Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-14 / 266. szám

19'Í5. november i4. KELEt-MAGYARORSZAÖ 7. oldat Építés új módon Mint a transzmisszió... Kutató mérnökök Lakóbizottság és lépcsőház Kalocsai István találmánya a BNV-n Aki figyelmesen olvassa a megyében meg. jelenő közleményeket, örömmel tájékozódha1 arról hogy egyes tudományágak, így különö sen a mezőgazdaság területén jelentős kísérle ti bázisok alakultak ki városunkban, és ezel a bázisok jelentős kutatási eredményeket i: mondhatnak magukénak. Felvetődhet a kér elés. hogy vajon az építőipar területén Nyír egyházán dolgozó mérnökök hogyan járulna) hozzá az építőipar fejlesztéséhez. Helyi bázisok E kérdéssel kapcsolatban elöljáróban le kell szögezni, hogy más tudományoktól elté­rően az építőiparban kutató bázisok — nem utolsósorban Igen magas beruházási költségük miatt is — Budapesten koncentrálódnak. Ezeknek fiókjai legfeljebb az ország 5 kiemelt Városában jöhettek létre. A megyei vállalatok fejlesztési osztálya csoportja mellett csak a legutóbbi években alakultak ki anyag és szerkezet vizsgálatára alkalmas felszerelt laboratóriumok. Minden­nek ellenére Nyíregyháza különböző építőipar1 és tervező vállalatánál dolgozó mérnökök át­kötő és újító készsége él és ez jelentős ered­ményeket tett a megye építő iparának fejlő­déséhez. A Nyíregyháza területén folyó fejlesztő munka alapvető feltétele volt, hogy kialakul­jon egy olyan műszaki értelmiségi bázis, amely képes a termelési feladatok ellátásán túl fejlesztési munkát is végezni. A szükséges mérnökök, technikusok megyénkbe való áram­lása az 1960-as években alakult kedvezően. A szükséges létszám mellett meg kellett terem­teni azt a bázist is, amely a megyében dolgo­zó mérnökök műszaki színvonalának kor­szerűségét biztosítja. Az Építőipari Tudományos Egyesület nyír­egyházi csoportja, majd később megyei cso­portja vállalta ezt a szerepet magára, amely megalakulása, tehát 13 év óta gondoskodik to­vábbképzésről és biztosítja a kapcsolatot Nyír­egyháza és a fejlődés gócnont.iai között. A MTESZ keretein belül működő csoport élen járt a korszerű technológiák ismertetése, nép­szerűsítése terén. Végezetül, de nem utolsó sorban a váló­toknak ki kell alakítani a termelési felada­toktól kissé független, fejlesztéssel tervszerű­en és feladatszerűen foglalkozó osztályokat, csoportokat. E téren a legutóbbi években ala­kultak csak igazán kedvez.Sen a körülmények. Különösen jelentős az a fejlesztési osztály, amelyet a S2ÁÉV hozott létre, amely munká­jában több szakemberre és jól felszerelt labo­ratóriumra támaszkodhat, de hasonló fejlesztő osztálya van a KEMÉV-nek és csoportja az ÉPSZER Vállalatnak. A fejlesztési munka során elsőrendű ered­ményként értékelhető az új technológiák me­gyei bevezetése. Kiemelkedik ezek közül az alagútzsalus technológiák alkalmazása. Ah­hoz. hogy e technológia, de egyáltalán bárme­lyik korszerű technológia a megyében megho­nosodjon. rendkívüli energiát kellett kifejten' ahhoz, hogy fogadására az építőipar alkalmas aá válljon. Előregyártó poligon Az építőipar korábban a Centiméterrendű pontossághoz volt szokva, szintező műszere két, a millittiéterbeosztású tolómércét nen a szakmunkások, de sok esetben az építésve zetőksem ismerték, vagy használták. Alapve­tő feladat volt rászoktatni az alagútzsalu al kalmazásához nélkülözhetetlenül szüksége- pontosságra a szakembereket. A SZÁÉV é ÉPSZER Vállalat alapos munkával belső utr feításokat készített a mérések pontosságánál biztosításéhoz, a NYIRTERV geodétái pedir ellenőrizték az építkezés pontosságát De nemcsak a pontosságot kellett bizto­sítani. Alihoz, hogy az alagútzsalus technoló gia valóban korszerűen legyen alkalmazható nélkülözhetetlenül szükség volt arra. hogy az épületnek alagútzsaluval elő nem állítható része más korszerű eljárással legyenek le­gyárthatok. Ez a körülmény tette szükségessé előregyártó poligon létesítését. Az üzem meg­teremtése újabb feladatok megoldására kész­tette a kivitelező vállalatot, de az eredmény figyelemre méltó. A jelenleg már dolgozó, de i közeljövőben jelentős mértékben bővülő üzemben számos szerkezet legyártása válik le­hetővé, amelynek készítése ezelőtt csak mun­kaigényes eljárással volt lehetséges és ezt a lehetőséget ma már a tervezésnél a tervezők figyelembe vehetik. Az alagútzsalus technoló­giáról szólva kell megemlíteni, hogy ennek kapcsán került sorra először nagyobb ará­nyokban a legkorszerűbb építési anyagoknak, így a műanyagnak az alkalmazása is. Nem látványos Különös gondot igényelt ezeknek a meg­ismerése, technológiájuk alkalmazása. Terve­zők és kivitelezők nem egy ízben külföldi partnerekkel is tárgyaltak (pl. Stollack-cég) — összességében azonban az eredmény nem maradt el. Az alagútzsalus építési mód beve­zetése, melyhez örvendetes módon az építési 'Hatóságok és a legfőbb beruházók is bátran hdtak tä-rnogatäst, nagy mértékben korszerű­sítette megyénk építő iparát. Ugyanakkor ter­vezők és kivitelezők gondos munkája alapján egy országos viszonylatban is figyelemre méltó alagútzsalus tervcsalád alakult ki. amelyre mind műszaki, mind gazdasági érté­ke miatt büszkék lehetnek alkotói. A megye mérnökeinek, technikusainak al­kotó. fejlesztő készsége az alagútzsalus építési mód bevezetésével „edződött meg”, de ez egyéb területen is éreztette hatását. Jelenlek is számos akcióról adhatunk tájékoztatást amelyek ha nem is látványosak, de ered ményesek. Figyelemre méltók az építési munkák gá peSítéss érdekében végrehajtott erőfeszítései- Szólhatunk itt arról az asztalzsaluróí, ame lyet a SZAÉV alkalmaz elsőízben a kisvárdr kórháznál monolit síkfödémek elkészítésébe- Meg kell említenünk azt az országos berm- tatót is. amelyet a KEMÉV at ÉTE-vel köz-" sen rendezett korszerű árokdúcciló berendez’ sek népszerűsítése érdekében szeptemberben. Európai szinten A város mérnökei igyekeznek felkészül'-' a könnyűszerkezetes építési mód befogadása ra. Ehhez többirányú előkészület folyik. A NYIRTERV a Csepel Motorkerékpárgyár Nyírbátori Gyárával kialakított egv olyan acélanyagú csarnokszerkezetet, melynek gyártása a megyében folyik. Ezt a szerkezetet, annak tervezője összehasonlította az 1973. évi hannoveri kiállításon bemutatott Csafnokszer- kezctekkel és örömmel állapíthatta meg, hogy azokkal egybevetve is igen korszerűnek te­kinthető. A szerkezet kialakítása során á NYIRTERV dolgozói megismerkedtek az acélszerkezetek tervezésének olyan sajátossá­gaival. amelyek a majd bevezetésre kerülő h'pusszerkezelek alkalmazását meg fogják könnyíteni. Addig is ezen szerkezetekkel gaz­daságosan több ipari vállalatunk valósult már meg (Csepel Motorkerékpárgyár, Textilruhá­zati Vállalat) és a szerkezet alkalmas korsze­rű, könnyű elemekkel való körítésre Is. A fejlesztés, újítás munkáján túl szólnunk kell arról, hogy egyes mérnökeink magasabb szintű munkával találmányok létrehozásáig is ■ljutottak. A Budapesti Nemzetközi Vásáron 'árt szabolcsi érdeklődők örömmel láthatták a kiállító pavilonok között — egyelőre proviző- iktts lábon emelkedő hvdrokfistály prototí- tusát. Ez az alumíniumból és műanyagból ki- ’lakított szerkezet a NYIRTERV Igazgató já- aak. Kalocsai Istvánnak a találmánya. E so­kát ígérő szerkezet kedvezően járulhat a me­nyei, dé távolabbi területek közműellátás’ gondiainak megoldásához. Ugyancsak Kalo­csai István foglalkozik kisebb irodai kollektí­vával és a KEMÉV mérnökeinek a segítségé­vel újszerű kis- és tömbgarázs-szerkezetek létrehozásával. Scholtz Béla A lakóbizottságok a lakosság p** öntevékeny társödalttií-érdekképvisele ti szervei, melyek működési területükön a la­kók állandó és tevékeny közreműködésével, p tanácsok, tanácstagok és tanácsi szervek, va­lamint a népfront mozgalom segítő iránymu­tatásával, velük szorosan együttműködve, t lakóközösség érdekében — a társadalom ér­dekével összhangban — fejtik ki tevékenysá güket”. (Idézet a Nyíregyházi Városi Tanár- rendelet-tervezetéből.) Ml köze mindehhez Berta Antalnak, f KAFE dolgozójának, aki Nyíregyházán, a Körte u. 53. szám alatt lakik? Látszólag nem sok, s nevét is Csupán azért használjuk fel. mert ö volt. aki legutóbb bekopogott a Haza­fias Népfront Városi bizottságának ajtaján: Elnézést a zavarásért, de megbeszéltük a házban lakókkal hogy szeretnénk parkosítani az utcánkat, meg fákat is ültetni. Ha egy kis segítséget kannánk...” Nem csak Berta Antal az egyetlen ebben a városban, aki — ha már nem tudia elnézni lakóhelye környékének rendezetlenségét, vagy azt. hogy piszkos a lépcsőház és nem takarít­ják -— szívesen széf emel az illetékeseknél Különösen sok olyan lokálpatriótával lehetett találkozni a legutóbbi tanácsválasztások alkal­mával. A jelölő gyűléseken elhangzott közér­dekű bejelentések, vagy az egyéni panaszok — kevés kivétellel — rnindig olyan gyenge pontra tapintottak, amelyek megoldásához igen sokszor nem kellenek tíz és százezer fo­rintok, de amelyek rendezésére nem kellene napokat, heteket sem várni. Egy olyan város pedig, mint amilven Nyíregyháza — elavult városközríont néhány nagyon szén épülettel; modern lakónegyedek a lépcsőházat, az együttélést, még csak „ízlelgető”, sokszor vi­dékről beköltözött emberekkel; feltúrt uteák mert fektetni kell a víz- és a gázvezetékeket, építeni a csatornahálózatot, stb. — naponta tucatiával „termeli ki” azokat a kisebb és na­gyobb bosszúságokat, amelyek hrtekre. hó­napokra megkeseríthetik a legmodernebb la­kásokban élők napjait is. De nemcsak sirá­mok születnek, hanem jó gondolatok is. ame­lyeket belvárosban élők énpúgy a köz lavár- bocsátanak, mint akik a bokp{d«t»öntésekén élnek — ha megvan eTe a lehetőségük. Nyíregyházán tehát éppen a Városiasodás kellős közepén fokozott jelentőségük van azoknak az irányelveknek, amelyeket a HNF Országos Tanácsának titkársága.és a Minisz­tertanács Tanács) Hivatala együtt Rfr-métértt ki a lakó és utcabizottságok választásáról és mű­ködéséről. •NTVIVÍ TELJESEN ISMERETLEN ez az intézmény a közvélemény előtt. Ak'k Valaha Budapesten éltek, vagy ismerik a fő­városi viszonyokat tapasztalhatták, hogy egv- esy kerületben milyen jelentős terheket vett le a tanács és más állami szervek válláról a lakóbizottság. így igaz ez akkor is. ha ez a társadalmi kollektíva gyakran került a kari­katuristák tollára. Annak ellenére, hogy ezek a lakóbizottságok nem rendelkeznek az állami szervekhez hasonló jog- és hatáskörrel (te­hát nem utalhattak ki lakást; nem adhattak pénzt a lépcsőház kifestéséhez, s nem volt módjuk és joguk a lakók között olykor-olykor keletkezett vita eldöntéséhez) nagyon sokat se­gítettek a tanácsoknak jelzéseikkel, s azzal, hogy esetenként megkérték a környéken la­kokat, társadalmi munkával is gyorsítsák la­kóhelyük környezetének szépítését. Már készül annak a rendeletnek a térre­nte, amely — az említeti irányelvek végre- -altása során — Nyíregyházán szabályozza p -kóblzottsá-zok szervezetét, választását és mű üdéiét. Elöljáróban; ez a tervezet sem szó! — mert hem szólhat — arról, hogy szorosan -ntt állami intézkedések jogát adják maid a ríióbiZöttságok kezébe de az elképzelésekből -iderül. Hösry nem lesznek híján ezek a társa­dalmi kollektívák azokból a lehetőségekből, amelyek az írás mottójául Szolgáló — egyéb­ként á tervezet első paragrafusát képező — cél eléréséhez szükségesek. Tervezetről lévéri szó kockázatos dolog szentenciákat kimondani róla, hiszen a végső forma kialakulásáig még számos javas­lat, illetőleg ellenvélemény tökéletesítheti azt, nmíg a legmagasabb fórürtí, a városi tanács 1 ogerővel ruházza fel. Ennek ellenére hasznos -elepillantani. Milyen feladatai és Jogai képzelhetnek »1 ■gy iteen lakóbizotteóertfik? S egyáltalán: a második, vagy harmadik emeleten lakóknak, vagy a földszintes, kertes Házakban élőknek milyen hasznuk, vagy káruk származhat ab­ból. ha ez a választás útján megbízott Hz k"!- lektíva, aihelv a terv fíZeríni a mő'-ödűi te- -Ulet nagyságától függően hámtri. v-tw öt ágból áll, jól vagy rosszul VégZ'-e feladatat ? A TERVEZETT FELADATOK között e’ső helyen lehet megemlíteni, hpgv p-rtk a lakóbizottságok — a tulajdonjog eí+itefl for­mái szerint — kötelesek le-smet, pHdrm ahá-*- kpzelml szervnél, VafíV a tulaidnnoAHét. n la­kóépület védelme, a közös helyiségek karban­tartása, tatarozása érdekében. Jogsai kérdezhetik so-ka’-’: mH csinál maid akkor a z’éroei tanácstag? (Jelente« t'evem- a Választókerület gondlab ő iérkéne-i tel. bocv továbbítsa azt az Illeték«-* szerveknek. « ez­tán számon kérje aé inte-zkridést t A tanácstag csak eny ember, s rímdó-sUl Csak a ntm bizo­nyos részóben tud körívekkel foglalkozni, mert neki is munkahelye van. ah-jj doHoíma kell. Ezért mood'a ki a tervezet a lakőbi-p'-t­sávok feladatai között. ho«v a n-v-'j ...■? ellátási Zst ecvéb közérdekű ügV«R kéovisel'k, az észlelt problémákat továbbítják á váln*r**- keriilet tanácstagjához, (lle'ő’ég a közvetlenül a városi tanán* szakigaz.««>tás! "tervéhez taní­tási. vagy ellátási osztóit*, pénZilgvi orí'-Hv, stb.). Ha már csak ennvit megtesznek a Irítö- bizotteávrk tagja!, lényegesen bővül n kör. amely átfogta a városban élők napi problé­máit. Am ennél sokkal több feladata és tehe­tősévé lesz — a tcr-yezef szerint — a tekóbi- zottsáepak. Például: a környezetvédelmi oreb- 1 árvákkal kapcsolatban (levegő szennyérettség, zajártalom, tűzveszély, stb.) észrevételeket ín- Éaslöfokat tesznek m intézkedésre illetékes hatósági yaav társadalmi szerveknek. De ezek a bizottságok lesznek- hivatottak arra is ho-v esetenkéot fc.ív'láoo'Atást adjanak a lakóknak a bértől jogokkal kapcsolatos kérdéseikre. Sokat segíthetnek majd ezek a megválasz­tandó lakóbizottságok. a szocialista együttélés elősegít.?sáárt (a házirendek megtartásáért; az egyedülálló öregek. betegek gondozás 'nzk megszervezéséért; a csikód- és gveTrie1'Védel- mi feladatok megoldásáért; egészségügyi fel­világosításért). Találóan fogalmazott, akt így fejezte ki a létrehozandó lakóbizot'- -gok sze­repét: ..A transzmisszió szerepét tötc'-k majd be a nagyobb közösség és a mikrokörnyezet között.” Mások egyszerűbben í«v foga1 máztak: „Sok ügy a helyszínen megoldódhatja, nem kellene kilincselni a városi hivatalokban, ha a lakóbizottságok működnének.” N emsokára működni fognak, s a már említett feladatok mellett közre­működnek majd különböző városno1!tikai cé­lok megfogalmazásában, végrehajtásában;kez­deményezik és szervezik a társada'mi mun­kát; tájékoztatják a lakosságot a vám rí fon­tosabb programokról; gondot fordítanak * 1ár- sadatmi tulajdon védelmére: erősítik majd a szálakat a lakosság, a tanácstag és a tá-’csl szervek között. Mindezek elvégzéséhez a laká- hizottségoknak meglesz a joguk is (lakónvű- lést hívhatnak össze- városfejlesztési kérdé­sekben javaslatokat tehetnek; bejelentéseiket a tanácsi szervek kötelesek megvizsyó'ni, megválaszolni; az ingatlankezelő vállalat kö­teles figyelembevenni a lakóbizottság észre­vételeit. sőt valamely épület felújítása előtt a tervezett munkákról a laknbiaotsógot kötő1»* tájékoztatni. Ellenőrizhetik a házfelügyelői tevékenységet, stb. A jövő évbeh kerül sor a lakó- és utca­bizottságok megválasztására. Akik bizalmát kapnak,négy éven át kötelezik el magukat — a közösség szolgálatára. Angyal Sándor Házmester a lakónyilvántartó könyvvel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom