Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-14 / 266. szám
W3. hóvemUer U. KETET-MAGYARORSZAG S' oMsI A fürdő Mátészalkán, az almatárolóban az igazgató éppen a szociális létesítményeket mutatta meg, nem is titkol büszkeséggel és örömmel, hiszen azok a legkényesebb igényt is kielégíthetik. Öltő zök, fürdők, zuhanyozók sorakoznak egy egész épületrészben, és minden tágas, szép, kellemes, korszerű. Egy órányi idő múlna megálltunk a szociális épületrész bejárata előtt. Vége volt a munkaidőnek. Sokan dolgoznak az almatárolóban, különösen őszi szezon idején, s valósággal özönlöttek az emberek — többségük nő —, de nem be az öltözőbe, für dőbe, zuhanyozóba, hanem — ki a kanun! Csodálkoztam. A szociális épületrészbe csak kevesen mentek be. Mondhatnám. hogy csak a fiatalok. Az idősebbek ugyanabban a ruhában mentek ha~a amelyben egész nap dolgoz tak. de a tisztálkodás lehető ség ét se használták ki. S reg gél ugyanabban a ruhában ugyancsak fürdés nélkül mennek be az üzembe dolgozni. — Hát akkor hol tiszai- kodnak ezek az emberek? — Otthon — mondta az igazgató. — Lavórban meg ■ m^^^kszanak. ki jobban, k? csak felületesen és kész. Úgy, min* régen, ahogyan megszokták. Hát akkor mire való a fürdő, zuhanyozó? Miért áldozunk sok-sok millió forintot a szociális épületekre és berendezésekre? Igaz. a fiatalok — ker'és kii-ét.ellel — igénylik és használták azokat, dehát vem csak fiatalok dolgoznak itt. S a higénia se csak fiatalos szükséglet. Rá adásul az almatároló éle1- miszerivari üzem. Kérdés bele kelt-e nnvnodni, hogy a dolgozók többsége nn— igényli a munka utáni für dést llsztál'-odást? Igazságtalanság lenne, he e problémával kapcsolatban csak a mátészalkai álmává- rolót, említenénk. A többi ha sonlő üzemet is sorolhatnánk seivos esek néhány kivé'e7 tel Es lehetne sorolni a tér m előszöveti,-eretek többse get• A szorfól-s épület egyre töbh a t.ermplgs-'nrictheze'gT. is soka* áldoznak már ezek re. Sok tsz-hen fürdő zuhan-'t-ó. öltöző. De azok használata csak a zárt állat- tenyésztő telepeken kötelező. Másutt nem. Es — sajnos — a tsz-toook se nagyon igénylik n fürdőt munka után. heg feliebb egy héten egyszer ahogyan megszokták. Ha tudva,k az üzemek és termelőszövetkezetek fürdőt zuhanyozót, öltözőt énfteni — tudni kell azt húsznál'a' ni is. Ennek eayetlen mód szere az ismeretterjesztés, a hioéniai iném/ fejlesztése. Olyan helyeken azonban, ahol élelmiszerekkel dolgoznak az emberek — elő is le hét írni. meg is lehet követelni a rendszeres tisztálko dúst és ruh'-váltást munka előtt és munka után. (sz. j.) C l <• • ' rr vcpjarmti ügyintézők taiiíoiyniiia Szabolcs-Szatmár, Hajdú- Bihar és Szolnok megyékben működő ipari, mezőgazdasági üzemi, vállalati, intézményi gépjármű — ügyintézői részére — neves előadók közreműködésével, — továbbképző tanfolyamot szervez a Közle- dési és Postaügyi Minisztérium Autóközlekedési Főosztálya és a TIT Hajdú-Bihar megyei szervezete. A tanfolyam bentlakásos, és 1973. december 3.—8.-ig tart Hajdúszoboszlón. A rendezők ezúton is kérik az illetékeseket, hogy a gépjármű ügyintézők részvételét biztosítsák. Igénybejelentés az Autóközlekedési Tanintézetnél, 4025." Debrecen, Széchenyi u. 47. sz. 1973. november 15.-ig. A tanfolyam anyaga megegyezik a már februárban Hajdúszoboszlón volt továbbképzés anyagával. így tehát, akik azon résztvettek, most nem jelentkezhetnek. Bekötőutak, városi közlekedés, az ép illő 4-es Útépítés — korszerűen Biztonságosabb közlekedést a közutakon. Állandó téma ez a sűrűsödő gépjárműforgalom miatt. Egyik fontos tényező ehhez a bővülő, korszerű úthálózat. Megyénk útjainak — legalábbis nagyobb részének — gondozója, építője a Közúti Építő Vállalat. Kivitelezésükben az idén 100 kilométer új úttal gyarapodott Szabolcs-Szatmár megye újabban sokat reklamált, kevésnek és elavultnak mondott úthálózata. Ez a kilométerekben mért munka egyúttal azt is jelenti, hogy a vállalat a IV. ötéves tervre vállalt 1,1 milliárd forintos termelési tervének időarányos, ez évi részét teljesítette, illetve teljesíti. (Hiszen az útépítők még most is dolgoznak.) Ez a nagy, milliárdos összeg, amit az államtól kaptunk, hatvannégy százalékkal több, mint amennyit az előző ötéves tervben fordíthattunk megyénkben az utak építésére. Felsőbb állami szerveink ismerik gondjainkat, ezért Budapest után az első helyen állunk, Szabolcs- Szatmár kiemelt megye útépítés szempontjából, nálunk épülhet évről-évre a legtöbb út. Két műszakban Ez a lehetőség — a megyében dolgozó két nagy útépítő vállalaton, meg a kisebb helyi, utakat is építő üzemeken kívül — a Közúti Építő Vállalatnak nagyobb feladatokat adott. És ezekre létszámnövelés nélkül, gondos munka és üzemszervezéssel, korszerű technológiai eljárások bevezetésével, helyi építőanvasfeltárásokkal stb. készültek fel. Mert többet kell elvégezni, jobban, termelékonvebben rtáV.dá1-0 ságósabbari delVozni. Például ennek érdekében április 1- től két műszakban dolgoztak a nagyobb kapacitású gépeiken. az aszfaltkeverő telepeken. illetve az ezekhez, kapcsolt, úgvnevezett bedolgozó gépsorokkal, az aszfaltterítő gécűáncokkal. Igv aztán, míg 1972-ben a fehérgyarmati és a nyíregyházi aszfaltffvárból 114 ezer tonna aszfalt került ki. addig az idén napjainkig 173 ezer tonna. S ha ez utóbbi számot felbontjuk, az is 1-itűn'k bogv p fehérgyarmati aszfabkeverőben készült több aszfalt és került a környező utakra. Tehát a szatmári részen javult gyorsabban az utak minősége. Megyénknek azon a területén, ahol különösen szükség van a közutak nagyobb teherbíró kénességére, mert a szűkösebb vasúthálózat mia+t fokozottabb a személy- és teherszállítás áz utakoh. Nálunk ünnepet jelent özvegy bekötőút átadása. Az idén kilométerekben számolva is szépen gyarapodtunk e téren. Csupán a Közúti Építő Vállalat öt nagy külterületi település bekötőútját építette meg, 17 kilométer hosszúságban. Ezenkívül 14 tsz-major és 3 állami gazdaság kapott bekötőutat, s belső üzemi utakat, összesen 29 kilométert, közel 40 millió forintos állami beruházásból. (A belső üzemi úthálózat is ötven százalékos állami ártámogatás- sál épül.) S ami nem kevésbé fontos, ezek a mezőgazdasági utak zömmel a betakarítás idejére elkészültek. A 4-es fonton, pontosabban ennek a vállalatra jutó részén 10 kitométernvi szakaszt építettek meg. A Mátészalka —Tiszabecs közötti úton pe- dig Mándig jutottak el, és ennek a Fehérgyarmat belterületi, úgynevezett átkelő szakaszát. összesen 20 kilométer Újabb korszerű közutat adhatnak át a télre a forgalomnak. A tanácsok megrendelésére huszonöt utat, utcát, korszerűsítettek. Ezek közül a legtöbbet. tiíehbatot Mátészalkán. Meg például olyan nagyobb munkákat is befejez- nek. mint a nviregyhá^i nagykörút folytatása. a Vasgyár utca korszerűsítésé, az Érnn- takot átívelő úi híddal egviitt vagy a Jósaváros új utcái, stb. Az úi és korszerűsített útikon kívül nagyarányú útbá- lózat felújítást is végeztek, szerte a megyében került úi aszfaltréteg az utakra, mintegy 24 millió forintos községgel. S több üzemnev gvárnak készítettek be’sp utakat. Ufpvítok jövedelme Mindezekhez tegyük hozzá, hogy a vállalat az 1970-es évi árszinttel dolgozik, azaz, nem drágultak az útépítési áraik, sőt, az országos átlagnál kedvezőbbek. És úgy látszik, másfél hónappal az év vége előtt, hogy sikeres lesz az a törekvésük is —, amit a párt Központi Bizottsága 1972. novemberi határozata élet- színvonal-nolitikai feladatként általánosan előírt, — hogy az útépítő munkások átlagjövedelme közelítse, vagi’ elérje a megyében működő építő vállalatok munkásaiét Az ismert, még a nyáron végrehajtott állami bérfejlesztéshez a vállalat a maga erejéből 4 százalékos bérfejlesztést tervezett. Ez az, amit a fentebb említettekkel bizonyosan sikerül az év vértére túlteljesíteniük. Mégpedig úgy hogy ez a bérfejlesztés a~ idei munkával képzett, kiosztható nyereségrészesedést a tavalyihoz képest ne Csökkentse. (kádár) lí isó et S sara1* ittw n k ásk épzés YYisárosna inén y ha ti Magyarországon forgácslapgyártó szakmunkásokat eddig még nem képeztek. A három hazai gyár fejlődő technikai színvonala azonban szükségessé teszi, hogy a betanított munkások mellett megfelelő számú szakember- gárda is részt vegyen a termelésben. Ezért az ERDŐIT szombathelyi és vásárosna- ményi gyárában ez év őszén szakmunkásképző tanfolyamokat szerveztek és indítottak. A vásárosnaményi forgácslapgyárban háromszoros volt a túljelentkezés. Alapos differenciálás utáft választották ki azt a harmincnégy dolgv- zót, akik ezen az első, kísérleti jellegű tanfolyamon részt vehetnek. A felvettek 70 százaléka érettségizett, a többiek más szakmákban ugyan, de szakmunkásbizonyítványrival rendelkeznek. A gvár minden hallgatóval személyi szerződést kötött — öt évig kell a gyárban maradniuk és a tanfolyam eredményes elvégzése után 5—15 százalékos béremelést kapnak. Az oktatás két éves, de ennél a kísérleti osztálynál egy évre rövidítették a képzést. Ezért fizikából és matematikából január közepéig részvizsgát tesznek a dolgozók és csak ezután indulhat meg a szakoktatás. A forgácslapíe- mez, a farostlemez, a réteglemez és a futnérgvártás elméleti és gyakorlati ismereteit tanulják meg. Az órákat az üzem műszaki dolgozói tartják. Ha a kísérleti módszerek beválnak. 1974 őszén két osztályt indítanak az akkor már kétéves tanfolyamon. Városi vízmű szálkán iáié A közelmúltban adták át Mátészalkán az új városi vízmüvet. A több mint 70 millió forintos beruházásból megépített vízmű megyénkben a legnagyobb, amelyet társulás formájában eddig építettek. A város 13 ezer lakóját 83 ipari üzemet, intézményt lát el jóminőségű vízzel. Formájában is tetszetős az ezer köbméteres víztorony. Az új vízmű naponta 40Ü0 köbméter víz szolgáltatására alkalmas. Elek Emil képriportja Felesleges bizonyítvány ? Új Medicina-könyvek Házi diéta, nem csak betegeknek Azonos szerzőpár, három hasznos könyvecske. Nagy Józsefné és dr. Somogyi L ászióné kétségtelenül nemes feladatra vállalkozott, amikor „Betegeink házi diétája” összefoglaló sorozatcím alatt külön kötetekben közreadja — minden esetben a Medicina Könyvkiadó gondozásában — azokat az étrendeket és recepteket, amelyeket nem nélkülözhetnek a háziasszonyok általában, s különösen akkor nem, ha súlyosabb beteg van a családban. Mostani munkáik közül a legtestesebb a „Diéta otthon” címet viseli, s egyebek között részletesen foglalkozik az étkezések kalória- és tápanyagtartalmával, a hazai élelmiszerek sokféle földolgozhatóságával, majd a diétás konyhatechnika fogásait és eszközeit ismerteti meg. Kitérnek több más mellett a terhes nők javasolt étkezési rendjére, a beteg gyermek, az öregek ellátására, s sokféle étel elkészítési módját is részletesen fölsorolják. Hasonló módszert követ másik két művük is, a szívás érbetegek diétás étrendjéről, illetve a fogyasztó és feltápláló étrendekről. Előbbiben meglelhetjük mind a szív-, mind a különböző érbetegségekben szenvedők számára javasolt étrendmintákat, így a sóban szegény ételeket, a gyümölcsök fölhasználhatóságát, önálló fejezetet szentelnek a magas vérnyomással bajlódók étrendjének összeállítására. A fogyasztó és feltápláló diétás étrendek aktualitását aligha szükséges hangsúlyozni, különösen ami a karcsúbbá, könnyebbé válás óhaját illeti. A szerzők bizonyítják, hogy diétás ételek is lehetnek ízletesek, táplálóak, kedvvel fogyasztottak, ha persze akarat is, meg leleményesség is társul elkészítésükhöz. Mintáik 900 és 1500 kalóriás határok közötti étrendeket tartalmaznak, nagy változatosságban. Fentiekkel rokon feladatot teljesít Langfelder Sándorné munkája, „A család diétás könyve”. Bevezetőben meggyőzően bizonyítja az egészséges és a beteg ember étkezése közötti különbség fontosságát, majd részletes útmutatást nyújt a különféle betegségek esetén alkalmazandó — így például heveny bélhurut, reuma, köszvény, stb. — étrendekről. Segítséget ad a beteg és az egészséges gyermek táplálkozásának helyes kialakításához majd világos, könnyen áttekinthető csoportosításban közli az ételek elkészítési módját a tüdőlevestől a csirkehús-pudingon át a tejfölös, túrós paradicsomig. Mit ér az érettségi bizonyítvány, ha építőgépész szakképesítést ad? Érthetetlennek tűnik a probléma, ha építőiparunk állandó fejlődésére, gépesítettségére gondolunk. Annak mégis gondot okoz, aki ilyen bizonyítvány- nyal munkát keres. Pontosabban Szabolcs-Szatmárban keres munkát. Mert a fővárosban lenne. Tárt karokkal várják a fiatalokat, csábítják őket Budapestre. De ez a fiatal itt akar maradni ebben a megyében. Nem akarja vállalni az ingázók keserű kenyerét. Végigjártuk az építőipari vállalatokat, többszőr is. Nincs szükség építőgépészre. Valóban nincs szükség? Két eset lehetséges. Vagy mások foglalták el a szakképzettséghez kötött helyeket, kevesebb bérért — és erről az illető vállalat tehet, vagy nem az igényekhez nétetezejt a beiskolázás. Az utóbbi látszik valószínűbbnek, Különösen bántó dolog ez akkor, ha a felvételnél éppen az iskola irányította erre a területre a tanulót, pedig é\rek tapasztalata alapján rá kellett jönni, hogy gond « van a fiatalok elhelyezésével. Persze ezen most már kár vitatkozni. A lényeg: november van: s néhány idén végzett építőgépész még nem tudja mit krVdjen a bizonyítványával. Menjen segédmunkásnak? Megoldásnak látszik, és nem ék volnának az elsők, akik szakkénesúéssel ezt a munkát vállalják. De makacsul, azt szeretnék csinálni, amit négy évig tanultak. Ez sem elítélendő. Egyre inkább úgy látszik* a szakmab'in-í na- radás lesz a legnehezebb. Mihez kezdjenek meg’s? Ttot talán a legjobban a mim’^^elvétellel foglalkozók tud.?'-' ’ o! van lehetőség esetleg r n- zésre! Sajnos Ők nem heg'- tanácsot nem adták, de legtöbb esetben még a szó is nehezükre esett. Hihetetlennek tűnik az egész., Az tudja mit je’ént ez. aki nró- bált hasonlót. A fiatal, bár takácsot nem kapott. e*r" t*t- uasztalattal gazdagabb ie+t ne ezt inkább kihagyta volna. (kolláth)
