Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-30 / 280. szám

I9TS november SJ. tw.r? MK&tht&fmm s PAR IULRYEZES-PARliRANYlTAS A szocialista vezető A JELLEM AZ EMBER ÁL­LANDÓ TULAJDONSÁGAI közé tartozik, azért akinek Jó’ smerjük a jellemét, ár­tó ‘öbbnyire előre meg tud juk mondani azt is, hogy adott helyzetben mit. hogyar fog tenni. A jellem életünk során a társadalmi környe­zet és a nevelés hatására feil'óolk ki. Téves az a hie­delem, hogv bárki születésé­től 1 'gva iellemes vagy jel­lem télén. Ellenkezőleg, a jel­iemet és azt alkotó jellem­vonásokat fejleszteni, erősí­teni, továbbfejleszteni lehet. Ä vezetők iránt támasztott igények — amelyek a párt hármas követelményében jutnak kifejezésre — hordoz­nak magukban a jellemmel kapcsolatos elvárásokat is. Mind a szakmai, mind a po­litikai és a vezetői alkalmas­ság az egyén pozitív jellem­vonásaira. akaratszilárdsá­gára épül. Gondoljunk csak arra. hogy < éldául a követ­kezetesség — oly fontos — jellemvonása egyaránt szük­séges a oolitikai életben, a szakmai munkában, a veze­tői gyakorlatban. Ugyanezt mondhatjuk > becsületesség­ről. az igazságosságról és sok más tulajdonságról is. Ter­mészetesen ezeket nemcsak a vezetőktől, hanem minden­kitől elvárjuk. Vannak azon­ban olyan jellemvonások, amelyek elsősorban a veze­tői magatartásban. viselke­désben. cselekvésben jutnak kifejezésre. Olyan pozitív emberi tulajdonságok ezek. amelyek 1ó. ha másokban is megvannak, de a vezetők semmiképpen nem nélkülöz­hetik. Az élet számtalan példá­val bizonyítja, hogy csak az lehet jó vezető, aki elutasít­ja a hízelgést. távoltartja magától a talpnvaló. aláza- toskOo'ó. szolgalelkű embe­reket. Aki képes önmaga he­lyes értékelésére, annak nincs szüksége hízelgőkre. A hí­zelgés olyan hatást gyakorol rá, mint a kábítószer: szép­nek. rózsaszínűnek látja a világot, s nem jut el hozzá a bíráló szó. A „hódolat illet és nem a bírálat” gyakorla­ta irreális világot teremi ahol a cselekedetek, intézke­dések is irreálisakká válnak Az illető csalhatatlannak, tökéletesnek képzeli magát ennek folytán elvész az ön­kontroll. s ez gyakran súlyos hibákhoz, namegvszer jóvá­tehetetlen vétséghez vezet. A SZOCIALISTA VEZETŐ elengedhetetlen jellemvonása a fejlett kritikai érzék, az ö-kritikusság, a bírálat irán­ti fogékonyság. Többnyire azok reagálnak rosszul a bí­rálatra. akik nem biztosak a dolgukban. Maguk is érzik, hogy nincs minden rendben körülöttük, de nem tudnak vagy nem akarnak szembe­nézni a hibákkal, kénvelmi okokból illetve mert nincs erejük hozzá, képtelenek azok felszámolására Az ön­kritikái érzék szorosan ösz- S'/ofügg — a fentebl már említett — íózan. reális ön­értékeléssel. Az önző. az én- kizpontú emberek. akik „maguk körül forgatják a világot”, általában túlérté­kelik magukat, s emiatt sa­ját hibáikkal szemben elné­zőek. A vezetői munkában tehát az önkritikái kénessé? hiánya nem csekély nehézsé­get okoz, már csak azért is mert gyakorta együtt jár vele az önteltség, önhittség beképzeltség, a saiát szemé­ly’ség túlértékelése. A reális önértékelés sze­rénységre késztet, amely a viselkedésben, a dolgozók­kal való bánásmódba» te megnyilvánul. Sokan azt tartják. ha a vezető szerény nem elég nagystílű, akkor utasításait kevésbé tártját be. kevésbé van telőntélve. /■ szerénység azonban még sen­ki