kétszintes, száz négyzetméteres hasznos rakközös gazdaságnak a bárány az egyik kincse. Jóval több, mint ezer anyajuhuk van. Általában elégedett az állatforgalmi vállalat minősítéseivel. Csak a várakozás idegesíti. Ugyanis az állatok közben veszítenek a súlyukból és ezt a szállítási súlyveszteséget egyszer már elszámolták, a szokás szerinti százalékos arányban. A felvásárló telep vezetője, Kundrik Ferenc részben megérti az egyetlen kifogást. De mit tegyen? A vevő igényét is ki kell elégítenie. Két órai várakozás illő. És azért nem olyan rossz bevétel ez. Kilónként 49 forint a tejesbárány ára, ezenkívül öt-hat forint exportfelárat is kap a térrel. így fér el kétszáz-kétszáz kis bárány mindegyik vagonban. Elég szellőseb. így utaznak Rómáig? Nem fáznak meg? összebújásukon, vastag gyapjúkon kívül védi őket az a három-három bála szalma, melyet már teregetnek is szét a rakodó munkások. Nagy Jenő főállattenyésztő következik, a Virágzó Föld 250 állatával. A nyírpilisiek csak karácsony után jönnek legközelebb. A vagonok, bégető tartalmukkal elindulnak az olasz főváros ünnepi asztalai felé.,, A legeltetés speciális hátránya tehenészeti telepünk esetében, hogy a legelő mesz- sze terül el, így a nyári nagy melegben a ki- és behajtás, az állatok zavarása lekötésnél úgy a vemhesállatokra, mint a tejtermelésre nézve kedvezőtlen hatású sok emberi munkaerőt igényel, és ■sok felesleges energiaveszteséget okoz az állatoknak, hozzájárul a zavaró körülmények kialakulásához, hogy az állatok vízellátása a legelőn nem kielégítő. Célszerű tehát fi legelő fűhozamát az említett 2 hónap alatt géppel betakarítani, és azt folyamatosan más zöldtakarmányokkal takarmánykeverékkel együtt .besilózni. így egységnyi területről nagyobb mennyiségű .takarmányt kapunk, amely a legelőhöz hasonló tápértékű és étrendi hatású. A Debreceni Agrártudományi Egyetem vizsgálatai szerint a zöld vöröshere szárazanyag tartalma 236.9 g, keményítő értéke 110 g. emésztő fehérje tartalma 25 g. A kezelés nélküli szenázisban levő szárazanvag 340 g ke- ménvílő érték 142 g. emészthető fehérje 2] g- Az általunk alkalmazott hangvasa- vas tartósítási módszerrel kéMetszik az almafákat A kedvező idő lehetővé tette, hogy megkezdjék a szabolcsi gyümölcsösökben a fák téli ápolását. Képünkön metsslk az almafát a Balkányi Állami Gazdaság kertjében. (Elek Emil felvétele) A zöldségellátás javításának lehetőségei a kistermelő gazdaságok útján A lakosság zöldségellátásán belül jelentős szerepet játszanak a kistermelők által megtermelt zöldségfélék. Az előállított zöldségfélék nagyrésze önfogyasztásul szolgál, de jelentős mennyiség kerül az ÁFÉSZ-ek által felvásárlásra. 1970-ben az ÁFÉSZ-ek 311 vagon, 1972- ben 470 vagon zöldségfélét vásároltak fel. Az elmúlt időszakban az AFÉSZ-ek megyei választmánya megtárgyalta a zöldségellátás javításának lehetőségeit. A fel- adatokat a következőkben határozta meg. A zöldségtermesztés fej- lesztésének fő irányelve, hogy fokozatosan el kell érni minden községben a helyi ellátásra való termelést. Nem célszerű ugyanis, olyan köz- ségek ellátását is a központi alap terhére megoldani, amelyekben a termelés feltételei biztosítottak. Évente mintegy 30 vagon mennyiséggel kívánják az AFÉSZ-ek növelni a felvásárlásra kerülő zöldségfélék mennyiségét. Ehhez azonban a lakosság jobb palántaellátását kell biztosítani. Nagy segítséget nyújthatnak e probléma megoldásához a termelőszövetkezetek. Az ÁFÉSZ-ekkel történő kooperáció alapján biztosíthatják a lakosság palántaellátását. A városok és nagyobb községekben az ÁFÉSZ-ek törekednek zöldségtermesztő szakcsoportok létrehozására. Különösen indokolt ez a következő városok esetében: N y í r egy háza, Mátészalka, Nyírbátor, Kisvár da. A zöldségtermesztő szakcsoportokat megfelelő anyagi támogatásban kell részesíteni. Olyan községekben, ahol nem lehet a kistermelőket szakcsoportba tömöríteni, az ÁFÉSZ-ek egyéni termelővel is kötnek a lakosság zöldségellátása érdekéiben szerződést. A jobb ellátás érdekében; javítani szükséges a vetőmag, növányvédőszer és eszközellátottságot. Az értékesítési biztonság fokozása a szerződéses jogviszony javítása jó alapjául szolgál majd a kistermelők mezőgazdasági tevékenységének korszerűsítéséhez. A lakosság zöldségellátását társadalmi összefogással lehet alapvetően megjavítani. Érezni kell a felelősséget a helyi szerveknek elsősorban a termelő üzemeknek. A tanácsnak feladata összehangolni e tevékenységet. Az ÁFÉSZ-ek a szerződéses kapcsolat megteremtésével a nagyüzemekkel vagy kistermelőkkel való kapcsolat kialakításával a bolthálózat javításával járulhatnak hozzá e cél eléréséhez. A nagyüzemek kistételű zöldségfélék megtermelésével nem szívesen foglalkozó nak. A legjobb megoldásnak) az látszik, hogy azokból a zöldségfélékből, amelyeket a nagyüzem is megtermel, ellátja a helyi Okosságot isi a hiányzó mennyiséget pedig a kistermelők állít jaki elő. Karádl István MÉSZÖV. Nyíregyházi Ujj háztáji fejogépek A Gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet a közel, múltban fejezte be három új háztáji fejőgép vizsgálatát. Jól vizsgázott a Kaposvári MEZŐGÉP Vállalat „Kapós” HTF—01 jelű, a hatvani Lenin Tsz HF—1 jelű gépe és az NDK gyármányú „Im- pulsa” M—610/1 jelű háztáji fejőgépe. Mit tudnak ezek a gépek? A Kaposvári MEZŐGÉP Vállalat által gyártott fejőgépet kis kézikocsihoz hasonló alvázon helyezték el. Vákuumszivattyúját egy (a 220 voltos hálózatról üzemelő) 0,75 kW-os villanymotor hajtja. A motor 0,54 kW-os teljesítményfelvétele mellett (330 higany milliméteres vákuumszinten) a vákuumszivattyú percenkénti légszállítása 60 liter. A hordozó ko- csint található a fejőgép sajtára. amelyhez a — szakemberek által jól ismert, bevált — szovjet gyártmányú DA—3—M típusú fejőkészü. lék csatlakozik. A géppel óránként 6—7 tehén fejhető ki. Főbb szerkezeti egységeiben hasonló felépítésű a hat. vani Lenin Tsz-ben készült HF—i háztáji fejőgép is. Kézitargoncás kivitele szintén lehetővé teszi gyors helyváltoztatását. A 220 voltos hálózatról üzemelő villany- motorjának teljesítményfelvétele 0,350 kW. A 0,350 kW. >s teljesítményfelvételnél vákuumszivattyúja percenként 80 liter levegőt szállít. A gépen 18 literes fejősajtár van, amelyhez a nálunk ugyancsak jól ismert, szovjet „VOLGA” típusú fejőkészülék csatlakozik. A géppel, a mérések szerint, óránként., át. lagosan 6—6,5 tehén fejhető ki. Az MGI által vizsgált harmadik géptípus az NDK-be- li VEB Kombinát Impulsa gyárban készült „Impulsa” M—610/J. fejőgép. Ez nem hordozható kivitelű, hanem lehetőleg az istálló melletti tej kamrában kell alkalmas lábazothoz rögzíteni. Vákuumszivattyúját « 220 vol. tos hálózatról a 0-6 kW névű leges teljesítményű villainy«» motor hajtja. A 360—380 hH gany millimetres vákuum^ szint esetén a szivattyú percenkénti légszállító teljesít« ménye 65—75 liter. Fejőké- szüléké a fejősajtárhoz csat., lakozik, a fejőkészüléket a tejkamrában lévő légszivaty- tyúval műanyagcső köti ősz. sze. E gép fejőkészüléke egyezik a nagyüzemi fejőgépeken alkalmazott Impulu sa berendezéssel. A gép ajánlható a 3—6 tehenet tart tó háztáji gazdaságoknak. rn • • Tiszai Vegyi Kombinát azonnali felvételre keres lakatos és forgácsoló szakmunkásokat Fizetés megegyezés szerint. jelentkezni lehet: a vállalat munkaügyi osztályán, LENINVÁROSBAN. __________________(Bp. 3148)
