Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-18 / 270. szám
/ BtX\ JitUL£AM «’S«. Si&ÄM AUA: I i OKINl b»»3. NOVtMBtit IS, VABAttNAP HAPUNK T ART ALMABÖt, s Ä megye munkaerőmérlege (3 oldaJS Csokonai ébresztése (8. oldal) Jelentések bajnoki labdarúgó mérkőzésekről ál. oidaö Centenáriumi ünnepi tanácsülés a fővárosban Az eseményen részt vett és felszólalt Kádár János, a Központi Bizottság, első titkára Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartott, szombaton a Vígszínházban Budapest főváros tanácsa. A széksorokban ezúttal nem csupán a testület tagjai foglaltak helyet — meghívót kaptak a centenáriumi ülésre mindazok, akik munkájukkal, alkotó tevékenyéé gükkel kiemelkedően járultak hozzá a főváros gazdagodásához, gyarapodásához. Az ünnepi tanácsülés elnökségében fog * iáit helyet Kádár János, a Magyar Szocialistr Munkáspárt Központi Bizottságának első tik kára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. Németh Károly, az MSZMP budapesti bizottságának első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ott volt az MSZMP Központ} Bizottságé nak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának számos tagjá, eljöttek Budapest országgyűlési képviselői, a megyei pártbizottságok és tanácsok vezetői, a Kédár János: főváros párt, társadalmi és állami szerveinek, vállalatainak, szövetkezeteinek és intézmé- lyeinek küldöttei. Részt vett az ünnepi tanácsülésen B. P. Ivanov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet déli hadseregcsoporf parancsnoka. Felcsendült a himnusz, majd Keres Emil. Kossuth-díjas színművész mondta el Mesterházi Lajos „A Duna két partján” című eszméjének részletét s elszavalta József Attila ..A Dunánál” című versét Kelemen Lajos, a fővárosi tanács elnökének általános helyettese — az ünnepi tanácsülés elnöke — köszöntötte ezután a megjelenteket, majd Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Nagy taps fogadta az elnöki bejelentést: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kíván szólni az ünnep: tanácsülés részvevőihez. Budapest neve összeforrt a nemzeti előrehaladás minden törekvésével Több radiátor; konvejor Év vége élűit a szabolcsi üzemekben A VAGÉP gépműhelyében készülnek a Diesel mozdonyok hengerperselyei. Képen: Brúder István korszerű megmunkáló gépen az alkatrész belső profilját alakítja. (Hammel József felvétele) Családidét:! Ismeretes, hogy a népszaporulat évenkénti aránya, ha nem is csökken számottevően, de stagnál. Mintha nem vennénk tudomásul,, hogy er konzekvenciáiban azt jelenti: a keresők-eltar- töttak száma hamarosan aránytalan lesz, elöregedünk. A Minisztertanács népesedéspolitikai intézkedésé felhívta a figyelmet a társadalmi felelősségre, egyben maximális segítséget biztosit a családok támogatására, s felvetette a háromgyermekes családideál szép, nemes és elgondolkodtató perspektíváját, A ma felnőttjeinek, az állampolgároknak - fogalmazhatnék úgy is: akikre ez a nagyszerű program, össze- ségükben, leginkább számíthat - valamire gondolni kell még. Ami kiegészíti, egyénhez szólóvá teszi, és gondolati-érzelmi oldalról támogatja a nagy közösséq szempontjából kitűzött célokat. Ez az értelmes élet megvalósításának igénye. Az alkotás, a hivatás, a másokért élés, a család - összetartozó fogalmak. Az Idősebb generáció tagjaitól, akik nagyobb családban nőttek fel általában, mint ml, és akik nagyobb családot is neveltek, nemegyszer hallhatjuk: „,..ha mi is így gondolkodtunk volna I” jó. ha az anyagiak megvannak, s azután tervezünk családot. De gondolkodjunk: és ha elkésünk vele? Ha hiába minden - a lakás és társai, a pozíció, az. úgynevezett modern életforma, a takarékbetétkönyv — már nem lehet gyerekünk, vagy túlságosan elkényelmesedtünk, és nem vállaljuk? Természetesen nem arról van sz».' hogy minden körülmények között könnyelműen, alapok nélkül nekivágjunk a családalapításnak. Arról a rétegről van szó, amelyik a túl-ra- cíonalizált életformát vallja. Tagadhatatlan, hogy társadalmi feszültségek, gazdasági nehézségek bonyolítják a népesedési arány növelésének amúgy sem. könnyű kérdéseit. A nők kétségtelenül nagyobb terhelése, a lakásproblémák, a bölcsőde és óvoda helyzet —, amely még mindig az egyik legégetőbb gond — és sorolhatnánk. De nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mind nagyobb erőfeszítéseket tapasztalhatunk - és tapasztalni is fogunk a határozatok végrehajtása során — a gondok megoldó Sára. Az'ember akkor teljes fénv ha nemcsak önmagó ra. nanem másokra is gon dől Elsősorban a családja KJ, amely az ő jövőjének Is záloga, s ezen túl, ezzei együtt -- mert a nagyobb közösség teljesebb, jobb életét ten/ezi ezzel - a tár- «odalosmvs fe. Tisztelt tanácsülés! Kedves elvtársak, elvtársnők! Nagy megtiszteltetés számomra, hogy részt vehetek és szólhatok a fővárosi tanács mai ünnepi ülésén, amelyet a három ősi város, Óbuda, Buda és Pest közigazgatási egyesítése, az egységes magyar főváros. Budapest megteremtése századik évfordulójának szenteltek. Átadom önöknek, a fővárosi tanács tagjainak, az ünnepi ülés minden résztvevőjének, s az önök személyében Budaoest lakosságának a Magyar Szocialista Munkáspárt Közoonti Bizottságának, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának és kormányának szívből jövő üdvözletét és jókívánságait. Kedves elvtársak! Fővárosunk, Budapest az elmúlt száz év alatt területileg, lélekszámban hatalmas mértékben gyarapodott, minden tekintetben épült és szépült, lüktető életritmusú kétmilliós világvárossá növekedett, amelyet nem mi, a lakosai, hanem a messziről jött elfogulatlan külföldi vendégei a nagy európai folyam, a Duna ékességének neveznek. Budapest fejlődésének nagyszerű mutatói, a számvetés, amelyet a fővárosi tanács a jubileumi év alkalmából készített és felmutathatott, büszkeséggel tölthet el és tölt is el minden budapestit. De van olyasmi is, amit a számok nem fejeznek ki. Nemzedékek hoss2ú sora élt, dolgozott itt úgy, hogy miközben az emberek építették, szebbé, jobbá és nagyobbá formálták Budapestet, ugyanakkor a város őket magukat is formálta, jobbá tette, és felemelte saját magához. Ma is százezrével élnek még és dolgoznak a fővárosban olyan emberek, — és Éliás vagyok a sorsnak, hogy ón is közéjük tartozónak vallhatom magam —. akik egykor ide felkerülve itt láttak életükben először többemeletes házat, villamost, gépkocsit, repülőgépet; itt ismerték meg a városi életet, a jövő hordozóját a munkásosztályt, a munkásmozgalmat. Fővárosunk fejlődése rendkívül gyors volt s ma is az; lakosainak élete sohasem volt gondoktól mentes és ma sem az. A mai ünnepi napon azon-1 ban mindenekelőtt arra gondolunk, hogy a város minden nehézséget leküzdött és él; a második világháborút követően a romokból főnixként újjászületett és azóta szebb lett, mint valaha is volt. A párt, a kormány ugyanúgy, mint a főváros egész lakossága, hálás mindazoknak, akik becsülettel dolgoztak és harcoltak a múltban azért, hogy Budapest szabad és boldog legyen, s azoknak, akik ma is becsülettel és fáradhatatlanul dolgoznak azért, hogy a város a jövőben még fejlettebb és szebb, s mindenkor a fejlődő szocialista haza, a Magyár Népköztársaság méltó fővárosa legyen. Kedves elvtársak! Az egységes Budapest történetének száz éve társadalmilag gyökeresen különböző két részre, a kapitalista múltra és az immár több mint negyedszázados szocialista jelenre oszlik. A felszabadulás előtt élt nemzedékek két Budapestet ismertek: az urak, az elnyomók felszínen hivalkodóan csillogó városát és a proletárok, az elnyomottak, a szűkölködők szegényes, szürke Budapestjét. Az urak Budapestje idegen volt és joggal váltott ki mindig ellenszenvet a dolgozókból, a proletárok Budapestje viszont méltán tartotta ébren a reménységet és szította, erősítette a harc tüzét a munkásokban, a kommunistákban, a haladó gondolkodású emberekben. Budapest a múltban az urak számára a kényelem, a luxus, a dőzsölés helye volt, a dolgozók számára a szűkebb szülőföld, á bizonytalan kenyérkereset alkalmi helye. Mégis Angyalföld és Csepel, Újpest és Kőbánya s a több! munkáslakta kerület, a várost szegélyező sivár nyomortelepek lakói voltak azok, akik valóban magukénak tekintették Budapestet, szerették és büszkék voltak rá, még akkor is, ha a proletárházak, szegények lakásaiban gyakran még kenyérre sem futotta a kapitalista társadalom viszonyai között. A dolgozók Budapestje Volt a fő támasza az elmúlt száz esztendőben a haladó gondolatoknak és tetteknek. Budapest neve összeforrt a nemzeti előrehaladás minden törekvésével. Budapesten születtek meg a munkásság osztályszervezetei, itt alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja, itt zajlott le az őszirózsás forradalom, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyomán, ebben a városban kiáltották ki 1919- ben Szovjetoroszország után elsőnek a munkásosztály, a nép tanácshatalmát. Budapest érlelte Ady Endre és József Attila lángoló forradalmi gondolatait. A Horthy-fasizmus negyedszázada alatt Budapest volt az ellenállás kiindulópontja és szervező központja, itt szerveződtek a munkásság legnagyobb sztrájkjai, az antifasiszta tüntetések, itt alakult meg a kommunisták és más hazafiak kezdeményezésére, a végveszéllyel szemben a nemzeti összefogást sürgető történelmi emlékbizottság, s bontakozott ki itt is a fegyveres ellenállás a haza felszabadításáért. A régen várt szabadságot végül is a dicső Vörös Hadsereg hozta el népünknek. A dolgozó nép Budapesten mutatott példát amikor a felszabadulás után egyszerre indult harcba és munkába a főváros újjáépítéséért. az új Budapestért, az új világért. Budapest munkásosztályának legjobbjai a legnehezebb időkben is mindig készek voltak harcolni helytállni városukért és az Országért, a néoi demokráciáért. a munkáshatalomért Ma egy Budapest van: a szödalizmust építő magyar folytatás-»'2, oldalon)1 Nem csak az egyre hidegebbre forduló időjárás, hanem a naptárak alaposan megfogyatkozott lapjai is jelzik; nemsokára itt az év vége. közel a számvetés napja. Másfél hónap sincs már arra, hogy befejezzük az évet, s eleget tegyünk, a megszabott és vállalt kötelezettségeknek. Néhány üzemben, gyáregységben érdeklődtünk; hogyan alakult eddig és milyen eredmények várhatók még az év hátralévő szakaszában? Kisvárdán, az Öntödei Vállalat négyes számú gyáregységében bizakodó a hangulat. Annak ellenére, hogy az eredeti tervtől eltérően a vállalat — a más gyáregységeknél bekövetkezett megrendeléscsökkenés okozta kiesés ellensúlyozására — lényegesen nagyobb feladat elvégzésére kérte a kisvárdai öntődét. így az eredetileg beütemezett 188 milliós termelési érték helyett 200 milliós bevételt kell elérni és a tervezett 42 millió forint nyereség helyett 46 millióra szükséges növelni a nyereséget. A vállalat egészére kiható erőfeszítésnek már eddig is szép eredményei mutatkoznak. Az év háromnegyed részére eredetileg tervezett közel 141 millió forint helyett több. mint 145 milliós termelési értéket értek el. Radiátorgyártásnál például hat százalékos a növekedés A harmadik negyedévet követő hónapban — októberben — sem csökkent a munka üteme. A gyáregység történetében először, elérték » 19,5 milliós termelési értéket. Ahhoz, hogy az elvárásnak eleget tegyenek, a termelési értéket novemberben is hasonló szinten kell teljesítem. Vagyis az eredeti 15 millió 670 ezer forint helyett 19 millió 700 ezer forintot kell produkálni. Jelenleg ennek nincs akadálya, mert a kitűzött plusz feladatokat most is naprakészen teljesítik. Decemberben — ez az öntödéknél az egyik legnehezebb hónap — már csak 15 milliót kell teljesíteni ahhoz, hogv elérjék a kért négymilliós többletnyereséghez szükséges 200 milliós összegű bevételt. Mintegy 288 millió forint termelési értéket állított elő eddig a Hajtómű és Festőberendezések Gyára nyíregyházi gyáregysége. Októberben tettek eleget egy 15 millió forint értékű szovjet megrendelésnek, melynek keretében egy festőberendezés levegőelőkészítő egységét készítették el. A nagy értékű exportmunkát egy ettől is nagyobb volumenű munka követi ebben a hónapban. A 24 millió forint értékű munkát ezúttal konveyor kocsik képezik, amelyeknek a gyártása megfelelő ütemben, folyik. Az éves terv teljesítését veszélyeztetheti a jelenleg akadozó anyagellátás. Ez az anyag tőkés importból származik. Ha ezek nem érkeznének meg idejére, kénytelenek lesznek átcsoportosítással a jövő évi megrendelések előkészítésére átállni, mert a munkaellátottságot mindenképpen biztosítani akarják.
