Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-14 / 292. szám
1973 dererofier TV g*hTAf*r HJftríYAnM& f. oMaS it gyógypedagógiai intézmépyliáiéüa! fejlesztése megyénkben A „kis Jósavárosban“ Beköltöztek az „első fecskék“ „Tájékoz* tatás“ W zaboIcs-Szaimárban je^ lenleg az általános iskolai tanulók 2,1 százaléka, 1841 gyermek tanul a gyógypedagógiai intézményekben. Ez százzal több. mint a korábbi iskolai évben volt. Az értelmi fogyatékos gyermekek a gyógypedagógiai intézetben és a kisegítő iskolákban sajátítják el a számokra előírt és az általános is- ko’ ákétól eltérő módszerekkel elsajátítandó ismereteket. A Központi Bizottság oktatáspolitikai határozata alapján a megyében elké- szült a gyógypedagógiai intézményhálózat fejlesztési terve. A cél, hogy valameny- nyi értelmi fogyatékos gyermek megfelelő nevelésben- képzésben részesüljön, hasznos tagjává váljon a társadalomnak. A megyében az átlagosnál nagyobb erőfeszítésekre van szükség, hogy az egyébként is sok nehézséggel küzdő iskolákhoz felzárkózzanak a gyógypedagógiai intézmények. Ha minden fogyatékos tanuló számára biztosítani akarják a tankötelezettségi törvény és a párt- határozat értelmében az iskoláztatást, 3,5—4 százalékkal számolva, előreláthatólag 3000 szabolcsi gyermekről kell gondoskodni. Milyen a jelenlegi helyzet? Általában nagy a zsúfoltság, kevés a tárgyi és szemléltető eszköz, több gyógypedagógiai végzettségű tanárra volna szükség. A nyíregyházi gyógypedagógiai intézetben, melyben kisegítő iskola és foglalkoztató tagozat is van, 130 száza- lékos a kihasználtság. Három tanulócsoport szükség- tanteremben tanul, a nevelő- otthonnak nincs külön tanulószobája, a gyermekek az egész napot a tantermekben töltik, A zsúfoltság természetes velejáró, hogy háttérbe szorulnak a korszerű pedagógiai törekvések. Enne1,; ellenére országosan is több figyelemreméltó kísérletet végeznek. Foglalkoztató iskola és nevelőotthon nyílt Tisza- lökön, ahol ez év végén fejezik be az átalakítási munkákat, s teljes kapacitással nyolcvan gyermek . elhelyezése oldódik meg. A gyógypedagógiai in"r*‘ tézményhálózathoz tartoznak a kisegítő iskolák. A nyíregyházi városi kisegítő iskola 110 gyermek elhelyezésére épült. A 118 városi tanuló mellett 77 állami gondozott oktatását is ellátja. Az egyetlen olyan iskola, amely kisegítőnek épült, tíz éve. Ma már korszerűtlenné vált, nincs tornaterme, kevés a szertár, a tantermek zsúfoltak. Hasonló körülmények között dolgozik a megye legrégebbi kisegítő iskolája, a kisvárdai és az 1969- 70-ben önállóvá vált nyírbátori ég mátészalkai. Vannak még az ^általános iskolák mellett működő úgynevezett kihelyezett osztályok, ahol a gyógypedagógiai oktatást teljesen az általános iskola tárgyi és személyi feltételei határozzák meg. Ahol kevés a tanterem, ott szükségtanter- terembe szorul a kisegítő osztály. Néhol az iskolaigazgatók szemlélete is nehezíti a helyzetet, nem mindenki tartja még fontos közoktatási. társadalmi ügynek a gyógypedagógiai nevelés támogatását. A megyében a nehézségek ellenére is a gyógypedagógiai intézmények sokat fejlődtek. minden évben több értelmi fogyatékos gyermek tanulását oldják meg. de még mindig sok gyermeknek nem jut hely. A tanulók egy részé' felmentik az iskolalátogatár alól. sokan el sem jumak az áthelyező vizsgálatra. Annak ellenére, hogy az 1951. év' tankötelezettségi törvény kötelezővé és ingyenessé tette a képezhető fogyatékos gyermekek iskoláztatását. Sok a tennivaló, hogy gyorsuljon a gyógypedagógiai intézmények. osztályok fejlesztése javuljanak a személyi és tárgyi feltételek é>s változzék a szemlélet pedagógusok, szü- lök körében egyaránt ^ további program szerint a nyíre,gyházi intézet kettős profilját. a még meglévő foglaikoztató iskolai tagozat fokozatos „kifutásával’ — 3 év alatt megszüntetik. A kettős profil kö- vétkezetébén ugyanis az in- becillis gyermekek hátrányos helyzetbe kerülnek a debili- sek mellett. Az intézet a város központjában van, nagylétszámú, nem alkalmas a súlyos fogyatékosok nevelésére. Az Intézményben kisegítő iskolát, kisegítő továbbképző iskolát ’és nevelő- otthont rendeznek be. A továbbképző iskolát az 1974— 75-ös tanévében kísérleti jelleggel indítják, mely megoldaná a debilis gyermekek rehabilitációját. társadalmi beilleszkedését. E zi sürgetik a szülök is. akiknek nagy gondja a gyermekek munkába állítása, A IV. ötéves tervben Nyírbátorban épül egy 130 fős kisegítő iskola és nevelőotthon központi beruházásból. Nagydoboson _ a volt ifjúsági leányotthonból átszervezéssel foglalkoztató iskolát és nevelőotthont hoznak létre állami gondozott fiúk részére. Kisegítő iskola építése válik szükségessé Nyíregyházán a■ város északi negyedében, 120 gyermek egésznapos oktatására. Több községben, így Tiszalökön, Tiszavasvá- riban, Mán ttokon, Nagykálló- ban, Nyírbélteken. " Vaián, Csengerben, Vásárosnamény- ban. Fehérgyarmaton. Kisvurda, -Nyírbátor és Mátészalka városokban fejlesztik a kisegítő osztályokat, illetve több helyen a kisegítő tanulócsoportokat körzetivé alakítják. A gyógypedagógiai képzésben lényeges fejlődést hoznak a szükséges beruházások. a körzetek kialakítása, a jelenleginél arányosabb beiskolázási százalék mellett, mintegy 1500 gyermek iskoláztatása oldódik meg. A Iogipédiai — beszédhibajavító — hálózat bővítésére a városokban valószínű két év múlva a szakember utánpótlás szerint nyílik lehetőség. Három év múlva gyógypedagógiai óvoda létesítése szerepel a tervekben a megyeszékh ely en. A szakember-ellátottsá- got a levelező oktatás kiterjesztésével kívánják növelni. Az 1973—74-es tanévben létrehozott konzultációs központot legalább öt évig fenntartják. lehetőleg minél nagyobb létszámmal, hogy a szakember-nevelés távlatilag megnyugtató legyen. (P) A megyeszékhely szövetkezeti lakásépítései körül az el* múlt hónapokban igen pok probléma volt. Lapunkban is többször foglalkoztunk a Kru- dy Lakásépítő Szövetkezet nehézségeivel. Most az első lakók beköltözése után meg* kerestük a MÉSZÖV lakásszövetkezeti osztályát: hogyan áll a többszáz lakás ügye? Vencze.l Kálmán osztályvezető elmondta, hogy valóban nagyon sok problémát kellett megoldani. Csak az előző kivitelezőkre volt szükség, el kellett kezdeni a közművesítést, és legalább részben, azon a helyen befejezni, ahol karácsonyra már az első lakók új otthonuknak Örülhetnek. Ezenkívül a késedelem miatt az építőárak változását pótA nyíregyházi „virág-viszonyokat” sokan ismerjük. A választékra, a boltok felszereltségére sok a panaszunk, ugyanígy a gyakori zsúfoltságra is. Mi az oka a láteaó- lag lassú változásnak, a névnaponként visszatérő virághiánynak? A kertészeti és parképítő vállalat igazgatója, Jenser György részletes kimutatást mutat. — Vegyük alapul az 1963- as évet, amikor a kertészeti vállalat már két éve önállóan dolgozott. Az összes kereskedelmi tevékenység fokozatosan nőtt és az idén már elértük az 5 millió 500 ezer forintot. Ugyanez a helyzet a forgalmasabb né vn apákon, ünnepeken, ballagásokon. Míg 1963-ban nőnapon 21 ezer 440 forint volt a bevétel, addig 1973-ban már 277 ezer 505 forint, vagy Erzsébet napon 21 "ezer 840 forinttal, szemben az idén 162 ezer 103 forint értékű virágot adtak eL Nő a választék is- Tíz évvel ezelőtt általában hatféle, ma 14 féle között válogathatnak a vevők. A felsorolt növények nagy része azonban nem saját termesztés, partnereink — főleg termelőszövetkezetek — szállítanak részünkre. A „szakosodás” ezen a területen is fontos, hisze nem az a cél, hogy többfélét termesszünk, hanem minőségi növényeket. így jobban elkerülhetők a növénybetegségek is. A forgalom állandó növeke dése azonban nem érződik annyira a kereskedelemben mint ahogy a számok mutatják. Itt elsősorban üzletgondok adódnak. A megyeszékhelynek mindössze három virágboltja van- Egyik a Kossuth téren, egy órajavitó műhely helyén, a másik a Szabadság téren. — valamikor 1905 táján építhették —, a harmadik a déli alközpontban, ezt is szinte véletlenül kapták meg. Besegít még két pavilon, hitelekkel követték. Jelenleg már minden akadály elhárult és a Krúdy Lakásépítő Szövetkezet első elkészült házai- ha megkezdték a beköltözéstA Szövetkezet tervezett 347 lakása közül, már átadták a tulajdonosoknak az első épületet, a C/l jelűt 12 lakással. Jelenleg — december 10—21. között további 36 lakás átadására kerül sor. Januárban még további 24 lakást adnak át. és tavasszal folytatódik az átadás olyan ütemben, hogy az eredetileg csak 1975-re tervezett befejezés a jövő óvbep megtörténik. Nem mellékes szempont. — fűzik hozzá a szakemberek —, hógy a lakások vételára kulcsátadással az ismert és előre megállapított felszerelta kórház és az északi temető mellett. Bármilyen „jól mennek” ezek az üzletek, közös jellemzőjük, hogy kicsik, szűkeik. Minden újabb üzlet megszerzése külön harc, és az ígéretekkel is fukarkodnak az illetékesek. Ped!g egy-egy berendezése alaposan megterheli a kertészeti vállalatot is. Az új Kun Béla úti üzlet saját pénzalap terhére 400 ezer forintba kerül, és ha 1975- ben megkapják a Nyírfa £rű" ház melletti sávház egyik földszinti helyiségét, egymillión felüli tartalékot kell hagyni. Ezt a kát boltot jó helyen, a város belterületén fogják megnyitni, és remélik, hogy enyhítem fog a forgalom zavarain. A bolthelyzet csupán egyik oka a virághiánynak. **- A termesztés nehézségeit mi is árnyoldalként emlegetjük — mondta Jenser tanácskozása a Vulkánban Tudósítónktól. Az öntödei Vállalat kisvárdai vasöntödéjében csütörtökön kibővített tanácskozást tartottak a szocialista brigádvezetők. Az üzemben az első szocialista brigádok már több, mint egy évtizede alakultak. Jelenleg 35 brigád 466 tagja vesz részt a mozgalomban, s közülük már 22 nyerte el a szocialista címet. Kihelyezett általános iskola működik az üzemben, elősegítve 140 ember általános iskolai tanulmányainak befejezését. A szakmai színvqnal emelésére hegesztő, targonca vezetői, kompresszor kezelői tanfolyamokat rendeztek. A brigádvezetők elméleti, szakség mellett, szociális kedvezmények nélkül lg 1 kél és >' - szobás hatvanhárom négyzetméteres lakás esetében 294 es 304 ezer forint között van, vagyis átlagosan és négyzet- méterenként, 4700 forintba, szemben az országos 5170 forintos átlagárral. Lesz-e folytatása a nyíregyházi szövetkezeti lakásépítésnek. miután a „Krúdy” ügye megoldódott? Lesz. Miután a „Krúdy” utca megnyílt az 5-ös Volán, telepével szemben, tavasszal további 220 lakás építését kezdi meg a lakásszövetkezet és a kórházzal szemben, a Kertközben építenek 1975. végé- ig(gnz) György- Többet: adhatnánk, ha a termesztőfelületet növelni tudnánk, de erre egyelőre 1976-ig nincs lehetőség. A jelenlegi 6000 négyzetméter helyett 12-re lenne szükség ahhoz, hogy az igényeket ki tudjuk elégíteni. A pénz jelentős részét viszont boltok nyitása viszi el, és gépparkunk gyarapítása. Ez utóbbit sem lehet elhanyagolni, mivel a parképítés és fenntartás is a mi feladatunk. Ezen a területen a nehéz fizikai munkát mihamarabb a gépi végzésnek kell felváltania. Egy-egy —- több munkafolyamatot végző konstrukció félmillió forintba kerül, de drágák a kisebb berendezések is. Ezért kevés az üvegfelület ás így mi Is arra kényszerülünk, hogy a meglevőből hozzuk ki azt, ami lehetséges, A hiányokat beszerzéssel próbáljuk pótolni. mai és politikai továbbképzése érdekében szerveznek január 1-től tanfolyamokat. Több brigád vállalásában az újító mozgalom fejlesztését tűzte ki célul. Máris több újítást adtak át elbírálásra. A fiatalok is nagy részt vállalnak a mozgalomban. A 35 brigádból öt ifjúsági szocialista brigád működik. A tanácskozáson, a brigádok 1974. évi feladatait, s a mozgalom minőségi továbbfejlesztését vitatták meg. így került sor annak a 15 küldöttnek a megválasztására is. akik képviselik majd a gyáregységet a nagyvállalati tanácskozáson. Vlncze Péter December 7-e, IS óra 37 perc. Megszólal a nyíregyházi vasútállomás hangosbemondója: „A Miskolc—Szerencs felől érkező, Debrecenen át Budapest Nyugati pályaudvarra érkező személyvonat előreláthatólag 15 percet késik.” A menetrend szerint 17.27- kor kellene indulnia Nyíregyházáról. (Legalább 300-an várunk rá, kevesebben a váróteremben, többen a vágányok között. Az utasok nagy része min- dennapos utazó —, császár szállás iák, újfehértóiak, debreceniek stb. — áesorognak, topognak a hidegben.) Már 25 perces a késés, amikor újra megszólal a hangosbemondó: „A balesetek elkerülése érdekében, kérjük az utaso- kát, hogy a vágányok közül fáradjanak ki. A tilalmat megszegők ellen a rendőrség helyszíni bírságot ró ki.” Keve>:n indulnak az emeleti várótermek felé, hiszen a vonatnak már meg kellett volna érkeznie az előző tájékoztatás szerint, de a 6. tjgány ts túl messze van a várótermektől. A felhívás Új- Fa elhangzik, hasonló eredménnyel. Ekkor -* mintegy fél perc múlva — következett az utasak, enyhén szólva átejtése. A női hang közölte: „A Miskolc felől érkező személyvonat 40 percet késik.” A szöveget hangos felhördülés követte. Az átfázott emberek ekkor már megindultak az állomás épülete felé, de alig értek a csarnokba — ahol most kőátrakás miatt nagy részeket kerítettek el — a női hang nevetve újra megszólalt: „Személyvonat érkezik Miskolc felöl a hatodik vágányra...” EI lebet képzelni az utasak felháborodását és tolongását a szűk kijárat felé, mert a vonat nem ekkor jött a pályaudvarra, mint ahogy közölték, hanem már meg is állt és az utasok is kiszálltak. A háromszáz ember — kisgyermekekkel a karjukon, nehéz szatyrokat cipelve rohant a távol álló vonathoz a síneken, a csúszós úton. Az utasok nevében t8bb figyelmet és udvariasságot kérünk. Balogh Júlia Virágcsokrok milliókért Gondok a megyeszékhely ellátásában <b. J-) Szocialista brigád vezetők Mezgerélők A tsz-ben, melyről sző lesz, három hivatásos fegyveres mezőőr járja a határt, őrzik a közös vagyont. Mostmár nincs sok dolguk, mert a betakarítás kész, de „lopni” még most is lehet. Tanúja voltam, amikor a tsz jogtanácsosa tucatnyi feljelentést tett a tanács szabálysértési előadójának asztalára. A feljelentés oka ugyanaz minden papíron. A mezőőr úgynevezett „mezgerélő- ket” fogott, akik összeszedték a tsz földjén azt a kukoricát, amit a kombájn otthagyott. A szabálysértési előadó meglehetősen mérges volt, mert a „bűnösök”-et név szerint is jól ismerte, tudta, hogy közülük néhánynak nagyon nehéz a szociális helyzete. Mondta is: — Ennek az embernek a tanács ad segélyt. Most büntessem meg ezer forintra, mert kukoricát mezgerelt? Miből fizesse ki a büntetést? A tanácstól kapott segélyből? Egy másik „bűnösnek” négy gyermeke van, asszony, férje csavargó, otthagyta a családot, kujtorog az országban. Az asszony elég nagy szegénységben él a gyermekekei együtt. Most szedett egy zsák kukori* ricát a kombájn után. — Büntessem meg? — kérdezte az előadó. —■ Mire? Pénzre? Miből fizeti ki? Átváltoztatják majd a büntetést elzárásra? Az anyát nem viszik el a gyermekei mellől... A jogtanácsos értette az előadót, de azt mondta, hogy ő nem tehet mást, neki az a feladata, hogy kérje a szabálysértési eljárást és a tsz kárának megtérítését. Mert kártérítést is követel a tsz. — Jó, jó, a törvények szerint ez jogos — mondta az előadó. — De kérdezem a tsz vezetősége megbüntette-e a kambájnost, aki rosszul végezte a kukorica betakarítását? — Már hogy büntette volna meg — felelte a jogtanácsos. — A kombajnosok után mindig marad kukorica és azt engedély, vagy térítés nélkül senki se szedheti össze. — Akkor sem, ha ott pusztul a kukorica? Tudomásom szerint beszántják. — Hát igen — felelte a jogtanácsos —, beszántják, de az már a tsz dolga. A mezgerelés viszont szabálytalan, — És a rossz betakarítás nem szabálytalan? — kérdezte az előadó. — Én inkább a kombájnost büntetném meg, amiért rosszul végzi a munkáját. Vagy a brigádvezetőt, agronómust, aki nem ellenőrzi a végzett munka minőségét. Láttam én kombájnt dolgozni az állami gazdaságban. Nem egy cső, de még egy szem kukorica se maradt utána... Egy másik faluban mentem a tsz-elnökkel a határban. Cigányok jöttek a másik falu irányából. Mindegyik biciklit tolt s a biciklivázon keresztül bekötött zsákokban jókora csomagok. — Mi van abban a zsákban — kérdezte a tsz-elnök az élen haladótól. — Alma — felelte a cigány nyugodtan s meg is állt. — Honnan hozzátok? — Hát a Szegből. —< Szegből, Szegből, de mir lyen Szegből? r- Ne féljen, nem a maguk tsz-éből, hanem önnön ni, a másik falu tsz-ének almásából. Hiszen maguk egy fia almát se hagynának á fán, hogy legyen a szegény cigánynak. Menjen csak át amoda. Nézze meg, ötven alma is maradt egy-egy fán. Ma már harmadszor fordulok s megyek negyedszer is. Kár lenne azért a sok jó almáért, hogy ott pusztuljon. Elnök ismerősöm elnevette magát, s még kezet is nyújtott a cigánynak. — Jól van — mondta. — Jól teszitek, szedjétek le mi«d, ha otthagyták. — Le is szedjük — mondta a cigány. — Az asszony meg viszi a városi piacra, öt-hat forintot adnak egy kilóért. (sz. ü