tekintélyét nem ásta alá, nini ahogy nem is szerzett senki tekintélyt dölyfösség- gel, fennhéjázással. Egy ve­zető csak megfelelő tudással, hozzáértéssel, pozitív embe­ri tulajdonságaival képes va­lóságos tekintélyt kivívni. A nagystílűség önmagában semmit nem ér, ha nincs mö­götte széles látókör, áttekin­tőképesség, lényeglátás. Tekintélyt nem lehet „fe­lülről” adni senkinek, és nem lehet senki tekintélyét el­venni. ha az illetőt az embe­rek tisztelik, becsülik, saját tapasztalataik alapján isme­rik jellemét, tudását és meg­győződtek vezetői rátermett­ségéről. Kicsit átformálva a régi közmondást, elmondhat­juk: „minden vezető a ma­ga tekintélyének kovácsa.” A jó vezető nem csak a saját véleményét tartja fon­tosnak, hanem meghal’gatja a beosztottjait is. sőt kéri véleményüket. Nem diplo­máciai okból, hanem azért, mert így illik, hanem mert tényleg érdekli a munkatár­sai véleménye, mivel tudja, hogy mindenkitől, még a legki­sebb beosztású, a kevésbé művelt embertől is lehet ta­nulni. E felfogás az emberek tiszteletén, mások megbecsü­lésén alapszik. Régi igazsáe hogy „amilyen az adjonis­ten. olyan a fogadjisten”, vagyis ha a vezető tisztelet­ben tartja beosztottjait, el­várhatja annak viszonzását, de ellenkezőjét éri el, ha le­kezelően. durván, tiszteletle­nül bánik, tiointatlan módon viselkedik velük. A szocialista vezetőben fej­lett a szociális érzés, a szo­cialista humanitás jellemvo­nása. Akik a dolgozók meg­becsülését élvezik, akik sike­resen. hatékonyan vezetnek, általában rendelkeznek e pozitív sajátossággal. Nem csak kiadják a munkát, ha­nem a munkát végző ember gondjaira. nehézségeire is felfigyelnek és adott esetben orvoslást is nvúitanak. Mind­ezt tapintatosan, nem tolako- dóan teszik. Nem könnvű megtalálni a józan arányokat abban, hogv melyek azok az egyéni problémák, amelyek­be nem szabad, és ml az, amibe illetékesek, sőt kötele­sek beavatkozni és segíteni. Gondolni kell arra is. hogy olykor eavesel- kihasználják a vezető szociális érzéké* humanitását, segíteni akará­sát. és egyéni problémáikra hivatkozva, munkával mes nem érdemelt előnyös hely­zetet vívnak ki maguknak a többi dolgozóval szemben ami azokból indokolt ellen­érzést vált ki. A SZOCIALISTA HUMA­NITÁS is megköveteli, hogy a vezető a munka kiadásá­val egyia'ejüleg mérlegelje hogy a megterhelés reális-e, a feltételek adottak-e. n!ncs-e túlterhelve a dolgozó, tud­ja-e egészsége károsodása nélkül a kiadott munkát el­látni. A szocialista társada­lom emberközpontú, minder emberi cselekedetnek az em­bert kell szolgálnia. A vezetői humanitáshoz tartozik hogy a vezető véd­je meg beosztottjait, álljon ki értük, ha szükséges, kép­viselje igazukat. A vezetőre hárul, hogy n környezetébe— nyílt, őszinte légkört teremt­sen, ahol nem lehet helye a besúgásnak. egymás ellen5 áskálódásnak, pletykának intrikának. A jó vezetőne1- nincsenek kedvencei, tanács­adói, úgynevezett „emberei”, nem hallgatja meg a ..iólér- tesült” közléseket. Csak így lehet a munkahelyi klíma egészséges, s alakulhat ott ki igaz emberi kollektíva. A vezetők formálják a be- «ztottakat, azok jellemét De az ő iellemük is forrná tódik saját felismerésük és önnevelésük, a párt- C tö­megszervezetek, a felettes szervek és nem utolsó sor­ban a dolgozó kollektíva ha- ása, ereje, segítsége által. ff.) Műszaki