Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-14 / 266. szám

8. oldal KET.ET-MAGYARORSZÄÖ 1973. november ü: Harmadik kerület Jó, rossz, közepes ? Bevált kísérlet Esti szórakozás a Honvéd utcai klubban „Azt akartuk, hogy legyen egy hely ä ke­rületben, ahová bárki szívesen eljön és jól fogja érezni magát. Ahol művelődhet, olvas­hat. könyvet kölcsönözhet, zenét hallgathat, sakkozhat. Vagy éppen találkozhat a város vezetőivel, meghallgatja a tájékoztatójukat, elmondja a saját véleményét, kérdéseit is. Olyan meghitt, vonzó programmal rendelkező helyet akartunk az itt élő, több mint 20 ezer nyíregyházinak, ahová bárki eljöhet, párttag, pártonkívüli, öreg, fiatal. Akár panaszkodni is...” Pozitív válasz így jellemezte a városi pártbizottság egyik vezetője az indulás célkitűzéseit, amelyet azó­ta úgy is emlegetnek: a III. kerületi kísérlet. Milyen tanulságokat, eredményeket hozott az eddig eltelt időszak? A III. kerületben az történt, hogy „össze­házasították” a kerületi pártszékházban a párt- alapszervezetet, a KISZ-t, a kerületi tömeg­szervezeteket a művelődési házat, a fiók­könyvtárat. Vállalták a töretlen utat, hisz kevés még az ilyen kísérlet. Sokan azt gon­dolják, annyira eltérő ezeknek a szerveknek a munkája, jellege, hogy nehéz egy fedél alatt, együttesen dolgozniuk. Szemléletbeli kérdé- ■ sekkel is számolni kellett a kezdeményezők­nek. Valószínű nem mindenki tapsolt, ugyan­is amikor az egyezség megszületett. Ma már egyértelmű és pozitív választ adott az idő az ilyen kérdésekre: egyaránt má­sodik otthonává válhat-e a ház a kerületi pártszervezethez tartozó mintegy száz kom­munistának és a több ezer pártonkívülinek, hogyan férnek meg meg együtt a fiatalok és az idősebbek, az elmélyült művelődésre vá­gyók és a beat-kedvelői, a párttaggyűlés, a pártnap és a táncklub. És még sorolhatnánk az aggályokat, amelyek bizonyára megfordul­tak azok fejében, akik a kísérletet elindítot­ták. * Az élet, a fejlődés követelményei adták a legerősebb ösztönzést, hogy a III. kerületben komolyan megpróbálkozzanak az együttélés által kínált lehetőségek újszerű tartalmas ki­használásával. A tárgyi adottságok is megfe­lelőek voltak. A kerületben színvonalas a párt és a tömegszervezeti munka, amelv tartalmi biztosítékot jelentett a jó együttműködéshez. Serkentést adott a mindjobban kialakuló követelménv is, hogy a pártmunkában napja­inkban előtérbe került a területi tömegpoliti­kai és nevelő munka. Miért ne lehetnek en­nek egyfajta kerete a párt- és tömegszerveze­tek ..összeházasítása” a művelődés) Intézmé­nyekkel.” / Kedvet ébreszteni A sokféle nézet, vérmérséklet, életkori sajátosság, művelődési szint, igény elvárás figyelembe vétele így nem csak jó politikai érzéket, személyi feltételeket kívánt. Erős • meggyőződés, hogy- mindez meg is valósítható. A „ház” egyik vezetője mondta el, éppen a ’ napokban hallották, hogy egy nyugalmazott , lelkipásztor, is érdeklődött, vajon ő is eljárhat­na-e a klubba, amelyet az idősebbek iránti tapintatból, nem nyugdíjas, hanem felnőtt . klubnak hívnak . .. Természetessé vált az ilyen jellegű ér­deklődés, hisz a pártszervezet nyilvános ren­dezvényein, — a pártnapokon, a különböző fórumokon, vitaesteken, sőt a pártoktatás . tanfolyamain is, — mindig szívesen látott . vendégek a környék lakói, pártállásra, világ­nézetre való tekintet nélkül. Különösen áll ez a népfrontbizottság rendezvényeire, amely ne­ves személyiségek meghívásával, kerekasztal - beszélgetésekkel igyekszik színesebbé, érde­kesebbé tenni munkáját. Járt náluk az Indiai Kommunista Párt megyénkben _ is ellátogat/ : küldöttsége, melynek tagjai a nép fron tmunkr területi tapasztalatait, módszereit tanulmá ' nyoztájt. Legközelebbi programjukban szere­pel a moszkvai békevilágkongrésszus szabol­csi ’küldöttének meghívása élménybeszámo­lóra. . „ .. Hozzá kell azonban szokni a III kerületi párt és tömegszervezeti tisztségviselőknek, hogy nem mindig és nem mindenkit a párt­rendezvények népfront, nőbizottsági és KISZ események vonzanak a Honvéd utca 41. ez. alá, hanem a művelődés, a szórakozás. De nem lehet-e kedvet ébreszteni a csaj< művelődni akaró, vagy éppen közömbösen benyitó ven­dégekben is a közéleti témák, kiállítások, fó­rumok, találkozók és egyéb rendezvények iránt is? Élni a jogokkal A házban dolgozó népművelők, a művelő­dési ház vezetője, a fiókkönyvtáros, a klubok és szakkörvezetők gondolkodásában és gya- korlati munkáját is kedvezően befolyásol­ja az együttműködés. Az a sajátos helyzet, hogy a vendégek egy része nem művelődési céllal érkezik, hanem élni akar a demokratiz­mus adta jogaival, politizálni, véleményt- mondani kíván, vagy éppen, tájékozódni a kerület fejlesztési és egyéb dolgai iránt, ami közvetlenül vagy közvetve őt is érinti. Vagy éppen a panaszát fogja elmondani. A népmű­velők egyben párt és tömegszervezeti munká­soknak, aktivistáknak is tekintik magukat. Tartalmas munka, folyton újat kereső te­vékenység jellemzi a kerületi párt- és KISZ- szervezetet, a népfront és nőbizottság munká­ját, csakúgy,, mint a művelődési ház és könyv­tár közművelődési erőfeszítéseit. Városszerte jó hírnevet vívott ki az itt dolgozó, jelenleg mintegy 75 tagot számláló KISZ-klub, a Korvin Ottó klub. háromszor nyerte el a kiváló címet és egyszer lett aranykoszorús. A kört igye­keznek bővíteni, nagyobb igényeket támaszta­nait a klub programja és a tagok által vég­zett társadalmi munka iránt, mégha az né­mely fiatalnál a kényelmesség, a babérokon való tartós pihenés feladását is kívánja. Nemrég megalakítoltátk a felnőtt klubot, amelyet Váci Mihályról neveztek el; a legfi­atalabb tag 35, a legidősebb 75 éves. Valójá­ban a zöme nyugdíjas munkás, pedagógus, al­kalmazott. akik jól megférnek az ugyanabban az épületben levő ifjúsági klubbal. A korosz­tályok közeledését, a kölcsönös megismerést is jól segíti az egv házban élés. Nem egy ren­dezvény. képzőművészeti tárlat. író-olvasó fa lálkozó stb. törzsközönségét a klubtagok ad jak. író mint Hubtag Ilyen közegben a hagyományos könyvtá­rosi munka is sok új vonással gazdagodik. A fiókkönyvtár vezetője a kölcsönzés mellett az az egyéni foglalkozásra, as olvasók igényének ízlésének alakítására fordítja ereje javát. És újszerű eszközöket keres az irodalom, az olva­sás megkedveltetésére. Észrevették, hogy a fiatal klubtagok közül kevesen olvasnak. Az ifjúsági klubon belül létrehozták a könyvba- rát-kört, szavalóversenyeket, író-olvasó talál­kozókat, könyvtombolát, könyvkiállításokat rendeznek. Járt nálunk Fábián Zoltán, az író- szövetség titkára is. akit a klub tiszteletbeli tagjává választottak. Még az. eszperantó nvelv iránt érdeklő­dők is otthonra találtat- itt, hasonlóan a Sza­bolcs—Volán táncegyüttes néptáncklubja. De van több szakkörük, jó a kancsolatuk a kerü­let általános iskolájává. akik számára báb­csoportot szerveztek. Mindent a művelődési tiáz ad. az iskola pedis a gvermekeket. Mwt lépnek közelebbi kapcsolatra a kertváros jel­legű kerület üzemeivel, a pnpírgvárral, a HA- FE-val a faipari vállalattal, nevezetesen egy felnőtt kórus megszervezéséhez toboroznak ta­gokat. Újabb üzemi munkáscsooortokkal akar­ják szélesíteni a házba járók körét. A közel­jövőben új „vizekre” is kieveznek, megkapták a szomszédos üres telket, ahol mini snortná- Ivát építenek. Elsősorban kosárra, röplabdára és teniszre gondoltak... Találóan mondták a kerületben: itt min­dent egy helyben megkap az ember; gyűlés után megnézheti a klubok rendezvényeit, ta­nulhat nyelvet, vitatkozhat a város vezetői­vel, és társaival olvashat, kölcsönözhet, meg­nézheti az éppen ott lévő kiállítást, és ha el­fáradt — néhány hónap múlva — ott a test­edzés, az aktív pihenés lehetősége is. Bevált a III kerületi kísérlet. Ezért is terveznek hasonló létesítményeket és ilyen együttműködést a déli városnegyedben és a Jósavárosban is. Páll Géza Boltok keringő je VT i a legcsalhatatlanabb jele annak, hogy városban vagyunk? Az. hogy bolt há­tán bolt! Vagy legalábbis olyan jellegű épü­letek, ahová gyakran be kell térni. Lehet ép­pen szolgáltatás, vagy vendéglátóhely, a lé­nyeg, hogy akár kirakatával, akár reklámjá­val becsalogassa a járókelőt. Miből is van a legtöbb? A boltból. Nem rangsorolni aka­runk, dehát mégiscsak ebből kell a legtöbb. Mindenki észik. mindenki öltözködik szap­pan is kell, meg óra, meg motor, bútor és könyv, rádió és televízió és még sok egyéb, ami nélkül nehéz lenne elképzelni életünket. Hogy is állunk ezekkel Nyíregyházán? Sok, vagy kevés, elég, vagy nem? És ha már van, akkor megfelel-e a követelményeknek? Egy_ általán milyen ma Nyíregyháza kereskedel­me? Rossz? Jó? Közepes, megfelelő? Attól függ. honnan nézzük, mihez hason. Injuk. Rossz, aki mondjuk Budapest keres, kedelméhez hasonlítja. Jó, ha vidékről be­vásárolni jött valaki és otthon azzal kezdi: ott persze van hús. és még csaik sorba sem kell állni érte, És közepes nekünk nyíregyhá­ziaknak, mert láttunk már jobbat és rosszab bat is. Egy azonban biztos: fejleszteni kell, és minél gyorsabban, mert ami ma jó, elég, nem biztos, hogy holnap is jó és elég lesz. Nézzünk csak meg egy számot. Az ipar­cikk kiskereskedelmi vállalat megalakulása utáni első évben 56 millió forint értéket árult, a múlt évben pedig 633 milliót és 1975-re egymilliárdos forgalmat terveznek. Hogy tud_ ták ezt elérni? Nem csak azzal, hogy mi töb­bet, drágábban vásároltunk, hanem azzal is, hogy évről évre emelkedett a boltok száma és az áruválaszték. Nyíregyházán például 28 bolt 5200 négyzetméteres területen kínálja áruját. Csak az utóbbi években adták át, a vásárlóknak a raktárral együtt 2700 négyzet­méter alapterületű bútorbemutatót, fiatal a rádió-tévészaküzlet, a gyermekjátékbolt és hogy mindezekben áru legyen, 250 termelő­üzemmel van kapcsolatuk. A vállalat vágyó, na 7? millió! (Ebben nincs benne a szövet., kezet! áruház, amelyik egymaga évente 100 millió forintot forgalmaz nagyrészt iparcik­kekből.) Mi a helyzet az élelmiszer-kereskedelem ben? A vállalatnak 22 évvel ezelőtt 26 bolt­ja volt. 4 milliós árukészletével évente 36 milliót forgalmazott. Aztán 1965-ben — járu­lékos beruházásként — 10 bolt épült Nyír­egyházán. azóta pedig 2 új ABC, két önálló üzletház és egy sor régi boltot korszerűsítet­tek. Ma az egy boltra jutó alaplgrület 60 nér{, - zetméter, a múlt évi forgalpm pedig elérte a félmilliárdot. „*■>«+>., Ú s akkor hol van a két Csemege? Mert azt még rosszindulattal som lehet mondani, hogy nekik — mert nem nyíregy­házi cég — nem sok közük van a városban az élelmiszerellátáshoz. Náluk a legtöbb az áru, a leggazdagabb a választék, a forgalmuk is magasan felülmúlja bármelyik élelmiszer_ üzlet forgalmát. Elég csak megnézni, hány. féle töltelékárujuk van és mennyit kínálnak mondjuk az északi ABC-ben és máris lemér­hetjük a különbséget. Hogy mi lehet az oka, még kinyomozni is nehéz. Ha az ember a boltban kérdezi — arra a boltra gondolunk, ahol nincs áru — azt mondják, nem szállít a húsipar, de ha a húsipart kérdezzük, máris másképp áll a helyzet. Nemrég volt egy ter­mékbemutató. legalább 40 féle töltelékárut láttunk. Akkor azt mondtuk: jó lenne ezek­ből a boltokban is látni. A válasz az volt: gyártjuk, csak rendelni kell. Mit mond erre az élelmiszerkisker? Reméljük megtudjuk! Említhetjük a tejet, a tejtermékeket is, hiszen a sokfajta sajtból alig egy-két félét látni) az északi ABC-ben még november 7-e előtti napon is! Elfogyott a tej, a tejföl és este 7 óra előtt nem volt kenyér a Kossuth téri kenyérboltban. Hát hol legyen, ha ott sincs? Úgy tűnik, eltértünk a tárgytól, már­mint attól, hogy elég. vagy kevés-e a bolt Nyíregyházán? Nos. ha azt mondjuk: kevés, nem volt rossz a válasz. De azon is lehetne töprengeni, hogyan fogják majd a több bol­tot ellátni, ha a kevesebb bolt árukészleté­vel, az ittefii megrendelésekkel is baj van? Nyíregyháza, mint megyeszékhely Sza bolcs-Szatmár megye legnagyobb kereskedel. mi központja A város lakóin kívül számolni kell a bejárókra, és azokra is, akik vásárolni utaznak ide a megye legtávolabbi pontjáról, vagy éppen a szomszéd megyék közeli közsé­geiből. Ez az első szempont, amit figyelem, be kell venni, ha a kereskedelem fejlesztésé­ről bárhol is szó esik. De van egy másik szempont. Az. hogy az iparosítással egyenes arányban nő a foglalkoztatottak, a keresők száma és ez egyre nagyobb Igényeket tá_ maszt a kereskedelemmel szemben. Az igény már ma is megvan: nálunk 20—30 százalék­kal zsúfoltabbak az élelmiszerboltok és két- szer-háromszor többen fordulnak meg az iparcikkboltokban, mint mäßhol a.z országban, P így elembe vették ezeket az adatokat a város vezetői akkor, amikor mégha, túrozták: milyen mértékben kell fejleszteni a város kereskedelmi hálózatát, hogy megkö_ zelítsük az országos átlagot. Ugv döntötték, hogy az élelmiszerszakmában 7000. a ruházat, ban és a vegyes iparcikkben 7—7 ezer négy. Zetméterre van szükség még ebben az ötéves tervben. Aztán azt is meghatározták. hol épüljenek fel ezek a boltok: a városközpont, ban. a lakótelepeken, vagy a külterületeken. A legnagyobb rész a város központjára ju. tott. Mert azt senki nem vitatja, hogy szük­ség van a boltokra az új lakótelepeken, vagy a külterületeken is. mégis csak a város köz. pontjának kell maradni a bevásárlócentrum. nak. Ezért határoztak úgy, hogy a város kö­zepén építik fel a két új nagy áruházat, az 5800 négyzetméter alapterületű Nyírfa és az 5100 négyzetméter alapterületű Kelet áruhá zat. Mostanában — ha kereskedelemről esik szó és bírálat éri a kereskedelmet — mindig az a válasz: majd megoldódik minden, ha kész lesz a két új áruház, ott mindennek lesz helye, ami a szakmához tartozik. Kell is, szükség lesz rá, hiszen Nyíregyháza üzlethá lózata — mind nagyságát, mind felszereltsél gét tekintve — elmarad az országos átlagtól. De a hálózatfejlesztés mellett nagy szükség lesz a kisebb boltok korszerűsítésére és a je lenlegi profilok megváltoztatására is. Mert igaz, nem árt. ha két hasonló jellegű bolt van egymás melleit, mégis arra lesz szükség, hogy a nagy áruházak tömegcikkeket, a ki­sebb boltok pedig más, esetleg különlegesebb igényeket elégítsenek ki. , Az iparcikk kiskereskedelmi vállalatnak már van néhány elképzelése: a Zrínyi Ilona úti női divatüzlet helyén női hobbyboltot nyitnak, ahol még olyan szolgáltatásokat is elvégeznek, mint az előnyomás, a gépkötés, a rnonogrammozás, a 14_es számú vegyesruha férfi divatszaküzlet helyén olcsó ruházati bol­tot. a 8-as cipőbolt helyére műszer és Iroda­gép bemutatót terveznek, a rádió-tévé-villa« mossági bolt áruválasztékát pedig autóköpe. nyék, tömlők, akkumulátorok és autóvilla­mossági cikkek értékesítésével fogják bővíte­ni. A lapvető célkitűzése volt a város keres, kedelemmel foglalkozó szakemberei­nek az új lakótelepek élelmiszerellátásának megszervezése. Ez ma már szinte csak a Jó- savárosra vonatkozik, ahol már működik egy 250 négyzetméter alapterületű éleimiszer-cse- megebolt és egy 55 négyzetméteres alap terű. letű tej-kenyérbolt. Épül az új ABC-áruház, újabb tejüzlet, egy közel 300 négyzetméter alapterületű zöldség-gyümölcebolt, valamin* egy hús-hentesáru bolt is. Bár szorosan a kereskedelem, a lakosság ellátásához tartozik a zöldség-gyümölcskeres. kedelem, a vendéglátás, most mégsem szól­tunk róluk. Csupán az iparcikk és az élelmi_ szerkereskedelem területét néztük meg és csupán egy oldalról. Mégis láthatjuk: a gyors, dinamikus fejlődés ellenére sem kielé­gítő a helyzet. Biztató az, hogy a lakókörZe, lekben alakuló Város területén mindenütt je­löltek ki újabb boltokat, illetve kereskedelmi központokat, és ez — ha nem is a közeli jö­vőben — folyamatosan a megoldáshoz vezet. Lesz bolt. üziet a Jósavárosban, az Északi la_- kótelep újabb pontjain, a Déli ipai-negyedben és még sok helyütt Nyíregyházán, Ez nem csak lehetőséget kínál; hanem megosztja a vásárlók tömegét, csökkenti majd a zsúfoltsá­got és elérhetjük azt. hogy a kereskedelem magasabb árukészlettel nagyobb igényeket elégít ki. Más szóval egyre Kevesebb lelsz a bosszús vásárló és egyre inkább megszűnik Sz a különbség, ami ma még fennáll Nylregy. háza és a nagyobb városok között. Balogh József Mint két tojás: az épülő iparcikk és AFÉSZ-áruház

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom