Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-28 / 253. szám
t. dlM Sw.irTrWArVAnORSZ~Ag — t'AiAnVAPT MBLtfitreW IOT3. ofct-flSer 5i. Akacz László: GRÁNIC Szellemi híd a két megye között Megjegyzések az Alföld és a Szabolcs-Szatmári Szemle vezetőinek találkozójáról Söröspoharam falán csipkéző hab meg- anhatatlan alakváltásait nézegettem a Szegedtől tízegynéhány kilométerre lévő határállomáson. A kép megszokott volt mind kerete, mind részletei szerint. Elvetődtek, visszaadódtak a kék. zöld, piros színű útlevelek. s az idegen arcok is úgy váltották egymást, mint korábbi látogatásaim tekercsre nem vett filmjei. A turcsi orrú Mercedes busz mögött lebillent a Szeged felőli sorompó. A csendes járású motor duruzsolására tán fel sem figyeltem volna, ha a hatalmas kék test — országúti csónakként — nem úszik közvetlenül elém, s szemembe nem villannak az oldalán csillogó, hamburgi cég nevét és címét hirdető acélbetúk. A sofőr — követség! tanácsos, fehér ingben, muskátlipiros nyakkendőben — ott állította le a gépet pár méternyire az asztalunktól, s a gumikerekű bárka utasai rendetlen libasorban járultak elénk: csapzott hajú, gyű. rótt blúzos. szoknyájukat ingerült mozdulatokkal helyére rángató diáklányok; vászon- cipös, farmernadrágok diákfiúk. Körül sem nézve, a vendéglőterasz székeit foglalta el a húszegynéhány tagú csapat, a fáradtságnak olyan súlyával, hogy Szökkenésük szinte még minket, a terítetlen asztalok néhány vendégét is megbillentett. Percekig tartó levegőhabzsolas után villantottak csak oda alkalmi asztaltársaikhoz, a hivatlan letelepedésért bocsánatot, egyúttal — utólag —, helyet kérve. Szavuk jó negyedóra múlva eredt csak meg. Torokból felfutó félmondatokból előbb európai városnevek gurgv' áztak ki. majd fülembe, tudatomig szivárgott néhány agyonrágott, szétmorzsolt, de azért ismerősnek tűnő szó. De hiszen ezek angolul beszélnek, vagyis hogy inkább — amerikaiul! Igazam volt: csikágói turisták nyújtóztak el frissen festett kerti székeken: egy világkörüli útra indult diákcsoport Bécsből egy. végtében Röszkéig futott tagjai. Kilétükre újabb üveg sör túlnyomásának segítségével derült fény. Magamba töltvén ugyanis még egy kőhányait, alpári angolsá-í gommal el mertem dadogni a „From America?” mondatot, s az asztalunkhoz csöppent lófarkas gyereklány kinyíló szemeit látva, majd „O, yes!” szavát hallgatva még azt is meg mertem kérdezni, hogy: „All group, all student?” Az all group all student volt! Ahogy a kis lófarkas, előbb szavait nekiszabadítva, maid szégyenlős somolygásom, fejem bátortalan csóválása láttán tanitónéni- 6en tagolva elmondta az USA hájdarí gengsz. tereiről, újabban szimfonikus zenekaráról híres városából keltek útra még áz elmúlt'hónap végén, s átröpülve az óceánt. Hamburgban foglalták el a társalgásunk háttereként kéklő autóbusz bordó-hársony üléseit, amelyekről le-lekászálódva ismerkednek az idősebb földrész újabb és újabb országaival. Ausztriát négy napig járták. Magyarországon viszont — mivel idegenvezetőjük azt mondta. hogy „no interest” — csak végigszaladtak. A kis csikágóirol még a következők derültek ki. Filozófiát és a feléjük is nagyon divatos szociológiát hallgat az egyetemen. Apja — jómenetelú fogorvos — ugyan valami gyakorlatibb pályára szánta, dehát egyetlen gyerek: maga igazgatja az életét, s kedve szerint. A