Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-23 / 274. szám

¥**•'. ridWfftCM* ’M».’ KELET-MACYARORSZAíí 8. oldal BERKESZEN, a gyermekotthon mellett űj általános iskolát építenek. Névviselés, vagyonközösség, apaság Vélemények a családjogi törvény módosításáról A családjogi törvény mó­dosításakor — amint ez a jogszabály-reform előzetes társadalmi vitájából kitűnik — a házasság intézményé­nek védelfnéhez kapcsolódó téma, hogy a feleség névvi­selésére vonatkozó szabályo­kat gyökeresen módosítani kell, a nők egyenjogúságának e téren is következetes meg­valósítása érdekében. Ezt az álláspontot képviseli az Igaz­ságügyi Minisztérium tör­vényelőkészítő főosztálya, ahonnan az alábbi informá­ciót kaptuk. — A ma használatos név­viselési formákat törvényben kell rögzíteni, ezáltal több változat közül való válasz­tást kell lehetővé tenni. Így például Kovács Imre és Tóth Erzsébet házasságkötése ese­tében a feleség neve lehet: Kovács Imréné, Kovácsné Tóth Erzsébet, Kovács Erzsé­bet, vagy Tóth Erzsébet. A nőnek mind a házasságkötés előtt, mind a házasság meg­szűnése, vagy érvénytelenné nyilvánítása esetében szabad választási jogot kell adni. Nem függ tehát ezekben az esetekben a névviselés sem belügyminisztériumi en­gedélytől. sem bírósági hatá­rozattól. Ha azonban a nő az így választott névtől el kíván térni, ehhez már belügymi­nisztériumi engedély szüksé­ges. Érdemtelenségre hivat­kozással a nőt nem lehet el­tiltani az általa választott név viselésétől (akár a há­zasság megszűnésekor, akár utóbb), ennek megfelelően sem a volt férj, sem esetleg annak rokonai nem léphet­nek fel ilyen igénnyel, és a bíróság sem hozhat ilyen ha­tározatot. A névviselés e ter­vezett új szabályai megfele­lően tükröződnek a gyermek névviselésében is. (Például a közös gyermek, illetőleg az örökbefogadott gyermek ne­vénél). A házastársi vagyonkö­zösséget -— az egyenlő arányú közös vagyoni részesedést — továbbra is fenn kell tar­tani, sőt erősíteni kell. A há­zastársi vagyoni igények el­bírálásakor (kiadások, beru­házások, karbantartási és más költségek" elszámolása során) meg kell szüntetni az esetleges méltánytalanságo­kat. Mindezek az elvek nem állnak ellentétben azzal az elgondolással, hogy a szemé­lyes használatra szolgáló (szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű), valamint a külön vagyon értékén szer­zett vagyontárgyak továbbra is külön vagyonba tartoznak, hosszabb együttélés után a mindennaoi közös életvitelt szolgáló kiilönvagvoni tár­gyak helyett vásárolt va­gyontárgyak pedig közös va­gyonná válnak. A családjogi törvény mó­dosításakor még szilárdab- nan kifejezésre kell juttatni, hogy nem cél a gyermeknek „mindenáron" apát biztosí­tani, hanem azt kell elérni, hogy a vér szerinti apa és a vér szerinti gyermek jusson egymással jogilag is szülő— gyermeki kapcsolatba. A le­származásokra vonatkozó nyi­latkozatoknak kifejezettek­nek és határozottaknak kell lenniük. Meg kell szüntetni, hogy a gyermek anyjával való házasságkötés már ön­magában — a férj nyilatko­zata nélkül is — a gyermek apaságának elismerését je­lentse. Ennek érdekében ki­fejezett elismerő nyilatkoza­tot kell tenni. Az apaság vé­lelmét ma egy éV alatt lehet megtámadni. Ha az a sze­mély, akit apának kell te­kinteni, ezt a határidőt el­mulasztotta, nincs lehetősége arra, hogy az apaságot meg­támadhassa. Lehetőséget kell nyújtani ezért arra, hogy ilyen esetben az ügyész tá­madja meg az apaságot ak­kor, ha ezáltal a vér szerinti szülő és a vér szerinti gyer­mek kerülhet egymással jo­gilag is kapcsolatba. Az örökbefogadás vonatko­zásában további szabályok­kal kell1 elősegíteni az örök- befogadott beilleszkedését új családjába. Elejét kell venni annak, hogy a vér sze­rinti rokonok helytelen rá­hatással rossz irányba, örök- befogadói ellen hangolják a gyermeket. Ugyanakkor biz­tosítani kell a vér szerinti szülő jogait ért sérelmek or­voslását. Az örökbefogadásra lehetőség nyílik olyan módon is hogy a vér szerinti szülő önként lemond gyermekéről és arról, hogy az örökbefoga­dók nevét megtudja. Az örökbefogadást a gyámható­ság szükség esetén a gyer­mek intézeti elhelyezésének közbeiktatásával folytatja le. Lehetne több is... Kétszázezer facsemete a lakosságnak A szőlő és gyümölcsültet­vények telepítésére hozott kormányhatározattal jelen­tősen növekedett megyénk­ben — mind a közös gazda­ságokban, minő’ a háztájiban — a telepítési kedv. A kor­mányhatározatból adódó fel­adatok megoldása különös gondot jelent az Ültetvény- tervező és Szaporítóanyag Forgalmazó Vállalat Kelet­magyarországi Területi Köz­pontjának. Dr. Papo József területi igazgató tájékozta­tott, mennyire haladtak elő­re az 1973-as telepítésben, milyen mértékben készítet­ték elő a kövekező évet, milyenek a szaporító anya­gok vásárlási lehetőségei. Telepítési körzetek Köztudott, hogy a gyü­mölcs rekonstrukció zöme az 1975—80 közötti Időre esik. Ekkor mintegy nyolcezer hektár telepítése várható. Am a gazdaságokban és a háztájikban addig is jelen­tős telepítéseket végeznek. A következő évben az álla­mi gazdaságokban, a terme­lőszövetkezetekben és az egyéni termelőknél mintegy 1500 hektár gyümölcsös, fő­ként alma telepítése várható. 1973-ban terv szerint hat­száz hektár almát kell te­lepíteni. Jelentősebb telepí­tések a rakamazi, a vajai, a nyírmadai termelőszövetke­zetekben és az állami gazda­ságokban folynak. Almán kí­vül Demecserben és Nagyha­lászban őszibarackot. Tarpán és Kisarban diót ültetnek. A gazdaságok szamócából hetven, köszmétéből huszon­öt, piros és fekete ribizliből hatvran hektár telepítést ter­veznék. A rekonstrukciós tervek keretében kialakultak a főbb telepítési körzetek is. Jelen­tősen növekedni fog az al­ma területe aJ mátészalkai járásban, a Szamos mentén és a nyírbátori járásban. A szőlőtelepítés központja^ Sós­tóhegy környéke. Koncent­ráltabbá válik a barack, a meggy, a cseresznye, a mál­na. a körte telepítése is. Kielégítetlen igények A közös gazdaságok re­konstrukciós tervezését az Ültetvénytervező Vállalat valósítja meg. De feladatai között van a gazdaságok és az egyéniek szaporítóanyag­gal történő ellátása is. Ezen a területen ebben az évben — és még a következőben is — hiánnyal számol a vál­lalat. A szaporító anyagok elő­állítását a vállalat, szőregi faiskolájában, a rákóczifalvai termelőszövetkezetben és Kondoroson végzik. Az el­múlt évek keresleti ingado­zása zavart okozott a fais­kolák szaporítóanyag előál­lításában. Több kisebb fa­iskola bezárta kapuit. E^ért a megnövel;edett igényeket a vállalat 1975-ig nem tudja teljes egészében kielégíteni. Különösen jelentős hiány mutatkozik alma oltványból, örvendetes viszont, hogy jó az oltványok minősége. Ál­mából például az M 4-es alany kielégíti a legkorsze­rűbb intenzív ültetvények te­lepítési Igényeit is. Ez mond­ható el az újfehértói új hib­rid meggyfajtákról is. Országos adatokat véve fi­gyelembe — mely a megyé­ben hasonló helyzetet te­remtett — almából, ősziba­rackból nem tudtak eleget tenni az igény felének sem. A megyében a lakosság ellátására 200 ezer darab vegyes facsemetét tudtak biztosítani. Ez néhány szá­zalékkal több. mint az el­múlt évi mennyiség. Alma­oltványból ötvenezer érke­zett. tízezerrel több. mint tavaly. A megyei és a kör­zeti igényt meggy kivételé­vel nem tudták kielégíteni a területű központ lerakatai Fehérgyarmaton, Ibrány- ban. Mátészalkán, Kisvár­dán, Napkoron, Nyírbátor­ban, NyíregyháTán. Vaján és Vásárosnamény ban „ Díszfák, rózsák A fenti mennyiségnek a hónap" közepéig mintegy 70 százalékát már felvásárolták a termelők. Az eddig eladott szaporítóanyagok megfelel­nek a szabvány-előírásnak. Valamennyi oltványon meg lehetett találni a fajta­azonosságot és a minőséget mutató táblát. Díszfák, díszcserjék, fe­nyők, rózsák szintén jelen­tős mennyiségben találhatók a lerakatokban. A jövő évtől itt már minden igény kielé­gítésére vállalkozik a válla­lat. Az új .kormányhatározat kellő biztonságérzetet adott a gyümölcstermelő gazdasá­goknak. ösztönzi a több ter­melésre a szaporító anyag termesztő gazdaságokat is. A rákócziffalvi faiskola a sza­bolcsi rekonstrukciós prog­ram megvalósításához almá­ból például 700 ezer oltvány előállításával számol. Sigér Imre NIAGARA-SZERÚ ZUHATAG „Házak mosását vállalom.. Nagy nézőközönséget von­zott az az ügyes gép, amely nemrég rendkívül rövid idő alatt patyolattisztára mosta a Lánchidat őrző kőorosz- lánkoat. A kitűnően sikerült be -utatkozás után hamaro­san újabb megbízatás követ kezett: a Külügyminisztéri um épületének „fürdése”. Állványok rültek az újbarokk stílusú. 24 méter magas épület köré. A Ko. márom megyei Vízmű Válla­lat pedig hozzákezdett spe­ciális berendezésével a ..nagytakarításhoz”. A Woma gép 80 atmoszféráé nyomás­sal zúdította vízsugarát a korommal, porral belepett mészkőburkolatra A Niaga. ra-szerű zuhatag alig egy hónap alatt habtisztává mos­ta a dunaparti épületet. A szép és viszonylag gyors munka láttán azóta is sorra jelentkeznek a ..házmosást kérő” kliensek. Az okos , géppel megkönnyíti a válla., lat a hagyományos tevékeny­séget is. Befogja például ’satornaiisztításra. A Woma vízsugarat lövellő, előre-hát- ra mozgó mosófejével va_ kond módjára fúrja magát a föld alá. Nyolcvan méter hosszú tömlőjét maga után húzva a legeltömődöttebb járatokat is 20—30 perc alatt kitisztítja és egyetlen p(jr- szemet sem hagy maga után. 40—70 méteres ..eitája” után újabb csatornaszakaszba bu- !u' be. Sokfajta variálható és kiegészítő berendezéseivel a legkülönbözőbb iparágak­ban használható. Beteg a „Császár4" Nyíregyháza, Csipke utca 5—7. Állatkórház. Láthatóan nagy igyekezettel hozza egy teherautó a beteget a kórház­ba. A beteg neve: Császár. Tulajdonosa a Balkányi Álla­mi Gazdaság. Neme: tehén. Tenyésztésre alkalmas, igen jól tejelő, napi huszonöt li­ternél még nem adott keve­sebbet. Értéke: legalább hu­szonháromezer forint. A be­tegség: nem tudja világra hozni a borját. Ilyenkor a kórház két vezető állator­vosa, dr. Bakó Gyula és dr. Baksa Gyüla mindjárt csá­szármetszésre gondol. Már készítik is elő a hatalmas, há­romszor négy méteres terje­delmű műtő asztalt, ahol a nehéz műtétet — hatmázsás élőlényről van szó — végre­hajtják. A most behozott állat pél­dája igen alkalmas a nyíregy­házi. állatkófház munkájá­nak bemutatására. Ha az ér­tékes állatot levágják, alig kapnak érte hétezret. De ki­esik egy értékes egyed a te­nyésztésből. Mindenképpen megéri, hogy — ha kell, mű­téttel —, életben tartsák, se­gítsék világra jönni a kis borjút (mely újabb megmen­tendő érték ebben az esetben.) Íz állat gyógyítása, amennyi­ben a kórházban marad, ak­kor sem kerül többe ezer fo­rintnál, a szállításával együtt. Bács és Békés megye után Szabolcsban tartják a legtöbb állatot. A tizenkilenc mtj'yei állatkórház közül azon bin a nyíregyházi forgalma a leg­nagyobb. Tavaly közel négy­ezer állatot kezeltek itt és ezekből 622 maradt benn „kórházi” kezelésre. Még je­lentősebb az, hogy a benn ke­zelt állatok többsége — 318 darab, — „nagy” állat volt. Csak a ló és a szarvasmama számít állatorvosi nyelven nagyállatnak. A sertés pél­dául már „kis-állat”. A ma­radék 304 tavalyi „ápolt” ilyesféle kisállat volt. Természetesen akadnak háziállatok is. Az egyik „fé- rőhelyen”láttuk például Csö- pit, a remek vadászvizslát, neki egy szenvedélyes hajsza közben valami erdei nádcso­mó felsértette a testét. Mái a gyógyulás útján van, amit jókedvű vakkantásokkal je­lez. Napi tartása húsz .forint, meg az ennivaló. Az adminisztrátorok ugyanilyen „takarmányozá­si ügyben” döbbentették meg pontosságukkal a nemrég Szabolcsban járt Berlin cir­kusz vezetőségét. A cirkusz híres, létrán járó dél-ameri­kai pumájának valamilyen betegség miatt kisebesedett a szájaszéle. Behozták az ál­latkórházba október 8-án. November 6-án jöttek érte Kisújszállásról. Egész ápolá­si költsége 654 forint és hat­van fillér volt. A fillérek azért, mert például egy kiló alomszalma ára 61 fillér. Kutyákat és macskákat is hoznak tulajdonosaik. A vizsgálat díja húsz forint. Egy napi „kórházi kezelés” öt forint. Meg az élelem, esetleg az alomszalma ára. Császár, a balkányi tehén közben itt, az -á’latkórházban világra hozta borját. Nem volt szükség császármetszés­re. Egy rutinvizsgálat meg­állapította, hogy a tehén el­lőképes. A nyíregyházi állatkórház szűknek bizonyul a Csipke utcában. Már épül több mil­lióért az új, korszerűbb és W» vebb az Orosi úton. Talán már jövőre beköltözhetnek ide orvosok és „betegek”. Több lesz a hely is a mosta­ni 17 „betegágy”-nál. (gnz) Gyermek- | kassza Értékelték -az iskolák­ban a gyermekek takaré­kossági akciójának ered­ményeit. Az egyik isko­lában az alsósok között a győztes az a tanuló lett, akinek 450 forint spórolt pénze volt. Nos, ez eddig rendben is lenne. De volt az egész vetélkedésnek egy disz- szonáns mellékzöngcjc is. Az nevezetesen, hogy sok lányka és srác, akik „csak” 100—150 forintot hoztak össze, roppant módon nekikeseredtek, hogy még helyezést sem értek el. A gyermek igazságér­zete általában fejlett, l'gy tűnik ebben az elke­seredésben van is vala­mi. Mert vajon miből „jött össze” a negyedi­kes 450 forintja? Nyil­ván, nem mellékkerese­tet jelentő foglalkozás­ból. Az is nehezen kép­zelhető, hogy uzsonna­pénzét rakta össze, ami egyébként is dőreség, mert ha a szülő tejre ad pénzt, azt a tejet a gye­rek igya is meg. Marad a logikus végkövetkezte­tés: a szülő „nyomfa még” a gyermekkasszát egy kis dugsegéllyel. Vajon ennek van-e ér­telme? Nem kell bi­zonygatni, hogy egy-egy nagyobb családban, ahol több gyermek van, ott a szülő nem tud százaso­kat osztogatni takaré­kossági verseny ürü­gyén. Az igazán takaré­koskodó t verek nek ma­rad a fillérek fillérek mellé rakása. Ezt az egészséges folyamatot torzíthatják el a szülők, akik, már kis korban oktalan versengésnek adnak tápot. Jogos tehát, amikor a szülők többsége >a peda­gógusok nagyobb fele­lősségére hívja fel a fi­gyelmet. Ne engedjek, hogv egv-egy pénzesebb szülő saját státuszának szimbolizálásával félre­neveljen és érzelmeiben sértsen növekvő gyerme­keket. fburget) Olvasónk iria: t Atugorják a kerítést? Ajak község vasútállomá­sán a két vágányt (az egyik Nyíregyháza a másik Záhony felé közlekedő vonatokat szolgálja) elválasztó drótke« rítés komoly gondot okoz a Nyíregyházára utazó embe- reknek. A község ugyanis 3 vágányhálózat déli részén terül el s a Nyíregyházára in« dúló személyvonatok megkö­zelítése — melyek általában az út középvonalában állnak rendkívül körülményes, mert vagy megkerülik a drótkerí­tést, ami 500—600 métert je­lent, vagy azt a szabálytalan­ságot választják — amely igen. gyakori — hogy a régi „vészátjáratot” kibontják a ott átlépnek, vagy átugorjék . a kerítést. Ez mind baleset- veszélyt rejt magában, vi- szont a MÁV-nak minden al­kalommal csupán annyi a véleménye erről, hogy a ke­rítésen levő lyukat meg kell szüntetni, az utasok problé­májának megoldását nem keresik. Mi, akik naponta meggyőződünk arról, hogy e helyzeten változtatni kell a problémát a MÁV szíves fi­gyelmébe ajánljuk — írja le­velében K. J. tanácstag Ajak­ról. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom