Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-23 / 274. szám
ÄTSCÜT-MAÖYAttO'RSfZÄÖ r «.»a! $ Újdonságok 7 udományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban ¥?Pf§. RbViSlflef i *.— ________ ___________________________________ . .... ————- \ A vetőmag-szaporítás bázisa * 4 Balkányi Állami Gazdaság tapasztalatai Jelentős előnyöket nyújt a termelőszövetkezeti KTA Szatmár*Bere«ben már dolgozik az előkészítő bizottság Szabolcs-Szatmár megyeijén a nemesített kalászos vetőmag előállítását, hat állami gazdaság és hat termelőszövetkezet végzi, közöttük a Balkányi Állami Gazdaság. A vetőmag-sza- porító gazdaságok feladatukat jól látják el — állapította meg a megyei tanács legutóbbi ülésén. Mit jelent vetőmag-szapo- rító gazdaságnak lenni, milyen kötelezettséggel, feladatokkal jár? Erről beszélgettünk Kuritár Jánossal, a balkányi gazdaság főagronó- musával. Vetéstől a fémzárolásit* — A vetőmagvak szaporításának gazdaságunkban nagy múltja van. Több mint húsz éve állítunk elő első és másodfokú szaporító anyaf ot búzából, rozsból, őszi- rpából. E munkával kapcsolatban igen sok a követelmény, kezdődik' azzal, hogy elegendő elit anyagot vásárolunk. Az elit búzát a martonvásárhéfyi és szegedi kutató intézetektől, a rozsot a nyírségi, a,z őszi árpát a sopronhorpácsi kutató intézetektől kapjuk. . — A mi munkánkban kötelezően előírt • a szabvány szerinti vetésforgó alkalmazása, szintén kötelező; hogy a vetésre kijelölt területet szántóföldi szemlére kell bejelenteni. Mindez a növény- egészségügyi előírásokkal kapcsolatos, így is védekezünk a fuzárium és a toras- gomba ellen. Ezen kívül ügyelni kell a fajta tisztaságára, a fajta azonosságra. Ha azt akarjuk, hogy a szaporítóanyag előállítás a követelményeknek megfelelő, számunkra jövedelmező legyen, akkor a minőségi előírások betartására szigorúan kell vigyázni, vetéstől kezdve a fémzárolásig. A Balkányi Állatni Gaz» íá'aság 1963-ban 65 vagon fémzárolt. búzát, 45 vagon rozsot és 35 vagon ősziárpát értékesített,, A minőségi követelmények mellett a gazdaság messzemenően érdekelt abban, hogy a termelt mennyiség szakadatlanul növekedjen, más szóval a termésátlag emelkedjen. Jó jövedelmet ad — Valóban a gabonafélék termesztése jól jövedelmez, idén közel 3 millió forint volt a tiszta haszna. A termésátlag növelése célunk, de nem öncélú tevékenység. Példa erre a búza. Búzából Kavkázt és Bezosztáját termesztünk. A Kavkáz új fajta, termésátlaga nagyobb mint a Bezosztájáé, még Bem tértünk át teljes egészében ennek a fajtának az Az Országos Takarékpénztár — az idevonatkozó minisztertanácsi határozat alapján — bővítette a mezőgazdasági termelési hitelkonstrukciót és ezzel egyidőben a kölcsön igénybevételéhez, a korábbinál kedvezőbb feltételeket biztosított. Mindazok, akik tokaj-hegyaljai területükön szőlőtelepítést, — felújítást, illetve — korszerűsítést kívánnak végrehajtani, valamint, akik mezőgazda - sági művelésre alkalmas földterülettel rendelkeznek, és azt bogyós, csonthéjas nyári gyümölcsök telepítésével kívánják hasznosítani, maximálisan 25 000 forintig terjedő hitelt vehetnek igénybe. Ezeknél a kölcsönöknél a kamat mértéke évi 8 százalék helyett 6 százalékra, a lejárat pedig tíz évre módosult. A hitel viszaíizetése csak a előállítására. A Bezosztáját már megszokták, igénylik a gazdaságok, éppen ezért arra törekszünk, hogy ebből is elegendő vetőmagot kapjanak. . Egyébként az idei búza vetésterületünk százalékosan a következőkben oszlik meg. Búzából az összterület 10 százalékán elit magot, 50 százalékán első, , negyven százalékán másodfokú szaporító magot vetettünk. Az összterület 60 százaléka Kavkáz, 40 százaléka Bezosztája. Az idei ősz nem kedvez a gabonaféléknek. A búza, az árpa lassan kelt, és még nem érte el azt a bokroso- dást, amely a biztonságos átteleléshez szükséges. Milyen termést vár a gazdaság 1974-re? A tápanyag fontossága — 1973-ban jó termést takarítottunk be, búzából hektáronként 45 mázsást, rozsból 28 mázsást, ősziárpából 36 mázsás átlagtermést. Fi- gyelembevéve a már . most megmutatkozó kedvezőtlen időt, a jövő évi tervünk búzából, árpából hektáronként 40 mázsás átlag, rozsból 26 mázsás átlag. De ez is kérdőjeles. Egy biztos, hogy mindent megtettünk és megteszünk azért, hogy eredményünk a tervezettnek megfelelő^ legyen.. A termésátlagot sokféleképpen befolyásolhatjuk. Már említettem, a vetőmag minőségét, a kiválasztott fajtát. Ezen túl fontos, hogy a tápanyaggázdál- kodás megfelelő legyen. Mi, hektáronként 450 kilogramm hatóanyagot, más szóval 10 —12 mázsa szabvány műtrágyát adagolunk. Árpa és rozs esetében a nitrogén tápanyag kevesebb, ezzel a megdőlés ellen védekezünk. A hatóanyag mennyisége, összetétele, illetve a hektáronkénti kiszórás mértéke nem csak pénzkérdés. Nem a gazdaság pénzügyi helyzete határozza meg. hogy az adott területre mennyi műtrágyát adagolnak. Mérvadó a gabonatáblák tápanyagszükséglete. Kuritán János főagronómussal arról is beszélgettünk, miként állapítják meg a gabonafélék tápanyag szükségletét. — A szakemberek kivétel nélkül tudják, hogy területükön a korábbi növények után milyen tápanyag tartalékkal rendelkezik a föld. A tápanyagszükséglet meghatározására ez azonban nem elég, pontos képet a tápanyag térkép mutat, amelyet mi rendszeresen elkészítünk. A tápanyag térkép elkészíttetése mintavétellel hektáronként 5 és' fél ezer forintba kerül és személy szerint az a véleményem, termőre fordulás évétől — fajtáktól függően három— öt év — esedékes, s addig csak az évi kamatnak megfelelő összegeket kéll befizetni. A takarékpénztári fiókokhoz benyújtott kölcsönigénylésekhez csatolni kell az illetékes tanács vb. mezőgazdasági osztálya által kiállított telepítési engedélyt. Ez az engedély bizosítja, hogy az adott terület talaj- és éghajlati adottságainak, illetve a népgazdasági érdekeknek leginkább megfelelő szőlő- és gyümölcsfajtát telepítsenek. Azoknak, akik a telepítést, illetve a művelést gépi erővel akarják elvégezni, mezőgazdasági kisgép beszerzésére ugyancsak igényelhetnek 25 000 forintig terjedő kölcsönt, ötéves lejáratra és évi 8 százalékos kamatra. (MTI) hogy ezt a költséget nem szabad megtakarítani, mert a pontosan adagolt tápanyagokkal a termésátlag növelhető, a műtrágya adagolás pontos, így a költség egy év alatt megtérül. A fajta kérdése Befejezésül arról beszélgettünk, hogy Kuritán János mit ajánlana, milyen fajtákat termesszenek a gazdaságok? — Elsősorban őszi árpából a Béta 40-es helyett a Hor- pácsi kétsorost és a Horpá- csi 57-est tartom célszerűnek vetésre. Területünk nagy részén mi is ezt vetettünk, mert ez a két fajta szilárdabb szárú, nem dől meg, a szemek kifejlődése megfelelő, és magasabb a termésátlag. Búzából és rozsból a gazdaságok adottságaiknak megfelelően választhatnak, hiszen a jelenleg termesztésben lévő magok megfelelőek. A beszélgetés végén arról is esett néhány szó, hogy a Balkányi Állami Gazdaság vetőmag szaporító tevékenységét 1974-ben gépesítéssel korszerűsíti. Uj gabona kombájnokat vásároltak és már megrendeltek egy olyan tisztító berendezést, amely 15 tonna/óra teljesítményű. A gépesítés korszerűsítésével