többiek? Filozófus, nyelvszakos, törté, nesz, egyszóval „art student” valamennyi — szinte kivétel nélkül európai ősök indulataival mozdulataikban. Az a frottiringes. szemüvegét tisztogató „boy” félig még most is párizsi, hiszen meg- soványodolt bukszáját a Szajna-parton töltötte fel nyolcvanéves nagyapja. Az a boy... fis akkor már kuncogását tenyerébe rejtve, akár egy gyerekkori pajtásnak, kezdte mesélni, hogy felröppenésük óla miképpen kerülgeti őt ez a szemüveges. Hogyan tereli magát örökösen melléje, s hogyan hívogatja várost, hegyet nézegetni esténként. Aztán egy pillanatra orrát, száját görcsbe rántotta a tréfákat megelőző nevetés. Majd felugrott, befutott a buszba, leemelt egy tollaslabda-készletet. Akiikor ismét ott állt a kocsi kilincses ajtajában, intett, hogy menjek: legyek társa a szoknyás gumidarab csapkodásában. Rámkacsintott, de anélkül i* tudtam, mindez a szemüveges fiú ugratására van. Azért, hogy elfehéredő szájjal figyelje kisze_ meltjét, amint a gyors harátkozás után alkalmi ismerősével még ugrándozni is kezd. Tollaslabdáztunk. Ö még törődötten is könnyed mozdulatokkal ütögetett. én meg iskolázatlanul, mackósán próbáltam védeni mind erősebb csapásait. Közben kisütött a nap. és a délutáni fényben nemcsak az ide-oda röppenő kis gumiszoknya lett világosabb, de megszínesedett játszadozásunk háttere, a mind gyakrabban nyíló-csukódó piros-fehér-zöld sorompó is. Aztán kürtőit a követség! tanácsos — in- dulniok kellett. Kezet fogtunk; ujjainkat az illendőnél egy pillanatig tovább öleltetve. Aztán még egy szája sarkában kivirágzó félmosoly, és nyúlna a kitárt ajtó fémfogódzójáért. Ösztönösen, tehát magyarul kiáltottam ..A neved! Hogy hívnak?” Aztán dadogva, az ő szavaival: „Your name! Adress!” Csak a filmkocka mondhatná el pontosan: miképp keményedett meg arca. az imént még teljesen feloldódott: s magnetofon: hogyan pattogtak elő szájából az elutasító szavak. „Nem, azt nem lehet! Impossible!” Húztam, vagy inkább visszarántottam; le. elém, a kavicsos, salakos földre. „Why, miért?” Tulajdonképpen ezekért a most követke. ző. dudaszó zavarta szótöredékekért írtam meg az egészet. Olyasmit dadogott él ott, csuklóját szaba. dítgatva, hogy az anyja tanítása szerint mennyire féltenivaló, meggondolatlanul ki nem játszható kincs a nevünk. Hogy azt őrizni kell, vigyázni rá. nagy erővel kell reácsapni szájunk lakatját. Majd azt, hogy nemcsak az anyja, otthon több tanára és most a programjukat intéző csoportvezető is... Hogy szóbaállni, ismerkedni, azt esetleg lehet, de a név meg a cím... Különösen az ilyen idegen tájakon. Igazán szívesen beszélgetett, játszott velem, s mesélt a maga dolgairól, de nem tehet mást. Majd gondol rám, ha tollaslabdázik, vagy ha narancslét kortyolgat. „So long!” Most már tényleg mennie kell... Ment is. Felugrott a buszra, s az ajtót olyan erővel csapta be maga után, hogy úgy tűnt: maga a dörrenés ugrasztottá meg a hatalmas kocsit. ★ Autók jöttek németekkel, hollandokkal; autók jöttek csehekkel, osztrákokkal. Bizony, minden látványos szelídsége ellenére is nagyon magas, nagyon erős még ez a csupán tarka rudakkal jelzett gránic! Erős és magas, mert bennünk — az egymással látszatra nagyon mélyen összebarátkozókban, de igazából azért idegenekben — húzódnak szögesdrótjai. Vajon mikor lesz olyan könyen mozduló az a benti, mint amilyen szemre szép az a kinti sorompónyilás? Találkozón vett részt október 25-én Nyíregyházán a két szomszéd megye folyóiratainak „zerkesztőbizottsága és több meghívott vendég. Az „Alföld”, a Hajdú-Bihar megyében megjelenő 3500 példányszámot elért, országosan elismert irodalmi folyóirat és a nála sokkal fiatalabb. hosszabb-rövidebb megszakításokkal 15 éve megjelenő Szabolcs. Szatmári Szemle munkatársai között nem új. keletű a kapcsolat. A szabolcsi folyóiratszerkesztők és szerzők sokat tanultak az idősebb „folyóirat-testvértől”, amely legutóbb külön szabolcsi számot jelentetett meg a nyírségi alkotók munkáiból, ezzel is erősítve, két megye közötti szellemi együttműködést, a hagyományosan jó munkatársi, baráti kapcsolatokat. Mint a megye párt, tanácsi vezetői és a Szabolcs-Szatmári Szemle szerkesztőbizottsá. gának tagjai a beszélgetés során elmondták, többnek tartják a külön szabolcsi szám megjelentetését egyszerű gesztusnál. Olyan lépés ez. amely hozzájárult — és ez a jövőben tovább erősödhet — Szabolcs-Szatmár széllé, mi határainak meghosszabbításához, a két szomszéd megye, a kelet-magyarországi tájegység közötti rendszeres szellemi kapcsolat- teremtéshez. Sok tanulsággal, tapasztalattal szolgált a baráti légkörben zajlott beszélgetés, amelynek állandóan visszatérő témái érthetően azok voltak: hogyan lehetne még tartalmasabb, eszmeileg, művészileg értékesebb, a tájhoz kapcsolódó, de országos érvényű témakörökkel konstruktív módon foglalkozni, s olyan nyelven, stílusban szólni, amely ne csak a szakembereknek, hanem az átlag olvasó „fülének” is érthető, élvezhető, gondolatébresztő legyen. A két folyóirat jellege, múltja, hagyományai. a mögéjük tömörülő szerző és olvasó, gárda szempontjából elvitathatatlanok a különbségek. Az „Alföld” irodalmi folyóirat, amely szellemi áramkörébe befogja a Hajdúság határain túl élő alkotókat is. Sőt, nem egy fővárosi író, költő elindulásához adott fórumot, alkotó ösztönzést, megjelenési lehe. tőséget. Több szabolcs-szatmóri író. költő, irodalomtörténész. helytörténész és más szakember számára nyílt és nyílik lehetőség írásaik megjelenésére az Alföldben. Megyénk folyóirata, a ..Szabolcs-Szatmári Szemle” a megye társadalmi gazdasági, kulturális és. egyéb adottságai, háttere, miatt a lap eddig kialakult karaktere eltér az Alföld-tői. Éppen ez volt a megbeszélés egyik „forró pontja”; milyen legyen a Szemle pro. fiija, miben szükséges változtatni és mit he. lyes megtartani. A részvevők egyet értettek abban: jelenleg nem értek meg a feltételek ahhoz, hogy a Szabolcs-Szatmári Szemlét egyetlen meghatározott profilhoz kössék. De a fejlődés igényli a tervszerűbb írás-szervezést, egy-egy folyóiratszám gerincének céltudatosabb, átgondoltabb „megkomponálását”. S még egy lényeges dolog lendítheti előbbre a megye folyóiratának tartalmi munkáját, tematikai változatosságát: az ha a megyében éló több mint tízezer értelmiségi dolgozó közül a jelenleginél többen részt vennének a folyóirat-készítésben. írnának, javaslatokkal segítenék a szerkesztést. A megbeszélésen elhangzottak javaslatok hogy a két folyóirat kölcsönösen tovább népszerűsítse egymást. Debrecenben Szemle irodalmi estet, ankétot rendeznének, Szabolcs. Szatmár megyében pedig Alföld-esteket a nyírségi városokban, községekben, oktatási intézményekben. Erre már sor is került a baráti találkozó és eszmecsere befejezése után, a’ nyíregyházi tanárképző főiskola hallgatói irodalmi esten találkoztak az Alföld szerkesztőivel, munkatársaival és néhány debreceni költővel, Boda Istvánnal, Bényei Józseffel és a Nyíregyházáról elszármazott Aczél Gézával. Az Alföld és a Szemle szerkesztőbizottsá. ga kölcsönös tapasztalatcseréken a jövőben is megvitatja a vidéki folyóirat szerkesztés gondjait, feladatait, s újabb erőfeszítéseket tesz, hogy a keleti országrész alkotógárdáját bekapcsolják az ország szellemi vérkeringé. sébe. P. G. Tíz napig tartották nyitva a több mint fél évszázada alkotó Z. Szalay Pál festőművész képeiből rendezett kiállítást. A tárlaton a közönség azt a negyven alkotást láthatta, amelyet a művész Nyíregyháza városának ajándékozott, egy létesítendő képtár alapjaként. (Elek Emil felvétele) Országos tanácskozás Nyíregyházán a szexuálpedagógiáról Eredményes szabolcsi kísérlet Általában ritkán esik sző a szexuális nevelésről, amely hozzátartozik, elválaszthatatlan a teljes emberi életre, etikára, a szocialista életvitelre, a felelős magatartásra és boldogságra neveléshez. Szakemberek vitat, koznak azon, meddig lehet és célszerű elmenni a szexuális nevelésben, milyenek legyenek a módszerek, hogyan lehetne a pedagógustársadalom mellett a szülők, s különböző társadalmi szervek, kulturális intézmények segítségét is igénybe venni. Őket is felkészíteni a társadalmi és emberi fejlődés szempontjából lényeges szexuális nevelésre. Neves szakemberekkel Október közepén három napig az ország pedagógusképző intézeteinek szakemberei, pszichológusok, szexuálpedagógusok. szakírók, kutatók, gyakorlati oktatók, a szexuálpedagógiai scpeciális kollégiumok vezetői tartottak tanácskozást a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán a szexuális nevelés időszerű kérdéseiről, a leendő tanárok felkészítéséről. A főváros pedagógusképző intézményei és a Művelődésügyi Minisztérium Pedagógusképző Főosztálya, a Tan- könyvkiadó. a Magyar Rádió, és más intézmények meilett a7 egri. a bajai, a pécsi szombathelyi, a debreceni, a sárospataki, a szegedi, a kaposvári, a soproni, a hajdúböszörményi. a jászberényi, a kecskeméti, a szarvasi pedagógusképző intézetek neveléstudományi szakemberei vettek részt. A házi. gazda szerepét természetesen a nyíregyházi főiskola neveléstudományi intézete töltötte be, a Művelődésügyi Minisztériumot dr. He. gedüs György tanfolyamvezető képviselte. Részt vett a szexuálpedagógiai tanácskozáson dr. Szilágyi György szerkesztő-tan folyami csoportvezető, a Tankönyvkiadó Vállalattól, Semjén Anita tanfolyami csoportvezető a budapesti rádiótól. Sajnos, betegség miatt távol maradt Szakály Mihályné szarvasi intézeti adjunktus, és dr. Buda Béla pszichológus, fővárosi tanfolyamvezető, akinek megjelenése elé a korábban már e témában megjelent több cikke miatt nagy érdeklődéssel tekintettek a részvevők. A nyíregyházi főiskola részéről a tanfolyamon mindvégig dr. Almásy György vett részt, több kevesebb megszakítással, s ahogyan az intézetvezetői elfoglaltsága megengedte a tanácskozáson dr. Papp János is rész! vett, A megbeszélés egyes. témaköreiben vé- eményüket kifejtette Madácsi Mária, Nehéz János. Lenkovics Ildikó, Kereleesne dr. Nagy Mária és Sinka Antal. Nagy érdeklődés kísérte Bory Zsolt megyei főkönyvtáros, meghívott főiskolai előadó beszámolóját a nyír. egyházi főiskolán általa vezetett szexuálpedagógiai speciális kollégium tapasztalatairól. A tanácskozás résztvevői Bory Zsolt felszólaló.1 sa és módszertani összegezése alapján alakították ki magukban e sajátos jellegű foglalkozás megszervezésének feltételeit és követendő metodikáját — hangsúlyozták a háromnapos tanácskozás vezetői. i Középpontban: a nyíregyházi kísérletek A tanácskozás egyik legfontosabb gyakorlati hasznaként említették a nyíregyházi 6Peciál-kollégium szexuálpedagógiai tapasztalatainak megismertetését, melyhez' nagy segítséget nyújtottak a kollégiumon résztvevő meghívott hallgatók. Az első nap délelőttjén a minisztériumi programhoz igazodva a továbbképzés céljáról, tartalmáról, módszereiről volt szó. s a részletes program megvitatásáról. A második nap délelőttje — amint a tanácskozás szervezői a tapasztalatokat összegezték — esetmegbeszélésekkel, a szexuális témákat feldolgozó különféle kollégium vezetési módszerek értékelésével telt el. Ennek során úgynevezett .szerepjátékokra” is sor került, melyek tapasztalatait később megvitatták. A szakemberek véleménye szerint ez kevésbé hozott újat. hasznosítható! a tanfolyamok munkájában. Ehelyett szerencsésebbnek bizonyult, a már említett tanítványok meghívása és a velük kialakult kötet, len beszélgetés a nyíregyházi szexuálpedagógiai kísérletekről, melynek vezetője Bor Zsol t. A hallgatók szóltak arról, hogy a szülei’ mennyire nem törődtek a szexuális nevelésükkel és milyen szemérmes gátlások akadályozták meg a középiskolai osztályfőnökök ilyen jellegű tevékenységét. A hallgatók természetes. oldott viselkedése, közlékenysége ís a szexológia tárgykörében mutatott jár- assága azt igazolta — jegyezte meg a tapasztalatokat összegezöen dr. Almásy György tanszékvezető főiskolai docens, hogy nagy a létjogosultsága e tantárgynak a nevelőképző intézmények munkarendjében. Foglalkoztak a háromnapos országos tanácskozáson a szexuálpedagógia és a szexu- áletika kapcsolatával. Megfogalmazták azt az igényt i6. hogy a marxista tanszékek és etika oktatása során foglalkozzanak többet és mélyrehatóbban a szexuáletika problémáival. Ebben a témakörben fejtette ki álláspontját a nyíregyházi főiskola oktatója, Sinka Antal is. Könyvbírálat, módszertani kérdések A tanácskozás harmadik napján tankönyvbirálattal. módszertani kérdések meg. beszélésével, a tanfolyamon elhangzott es már a gyakorlati oktató-nevelő munka során eredményesen alkalmazható tennivalókat; vitatták meg. a további 'eladatokkal foglalkoztak az ország pedagógusképző intézeteinek szexuálpedagógiai szakemberei. Megte. kintették a megyei könyvtár 32 műből, 8 szakéi kieső rozatbó! álló, tematikusán csoportosított könyvkiállítását. A résztvevők biblio- tráfiaszerű feljegyzéseket készítettek a látottakról. Sokan cseréltek címet, hogy később is alkalom adódhasson a tapasztalatok kicserélésére. a kölcsönös szakmai konzultációkra. A tanfolyam munkáját dr. Hegedűs Tvörg.y. a Művelődésügyi Minisztérium fő- lőadója értékelte. Elégedetten állapította meg. hogy a tanácskozás a kitűzött célokat megközelítőleg megvalósította. E tárgykörben még a felsőbb fórumokon is van bizonytalanság. Ez alkalommal sikerült a megbeszéléseket- a kívánt mederben tartani. Hozzá jármit a nyíregyházi országos tanácskozás ahhoz, hogy a holnap pedagógusait jobban felkészítsék á szexuálpedagógiai nevelésre, amely szerves része az egységes nevelési rendszernek. 0*1
