Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-13 / 240. szám

JfTS. ofrtőEer TS; KSflB?-UÄS*A!lÖ®S» Jó és hasznos hobbi A szabolcsi kertbarátok bemutatkozása Nyíregyházán A megyei kertbarát-moz. galom jelentős eseménnyel hívta fel macára a figyel­met. A közelmúltba" a vá. rosi művelődési központban rendezték meg a kerti ter­mékek bemutatóját. A kiál. lításon a városi művelődési központ kertbarátok klubjá. nak és a nyíregyházi ÁFÉSZ kerthasznosítási ssakcso­portjának a tagjai mutat­ták be termékeiket. A megyei kertbarát-moz. galom is bizonyított. Bizo. nyitotta, hogy a kert. ä kertészkedés, az emberi te vékenység szoros tartozéka. Megyénk lakosságának túl. nyomó többsége szoros kap. csolatban áll a kerttel. Vá­rosainak több mint egyhar- mada kertes házban él. Ál­landóan nő a hétvégi telkek szcinici. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezekből a kertekből egyre több termék kerül ki. melyek ha piacra kerülnek, ha a családon belül fo­gyasztják el, csökkentik a központi ellátás gondját. Másként fogalmazva: nép. gazdasági szemnontbó! is jelentős a szeretjük. Ezek a területek adják a gyümölcs és szőlőtermelés közel felét a zöldségtermelés húsz szá­zalékát. Jelentősen növelik a gyümölcs fajtánként! vá. lasztékát is. És ezek a kertek jelentős szerepet töltenek be azzal is, hogy a szellemi vagy ne­héz fizikai munka után pi­henést, felüdülést biztosíta­nak. Az orvostudomány egyenesen áldásosnak tartja a kertbarát mozgalmat. Ki­emeli az emberformáló ere. jét. azt hirdeti, hogy a kert. ben végzett munka hozzájá­rul a szervezet felfrissülésé­hez. Lehetővé teszi a sza­badidő kulturált, hasznos, szórakoztató eltöltését. Az alkotás, a munka sikerél­ményén keresztül pedig ré­sze van a személyiség for. tnálásábam. Az orvostudo­mány álláspontja szerint a rendszeresen végzett kerti munka fontos szerepet ját­szik az urbanizációs ártal­makra visszavezethető be. tegségek megelőzésében, il­letve gyógyításában. Ezekkel együtt javítja a társadalmi közérzetet is. A megye területén a Ha­zafias Népfront patronálás- sal eddig tizennégy Kertba­rát szakkör és klub műkő. dik. Ennél jóval több, mint. egy nyolcvan szakcsoport közel háromezerötszáz tag­gal tevékenykedik a ME. SZÖV támogatásával. Szá­mottevők a községi művelő, dési házak, művelődési köz. pontok, könyvtárak szerve­zésével alakult klubok, kert. szövetkezetek, szakcsopor­tok. szakkörök. A mozgalom tömöríti a legjobb szakem- bereket, akik körül egy-egy település, kerület elszigetelt termelői sorakoznak fel. Ezek a primer közösségek nem egy esetben hasznosan kapcsolódnak be a település közéletébe is. A nyíregyházi kertészeti termékek bemutatóján kiál­lított almát zsűrizték is. A városi művelődési központ első három díját Tihanyi Ferenc, dr. Péter Bertalan és Tarcsi András kapták. A MÉSZÖV, az AGROKER és az ÁFÉSZ ezenkívül két-két háromszáz forintos külön díjat is létesített. Ezeket Gyűlni Lászlónak, Dr. Arató Istvánnak, Barát Sándornak, Kiss Lajosnak. Mendler Andrásnak és ’Bereczki Gá­bornak ítélték oda. Simko. pits Gyula oklevelet és könyvjutalmat kapott. A kertbarát mozgalom gazdasági tartalmú társadal. mi tömegmozgalom. A Ha­zafias Népfront kezdemé­nyezésére és támogatásával új tartalmat kap a kert. kultúra, mely hasznosan se­gíti a mezőgazdasági terme, lést (sigér) Díszdoktorrá avatták Szent-Györgyi Albertet Szegeden, a Dugonics téri központi egyetemi épület aulájában pénteken a Sze­gedi Orvostudományi Egye­tem díszdoktorává avatták dr. Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biokémikust az Egyesült ’ Államok Woods Hole-i izomkutató intézeté­nek igazgatóját, aki a fel- szabadulás előtt mintegy másfél évtizedig oktatott és nagyjelentőségű kutató mun­kát végzett a szegedi egye­temen. Az ünnepi közgyűlésen ott volt dr. Zsögön Éva egészségügyi miniszterhe­nos, a Magyar Tudományi® Akadémia alelnöke. tudo­mányos életünk sok kiváló­sága. a hazai felsőoktatási intézmények vezptő tisztség- viselői, Szent-Györgyi Al­bert egykori szegedi mun­katársai, barátai. Az ünnep­ségen részt vett dr. Komó­csin Mihály, a Csongrád Megyei Tanács elnöke, dr. Ágoston József, a Csongrád megyei pártbizottság titká­ra, Sípos Géza. a szegedi pártbizottság első titkára, dr. Bicző György, a Szegedi Városi Tanács elnöke és a társadalmi, a közélet szá­n magyar gép előnye Cukorrépa gépesítési tapasztalatcsere a Nagydobom Petőfi Ferme, őszövet kezet beu Csütörtökön a Nagydobosi Petőfi Termelőszövetkezet, ben népes vendégsereg — mintegy húsz termelőszövet­kezet szakemberei — tanul, mányozta a cukorrépa gépi betakarítás egyik módját. Hangsúlyozzuk, hogy - egyik, mert ahány féle gyártmányú gép. gépsor annyi módon dolgozik és mind különböző munkaszervezést kíván. Nagydoboson a vendégek két NSZK gyártmányú Kleine, típusú gép betakarítási mun­kájával ismerkedtek. A me­gyében dolgozik még cseh­szlovák. NDK, francia és egyre több magyar gyártmá­nyú gép is. A résztvevők megelége­déssel szemlélték, hogy a termelőszövetkezetben mi­lyen jól megtanulták már a gépi répatermesztést. Ugyanis a betakarító géppel jó munkát csak akkor lehet végezni, ha az egész ter­mesztési folyamat összehan­golt. Ez pedig azt jelenti, hogy a szántástól kezdve mindent olyan minőségben kell végezni, hogy a beta­karító gépek jól dolgozhas­sanak. Ezt a nagydobosiak kiváló talajelőkészítéssel, pontos sortávolsággal, sze- menkénti vetéssel és vegy. . szeres gyomirtással biztosí­tották. Az aszályos időjárás ellenére 150 holdon az idén is elérik a 270—280 mázsás holdanként! átlagtermést. A Kleine-típusú gépek jól dolgoznak, eléggé üzembiz­tosak. Jól szervezhető a répa és a levelesfej elszállítás. A megtisztított répát — mint­egy 25 mázsát — előre leál­lított vontatóba üríti és a répafejet is rakásokba gyűj­ti. Mindezt egy vontatóval egy menetben. Az elismert jó munka mellett hibája, hogy kis teljesítményű, mintegy napi két hold cu. korrépát lehet vele felszed­ni. Nagydoboson a 150 hold betakarítását a két gép 40— 45 munkanap alatt végzi el. lyettes, dr- Szentágothai Já- mos más vezetője. A bemutató után Kocsis János, a Szerencsi Cukor, gyár termeltetési osztályának vezetője, Kolozsvári László, a termelőszövetkezet főker­tésze, és a répa betakarítás­sal foglalkozó szakmunkások között külön kis beszélgetés alakult ki. Ugyanis az ősz. tályvezető kifogásolta, hogy az átvevő helyre Szállított réna között sok a levél. Megtekintettük az állomáson felhalmozott répakazlat, és bizony a rothadó levélcso­móktól romlik a répa is. A termelőszövetkezet fő. kertésze arra hivatkozott, hogy megállapításuk szerint nagyon dús levelű a répa és az aszály következtéiben leszáradt alsó leveleket sze­di fel a gép. „Más gazda­ságokban ez nincs” — ér­velt Kocsis János. A gépek körüli vizsgálódás után vé­gülis a választ Keresztes András és Tárkányi Sándor, a két gép vezetője adta meg. Elmondták, hogy kopottak a sortisztító gumiszalagok és ezért kerül sok levél a ré­pába. Ott a helyszínen meg. egyezés született, hogy ezt gyorsan kijavítják, gumisza. tagok házilag is pótolhatók elhasznált gumikerekekből, vagy ékszíjakból. Talán apróságnak látszik, hogy ezzel foglalkozunk, de nem az. ha a következmé­nyét vizsgáljuk. A gyár a ' romlás miatt kénytelen akár 10—15 százalék súlylevonást is alkalmazni. Nagydoboson 40—42 ezer má~'a termést várnak, ennek csal£ a tíz százaléka is 4 ezer mázsa, amit ha levonnának súlyosan érintené a szövetkezet bévé telét. De a népgazdaságnak sem közömbös amikor a növekvő cukorfogyasztást csak importból származó pótlással tudjuk zavartala­nul kielégíteni. A két éve hozott kormányhatározatnak pedig — ami a fokozott gé. pesítést és támogatást is előírta — az a célja, hogy saját termésből lássuk el az országot. Beszélgetés közben szó esett a géptípusok előnyei­ről. hátrányairól. Kocsis Já. nos megdicsérte a nagydo­bosiak kezdeményezését a bemutató szervezéséért. Az itt látott gépek jók. eléggé üzembiztosak, de kis teljesít­ményűek és drágák, nem megoldott az alkatrész után. pótlás. Ma már biztonságos, jó gépeket éyárt a nagy. üzemek részére a magyar gépipar. A Szek6zárdon ké­szült _ gépek nagyteljesít. ményűek, és alkatrész le- rakata, szerelő kocsija van a gyártó vállalatnak a cu. korgyár körzetében. Magyar gépsorok dolgoz- . nak .már megyénk sok szö­vetkezetében, mint például Tiszavasváriban, Mérken, Csengerújfalun és Nagy. ecseden. A nagyecsediék már végeztek is a répa be­takarítással. Hasznos lenne, há a tapasztalatcsere szer. vezői a magyar gépek mun. Teájának megismertetésére is terveznének hasonló látoga­tást. , Cs. B.I Szegényes kiállítás A szeptember 17-én meg­nyitott és október 17-én zá­ródó szabolcs-szatmári mű-, szaki hónap gazdag program­jából néhány rendezvény ju­tott Mátészalkának is. Köz­tük a legnagyobb, az árube­mutatóval egybekötöttt. egy­séges tematikájú tudomá­nyos ankét a fagazdálkodás­ról, a faiparról, azon belül a bútorgyártásról. Az ankéttal kapcsolatos árubemutatót az Érdért Vállalat mátészalkai gyáregységének területén rendezték meg. Ugyancsak Mátészalkán, a Kossuth ut­cában lakberendezési kiál­lítást is rendeztek. Az ankét- nak. az árubemutatónak és a kiállításnak egyaránt sikere volt, e rendezvényegység ní­vója vitathatatlan, \ Sajnos nem lehet ugyanezt elmondani az ugyancsak Mátészalkán megrendezett ipari és mezőgazadasági ter­mékbemutató kiállításról. En­nek az lett Volna a célja, hogy reprezentálja Mátészalka ipa­ri és mezőgazdasági üzemei­nek fejlődését, szemléltesse a termékeket, hogy általában képet adjon a fiatal szatmári város ipari és mezőgazdasági — nem utolsósorban élelmi- szeripari — tevékenységének sokrétűségéről, múltról, je­lenről, jövőről s arról a dina­mikáról, amj Mátészalka ipa­ri és mezőgazdasági termeüé- sének fejlődését jellemzi. A MOM bemutatta a kü­lönleges üvegkészítményeket. Nos, a bemutatott terméksor nem is lenne rossz, ha a lá­togatók egyáltalán tudnák, hogy a különböző „üvegda­rabocskák” mire valók. Ma­gyarázatot ugyanis legfeljebb csak akkor kaphattak, ha ép­pen a MOM valamelyik szak­embere tartott ügyeletet a bemutatón. Máskor nem. Érthetőbb és tartalmasabb volt az ISG mátészalkai gyár­egységének bemutatója. Érzé­kelhető volt az üzem dinami­kus fejlődése. Egyszóval: az ISG-ből kaptunk és láttunk valamit, bár az ISG termelé­se ennél sokkal érdekesebb és gazdagabb. A MEZŐGÉP mátészalkai gyáregysége bemutatta a má­ris népszerű KD—160 típusú körkalapácsos darálót Lát­hattuk a mindent felhordó kicsinyített mását és a gyár­egységben készülő gumiáru­kat. De az, aki ismeri a ME­ZŐGÉP mátészalkai gyáregy­ségének múltját és jelenét, termelését és munkásgárdá­ját — tudja, hogy az árube­mutató szegényes képet adott erről a szintén gyorsan fejlő­dő mátészalkai üzemről is. Igazi érdeklődést, figyel­met és elismerést lényegében csak a Szatmár Bútorgyár termékei váltottak ki. Bemutatkozott a tejipar és a sütőipar is. Szegénységi bi­zonyítvány volt egyúttal ter­melésük sivársága. Néhány saját készítményük tetszett, de azok sem a megyében ké­szültek. Tejföl, túró, joghurt — és kész. Ennyi a tejipar. Ilyen árubemutatót találunk az üzletekben is, sajnos, már hosszú évtizedek óta. Hason­ló a sütőipar bemutatója. Egy szokvány kenyér, egy ismert cipó, öt-hat féle péksütemény, két-három kalács. Sivár vá­laszték ez. Csak bosszantót- ták vele azokat a látogató­kat, akik tudják, hogy leg­alább száz féle sütőipari ter­méket lehet készíteni. Úgy látszik, a mi sütőipari válla­latunknál csak ennyit tud­nak. ^Szegényesen sikerült a me­zőgazdasági termékek bemu­tatása is. A Mátészalkai Ál­lami Tangazdaság, az Egyesült Erő Termelőszövetkezet és a MÉK közös kiállításában al­ma, zöldségfélék, kukorica, tápok és burgonya. Minden­ből egy kicsi. Annyi előnye mégis volt a látogatónak, hogy itt legalább szép gyü­mölcsöt és szép zöldségeket láthatott. Ismerve a? emlí­tett üzemeket, sokkal gazda­gabb. színesebb bemutatót is készíthettek volna. összességében: ez az árú- bemutató még propagandá­nak is rossz volt. Ismerve a mátészalkai ipari és mezőgaz­dasági üzemeket elmondha­tom, hogy azok a valóságban, a mindennapokon, a termelés egész folyamatában sokkal tartalmasabb, gazdagabb, ér­tékesebb munkát végeznek, mint amit e bemutatón érz*A keltettek. Fejlődésük meg egyenesen lenyűgöző, gyors, dinamikus, és — a tejipar és a sütőipar kivételével — ter­mékeik is jók, hiszen kereset­tek és az exportpiacon is el­ismertek. Kár, hogy mindezt ezen a kiállításon nem sikerült ér­zékeltetni. Szendreí József Műszaki sikere A könyvnapok szerepe a megye ipari fejlődésében A tudomány útjai ki für. készhetetlenek. A fejlődés­ben nincsenek határok, s aki lépést akar tartani, an­nak tanulni kell. S ha így, kimondottan nem is, de ez volt a mondanivalója annak a rövid előadásnak ame. lyet a Technika Házában megrendezett műszaki köny. vek kiállításának megnyitó­ján hangzott el. És hogy ez mennyire így van, azt már az első nap néhány órás nyitvatartása alatt is tapasz talni lehetett. A szép szám­mal megjelent látogatók máris tucatnyi könyvet vá­sároltak meg. Hozzászámít­va természetesen azt is, hogy ezeknek a könyveknek nagy része má korábban is kapható volt a könyvesbolt­ban. s onnan is «zép szám. mai adtak már el belőlük. Országosan immár tizen- harmadszor. megyénkben cs. az utóbbi években ren­dezik mes a m szaki könyv hónanot eevre naevnhb si kerrel. Eredményként tér més7e‘es“r nem csnv az ez- fdő alatt eladott könyvek számát értékeljük, hanem az évről-évre növekvő igénye­ket te. Mert nem C3ak megveszik, hanem várják is a jó szak­könyveket. A Transzformá­torok vizsgálata című könyv láttán például az egyik Iá togató szinte felkiáltott: „de jó, hogy megjött” és szinte meg se hagyta melegedni a polcon, már vitte is. De van keletje a többi, most kiállí­tott könyveknek is. Nem véletlen, hogy az érdeklő­dés itt a megyében éppen az elektrpnika. az elektrotech­nika — az energetika — irányába tolódott el. Hiszen Szabolcs-Szatmár megyében az iparfejlesztés lehetőségei, nek éppen ez a sarkalatos pontja. Ha úgy tetszik; moz­gató rugója. A műszaki könyvnapok alatt kapható könyvek jegy. zékét tartalmazó kiadvány borító lapját egy száguldó rakéta díszíti. Szárnyat bon. tó könyveket ábrázolva emelkedik a magasba. Va­lóban szimbólifeus. Szinte ->em is kell hozzá ’at: a fel»m°fk“déshe7 tu­dás kell. S nem csak az elektrotechnikában. hanem az ipar és mezőgazdaság minden ágában. Itt van pél. dául a nemrég megjelent Mezőgazdasági "épek javító, sa című könyv. Olyan nap' a sikere, hogy a nyíregyházi állami könyvesbolt már két­szer rendelt belőle. Folytathatnánk azonban tovább a sort. Mindig el­kelnek például a Rádió­elektronika sorozat könyvei, a Rádió minilexikon. a Mag. nősök évkönyve, az Elekt­ronhobby és így tovább. Nagy keletje van a most megjelent Fűtéstechnikának, amelyből már a megnyitón kettőt vásároltak. És így tovább. Mindenki megtalálja a neki megfelelő szakköny­vet. Természetesen nem csak a kiállításon, hanem a boltok, ban. sőt az üzemi könyvbi­zományosoknál is. Sőt, a műszaki könyvklubba belé. pók külön vásá-’ási kedvez, ményt is élveznek. A jobb megismerés útját egyengeti ez az október végéig nyitva tartó kiállítás is. amelyet a műszaki könyvnaook és a meevei műszaki hónap égi sze alatt a MTESZ megyei szervezete és az Állami Könyvterjesztő Vállalat ren. dezett. tfótb) A NYÍRSÉGI ŐSZ PROGRAMIÁBAN A Litván Kamarazenekar hangversenye Október 11-én, csütörtö­kön este hangzott el a szín­házban az évad első fil­harmóniai hangversenye. A rendkívül gazdag, igényes és szép sorozat első hangverse­nye méltó volt nívós kez­detnek, mely után hasonló magas művészi fokon álló további folytatást vár a színházat megtöltő nagyszá­mú hangverseny-hallgató­ság. Pedig a szereplő Lit­ván Kamarazenekar és kar. mestere nem volt ismeretes a nyíregyházi közönség előtt, noha a zenekar Buda­pesten már koncertezett. A zenekar a litván filharmónia állami zenekai alapítója és karmestere izauljusz Szon. deckisz, a Litván Szovjet Szocialista Köztársaság fei-j. váló művésze és Állami-dí­jas karmestere 1960-ban szervezte meg a zenekart. G maga 1959-től fogva Vilni- uszban a litván zeneakadé­mia vonós tanszakának a vezetője. Most 45 éves és születésnapja éppen a Nyír. egyházán nagy sikert aratott hangversenyének napján volt. Mint mondotta — min­dig kellemesen emlékezik vissza a nyíregyházi zeneileg jól megalapozott, hálás kö. zönségre. Zenekarának törzstagja 20 fő, kiknek szá­ma ,a művektől füegően bő víthető. Hangversenyeztek már az NDK-ban, Lengyel- országban, Jugoszláviában, Bulgáriában, Kubában, Ka. nadában, Londonban. A ze­nekar etisroertec, a Szovjet­unió legjobb kamarazeneka­rainak egyike, a moszkvai híres Bansaj-i kamarazene, kar után következik. Ezen nem csodálkozunk akkor, ha tudjuk, hogy Litvániában rendkívül fejlett a kamara, zenélés. Kitűnő vonósné­gyesek. kamaraegyüttesek vannak s az utánpótlásit két zeneakadémia, öt középfokú zenei intézmény és 60 zene­iskola biztosítja. A műsor első száma az olasz zeneszerzőnek, Vivaldi Antoniónak C-dúr concertó­ja volt. Nem hiába volt • mű szerzője egyben hegedű- művész is, a vonósokra írt művet a zenekar utolérhe­tetlen finomsággal és szép­séggel szólaltatta meg. A barokk zene után egy ha­misítatlanul mai, modem kompozíció következett, Ba_ jorasz: Preludium és tocea" ta. A mai litván zeneszerző- gárda egyik legtehetségesebb tagja az 1934-ben született Bajorasz. Kiváló zeneszerző és hegedűs. Talán ezért tu­dott olyan jól hangzó, bra­vúros és modem művet komponálni vo .ósokra. A klasszikus formákat mai mondanivalóval, modem tar. tálammal töltötte meg. A nem könnyű művet igazán bravúrosan oldották meg. Szünet előtti számként Sosztakovics kamaraszimfó ■ piája hangzott él. Sosztako. vies a Szovjetunió reprezen­táns zeneszerzője. Lelkében kitörölhetetlen nyomot ha. gyote • honvédő Ihábnpft minden gyötrelme és dicső­sége. Ennek emléke több művében, szimfóniájában is hangot kapott. Ebben a mű­vében is a háború és fasiz. mus áldozatainak állít em­léket. A jól hangzó, szinte programzeneszerű művet na. gyón hatásosan adta elő a zenekar. A szünet utáni első szám­ként Haydn: C-dur gordon, kaversenye hangzott el Da­vid Geringasz sokáig emlé­kezetünkben maradó stílusos játékával és bravúros ka. denciával játszott előadásé, vak Nem is nyugodott addig a közönség, míg ráadást nem kapott egy Bach-mű szóló csellóra írt előadásával. A műsor utolsó száma két Mozart divertimento volt (D-dur és F-dur). A diverti. mentoban a magas művé­szet és a kellemes, játékos szórakozás igényei egyesül­nek. Mozartnál személye­sebb, lírai hangvételt kap ez a műfaj. Lassú tételeiben szinte a szimfónia emelke- dettebb hangulat világához közeledik. A nem szűnő tetszésnyilvánítás hatására ráadást is adott a zenekar egy Mozart allegrot és egy Gluck pizzicato allegrettot. Az Országos Filharmónia ez évadbeli első hangverse­nye teljesítette a hozzáfű­zött reményeket és sokáig kellemese" emlékezünk visz. sza a messze Litvánia kitű. nő kamarazenekarára és fcanmesfceréBs^

Next

/
Oldalképek
Tartalom