Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-30 / 280. szám
1. of Sal KÉEET-MAQYARORSZAíf iWf Újdonságok Tudományos kutatások & Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban I A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola tangazdaságának sertéskomhlnátja június közepén kezdte működését. A telep teljes üzemelésekor évente mintegy tízezer darab hízótt sertést ad. Képen: Blonszkij Mihály tenyésztésvezető ellenőrzi az egyedi kocaszállás állományát. (Hammel József felvétele) 4 Korszerűsítik a dohánytermesztést gépek a gazdaságokban Az A grárt a á'ományi Egyesület Szabolcs-Szatmár megyei szervezetének hat főből álló delegációja közelmúltban a lengyelországi Rzeszow testvér megyében tanulmányúton volt az ottani hasonló egyesület (NOT) meghívására. A delegációt Balogh Bertalan az AGRO- KER Vállalat igazgatója vezette. aki ^’mondta, hogy céljuk volt a rzeszowi terület mezőgazdaságának, állattenyésztésének megismerése, valamint a NOT szervező munkájának tanulmányozása ,A mezőgazdaságilag művelés Blatt álló területből mindössze a megyében hatvanezer hektár van állami és szövetkezeti kezelésben, a többi mintegy 700 ezer hektáron magán gazdaságok termelnek. A ielegácié elsősorban az állami és szövetkezeti gazdaságok működését vizsgálta, ott cserélték ki tapasztalataikat a két szervezet munkájáról. Ezek a kollektív gazdaságok területük döntő -észén vetőmag nemesítéssel is szaoorosítással foglalkoznak. Ók biztosítják, hogy három évenként, a rendeletileg előírt vetőmagcserét végrehajthassák. Az egész megye vetőmag termelését irányító NOT-ra jellemző, hogy 700 alkalmazottja van, és ebből 150 fő az agrárkéc sítésű tanácsadó és felügyelő. A vetőmagtermeltető és ellátó vállalat évente mintegy 25 ezer tonna gabonát és 50—60 ezer tonna burgonyavetőgumót ad át a gazdaságoknak. Igen nagy gondot fordítanak a minőség Mztosítására. A küldöttség íegismerkedett a megyei minőségvizsgáló intézet munkájával is. Az intézet laboratóriumai iől felszereltek, műszereik korszerűek, a ió szervezettséget biztosítják. Ök végzik a vetőmagvak fémzárolását is. szabolcsi szakemberek tanulmányozták a burgonya rügydugvány vizsgálatokat. Lengyelországban is termelik a Szabolcs megyében most népszerűsödő holland fajtákat. Jelenleg Rzeszow megyéből Bolko fajtájú vetőburgonyát exportálnak hazánkba. Mikulíca körzetében a delegáció tanulmányozta a gabona nemesítő intézet munkáját Itt újfaitákat állítanak elő és a külföldi fajtákat próbálják :i. Itt Is termelik a szovjet Kavkáz és a Bezosztája fajtákat. A saját neme- sítésű Helena fajta betegségre legkevésbé fogékony. Ugyancsak jóminőségű fajta a Granat és a Luna. Az intézet kukorica nemesítéssel is foglalkozik, ennek révén szoros kapcsolatot tart fenn Magyarországgal. Mivel a növénytermesztésükben meghatározó a magángazdaságok nagyszáma a gépesítettségi színvonal alacsony. A megyében te-mesz- tett négyszázötven ezer hektár gabon- területre mindössze 250 darab kombájn jut. melyből csak 18 darab teljesítménye halad !a meg a tíz hektár/műszakot. A magánszektorban igen vegyes összetételű, főként régi gyártmányú, erősen amortizálódott traktorok üzemelnek. melyhez a munkagép ellátottság sem kielégítő. A magángazdaságok helyzetükön úgy próbálnak változtatni. hogy szövetkezeti géptársulásokat hoznak létre, másrészt "“^kölcsönzésből jutnak erőgépekhez. Az állattenyésztésnek jelentős hagyománya van a megyében. Száz hektárra sertésből "6, szarvasmarhából 87 darab jut. A megye lóállománya jelenleg 186 ezer darab ^ Az ilyen kedvező ál- latsürűség részben magyarázat arra, hogy náluk a műtrágya használat sokkal alacsonyabb színtű. mint nálunk mégis jó terméseket takarítanak be. A meg"e legfőbb export cikke az állat- tenyésztésből származó élőállat, hús, és egyéb állatitermék. A megye évente 180 ezer tonna húst állít elő. A szarvasmarha állományukban a lengyel piros az uralkodó fajta, 22 százalékot képvisel a szimentáli. Ért a fajtát kívánják szaporítani mert a hús termelése a leff kedvezőbb. A takarmányozásban fő helyet foglal el. s7 adagolt legeltetés. A vendégfogadók többször is hangsúlyozták a szabolcsi delegációnak, hogy nincsenek megelégedve a szétaprózott kisüzemi gazdaságok termelési színvonalával. Keresik az utat, hogyan tudnának korszerű, nagyüzemeket létrehozni. Több helyen, elmondták. hogy a kollektivizálást a ml példánk nyomár kivárnák v 'grehaitani. A delegáció elsősorban a vetőma" termesztésben és ezapo fásban szerzett hasznos tapasztalatokat ‘.zeszow megyében. (es. bj » Uj jonatán- fajta A napokban ülést tartott az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács, amely a Fajtakísérleti Intézet előterjesztése alapján 14 növényfajta ninősítését, 11 fajta forgalomba hozatalának engedélyezését, öt fajta minősítésének iörlését, valamint négy állatfajta minősítését tárgyalta meg. Első ízben minősített a bizottság szelektált jonathán- almát, mégpedig a jonathán M—40 és a jonathán M— 41-t: ezek részben jobb termőképességükkel. másrészt megfelelő színeződésükkel tűnnek ki a fajtaválasztékból. A bizottság egyéb szántóföldi és takarmánynövényeket is minősített, új dísznövényeket és gyümölcsöket bírált el. Egyesek úgy vélik, hogy Magyarországon ugyanúgy nem lehet szóját termelni, ahogy gyapotot sem. Ezt a hamis előítéletet megcáfolják a számok: 1943—44-ben mintegy 40 ezer hektáron termeltünk szóját, míg napjainkban csupán 1,5 ezer hektárról takarítjuk be az értékes termést. Ugyanakkor legalább 70 ezer hektár szó- jatermesztésre alkalmas területtel rendelkezünk (a Dráva mentén, a Duna és a Tisza völgyében síb.), amely kb. évi 140 ezer tonna szójadarát adhatna az országnak (a napjainkban importált mennyiség 40 százalékát.) A szójabab „felfedezése" Tény, hogy a szója úgynevezett boreális monszunnövény, amely különleges mikroklímát, meleg és mégis páradús levegőt igényel. Ennek megfelelően őshazája Kína, Japán és Korea ilyen éghajlati adottságú területein volt. Európában és Amerikában csak századunkban ..fedezték fel” a szójabab értékes tulajdonságait, s a termesztési kísérleteket már kezdettől fogva siker kísérte. Az el terjesztési kísérletek során az is kiderült, hogy a szója kitűnő előveteménye a búzának és termelése jól beilleszkedik a búza és a kukorica közé, mert augusztusban, szeptemberben takarítják be. Termesztéséhez megfelelnek a kukoricatermesztési rendszer gépei, tehát még- csak nem is igényel speciális gépeket. Az elmélet és a gyakorlat megbízhatóan tisztázta: ha • szója gyökérzetéről hiáUj fajták és Az 1971 évben hozott kormányhatározat stabilizálta a dohánytermesztést. Javult a termelési kedv, nőtt a dohánytermő terület. Az 1971- es 15 000 hektárral szemben 1973-ban 17 000 hektáron termeltek dohányt. A kormányhatározat óta eltelt két évben a dohánygazdaságban számos kedvező eredményt értek el. Ez azzal mérhető, hogy a dohánytermelő gazdaságokban megkezdődött a dohánytermesztés korszerűsítése. Meggyorsult a fajtaváltás, szélesebb körűvé vált a kemizálás, tért hódított a gépesítés. Az is tény, hogy általánossá vált dohány műtrágyázása, de az is igaz, hogy a nagy adagú és harmonikus tápanyagellátást még kevés gazdaságban valósították meg. A dohánytermesztés irányítói a termesztő gazdaságok az 1971-es kísérleti év tapasztalatai alapján meghatározták a műszaki fejlesztés ütemét. A fejlesztést külföldi képekre alapozták. A fejlesztés során különös figyelmet fordítottak az ültetés, a növényápolás és a betakarítás gépesítésére, valamint a szárítás korszerűsítésére. Az utóbbi két évben 1500 hektár területre terveztek olyan technikai fejlesztést, mely az egész technológiai folyamat korszerűsítését biztosítja. Komplex gépesítés Äz 1972—73-as évek fejlesztése elsősorban a Balthes géprendszerré épült. Ebben az évben már az amerikai Silent Flame típusú dohánybetakarító gépek is segítették a termelést. Jelennyoznak bizonyos gyökérgümő-baktériumok, akkor a növény nem képes ezt a kivételes tulajdonságát hasznosítani, hogy a légkörből nagymennyiségű nitrogént kössön meg. Olaj és fehérje Végső soron megállapítható, hogy a szója termesztésében a Rhizobium japonicum gyökérgumó-baktériumok talajba juttatása hatásos és feltétlenül kívánatos eljárás. A levegő nitrogénjének megkötése révén a növény valamennyi része olyan kedvező nitrogénellátásban részesül, amilyen élettani szükségleteinek megfelel. A talaj beoltása eredményeként gyarapodik a mag, a zöldtömeg és a fehérjék hozama, korábbi az érés, hatékonyabb a fotoszintézis. Természetesen az eredmény ezenkívül sok egyéb tényezőtől is függ. A szójamagot az egész világon étolajra és takarmánypogácsára vagy darára dolgozzák fel. Ezek közül az eiőbbi közvetlen emberi fogyasztásra, vagy étzsír, illetve margarin gyártására szolgál, az utóbbi — állati takarmányozás révén — további nagymennyiségű élelmiszer (hús, tej stb.) előállítását teszi lehetővé. A szójababot nagy fehérje- és kis keményítőtartalma miatt becsüljük. A növények sorában szinte egyedülálló tulajdonsággal rendelkezik: kb. 35 százalék teljesértékű fehérjét tartalmaz e hüvelyes növény termése. Olyan teljes értékű fehérjét, amit egyébként csak a húsban, tojásban. tejben — tehát az állati eredetű táplálékokban — találunk meg. A szójabab tőset lépett előre a dohány- gazdaság a szárítás korszerűsítésében is. A hagyományos kézi fűzés gépi rendszerű tűzéssel, illetve varrással lesz helyettesíthető. Az ütemet tekintve azzal számolnak a szakemberek, hogy évente mintegy 1200 hektár terület termésének gépi fűzését lehet megvalósítani. A mesterséges szárítás korszerűsítését 80 darab tű- sorkerfctes, modern szárító- berendezés segíti. Ezekből a következő években további százat állítanak a közös gazdaságban üzembe. A Balthes-féle kanadai dó- hányművelő és betakarító gépre kidolgozott technikai korszerűsítés Valamennyi nagylevelű dohányfajta termesztésénél alkalmazható. A dohánytermesztés folyamatában a gépre épülve a gazdaságban található gépekkel elvégezhető az őszi és a tavaszi talajelőkészítés, így a tarlóhántás, hengerezés, a tárcsázás, a műtrágya kiszórása, mélyszántás, talajfertőtlenítés, talajelőkészítés, vegyszeres gyomirtás, palánta ültetés, automatikus palánta beöntözés, starter műtrágyázás. A permetező egység végzi a penoroszpóra, szükség szerint a thripsz és levéltet- vek elleni védekezést is. A betakarító egység három szedőkocsiból, két törő ülésből és dohánytároló konténerekből álL A szárítás történhet természete*, vagy mesterséges úton. A termesztéstechnika korszerűsítése mellett szükségessé vált a termesztéstech— kb. IS százalékos — olaj- tartalma pedig azért különösen becses, mivel az emberi érrendszerre kifejezetten káros, az állati eredetű zsiradékokban jelenlevő koleszterin helyett a teljesen ártalmatlan fitoszterint tartalmazza. így a szójaolaj és az abból készült étzsir vagy margarin sokkal egészségesebb táplálkozást tesz lehetővé. Sok országban egyre keresettebbek a szójalisztből előállított „húsételek”. (A szójababból készült „hús” egyébként nem újkeletű, hiszen a buddhista szerzetesek — akiknek vallásuk tiltja a húsfogyasztást — már sok évszázaddal ezelőtt ismerték a szójából előállítható „hamis hús” receptjét.) Uj felvásár ási ár Jóllehet a hazai szakemberek jól ismerik a szója világpiaci helyzetét és szerepét a hústermelésben, valamint a húspótlásban, mindeddig vonakodtak a szójabab nagyobb vetésterületeken való termesztésétől. Ennek nyilván az alacsony felvásárlási ár volt az oka. 1973. augusztus 24-től azonban már 1100 forintot fizetnek a szójabab mázsájáért, így várhatóan emelkedni fog a szójababtermelés. Kiszámítható ugyanis, hogy a nagyobb felvásárlási ár alapján a szójatermelés valamivel nagyobb hasznot hozná, mint a kukorica. A szójatermelés fokozása márcsak azért is kívánatos lenne, hogy a takarmányfehérje-ellátásban függetleníthessük magunkat az import, a világpiac szeszélyeitől. Hiszen a szója hovatovább „stratégiai nyersanyaggá” válik. nológia modernizálása is. A termesztéstechnológia fontosabb célkitűzési.': a tápanyag utánpótlás növelése, a szántóföldi talajfertőtlenítés általánossá . itele, a vegyszeres gyomirtás kibővítése. Szükség van a fóliasátras palántanevelés bevezetésére és széleskörű alkalmazására, az öntözéses dohánytermesztés megvalósítására. Előtérbe kell helyezni a kacsgátló szerek alkalmazását. A műtrágya hatóanyag arányát a dohányfajtához kell tervezni. Palánfaneretés fólia alatt Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a talajfertőtlenítés fontosságára. Ez a gépesített dohánytermeszté* alapvető feltétele, mivel egységnyi területre csak így biztosítható az optimális tőszám. A kártevők által megrágott és kidőlt dohánytövek akadályozzák a növényápoló és betakarító gépek közlekedését A hiányos és egyenlőtlen fej- lődésű állományban csali rossz hatásfokkal valósítható meg a gépi törés. A fertőtlenítést és a vegyszeres gyomirtó eljárásoka* hazánkban a dohánytermesztés komplex gépesítése tette szükségessé. És nem csaÄ termesztés technológiai követelmények miatt, hanem gas- dasági szükségszerűségből is. Jelentős változás küveflee* zett be a dohánypalánta nevelés korszerűsítésében. A hagyományos trágyatalpas — részben üveggel, részbe« molinóval takart — melegágyakat fokozatosan váltja fel a fóliaházas palántanev*- lés. 1973-ban az összes paláx»- taágy felület 20 százalékát — 80 ezer négyzetmétert — m fóliaházak tették ki. A fóliaházban történő lánta nevelés korszerű, gazdaságos, növényvédelmi szempontból előnyös. Kulturált körülményeket biztosít a dolgozóknak. A palánta nevelés megvalósítható fűtéssel és fűtés nélkül. A fűtés azért is ajánlatosabb, mert így erősebb, egészségesebb^ dúsabb gyökérzetű palántákat nyerhetünk. Ezek korábban kiültethetők és ellenállóbbak az időjárás viszontagságainak. Véli ozás a fajfa arányában A dohánytermesztés fejlesztésére hozott intézkedések között ott találjuk g fajtaváltást, a fajta arányok helyes megválasztását. A fejlesztés folyamán egyes hagyományos fajták termesztését — szabolcsi i— csökkenteni kellett, másokat — debreceni, szuloki— megszüntetni. A hagyományos fajták közül a hevesit és a kertit ide vennénk a búrleyt is, termesztését növelni fogják. Uj dohányfajtákat, a kálióit, a szarvasit pedig köztermesztésbe kell venni, mivel ezek a hazai nemesítési, illetve honosítási munka eredményeként ellenállóbbak a betegségekkel szemben. Elmondhatjuk, hogy a köztermesztésben lévő dohányfajták nagy termőképességünk és jó minőség biztosítására képesek, ha a potenciális termőképességüket jól használják ki. (A fenti cikk a Nyíregyházán tartott országos dohánytermesztési tanácskozás alapján készült.) Értékes fehérfeforrás: a szójabab LENGYELORSZÁGI TAPASZTALATOKt Szabolcsi szakemberek delegációja Rzeszovmegyében