elérik, hogy aratástól a fémzárolásig rövidül a munkaidő, ugyanakkor az eddigieknél is jobb minőségű magokat adhatnak tovább. Dúl a vita a szakemberek körében a pillangósok szénává szárítása és silózása között. Napjainkban a szakemberek jelentős csoportja a pillangósok silózása mellett foglal állást. Indokaik: a szénakészítés a pillangósokból csak többmenetes betakarítással oldható meg. A betakarítás nagy mértékben függvénye az idő- járásnak. E hátrányok fordították a kutatók figyelmét a pillangósok mesterséges konzerválásának kérdései felé. Ä hazai kutátók az Ámasil, a Ko- fasil, a Luprosil, a propion- sav és a nátrium-hidrosulfát alkalmazhatóságát vizsgálják. A zöldlucema egvmenetes mesterséges silózásaval három éve foglalkozik a Debreceni Agrártudományi Egyetem Állattenyésztéstani Tanszékének kutató kollektívája. Kutatásaik alapján alkalmas tartósítási módszernek a hangyasavas szilázs- készítést tartják. A hangyasav a legegyszerűbb kémiai összetételű, aránylag olcsó és nagyhatású szerves sav. Folyékony állapotban használják az egyéb tartósító szerekhez hasonló dózisban. A kutatók 20—40 vagonos silókazlak készítését javasolják. A hangyasavas lucerna- szilázs kellemes, illatos, kedvelt takarmány, magas béltartalommal. A pillangósok egvmenetes hangyasavas silózásnál a fonnyasztás szükségtelen. A bangyasawal a pillangósok friss, zsenge állapotban, egy- menetben silózhatók. Az eltérő víztartálom a stabilitáshoz szükséges konzerválószer mennyiséget befolyásolja. Nyolcvan—nyolcvankét százalékos , víztartalom esetén mintegy 10-12 százalékkal több hangyasavra van szükség, mint az ennél alacsonyabb, tehát például a .70- 72 százalékos víztartalom eseten. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek vezetői és tagjai évek óta emlegetik, hogy megtakarított pénzüket — biztonsági tartalékaikat — jó lenne összeadni és közösen használni, hasznosítani. Az ország termelőszövetkezeteinek összesen már több mint egymilliárd forint ilyen pénzük van. Egyik-másik területi tsz-szövetség az elmúlt években már szervezett is olyan akciókat, hogy közreműködésével egyik tsz pőürzt adott kölcsön a másiknak, sőt, néhány helyen már kölcsönös támogatási alap is keletkezett Szabolcs-Szatmár megyében a kölcsönös támogatásnak ez a módja és formája eddig nem alakult ki, viszont van ebben a megyében nagyszerű példája az összefogásnak, egymás rr ^jegítésé- nek. Az 1970-es szatmári árvíz idején megyénk termelőszövetkezetei sokat segítettek a bajbajutottaknak — igaz, segített az egész ország — s nem utolsó sorban ennek köszönhető, hogy szatmári termelőszövetkezeteink az árvízkárokat viszonylag hamar kiheverték, egy-két év múltán teljes erejű és értékű szövetkezetekként folytathatták a termelést. A szatmári termelőszövetkezeteket éppen ezért nem érte készületlenül a TOT elnökségének legutóbbi határozata, amely javasolja a tsz- eknek és területi szövetségeknek, hogy lehetőleg még ebben az évben hozzák létA nagyobb víztartalom hasznosan segíti a tömörítést, de kedvez a csurgalék- lé képződésének is. Ez viszont előidézheti a fehérjék rothadását, a vajsav képződését. Jelentős mennyiségű táplálóanyagot és tartósító szert kivihet a szilázsból. A csurgatok levet többek között ezért sem szabad szívatni. Nagyon fontos tényező a pillangósok silózási idejének, tehát a kaszálásnak a megválasztása. A szecska hosszúság is jelentős. Hangyasavas tartósítási eljárás esetén az előkaszálású pillangósoknál ideális a 6—10 centiméteres, a rostosabb, későbbi növedé- kéknél pedig a 3—6 centiméteres szecskázás. Az ettől erősebb felaprózás fokozottabb mértékű csurgaléklé képződését idézné elő. A hangyasavat a készülő kazalba rálocsolással, vagy savadagoló automatikával végezhetjük el. Ajánlatosabb a rózsás öntöző kannából való kilocsolás. A sav ennél a módszernél mélyebbre és gyorsabban hatol a kazalba. A permetezésnél egy esetleges szél sok tartósítószert vihetne el és a balesetveszély is nagyobb. Megkülönböztetett figyelmet igényel a tömörítés, melynek eszközét és mértékét a növény fejlettségi foka és víztartalma határozza meg. A zsengébb, fiatalabb 76—82 százalék vizet tartalmazó pillangösökat ajánlatos gumikerekű traktorral és csak mérsékelten tömöríteni, így a növény szöveti szerkezete nem szenved nagyfokú roncsolást, és nem áll be nagyfokú léképződés sem. A kevesebb vizet tartalmazó zöldtakarmányokat előnyösebb, könnyebb fajta lánctalpas traktorral meg járatni. A hangyasavas silózás előnyei között említik a kutatók a költségmegtakarítást. Ez számos, alább említett tényező összhatásában jelentkezik: Az egymenetes silóre a Kölcsönös Támogatási Alapot a szövetségek mellett. A Szatmár-Beregi Termelő- szövetkezetek Területi Szövetségének vezetői eddig is kezdeményezői — sürgető javaslói — voltak a KTA létrehozásának. így az sem véletlen, hogy a szatrhár-beregi TESZ vezetői és munkatársai a TOT elnökségi határozat megjelenése után azonnal munkához kezdtek és egy hét múltán asztalra tették a KTA megszervezéséről. céljairól és későbbi működéséről szóló javaslatot. Ezt az elnökség megvitatta, jóváhagyta és azonnal megalakította az előkészítő bizottságot — különböző beosztású termelőszövetkezeti vezetők beválasztásával. Az előkészítő bizottság már meg is tartotta első ülését* és hozzákezdett a szervezéshez, a konkrét munkához. Természetesen: ebben a munkában a területi szövetség vezetői és munkatársai továbbra is segítenek. A cél az, hogy a szatmár-beregi termelőszövetkezetek Kölcsönös Támogatási Alapja jogilag, a decemberi küldöttközgyűlés határozata alapján még ebben az évben megalakuljon. A belépésről az egyes termelőszövetkezetek közgyűlései — terv szerint a zárszámadó közgyűlések — majd egyénként határoznak. Szatmár-Beregben várható, hogy a KTA-hoz 20—25 olyan termelőszövetkezet csatlakozik — mint alapító zás javára írják, hogy a lu- cema táblák fonnyasztással kapcsolatos többszöri gépi megjavítása — rendrevágás, rendsodrás, felszedés, szecskázás helyett egymenetes módon végezhető el a betakarítás. Ez a géppark kihasználása szempontjából is rejt magában előnyöket. Az egymenetes hangyasavas silózási eljárásnál kizárják a megázás lehetőségeit is. így nincs fonnyadási veszteség, és ez a módszer menti a szilázst a szennyeződéstől is. Felszedési veszteség sem jelentkezik. Az erjedés minimálisra csökken a kazalban, és ez jelentős tápláló anyagot ment meg. A pillangósok hangyasavval tartósított szitássá jól emészthető, tehát hasznosító takarmány. A silótér készítése sem igényéi magas beruházási összeget. ★ A pillangós zöldto- karmányok és a fű egymenetes hangyasavas silózási ankétiát és gyakorlati bemutatóját november 15-én tartották Csen- gerben. Az ország különböző réSzéből összesereglett több száz szakembér jelenlétében az ankétot Bacsu József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának a vezetője nyitotta meg. Vitaindító előadást dr. Herold István kandidátus, egyetemi docens, (Debreceni Agrártudományi Egyetem) tartott. Dr. Takács Ferenc egyetemi adjunktus (Debreceni Agrár- tudományi Egyetem) a hangyasavas zöldtakarmány tar» tósítási technológiáját vetített képekkel mutatta be. Felkért hozzászólóként Rad- nai József, a csengerújfalui Béke tsz . főagronómusa és Böröcz József, a csengeri Lenin tsz főagronómusa a hangyasavas silókészítés gyakorlati tapasztalatairól beszéltek) majd bemutatták több száz vagonos silókazlaikat. (sigér) tag —, amelyek jelentősebb összegű biztonsági tartalékkal rendelkeznek. így a KTA pénzforrása, az alap Képzése a tagszövetkezetek évenkénti rendszeres hozzájárulása és annak növekménye (kamata) lesz. Szatmár-Beregben az a javaslat, hogy a belépő tsz-ek legalább öt éven át évi bruttó jövedelmük egy százalékát fizessék be a KTA-ba. így az előzetes számítások — becslések — szerint a szatmár-beregi KTA alapító tőkéje — eL5 évi befizetése — 1,5—2 millió forint körül alakul ki. Ez az összeg várhatóan évenként megduplázódik s öt év alatt a KTA pénze 30 millió forint körüli lesz. Egyöntetű a vélemény, hogy ennyi pénzzel már lehet gazdálkodni, lehet egymáson hatékonyan is segíteni. A termelőszövetkezetek: Kölcsönös Támogatási Alapjainak működését a vonatkozó törvények, rendeletek és a létrehozásokat elrendelő kormányhatározat szabályozzák^ A TOT, a MÉM, a PM és a Magyar Nemzeti Bank vezetői a KTA működését részletesen megbeszélték, elképzeléseiket összehangolták, s így sikerült biztosítani, hogy a KTA-ban viszonylag sza~ bad pénzmozgás valósulhasson meg. A termelőszövetkezeted Kölcsönös Támogatási Alapjai önállóak — pénzyizdálko- dásukba, hitelezési és segítségnyújtási intézkedéseikbe * területi szövetségek se szóljanak bele, azok csupán segíthetik a munkát. A KTA-t négy évre választott, 5—7 tagú Intéző Bizottság irányítja, kezeli a pénzt és elbírálja, a különböző segítségnyújtási kérelmeket. Legfelsőbb szerv azonban a küldöttközgyűlés, amelybe minden KTA-tag tsz egy-egy küldöttet választ. A küldöttközgyűlés kétharmados többséggel határozatképes és érvényes határozathozatalhoz is a kétharmados többség szük-i séges. A küldöttközgyűlés kizá- rólagos hatáskörébe tartozik a KTA létrehozása —- megalakítása — és megszun-í tetése. Megszüntetés azonban csak akkor lehetséges, ha azt valamennyi tag-tsz írásban egyszerre kéri a közgyűléstől. Évvégén azonban bármely tsz kiléphet a KTA-bóI, ha szándékát az IB-ttek hat hónáppal előbb írásban bejelenti. A küldöttközgyűlés a kilépési jogot nem korlátozhatja. Kilépés esetén a kilépő tsz-t illető összeget — jogos követelését — vissza kell fizetni. A KTA mindaddig működik, amíg legalább két tagja van. A felügyeleti hatóságok azonban — indokolt esetekben — a KTA-t feloszlathatják. A KTA bármely tagjának kölcsönt ad, ha kérelem kellően indokolt. (A kölcsön ösz- szege a befizetések maximum tízszerese lehet.) Olyan célokra azonban, amelyekre a kölcsönzést a kormány hitel- politikájának irányelvei tiltják — a KTA se adhat kölcsönt. A kölcsönt a KTA a Magyar Nemzeti Bankon keresztül, a KTA megbízásából a bankkal kötött szerződés alapján biztosítja. Kölcsönt lehet kérni a kiemelten kezelt gazdaságfejlesztési célokra, elsősorban korszerű gépek, és más technikai eszközök vásárlására, ha a tsz-nek más pénzforrása nincs. Kölcsönt kérhet á tsz akkor is, ha átmenetileg külső okok hatására nehéz anyagi helyzetbe kerül. Vázlatosan — és nagyon lerövidítve —, inkább a lényegesebb részeket érintve e feltételek szerint kezdte« hozzá Szatmár-Beregben a termelőszövetkezetek Kölcsönös Támogatási Alapjának szervezéséhez, létrehozásához. Szendrei József Kedvezményes OTP-tiitel a szőlő- és gyümölcstelepítésre Seres. Ernő Ankét és bemutató Csengerben A pillangós zöldtakarmányok hangyasavas silózása