fejlesztéssel Könnyebb munka a gyárakban Vaslemezek hajlítása géppel — Csomagolóautomata — Uj tech-1 nológia a fermentálóban == Saját gépkocsik a tejiparban Mosószercsomagoló automata gépsort helyeztek üzembe a Növényolaj és Mosószer- gyártó Vállalat nyírbátori gyárában. Teljesítménye: műszakonként 21600 csomag Flóra áztatószer. (Elek Emil felvétele) Statisztikai adatok és gaz­daságossági felmérések iga­zolják: a termelékenység fo­kozásának legalapvetőbb fel­tétele a gépesítés, a jobb munka feltételeinek biztosí­tása. Nagy beruházásokkal azonban nem lehet minden elképzelést megoldani. Ép­pen ezért van nagy szerepe az üzemen belüli műszaki fejlesztésnek, amely az utób­bi években kezd egyre nép­szerűbbé válni. Évekig okozott gondot pél­dául a Nyíregyházi Vasszer­kezeti és Gépipari Vállalat­nál a nehéz vaslemezek haj- lítása. A kézi munka ebben a műveletben különösen fá­rasztó és költséges. Ma már korszerű daraboló, élhajlító, présgép dolgozik az ember helyett. Az eredmény: éven­te 100 millió forint nagyság- rendű vasszerkezeti munkát tudnak előállítani. Határidő­re és jobb minőségben. Ugyanakkor a forgácsoló­üzembe vásárolt, másfél mil­lió forint értékű programve­zérlésű gép a kooperációs munka keretében megrendelt gépalkatrészek gyártását könnyítette meg. A terv most az, hogy a jövő év első felé­ben üzembehelyezendő autó­szervizt is a mai kornak meg­felelő technikai színvonalra emeljék. Itt már a hazai iparban előállított legkorsze­rűbb műszerekkel, berende­zésekkel veszik „nagvító alá” a gépkocsikat, s old’ók meg a karbantartást, javítást. A nyírbátori növényolaj­gyárban közel fél éve műkö­dik egy HESSER típusú cso­magoló gépsor. A munkába állított, korszerű berendezés segítségével műszakonként 21 ezer 600 dobozt töltenek meg könnyűszerrel FLÓRA ázta­tóporral. Ezzel nem csak az ott dolgozó nők munkáját te­szik könnyebbé, hanem je­lentős kapacitásnövekedést is elértek; naponta 75 tonnára emelkedhet a teljesítmény. A műszaki fejlesztés során üzembe helyezett gép segít­ségével az eredeti terven fe­lül ez évben mintegy 20 szá­zalékos kapacitásnövekedést érnek el a mosószergyártás- tásnál. A beszerzés és üzem- beállítás költségeit végső so­ron már jövőre fedezi az a pluszként jelentkező nyere­ség, ami a termelési érték nö­vekedéséből származik majd. A gyárban végrehajtott nagy rekonstrukción belül nagy gondot fordítanak a műszaki fejlesztésre a nyír­egyházi dohányfermentáló­ban. Ennek egyik fontos ré­sze például az üzemen be­lüli anyagmozgatás gépesíté­se, továbbá egy új gyártás- technológia műszaki alapfel­tételeinek biztosítása. Áz új technológiai eljárás lehetővé teszi, ho'fv még a lást megelőzően elvégeznék a dohány kocsányozását. Ez a módszer nem csak mentesíti a dohánygyárakat ettől a mű­velettől, hanem növel! a gazdálkodási eredményt és a cigaretták minőségét is Ja­vítja. Jelentős összeget fordít a gyár a dohányt termelő gazdaságok műszaki színvo­nalának emelésére. Kooperá­ciós alapon biztosítja a gyár a termeléshez a legkorsze­rűbb gépeket, amelyeknek alkalmazása mindkettőjük részére nagy előnyt jelent. Az ötéves terv végére már csak másfél év lesz a gép­kocsik átlagos életkora a Szabolcs megyei Tejipari Vállalatnál. A régi gépkocsi­kat ugyanis folyamatosan ki­selejtezik és újakat vásárol­nak helyettük. Nem mai ke­letű ez az elhatározás, hi­szen a vállalatnál évekig okozott nagy gondot a szállí­tás lebonyolítása, különösen addig, amíg meg nem terem­tették a saját gépkocsipar­kot. Saját gépkocsikkal ugyanis olcsóbb a szállítás, amellett jobb, biztonságo­sabb is. A megtakarított pén­zen pedig fejleszthetik parkot, felújíthatják a gép­kocsikat. A vállalat saiát termékeinek mintegy 80 szá­zalékát tudja már modern, zárt gépkocsikon szállítani. A szállítói kapacitás fej­lesztése révén jobb alap­anyag kerülhet a feldolgozó üzemekbe és jobb minőség­ben jut el az áru a boltok­ba. Enyhülnek a te'| írno­kok és felvevő helyek tárolá­si gondjai. Tóth Árpád Brigádok Az elmúlt kéft hőnapbaal ipari vállalatoknál, mező- gazdasági üzemekben sok sző esett a szocialista munka­versenyről. Tanácskoztak a szocialista brigádok, az újí­tók. Summázva az elhangzot­takat a megyei több min® húszmilliárdos ipari, mező- gazdasági termelésben száz­millióknál is több terven fe­lüli eredményt jelentett a munkaverseny. A szociálist* brigádok, az újítómozgalorm résztvevői a „munkaköri kö­telezettséget meghaladó ön­kéntes termelési” akciókkal gazdagították vállalatukat,' önmagukat, végsősoron a népgazdaságot. Nemcsak számokról eset® szó, hanem fontos elvi meg­határozásokról is. Arról például, hogy az üzemi de­mokrácia érvényesülése erő­sítette a dolgozók tulajdono­si gondolkodását, ez hozzá­járult újabb és újabb mu«-' kakezdeményezések születé­séhez, a feladatok maradék­talan végrehajtásához. A* üzemi demokrácia érvényesü­lésével arányosan nőtt a dol­gozók tettrekészsége. Nyil­vánvalóvá vált, hogy az üze­mi demokrácia és a szocialis­ta munkaverseny között szo­ros a kapcsolat. A tanácsko­zásokon sokezer ember' szó­lalt fel, s ezekből gyakran In­csendült, hogy csak ott lehet jól és hatékonyan szervezni a» versenyt, ahol a feladatokról! beszélnek, ahol a dolgozók is« merik és értik a terveket A tanácskozásokon ismétel­ten bebizonyosodott hogy 3 munkaverseny mozgalomnak legjelentősebb része a szo­cialista brigádmozgalom. A verseny- és brigádmozgalom- mai azonban egy, annak szer-s vés része az újítómozgalom! Nem véletlen tehát hogy au szocialista brigádvezetők mellett ott ültek az újítók. * feltalálók is. Szükség volt er­re, mert az újítómozgaKmi nélkül nem képzelhető el a termelőeszközök, termelőbe­rendezések korszerűsítése, as emberi munka ésszerű hasz­nosítása. Az új f tómozgalom! — mondták több helyütt —■> még nem érte el a kíván® eredményeket Tapasztalha­tó viszont, hogy egyre gya­koribb a termeléssel a fej­lesztéssel járó feladatok kol« lektív megoldása és ezt a ten­denciát erősíteni kell A szocialista brigádok áfi újítók tanácskozása első íz» ben teremtett olyan fórumot^ amelyen egy-egy gazdasági egység tevékenységéről min­dent átfogóan esett azó. Ke^ vés csak azt mondani, hogy a tanácskozások eredményesed voltak. Helyesebb kijelente«; ni, hogy hasonló színtő és színvonalú tanácskozások®» gyakrabban kell tartani A veterán A ndrás bácsival négy ff éve rendszeresen ta­lálkozom. Sebők Andrásról van szó. aki jelenleg a Buda­pest melletti Csömör község­ben lakik, a Szabadság utca 21. alatt. Először, azért keresett fel, — erre utazóban, szülőfalu­jába. Cfehértóra menet —. hogy ha tudnék neki meghí­vót szerezni a Tanácsköztár­saság jubileumi ünnepségei­re, nagyon megköszönné. — Miért az magának, And­rás bácsi? Mi volt ön 1919- ben? Felállt, és kissé ünnepélye­sen sorolta: — A nyíregyházi cipész szakszervezet elnöke. A munkások, parasztok és ka­tonák tanácsának tagja. A nyíregyházi negyedik kerüle­ti Vörös őrség parancsnoka. Azóta nemcsak meghívói kapott, ha-.em a szerénysége miatt megkésett kitüntetése­két ss. A kilencvenedik évé­ben járó öreg harcos gyak­ran utazik Csömörről Sza­bolcsba. Most azért jött, mert elkésve •üvasta, hogy Bakta- lórántházán emlékműve4 avattak. Eljött, hogy meg nézze. Közben útbaejtette » szülőfaluját Ófehértói, Napszámos paraszt gyere­keként született 1884 április 19-én. A tanulni vágyó fiút apja nem akarta elengedni. Úgy szökött meg, tizenhárom éves korában. Nyíregyházá­ra cipész tanulónak... Első híres cselekedete 1910-ben történt. Képviselő-választás volt Nyíregyházán. Szávai Gyulának hívták a kormány­párti jelöltet. Nagyon nem tetszett a szaktársaknak ez a jelölt. A már élénken politi­záló cipészinas találta ki a legjobb tréfát a kormányje­lölt lejáratására, Szerzett egy tucat kormánypárti kor­teszászlót, betakarta vele - mestere szamarát, ráült, ma­gára is vett pár zászlót és így vonult végig a Bessenyei téren. Nevetett egész Nyír­egyháza. A kormánypárti képviselő-jelölt ezzel * sza­már-üggyel kénytelen volt beszédeiben foglalkozni Már későin... Tizennyolc évesen amikor felszabadult, elment Buda­pestre Gyalog, összesen 21 évig segédeskedett. Közben haza-haza járt Feleségét is Tokajból szerez­te. Az őszirózsás forradalom hírére, 1918 novemberében azonnal Nyíregyházára jött, ahol ismerték a szaktársak, ö alakította meg a szakszer­vezetüket. Elnöknek válasz­tották. Munkát keresett a munkanélkülieknek. Este nyolc és tíz között járt ha­za. Cipészműhelyek lehúzott redőnyei mögött dolgoztatta* az inasokat. Megrugdosta a redőnyt, bemutatkozott és bekiáltotta, hogv ez szűnjön meg. Meg is szűnt. A Tanácsköztársaság kiki­áltása napján lett vörös őr, a tanács tagja. Amikor az el­lenforradalom először pisz- kálódott. ő intézkedett elő­ször. Fogadta Pogány Józse­fet a megyeházán, amikor a rövid nyíregyházi Tanács- hatalom nevében viaszaíog- lalta a várost. Leg­főbb somija az lett vol­na, hogy az éhező váratnák három vagon lisztet szerez­zen, de ez már nem sikerült, mert közben a román inter­venciósok megérkeztek. 3b azután? iftoUg. az Iffl*­®áSi* pártba. Házkutatás® tartanak a műhelyében, há» rom hónapig kínozzák Lipót* mezőn, de nem árul el sem® mit A felszabadulás után -6 megható önéletrajzi adat —» háromszáz csizmát készít társadalmi munkában az új fegyveres alakulatoknak. Semmiféle kitüntetésre nem vágyik. Szorgalmából, már mint cipészmester, sze­rezte Csömörön kis családi házát. Ott él 74 éves felesé­gével békességbe®. A kilencven éves férfi most is élénken érdeklődik a világ dolgai, a haza esemé­nyei után. Váci Mihályt ha­lála előtt néhány hónappal kereste fel. hogy egy szép rá­dióelőadásához gratuláljon: neki. A költő és az öreg har­cos összebarátkoztak és még t&ok órát töltöttek együtt. Még emlékszik nevekre. Be haza jártában egyre keve­sebb, akit életben talál Alacsony temető, de szál- faegyedeim tartja magát Úgy jött be meat is, öntuda­tosan, közölni, hogy a bak­tat emlékmű gaép, aaeg van elégedve vele, Mji »fagy leüti*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom