Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-14 / 266. szám

V*' * ,<*« -t r « 19?* nwomhor T% jegyzett sikerek A sport tablója Gyógyintézet az erdőben Többre képesek Nyíregyházi tüdőgyógyászok műtét közben Magyar népbetegség volt a tuberkulózis. A szegénység szabolcsi melegágyában különösen jó talajra talált. A háború utáni ernyedt erő­feszítések után csak 45-öt követően indult el­lene frontális harc. Pontos haditerv készült felszámolására. A gondozók alulról felfelé épülő hálózatába hivatástudattal tele orvosok laboránsok, szervezők kerültek. Kiépültek a területileg főhadiszállást jelentő szanatóriu­mok. A nyíregyházi a sóstói erdő csendjében nyugalmat, reményt kínálva. A kötelező szűrések felderítették a legrej­tettebb eseteket is. Az orvosok kezében volt a „gyógyszernégyesfogat”: a Streptomycin, a PÁS (paraaminoszalicilsav), a Thiosemicarba- zon és az INH (izonikotinsavhydrazid), amely­nek kombinációjával meggyógyíthatóvá vált a tbc-s beteg. Az ernyőiényképek kartonjai alapján nyomon tudták követni a beteget, a gyógyulta! kialakult a gondozás világszerte elismerést aratott rendszere. Nem volt tehát véletlen, hogy a tbc-s esetek száma, az új megbetegedések előfordulása csökkent, s ma már egyre kevesebben kerülnek specifikus tu­berkulózis kórisméjével a szanatóriumba. Csökkenés — növekedés A hosszú évek — de mondhatjuk évtize­dek — tapasztalatait az orvosok gondosan ele­mezték. A diagnosztizálás közben észrevették, hogy amíg csökken a tbc-s betegek száma, ad dig növekszik azoké. akik más légzőszervi és tüdőmegbetegedésekben szenvednek. A hörgő- tágulat. a krónikus bronchitis,, a rák a tüdő már"B'étégségei jól felismerhetőkké váltak részben a sok ismeret, részben a korszerű mű­szerek segítségével. A nyíregyházi tbc gyógyintézetben a be­tegek aránya ennek megfelelően változott. A tüdővészesek immár a kezeltek 40 százalékára csökkentek, míg az egyéb eseteit 60 százalé­kot tettek ki. Világosan adódott ebből a kö­vetkeztetés: az itt dolgozó kiváló orvosi, kuta­tói gárdánál? fel kell készülnie arra. hogy a daganatos betegségek ellen indítson küzdel­met. Országosan is elismert tény, hogy már évek óta ott szerepelnek az onkológusokkal egy vonalban a rák elleni küzdelem minden területén Nem az onkológusoktól függetlenül, nem ellenük, hanem velük! Amikor Galenus nevet adott a rejtélyes betegségnek, és carcinomának, ráknak nevez­te, nem is hitte, hogy legalább 600 rákkeltő anyag, ágens létezik. Hol tudta a régi kor azt. hogy ez a betegség fizikai, biológiai, kémiai és vírus keltette okokból léphet fel? De míg Ga­lenus legfeljebb tévtanokat tudott leírni — és azóta még ma is születik ilyen —. addig a mai orvos már mást is tud. Többek között azt, hogy korai felismerés esetén a rák gyógyít­ható, hogy a műtéti és gyógyszeres beavatko­zás már meglévő esetekben is elviselhető álla­potba hozhatja a beteget. Ez a tény eredmé­nyezte azt. hogy a nyíregyházi orvosi és kuta­tói együttes az erdei szanatóriumban figyelmén és tudását az új betegségekre koncentrálta. Észrevétel és cselekvés Az igazgató, dr. Pálffy Roland tudományos tömörséggel összegezi a jelent, a jövőt. „A tü­dőgyógyászok a belgyógyászok köréből váltak ki. Sokrétű ismeret megszerzésére kénysze­rültek. Röntgenesek. bakteriológusok, citoló gusok lettek egvidőben. A diagnózisok készí­tésében mindez segítséget jelent. Az ernyőké­pes kataszterek révén a megye minden embere a szó szoros értelmében láthatóvá vált. A tudo­mányos konferenciákon elhangzott referátu mok. a megjelent publikációk évek óta bízó nyitják, hogy az észrevételtől már régen elju tottunk a cselekvésig A légzőszervi és ráken megbetegedések korai észrevétele után vég­zett műtéti beavatkozások, az inoperabilis ese­tek gyógyszeres kezelése sok nagyszerű. df még több kielégítő eredményt hozott. A jöv<" az. hogy a tuberkulótikus megbetegedések to vábbi csökkenésével összhangban mind töb’ figyelmet fordítsunk a kor nagy betegségére a rákra, valamint a többi, ugyancsak veszélye.< tüdőmegbetegedésre." A kor betegsége — mondta az igazgató­főorvos. Veszélyes méreteket öltött a dohány zás. Következeménye: krónikus bronchitis Majd kilátásban: a rák. Statisztikai tény: a tü dőrákosok legnagyobb százaléka a cigarettá- zók közül kerül ki. Szabolcsban is. Főleg az ötven feletti férfiaikat fenyegeti. A megbetege­dettek nemenkénti aránya országosan négy férfire egy nő esik. Szabolcsban kilenc férfira esik egy nő. (Itt a paraszti lakosság körében az asszonyok ugyanis nem dohányoznak.) A bekerülő esetekben a nők általában tisztvise- j lök, vagy más szellemi foglalkozást űzök. A további veszélyforrás a környezetszennyező­dés. A városi ember ahogy mondani szokták, a „rákkeltők levesében’’ él. A kipufogógázban szénhidrogén származékok sokasága jelenti a fenyegetést. De nem veszélytelen a korom, a füst sem. Biológiai csodaként emlegetik, ha 100 ezer emberből „csak” 150—45X) betegszik meg rákban. Reprezentatív kdatok A megelőzés természetes módja lenne, ha emberek leszoknának a dohányzásról, ha felis­mernék. hogy saját életükkel játszanak. A ta­pasztalat azt igazolja, hoey amennyiben egy igen erős dohánvos leszokik. az 10 év után „szűz-tiszta” tüdővei folytatja életét. Mind nagyobb jelentőségű az a tény is. hogy lépé­sek történnek a környezeti szennyeződés fel­számolására. De sajnos, se az egyik, se a má­sik területen nem várható gyors és teljes si­ker. Ez teszi szükségessé, hogy az eddig kizá­rólag fbc-vel foglalkozó intézetek „bővítsék a profilt'’. A nyíregyházi Tbc-gyógyintézet bázisin­tézet. A 17 orvos, akik közül 5—6 magas szin­tű tudományos munkát is végez, egyre több figyelmet fordít a rákra. A közeljövőben Nyíregyházán üzemekben. mtÄzntfßvekhen valamint vidéken is felméréseket végeznek, hogv reprezentatív adatok állianak rendelke­zésükre. A már meglévő tüdőszűrési eredmé­nyek elemzése. az évről évre megújuló er­nyőképes vizsgálatok tapasztalatait és jelzései! felhasználva igyekszenek elérni azt. hogy az összes légzőszervi beteget, rákost felkutassák gyógyítását és gondozását a már meglévő tbc- gondozás hálózata révén megoldják. A sóstói intézetben már eddig is jó ered­ményeket hozott a rákosok műtéti beavatko­zással történő gyógyítása. Sok esetben a kör­nyéki nyirokcsomókban lévő áttételeket is el­távolították. és a teljes gyógyulás reményében bocsátották el a betegeket. Ez csak úgy vol' lehetséges, hogv a korai felismerés megnövel­te az orvosi beavatkozás esélyét. A másik módszer a gyógyszeres kezelés. A kutatók vi­lágszerte foglalkoznak ezzel. Több százezer ve- gyületet vizsgáltak meg daganatgátló hatásra Eddig mintegy ezret találtak alkalmasnak Ezek az úgynevezett citosztatikumok a oarazi- ta sejt anyagcseréiét mérgezik meg, gátolják a daganat fejlődését. Nyíregyházán is síkévé' gyógyítanak ígv, sokak számára hosszabbí­tották meg az életet. Miután a rák általában idősebb korban jelentkezik, a gondos beavat­kozás lehetővé tette, hoav súlyos esetekben szenvedők is elérjék az átlagos életkort. Űttörő jelleggel A nyíregyházi orvosok eredményeit mind a tüdőgyógyászok korábbi, majd most az on­kológusok kongresszusa is elismerte. Nem egy módszerük, gvógymódiuk úttörő jellegű. Le­hetőségeik mind jobbá válnak. Fiatal, ambi­ciózus. hivatástudattal teli orvosok team-je került össze, akik a rák diagnosztizálás nagv mesterségbeli tudásához a gvósvítás lehetősé­geit is maximálisan felhasználják A lehetősé­gekhez mérten jó a gyógyszerellátás is ami löntő. hiszen egy-egv orvos lelkiismereti vál­ság nélkül odaoolhatia a gyógyító dózist. Az anyavi lehetőségektől függően iavul a mű- -zeránomány is. ami a bázisintézet jövőlét te­kintve lényeges. Az új feladatokat értik a Gondozók is. így elmondható: megyeszerte ’unkcinnél immár az a hálózat, amelv a tbc-n '-ívül a mai legnagyobb betegség felderítésé- -ek. utóke-e’lsének gazdáig. A rák elleni világméretű küzdelemben gy kis seit csupán a nyíregyházi intézet bröm és megnyugvás az a ténv. hogv a város -zellemi kapacitásából futia arra. hogy egv ilyen naav probléma megoldásához innen i= kerülnek ki tudós kononvák. szorgalmas ál­dozatvállaló véörehaitó emberek. Jelenleg 370 ágy van az intézetben, 370 evógyulni akaró é- vágyó hite és reménye fordul az orvosok felé Sikereik és mindennapi emberségük gyógyszer a gyógyszerek mellett. M it jelent önnek sportja? NYÍREGYHÁZA — Nekem még mindig Balczó Andrást. — A reményt, hogy esetleg lesz még él­vonalbeli labdarúgócsapatunk. — A vasárnapi programot a stadionban. Szurkolok a focistáknak, de szívesen megné­zem a kézilabdamérkőzéseket, vagy a röplab- dázókat is. Mindig együtt megyek a fiammal. Kikapcsolódás, levegőzés is... A sport azonban ennél jóval szélesebb te­rületet ölel fel. Az új Magyar értelmező kézi­szótárban olvasom: „Sport: meghatározott sza­bályok szerint időtöltésül vagy versenyszerű­en folytatott testgyakorlás. Némely verseny­szerűen is folytatható, ügyességet vagy széllé- mi erőfeszítést kívánó időtöltés (pl. horgászás, sakkozás).” Amikor Fekete Lajosnak, a nyíregyházi városi testnevelési és sportfelügyelőség veze­tőjének véleményét kérdeztem, ő ezt a felosz­tást ajánlotta: a tömegek sportja az oktatási intézményekben; a munkahelyeken végzett sporttevékenység; versenysportok a különböző sportágakban. És bár elsősorban ez utóbbi területen mér­hető le leginkább egy város sportélete, a hát­tér, az iskolák, a munkahelyek sportja leg­alább ilyen fontos, hiszen az itteni tömegeken, az itteni közepes, vagy kiváló munkán alapul­hat a minőségi sport. Azok a csapatok, ame­lyek aztán a „hírnevet hozzák”, adnák sokezer embernek rendszeresen színvonalas sportél­ményt. Nézzük elsőként az óvodákat, hiszen a sportra is vonatkozik: nem lehet elég korán kezdeni. Az óvodai felvételek első gondja ép­pen a nagyfokú társadalmi összefogás révén megoldódott Nyíregyházán: az idén már gya­korlatilag minden indokolt esetben felvették a kicsiket. Ez jó, de a sport szempontjából máris hozzátehetjük: sajnos, egyetlen óvodánkban nincs olyan terem, amely torna célját szolgál­ná. Nem tornateremről, de valami hasonlóról — és természetesen napközben másra is használható teremről — volna szó. Érdemes lenne* gondolkodni, vajon egy-két helyen nem tudnak-e megoldani... Tizennyolc általános iskolánkban több ezer gyermek tanul. Az árnyék: öt iskolánk nem rendelkezik olyan szabadtéri létesít­ménnyel (például egyszerűen udvarral). amely az iskola létszámához viszonyítva lehetőséget adna a sporttevékenységhez. Fedett létesítmé­nyekkel még rosszabb a helyzet. A harminc testnevelés szakos tanárnak tehát „fölad* ák a leckét”. Szűkös a helv, mégis dolgozni kell. mégpedig nem is akárhogy. Az idén belépett a harmadik testnevelési óra is, amely elég sok gondot, bonyodalmat okozott, de mert a helyi szervezéshez a központi utasítások elég szabad kezet adnak, bizonyára jól kihasznál­ják. A terv. amely hamarosan valóság lehet: mihden általános iskolást megtanítani úszni, Nagyszerű eredmény lesz. xz-ITÜNÖEN EGÉSZÍTI KI a tanórákat az úttörő sporttevékenység. A gyerekek háromnegyed része évente több mérkőzést ját­szik, több versenyen vesz részt a téli és nyári úttörőolimpiákon. Hogy mit jelentenék az ilyen nagyszerű versenyek, arra csak egyetlen nevet a sok közül: Csapó Gabriella úttörő­olimpián tűnt fel, s a magyar válogatottságig vezetett az útja. Az ilyen „útegyengetésnek” lelkes társadalmi aktívái az általános iskolai sport tanács tagjai, vezetői, akik sok-sok sport- karriert alapoztak meg. A sorban a középfokú intézmények kö­vetkeznek, amelyeknek versenyei egy évtized­del ezelőtt olyan rangot jelentettek, hogy a já- *■ ékosokat, versenyzőket jegyezték a sportegye­sül etek is. Egy-egv testnevelő tanár az általa kedvelt sportágban — tornában, kosárlabdá­ban — kész sportegyeniségeket nevelt ki. Most szürkébb a kép, s ez csak részben jó. Mert ha csak az volna mögötte, hogy a legjobbak a sportkörökben, sportiskolákban dolgoznak — tem volna baj. De va!ahogy a rangja kopott meg a középiskolás versenyeknek. Két főiskolánk sportköre-; minőségi szak­osztályokat is működtetnek: a nemzeti baj­nokságban szerepelnek főiskolás tornászaink, kézilabdázóink, röplabdázóink. Lehetőségeik is kitűnőek: a mezőgazdasági főiskola szabad­téri sportkombinátia, s a tanárképzőé, aho’ végre otthont találnak a sportolók szabadté­ren, teremben, később az uszodában is. És még mindig az iskoláknál maradva: egy évtizedes múltja van a sportiskolának Nagyon hullámzó volt, több igazgatóval sok­féle változással. Bár több aranyjelvényes szin­tű sportolót nevelt ki a mostoha körülmények között működő intézmény, kisugárzó hatása, eredményei nagyobbak lehetnének, ügy vél­jük: egy évtized után lezáródhatna az útkere­sés időszaka. Mert nevelésére, az onnan kike­rülő sportolókra nagy szükség van. Kétoldalú szerződés köti az egyesületeket. Az NYVSC pályáján edzenek az atléták, a tanárképzőn a tornászok, s a legjobbak éppen ezekhez az egyesületekhez is kerülhetnek. Jobb lehetősé­geket érdemelnének a testneveléstagozatos osztályok is az általános iskolákban. Ezen a területen inkább gondok vannak, mint ered­mények. M IELŐTT ÁTTÉRNÉNK a minőségi ver­senysportra, egy pillantás az üzemek­be. A cipőgyárból és a ruhagyárból érkeztek pár évvel ezelőtt az első hírek: néhány percre leáll a szalag, s munkahelyi torna következik. Szép kezdeményezés volt, hittek abban, amit a tudósok bizonyítottak: sokszorosan vissza­térül teljesítményben, frissességben a néhány perc. A ruhagyárban is bevezették. Fel kelle­ne eleveníteni, s ahol lehetőség van rá, beve­zetni. A másik lehetőség: néhány nagyobb üzemben már megoldották: helyben, műszak után kispályás mérkőzések, brigádok, műhe­lyek közötti (öntevékenyen szervezett) sport legyen. Fél óra játék a munka után. majd zu­hanyozás, mielőtt hazamennének — talán az ebéd is jobban esik, talán a hosszabb élethez is hozzájárulhat. Ezeknek a talaján bontakozik ki sok helyen a munkahelyi szpartalciád, ame­lyeket a szakszervezet támogat, s több üzem­ben százakat mozgat meg, kitűnő eredmények vannak. Mindkettő — de főleg az utóbbi — körét kellene bővíteni. A kispályaépítések nemcsak sporteredményeket hozhatnak... Amikor a versenysport tablóját állítjuk össze, talán a röplabda és a tenisz kívánkozik az élre. E két sportágban szinte önerőből sze­reztek hírnevet a nyíregyháza sportolók. Pá­lyáik eleinte társadalmi munkával épültek, s volt rá eset, hogy saját zsebből fizették az utazást. A két sportág — olyan lelkes sport­emberek vezérletével, mint röplabdában Góczi Árpád, teniszben Pázmándi József — szép példáját mutatják: mit jelenthet a sport, sportszerű keretek között. Nézzük a többi sportágat. Legtöbbjében jó lehetőség van magasabb szintre. Kézilabdá­ban, labdarúgásban többre képesek a nyíregy­házi sportolók. Az igazi eredmény késik. Te­kében néhány olyan csapat van, amelyekkel jobban gazdálkodva bizonyára NB-s szintű le­hetne az egyik, amelyért áldozna a többi. A sakkozók másfél évtizede osztályozóra járnak. Tulajdonképpen szép eredmény, de az igazi öröm az lehetne, ha végre tartós siker koro­názná teljesítményüket. Koráslabdázóink tu­dása és eredményei szintén nincsenek össz­hangban, Amikor mindezeket a testnevelési és sportfelügyelőség elnökének említettem, így Válaszolt: „Hasonló vényeményen vannak a város vezetői is a sportéletről. Magam ig a közös álláspontot képviselem: szeretnénk el­érni, ha valamelyik együttesünk magasabb osztályba jut, akkor az illető sportágban ott versenyezzen a város sportolóinak színe-java — függetlenül attól, hány csapat van alsóbb osztályban, A legjobbat kell támogatnunk, hogy méltóan képviselhessék a város színeit.” CRRE HAMAROSAN LESZ PÉLDA, mert 1-1 már feljebb jutott vagy osztályozóra készül a Spartacusból a sakk, a kosárlabda férfi, a röplabda férfi-női, a tenisz csapat, a Volánból a kézilabda, a gumigyárból a röp­labda, a Dózsából a teke csapat. Ez tulajdon­képpen egyfajta idei mérleg is: ennyi együtte­sünk juthat a nemzeti bajnokságba, vagy an­nak magasabb osztályaiba. (Itt az atléták eredményeit nem említjük, bár ők is sok szép sikert arattak.) A magasabb osztályba jutott csapatok egyesületi vezetőit hamarosan meg­beszélésre hívják. Jónéhány témáról nem esett szó, hiszen tájékozódási futásig, cselgáncsig és tollaslab­dáig több. mint 20 ismert és kevésbé ismert sportágban versenyeznek a város sportolói: a negyven sportkör 7100 igazolt versenyzője, s több ezer sportkedvelő. Akiknek télére sem kell szögreakasztani a sportcipőt. A 73-as év­re illik a „szerencsés” jelző. Egy csarnokkal, egy nagy és egy közép tornateremmel gazda­godtunk, lefedték az uszodát. Készül a stadio- ni csarnok és télen is használható az erdei tor­napálya. Most először reális: nem lesz holt­idény a tél Nyíregyháza sport iában. Marik Sándor Bürget Lajos Díjak, serlegek — nyerték a nyíregyházi sportolók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom