Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-18 / 270. szám

*. oldal KELET-MÁGYÁRORSZAS 1973. TiormíSer 19; »UVáWWVHAtLlI HÉTFŐ: Losonczi Pál Lagosban megkezdi afrikai körútját — Brezsnyev és Tito Kijevben tárgyal — Az amerikai külügyminiszter pekingi megbeszélései. KEDD: Genf ben folytatódnak az európai biztonsági konferencia előkészítő munkálatai — Ple­náris ülés Becsben az EKHT-értekezleten. SZERDA: TJjabb egyiptomi—izraeli tábornoki találko­zó a 101. kilométerkőnél — Tíz afrikai ál­lam csúcskonferenciája Párizsban — Kis­singer Japánban. CSÜTÖRTÖK: Magyar '—nigériai közlemény, Losonczi Pál Ghana fővárosában — Megkezdődik a hadifogolycsere Kairó és Tel Aviv között — További súlyos terrorcselekmények Chi­lében — Latin-amerikai külügyminiszteri értekezlet Bogotában — Élénkség az arab­közi diplomáciában. PÉNTEK: A BVT küldöttsége az ENSZ székhelyén — Heves harcok Dél-Vietnam és Kambodzsa határán. SZOMBAT: Pompidou—Heath párbeszéd Chequers- ben. A megszokottnál lassúbb tempóban indult hétvégi pi­henőjére az Egyesült Álla­mok elnöke az „1976 szelle­me" elnevezésű különgépén; szigorú sebességkorLátozó in­tézkedések fékezik az auto- 6ztrádák forgalmát; az NSZK-ban már csak tíz li­ter benzint szolgálnak ki 'egy-egy alkalommal a töltő- állomások s Hollandiában a mai vasárnap ismét a kerék­párcsengők hangiénak iegvé- ben áll. A tokiói amerikai— japán tárgyalásokon félre­tették az előre elkészített té- madossziékat és az olajután- pótlás problémái a került na­pirendre. Az energiaválság ma már ott van minden fej­lett tőkés ország előszobájá­ban, sőt eevnémely esetben már a belső termek valame­lyikében foglal helyet. Az arab olaj fegyver alap­jában hatásosan és célratö­rően működik, jóllehet egyes országokban hisztérikus hangulatkeltés túlozza el a valóságos helyzetet s vannak monopóliumok, amelyek élve a lehetőségekkel, máris mér­téktelen áremelkedést szeret­nének előidézni. Számos más tényező mellett_ azonban az energiagondok is ráirányít­hatják a figyelmet esv kö­zel-keleti rendezés nmlhatat lan szükségességére. A válság valamelyest kimozdult a te’ jes holtpontról: magas-angú egyiotorr és izraeli katona1 személyiségek — a finn Sii- lasvuo tábornok ENSZ főpa­rancsnok leien1 étében egyez­ményt írtak alá a tűzszünet ■ következetes betartásáról. A *'airó és Szuez közötti út kilométerkövénél, ahol egy sátor szolgál a megbeszélé­sek színhelyéül, valóságos jelképe lett annak, hogv a Közel-keleten sem reménv- te'en a' előreha’od-ís. Máris besz4’hetünk bízó nvos kezd'ft e”edm4nvekrö1 ENSZ 11 enő-ző posztok vál­tottak fel. több előretolt iz­raeli állást, falyik á hadifos lyok -seréig a korábban el­vágott egvintnmi övezetek el látási vonalaif is helyreállí­tották. Usvan-’’'’”- jzrae'1 részről változatlan nehézsé geket támasztanak a tűzszü neti vonalak mesáll'5r>ít.ásáJ illetőleg, ezeknek az októbe’ 22-i helyzetet kellene r r1--' teni'ík. Tel Aviv arra hivat koz'k hozv ma már „megái laoíthataflan” hogv oontosa- milven állásokat bt-t-é-«'1'-’ a szembenálló foto1« négv hétt»1 ezelőtt5 hétfő” Egviptomi részről V’szo” jogosan hivatkoznak az o1*' tóber ‘»2-én kelt 5R sz.árm' katonai közleményre. am»l- hiteles tudósítással szófiáit - frontvonal akró1 s amelv“' akkor izraeli oldalról nem cáfoltak s nem vontak két­ségbe. Izraeli részről nyilván újabb területeket szeretnének megtartani s ez nem túlsá­gosan kedvező előjel a to­vábbi megbeszélések előtt. A lényeg azonban mégis az. hogy az első megállapo­dást aláírták., jóllehet szi­gorúan körülhatárolt, korlá­tolt érvénnyel. Betartása és mégvátösifáSa továbblépést eredményezhetne: vawis meg kellene kezdeni a Biz­tonsági Tanács döntésének valóra váltását az álta'ános rendezés érdekében. A felté­telek jobbnak látszanak, mint korábban. E tekintet­ben nagy várakozás előzi meg az arab külüwmimsz- ter Kairóba tervezett érte­kezletét. majd az Algírba összehívott csúcskonferenci­át s az élénk arabközi dip­lomáciát. Az aláírt egyezmények be­tartásának kérdése nemcsak a Közel-Kelet, hanem Délke- let-Azsia kapcsán is felve­tődött a héten. A jelek ezerint a saigoni adminisztráció, a közel-keleti krízis árnyéká­ban. viszonylag jelentős ka­tonai változásokba kezdett. A kambodzsai—délvietnami határ körzetében két had­osztályt vonultatott fel, hogy a párizsi békemegállapodái betűjével és szellemével eb lentétben, saját fennhatósága alá vonja a DIFK egyes terü­leteit. A haz aiak természete­sen nem hagyhatják válasz nélkül ezeket a támadásokat s üymódon tíz hónap óta a legkomolyabb összeütközések­re került sor. A VDK és a DIFK részéről határozottan elítélték a saigoni akciókat, ám ezzel egyidőben fontos, pozitív javaslat is elhang­zott, hogy az érdekelt felelt vállaljanak újabb, ismételt kötelezettséget a párizsi meg­állapodások következetes be­tartására. A világpolitika azonban nem csupán a válságterületekre korlátozódott. Genfben to­vább folyik az európai bizton­sági kon't encia előkészítése, Bécsben pedig az EKHT-ülé- seken a teljes részvételi jeg- gal jelenlévő varsói szerző­désbeli államok terjesztettek elő leszerelési megállapo­dást. (Részletekről nem tudó­síthatunk, hiszen a megálla­podás értelmében az indítvá­nyok egyelőre nem kapnak nyilvánosságot.) Kijevben Brezsnyev—Tito, Varsóban Gierek—Zsivkov találkozó zajlott, a szocialista országok, eddigi gyakorlatukhoz híven sokoldalúan konzultálnak egymással. Kolumbia fővá­rosában latin-amerikai kül­ügyminiszteri értekezlet ült össze, elsőízben hívtak össze ilyen jellegű megbeszélést a chilei puccs óta. Hazatért az amerikai külügyminiszter is, aki a Távol-Keleten ezúttal a „papírforma” szerinti ered­ményt ért el. Ez Tokióban csaknem eredménytelenséget jelentett, Pekingben az eddi­gi érintkezési formák fenn­tartását. Nyugat-Európát fő­ként saját problémái kötik le, «ez világlott ki a Heath— Brandt és a Heath—Pompidpu összejöveteleken. S végül, de nem utolsósor­ban ; mi különösen sokat néztük a nyugat-afrikai tér­képet. Losonczi Pál afrikai körútja, jóllehet még csak a félidőnél tartunk, máris új le­hetőségeket, kölcsönösen elő­nyös módokat tárt fel ha­zánk és az afrikai kontinens kapcsolatainak erősítésére és elmélyítésére. Réti Ervin Losonczi Pál hétfin Sierra Leonéba érkezik A hivatalos baráti látoga­táson a Ghánái Köztársaság­ban tartózkodó Losonczi Pál szombati programjában vi­déki látogatás szerepelt. Az Elnöki Tanács elnöke Ignatius Kuti Acheampong ezredes államelnök, a nem­zeti újjászületés tanácsának elnöke kíséretében Kumasi- ba, Ghana második mező­városába repült, ahol a ku- masi terület katonai biztosa fogadta. Kumasiból délután Loson­czi Pál visszarepült Accrába, ahol este Ignatius Kuti Ache­ampong ezredes államelnök tiszteletére adott fogadást. A két államelnök pohárköszön­tőt mondott. Losonczi Pál ma befejezi hivatalos látogatását a Ghá­nái Köztársaságban. A tár­gyalások befejezéséről kö­zös közleményt adnak ki. Dr. Siaka Stevens köztár­sasági elnök meghívására hétfőn afrikai útjának har­madik állomására, Sierra Leonéba érkezik Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Lsenfid Brezsnyev tévényilatkozata AZ NBC amerikai tévétár­saság péntek esti hírműsorá­ban interjút sugárzott, ame­lyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára adott a társaság tudósítójának. A te­levíziós képernyőkön az ame­rikaiak milliói látták Leonyid Brezsnyevet, aki kijelentette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok« viszonyá­nak javulása hozzájárult a közel-keleti háború befeje­zéséről szóig megállapodás el­éréséhez. Az SZKP KB főtit­kára — mondotta az adásve­zető — hangsúlyozta, hogy a feszültség enyhülésének nemcsak a Szovjetunió és az Egyesült Államok, hanem' a többi ország számár# is nagy a jelentősége. Kádár János efvlárs beszéde (Folytatás az I. oldalról) nép Budapestje, a szocialis­ta Magyar Népköztársaság fővárosa. Budapest számunkra nem­csak és nem egyszerűen köz­igazgatási fogalom. Nem csupán úgy fővárosunk, hogy itt él minden ötödik magyar, hogy a főváros ipara adja ipa­ri termelésünk harmadát, hogy itt termeljük nemzeti jövedelmünk negyedrészét, hogy Budapesten működik az egyetemek és főiskolák, a tudományos és kulturális intézmények nagy része. Bu­dapest több ennél: ez a vá­ros a szocialista forradalom szíve, ma is itt van az orszá­got vezető munkásosztály fő bázisa, az ország egész életét meghatározó, befolyásoló döntések központja. Fővárosunk nemcsak szo­cialista hazánk életében tölt be jelentős szerepet. Büsz­kék lehetünk arra, hogy Bu­dapest nevének hallatára Európa- és világszerte ma mar nemcsak fővárosunk szén fekvése, fürdőinek gyó­gyítást adó vize jut az em­berek eszébe, hanem e név összekötődik korunk létfon­tosságú politikai mozgalmai­nak kiemelkedő eseményei­vel is. Itt folvt le a kommu­nista és munkáspártok 1969 évi történelmi jelentőségű moszkvai tanácskozásának előkészítése. Itt fogalmazó­dott meg a Varsói Szerződés országainak Budapesti fel­hívásként ismert kezdemé- nvezés«. az európai eevütt- műköHárt ás biztonsági érte­kezlet összehívására, és a centenáriumi ünneosévek ke­retében itt Budapesten tiltok össze először az pwetértés S7n11«.méhon közös tárgyaló­asztal meűá Európa főváro­sa 5 nak vez“tői. Budánest mindnyájunk büszkesége, inbileuma egy­ben az egész ország közös Gerencsér Miklós f ján nehezen képzelhető el róla, hogy ^yen környezet­ben fórra d' lmárrá változha­tott, s eleve eltökélt szán­dékkal lépett a magyar re- bellió szolgálatába. 25 Azonnal a tábornoki karba emelték és rábízták a második honvédhadtest parancsnok­ságát. Buda ostromáig nem vett részt a tavaszi hadiárat látványos győzelmeiben, de okos taktikai mozdulataival Pest körül biztosította a fő hadszíntéren működő hon­védseregeket. S mint, aki jól kipihente i iagát. májusban ellenállhatatlan rohamra di­rigálta hadtestét fel Budavá­rába a Rácváros felől. Nem tudom, mi történt vele ezután. Csak akkor érkezett hír felőle, amikor Szegeden a lázadó kormány hadügy­minisztere lett, kevéssel a kossuthi hatalom összeomlá­sa előtt. A kormánnyal me­nekülhetett volna török föld­re, de viss t ’ért a kombat- táns katonák közé. önként biztos megfontolással vál­lalta a sorsközösséget. Megkérdezték tőle a világo­si finálé idején, miért nem csatlakozott a császáriakhoz mielőtt még fegyveresen ösz- szecsaptak volna. Kijelentet­te: — Mert nem voltam haj­landó elárulni az eskümet. Mert nem voltam hajlandó vállalni a bajtársaim megve­tését. Mert nem voltam haj­landó vállalni olyan bünte­tést, amelyre nem szolgáltam rá. így kergetett ellenünk igazi hősiességbe oly sok nagysze­rű katonát Windischgraetz ostobasága, gőgje, kegyetlen­sége. Aulich Lajos szavai­val a józan ész, az emberség vádol bennünket, nem a ma­gyarok. S ezek a vádak olyan csatavesztéseket okoznak ne­künk, amelyeket Paskievics hadserege sem képes ellen­súlyozni. ★ Lovag Pöltenberg Ernő nemcsak ariyanyelve szerint német, de állampolgársága is osztrák Született bécsi. Ugyanitt tényleges katona volt már tizenhét éves korá­ban őfelsége egyik elit alaku­latánál, a Hardegg vértesez­rednél. Aztán egy másik elit alakulatban, a Sándor orosz nagyhercegről elnevezett hu­szárezredben vitte a kapitá­nyi lángig. Mindezek alap­Bécsi ezredével felsőbb pa­rancsra érkezett Magyaror­szágra tavaly augusztusban és ugyancsak felsőbb parancs­ra a Drávánál tett esküt a magyar alkotmányra. Min­dent elkövetett annak érde­kében, hogy ne kelljen Ma­gyarországra követnie ezre­dét. Betartva a szolgálati vtat, makacsul kilincselt a mind magasabb és magasabb elöl­járóinál, kérvén, vezényel­jék inkább Itáliába. Haszta­lan. Legvégül Latour osztrák hadügyminiszterhez juttatta el kérvényét. Mivel itt is el­utasításra talált, kénytelen- keletien engedelmeskedett a felsőbb akaratnak. S ha már ilyen ridegen szorították bele nem kívánt helyzetébe, teljes joggal hit­te, hogy legmagasabb elöljá­rói helyeslésével került a magyar hadügyminiszter ha­táskörébe. Mint engedelem- mel tartozó hivatásos tiszt, tudomásul vette az új helyze­tet és akként viselkedett, ahogy a katonai becsületet értelmeit«. (Folytatjuk) ünnepe. Ezen a napon ha­zánk minden állampolgára szeretettel gondol a főváros­ra; Budapest az egész orszá­gé. az egész dolgozó magyar népé. Budapest centenáriuma ezért ünnepe egész népünk­nek, s azoknak a magyarok­nak is, akik a haza tr^'rain kívül élve is hűségeseit a néphez, s örömmel fogadják, jó szívvel üdvözlik a szocia­lista haza fejlődését, előre­haladását. A fővárosi tanács, a városi üzemek dolgozói az idén fo­kozott erőfeszítéssel és nem keveset tettek azért, hogy az egyesítés 100. évfordulóját ünneplő Budapest minden tekintetben méltóan érkezzen a kiemelkedő évfordulóhoz. Budapest, a megyék és a Vidéki városok öntudatos dol­gozói ugyancsak sokat tettek ezért társadalmi munkában. Mindez jól mutatja, hogy Budapest és az ország lakos­sága esvütt és egyaránt büsz­ke a főváros új lakónegye­deire, korszerűsödő gyáraira, metrójára, üzleteire, iskolái­ra. kultúráiéra és szépsé­gére. Mienknek tekintjük s a magunk városaként szeretjük Budapestet minden örömé­vel és gondjával együtt. Elégtétel számunkra. hogy az elmúlt negyedszázadban né­pünk többet tett Budapestért, mint az ország egykori urai tettek hét évtizeden át. Bi­zonyosak vagyunk abban, hogy megoldjuk a város fej­lesztésének mai és holnapi feladatait is, és a jövendő nemzedékek megőrzik to­vábbfejlesztik és élvezni fog­ják a hozzánk oly közelálló Budapestért végzett munka minden eredményét. Tisztelt tanácsülés! Kedves elvtársak, elvtárs­nők! A magyar nép rendületle­nül halad előre történelmi útián, az új a szocialista tár­sadalom teljes felépítésén dolgozik, a nemzet felvirág­zásának és egy boldogabb korszak feltételeinek megte­remtésén munkálkodik. Nemzetközi síkon a társa­dalmi halódás, a szabad nem­zeti fejlődés. a tartós béke megteremtéséért küzd. Azért küzd népünk, hogy igazság és béke uralkodiék Indokí­nában és a Közel-Keleten, Európában és minden föld­részen. Azt kívánja «énünk, hogv se Chilében, se másutt a világon, egyetlen országban se tiporhassa le a fasiszta barbárság a néoet és ne gyil­kolhassa halamra a nép ia- vá°rt szahndsáné^ct harcoló férfiakat és nőket. A mawar nén a harcban és munkában megfelelő erők­re és eredményekre támasz­kodhat idehaza, nemzetközi­leg nedig hatalmon és ió szö­vetségesei, hűséges barátai vannak. A azocializmusért és n fékéért folytatott hómban Bndonest főváros munkásai­nak dolgozó tö-nz^-reek el­áyiiJhetetlen érdemei -(«annak UoU«+állösnirra néminV és a haladás hívei — bizton hi­szem — a lövőben is számít hatnak. A fővárosi taná-s vezetni nek és miod-m taviénak n indán dnlenzniának Tínda- nesí rárso«talmi vozntninnV nannVásr-sztálvánQk és min­den Talsáiánek méaegvszer mindon íóf. prorl—Anvoq munkát, új sikereket kívánok a még szebb, a szocialista jö­vő építésében. Éljen, virágozzék szocia­lista hazánk szeretett fővá­rosa, Budapest! A Központi Bizottság első titkárának hosszantartó taps­sal fogadott beszéde után Kelen Jolán, a munkásmoz­galom régi harcosa, az 1919- es 300-ak tanácsának egyko­ri tagja lépett a mikrofon­hoz. Azokra a napokra em­lékezett, amikor a városháza gyáva és haszonleső urainak kisöprése után 1919-ben mun­kához látott a Magyar Ta­nácsköztársaság 500-as buda­pesti munkástanácsa. A következő hozzászóló, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Komárom megyei párt- bizottság első titkára az or­szág 19 megyéjének üdvözle­tét tolmácsolta. Ezután a fő­városi tanács egyik legifjabb tagja Asztalos Lajos, a Phy- iaxia Vállalat technikusa, az új nemzedék nevében kö­szöntötte az ünnepi tanács­ülést. Az elnöklő Kelemen Lajos ezután köszöntötte azokat a fővárosiakat, akiknek vá­rosépítő munkáját, kiemelke­dő tevékenységét as Elnöki Tanács magas kitüntetéssel ismerte el, majd a fővárosi tanács ünnepi ülése — a Ha­zafias Népfront budapesti bizottságával együttesen — állásfoglalást fogadott el. A dokumentum egyebek között hangsúlyozza: száz esztendővel ezelőtt Pest, Bu­da és Óbuda egyesítésével megnyílt az út ahhoz, hogy szeretett városunk hazánk gazdasági és szellemi köz­pontjává, Európa egyik leg­szebb városává fejlődjék. A továbbiakban emlékeztet ar­ra, hogy a centenáriumra készülődés során Budapest alkotó, cselekvésre mindig kész lakosságának összefogá­sából jelentős eredmények születtek: határidő előtt egy évvel átadták a metró kelet­nyugati vonalszakaszát, új köntösbe öltözött számos ut­ca, megifjodott a Lánchíd és az alagút. A centenáriumi évben több mint 15 000 lakás épült föl. 50 000 pesti ember költözött új otthonba. Min­den eddigit meghaladó-mér­tékben bővült a budapesti gyermekintézmények háló­zata, kiteljesedett az „egy üzem — egy iskola” akció, a centenáriumi évben egymil­lió fát és cserjét ültettek el, korszerűen felszerelt, bő áru­választékú üzletek nvíltak. Köszönet mindazoknak, akik teremtő munkával, kez­deményezésre serkentő gon­dolattal, meggyőzéssel segí­tették közös célunk megvaló­sulását. akik lehetővé tették, hogy megszülethessenek # centenáriumi év kis és nagy alkotásai — .langzik az ál­lásfoglalás. Köszönet az ön­zetlen társadalmi munkában fáradozóknak. köszönet és elismerés a megyék lakoesá- gának, hogy velünk együtt ünnepelték a centenáriumot. A centenáriumi esztendő múltán továbbra is dolgoz­zunk együtt Budapestért! Értékeink megbecsülése, megőrzése, a szép, tiszta le­vegős, derűs és kultúrált Budapest maradjon ezután is mindannyiunk közös gondja! A fővárosi tanács ünnepi, centenáriumi .ülése az Infer- nacionálé hangjaival ért Vé­get. filfíTxW j n !W L wlm ISft Hl*--- ------------------------------?. { A I e i i ^ | § “Iil >T• \ ^---ásll—I------.<£_ él—£ Uw„.----1_____i__I W V A ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom