Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-28 / 253. szám

l#fS. október 28.

KELET-MAGYARORSZÄG

könyvtárban. < bekecs a-daAs rajza)

Szabolcsi tárlat Budapesten

A művészet tiszta áradását vitte a szabolcsi expedíció Budapestre. E festmények etikai tartásúak, mélyen elkötelezettek a társadalom általános humanizációja irányában. A Nyírség többé nem periféria, hanem a magyar valóság egyik központi fontosságú térsége, ahol növekszik a szellemi izomzat. A keleti országrész napjainkban arra is képes, hogy dunántúli energiákat gyűjtsön és fokozzon,— erre példa a Sárvárról Nyíregyházára érkezett Lakatos József, aki a szatmárcsekei fejfák festői átköltéseiben találta meg először igazán önmagát. A táj, mely szocialista tartalommal bővült, elég gazdag ahhoz is. hogy vizuális gondolatokat importáljon a fővárosba. Itt és a környéken él. dolgozik az újfehértói Cs. Nagy András, a nyíregyházi Óvári László, a Bujról elszármazott Nagy Sándor és Pirk János, akinek szatmári élmények határozták meg festői indulását.

Nem elég — kiáltotta költői szavakkal Váci Mihály. A festészet meghallotta e szózatot. s képekkel folytatja a líra indításait. Berecz András öreg edényeiben, a hallgató tekintetekben a múlt pihen, de a gátőrök markáns alakjában, a biciklisták párhuzamosan feszült formátumában hétköznapjaink munkaáhitata és vitalitása érződik.

Pál Gyula öntörvényekkel dolgozik. Barnára hangszerelt világának képszimfóniája eg'’éni hullámhosszon válik szabolcsi naplóvá és általános önarcképpé, fejkendős Magyar- ország sétál a .Búza utcában”, de az „Építkezés” házainak és embereinek egységes anatómiájában már a jövő értelemmel szerkesz. tett harmóniája telítődik.

Különös, de igaz: Kölcsey Ferenc évtizedekig élt Csekén. gondolkodott és írt a ..Nemzeti hagyományok”-ról. „Himnusz”-szá fokozta szemlélődéseit, de nem vette észre a fejfákat. Azt az ázsiai forrást melynek egyetemes emblémája a mérsékelt égöv egyik nagy titokhordozója. Lakatos József a Húsvét-szi- geti bálványok rokonainak értelmezi a szürkére szelídített fekete torlódást, s a munkaeszközök íabirlntikus elágazásaiban a tárgyak művészi felsőfokáig jut el.

A szabolcsi képzőművészet eredmények, kel és a készülődés izgalmával bővül. A ven- psr hői táj kopogtat. — festészet szeretne lenni Kerülő Ferenc közreműködésével. Horváth János .Eperfája” emberi dinamizmussal mozdul s Huszár István Krúdy-ösvényén keresi. kutaMa önmagát.

Ami imponáió és országosan is kiemelkedő. örvendetes tény. az a művelődéspolitika és a művészet szabolcsi szövetsége. E párhuzamos erőfeszítés, az irányítás figyelőiét. tapintata, támogatása jó energiákkal

járul hozzá a vizuális eszközökkel megközelített tudatformáláshoz. A sóstói nemzetközi művésztelep létrehozása, az igazi értékeket támogató maecenatura állandósága bizalmat ébreszt a művészi munkához, inspiráló erejű, biztonságot és távlatot ad. Szabolcs-Szatmár. ban érdemes művésznek lenni, megbecsülik a megfeszített munkát, regisztrálják a festői előrehaladást. Fokozni szükséges e kézfogást. A Nyírség utazó megye, a lakosság egy része ülandóan úton van népesítsék be a sza_ bolcsi művészek új alkotásokkal a pályaudvarok, állomások, vonatok belső tereit, a közhivatalokat, iskolákat, emberi otthonokat — a festészet és szobrászat nyelvén társalogjanak korunk közös emberi hivatásáról — gondozza egyre magasabb minőséggel a szabolcsi nagy családot. A koncentráció szívósan emelkedő mértéke nyomán nemzetközi értékek'születhetnek a szabolcsi, szatmári tájakon. Van a'bban valami jelképes, hogy mind a hat kiállító művész egy-egy alkotásán nyi tott kapu látható. Ezeken a kitárt réseken ér kezhet meg a fővárosi vendégség után f Nyírség képzőművészete Európába.

Losonczi Mikló:

Ma'or iános:

Őszi vetések, ködök

Mire a tél ideér, csörömpölő szekerek vasalásain a dér csillagai fénylenek, táguló horizonttal a szülőföld fogad, épít gyönyörű korall szigetet, hólornyoka . és tanidok alkímiát, kuruzslást. népdalokét — havas horhosain át robog a villanyvonat —, hajnali sugarakban őszi vetések, ködök tört negatívja csillan; inig hozzá nem őszülök.

VASÁRNAPI VtmSLÜKtJB*

k düi

.......

rp* 1 r * ?

Tiszaeszlar / J őszen

Egy „jó reggelt!’’-tel kezdődik. Átröppen a szó a kerítésen, és jön rá a felelet. Az asz- szonyhangra asszonyhang válaszol, majd a harmadik szomszéd kapcsolódik bele. Sikamlós tréfa indul útnak. Olyan minden, mint amikor a fán ébred a madársereg. Vidám, pihent. Aztán mindez folytatódik az utca túloldalán, ritmikus prózában, átszövi az eszlári utcákat, kertaljakat, jelképessé teszi a kerítéseket. Közben csőrén a veder füle, csapódik a veréce ajtaja, puffan a kéz a dunyha pelyhén, belemuzsikál a rádió. A kora'hajnalban munkába indult férfiak után Eszláron mindenki talpon van immár.

Milyen falu ez, ahol mindennap ilyen idilli a reggel? Történelmi; alán utódok lakják, honfoglaláskor érkezettek mai leszármazottjai. Tiszta profilú mezőgazdasági település: így a Központi Statisztikai Hivatal kiadványa. Közepesen fejlett: ezt írja az általános képet összegező és elemző tanulmány a 60-as évek végén.

Az 1882-es eseményekről csak a legöregebbek tudnak, a mai nemzedék nem ismeri a neveket: Solymosí Eszter, Scharf. Buxbaum, Wollner, Bary, Eötvös. Mi több, a falu Se ott van már, ahol akkor volt, a 88-as árvíz után a magasabb részekre húzódtak. A „tiszta profilú” meghatározás is lassan a múlté. Ma bedolgozók jelentik a kézműipart, de az év végén már kis üzem nyílik, ahol 40, később reményeik szerint 100 asszony, lány dolgozhat a rakamazi cipész ktsz-nek. A közepes fejlettség is megkérdőjelezhető. Uj iskolájuk emeletes, mind az 1020 házban villany ég. Egymillióért készül a posta, könyvtár, pártház közös épülete. Csak ebben az évben 380 ezer forintot költöttek útkövezésre. A falu egyetlen szövetkezete túljutott a gondokon. A takarékban 8,2 millió betétet őriznek. Elkészült a vízmű tanulmányterve, jövőre kezdik az építést. No. vember első hetében ABC áruház nyílik.

Tisza menti 5460 hektáros határát a folyó határozza meg. váltakozik itt ártér és agyag, homok és dús legelő, morotva s benne sosem fogyó halott víz. És hogy nem pusztán vidék e táj az itt élőnek, azt már az iskolások hitvallásként írták a zsibongó falára.

Kötelesség és szorgalom. Kapkodták régen Tokajba őket, hívták summásnak. Munkában megnyomniuk emberek, visszeres lábú asszonyok 586 fős hatvan éven felüli csapata emlékeztet erre. Voltak cselédek Bashalmán. aSár- gapusztán. a F'höm-majorban, a Szurkoson, a Jegesen. A réven átkelve indultak el, rak ve az egyik lábat a másik elé hogy piacot, vasútat érjenek, ök a múlt. kik akitor a becsületen kímellettiik ott élt 1950 tizenöt és hatvan közötti. A nyolcszázas derékhad, akik felemelték a Kossuth TSZ-t. A 227, akikért reggelente busz jön. hogy elszállítsa öltét gyárba, üzembe, építkezésre. És mily furcsa, a munkaerőfnérleg szerint köztük van 392, aki se nem tanul, se nem dolgozik, hisz’ ilyen kategória is van de aki valójában a házikertben, a háztájiban hasznftsítja erejét, idejét. Egy-egy család évi jövedelme eléri és túl is haladja a 40 ezer forintot. Elmúlt sorsról született történelmi legendán, a ma ezer példáján nevelkedik 844 tizennégy éven aluli. Az óvodáskorú mind óvodában. Az iskolások szakos oktatásban, modern nevelésben részesülnek, harminc olvan pedagógus keze alatt, akik közül 13 a falu szülötte. Az évi 48—50 iskola hagyó mind továbbtanul, hogy aztán aki teheti visszakívánkozzék, s közülük 10 év alatt hetvenöt haza is kerüljön, szaktudással, tudománnyal gazdagodva.

A Jövőt a gyermekekre építik. Minden ami ma történik ebben a faluban, a születő és felnövő nemzedéket szolgálja. Talán túlzással mondva: kiszolgálja. A család gondosan tervezett létszámú. Egy régi feljega^zés szerint valaha itt egy lakóházban legalább hat ember élt Áfa — leírni bizarr, hisz’ félember nincs — 3,5. arcs nagy család, két-három gyermek a felső atár. A csecsemő gyermekkocsi-csodában korázik a fő utcán. A legjobb tápszert kanja, tana abban a hitben, hogy az versenyképes az mvateijel. Ballag az óvodában, s lakodalmas rátör alatti családi népünnepélyen vesz búcsút az iskolától 14 éves korában. A gyermek előtt kinyílt a ..fehérszoba”, ahol tanulószobát kapott, elkezdve ezzel megtörni századok szigorú szab-)ivat. Az iekoláskönenvek alatt, jersey, las- *ex. Trevira. „Civilben” fehér ballon bőrka- s a tizenéves lány természetesen mutatí-i hogy a. szekrényben 23 ..öltönv” ’ sorakozik Mevm^oH-ogiák a klubot húszén a7 ő rádiójuk óbb, BRG tgs'-'amagnójuk modernebb, az. ot- (ani özönvíz előtti tv-t nődig legfel iebb mint' muzeális ’•••r'-mimo* "«Mik meg — nem ndás- * nbpn. a ké-f-vzón -on üveg sörrel gazdálkodik a bor«ozöoCb „ nvmvvrzonvDÖreelés illendő tarifáin -no fm-mt körűi mozog

A óvási lehetőség és ieénv között itt csak kevesen éreznek távolságot. De nyugodtak, mert amijük van. amögött ott a megfeszített, lemondásokkal átszőtt munka. Munkahelyeiken híresen jót produkálnak. Háztáji földjeikből mindig a legjobbat és legtöbbet hozzák ki.

Az udvarokon általános a 4—5 sertés, de nem ritka a 10—15 sem. Tehén és sőre népesíti be az istállókat, s gvakran akad. aki egyszerre leadott állataiért 100 ezer forintot is zsebrevág Igv nem véletlen, hogy az ana készpénzzel fizeti ki lánya esküvői aiándékát. az autót. Ért hető hogv évente 12—15 úi háza4 éoítenek. c nem akármilyet Az eszlá-j kőműves Siida-fi pusát, ahol q fürdőszoba.is helvel kap. Tükre set. melynek modelljét Gergőiyiugornyán fedezte fel tíz első éníttető Emeletest am “ly nun az új nemzedék ízlésvilágát sejteti. Hullámként jött a tv-korszak, araikor 6—8 ezer forintos készülékek érkeztek a faluba. Ezt követte a hűtőgép nagy beáramlása. Házak százaiban cserélték a bútort újra. modernre, hogy összekeverjék azokat szárnyas angyalok rózsaszín képeivel, áldozási emlékekkel, ósdi csipkékkel.

Ahogy kozmikus sebességgel előre rohant az elmúlt 15 évben az anyagi fejlődés, úgy vált mindjobban érezhetővé a tudati világ alakulásának lassú tempója. Igaz, nem templomosak, de hitvilágukhoz ragaszkodók. A 78 kommunista még nem szellemi kovász, s bár övék az igazság, erejük kevés ahhoz, hogy széles fronton törjön világnézeti falakat. A nagypolitikával, annak minden helyi vetüietével elégedett az eszlári. de okot már nem kutat, változásainak forrását természetesnek veszi, s mindent saját boldogulásának optikáján át sorol a jó és rossz egyszerű kategóriájába. Megszerzett javaival sokszor nem él. SokhcJviitt d-ísz csupán, ami szellemgazdagító vagy kénvelmet- adó lehetne. Mindebből azonban senki ne vonjon le könnyelmű és sommás következtetést. Eszláriakkai beszélve hamar kiderül, változásaikat, ellentmondásaikat maguk is érzik' bár a kifelé vezető út magjárásút inkább hz 'utódokra bízzák. Az idősek a kort dicsérik, amelv nekik is biztonságot hozott. A középkorú- k csak annyit lépnek, ami még nem sérti a falu régi szokásrendjét, bár szerzett élményeik többre is sarkallják őket. A fiatal, aki fölött már nem őrködik a család szigorú fegyelme, akit ; z óvodától a szerelőműhelyig milliószor érintett meg századunk szele, könnyű szívvel mond búcsút hagyománynak (néha a jónak is), szokásnak. neki már érthetetlen hitnek, s ha kicsit üresen is, de az igazat és jót szomjasan befogadni készen indul az életnek.

így élnek egymás mellett, különbözőn, de szeretetben nemzedékek. Egymás iránti jószán- dékuk a községért is tenniakaró közösséggé teszi őket. Ha kell, 220-an mennek társadalmi munkában házat, bontani Együtt építették az óvodát. A köz akaratát teljesítette a. szövetkezet amikor 50 ezer forintot tett le erre a cél a. Száztizenhét közérdekű javaslat bizonyító Ma. hogy a falu gondja messze megelőzi az es'-éni kívánságokat. Ezek nyomán született 4 utcában a járda, a daráló, az állatraikodó, a tej- csarnok, zöldségbolt. A 35 megvalósíthatatlan — milyen fájó szívvel mondta ezt a tanácselnök — jövőt célozgató igény: zárt csatornarendszer. csecsemőiét, műút. szeszfőzde. Megértik a nemet is. hiszen maguk is mind pénzzel gazdálkodók, de közben kutatják, milyen utak és módok lennének melyeket egymás mellé helyezve mégis megvalósíthatnák terveiket, elképzeléseiket.

Egészséges szelleműek a Tiszaeszláron élők. Erőt feszítettek: és nem hagyják cserben a tsz-t a néhéz napokban sem. így élvezhetik ma büszkén, hogy magasfokú gépesítés veszi le válluki-ól a munka tarhét. Csak ezért mondhatják felemelt fővel és örömmel, hogy a hiány kigazdálkodása közben építették fel 348 szarvasmarhának a szakosított telepet. Elfogadják az újat a szántófölflön. de követelik minden téren. Öreg parasztnéni panaszkodik, hogy elfogyott a Bi2 és a Neoperhepar. A patikus nem győz elég vietnami balzsamot rendelni. Nem restek orvoshoz menni. Nein italosuk, nem forr bennük indulat, haragosokról a faluban senki nem tud. A régi kórokból lassan kigyógyulnak, s az orvcs büszkén mondja, hogy elhanyagolt esettel szinte sosem jön hozzá senki. Jó gazdái eszüknek és izmuknak is. A 67 éves ács a háztetőn éppoly magabiztos, mint a 70 fölötti, aki kapanyelet farag; a 20 éves szerelő városi eleganciájú ruhába kényszeríti izmait munka után. hogy elmenjen egyet focizni, persze a sport kedvéért. A klubban lezseren „ráznak”. A presszóban ha valaki ösz- szezördül a másikkal, rögvest akad. aki közbelép, jó szóval, s így elmaradnak a máshol oly könnyen csattanó pofonok.

A vetélkedés más téren zajlik, ott, ahol egymást mérve méregetik, ki mire képes, ki mire jutott. Van ennek jó oldala, hiszen könnyű akkor vetélkedni, ha futja rá. Figyelmeztet ez azonban arra is, hogy még a falusi környezetbe is be-befészkelődik az egymásra licitálás rossz szelleme, az emberi értékmérők torzulása, ahonnan már csupán egy lépés kell ahhoz, hogy a ma reggelente nevetve ébredő, egymást szólongató porták kapui bezáródjanak, külön- külön világok egészségtelen mikrospóráivá változtatva a nyíltszívű és eszű falut. Mindezt látja a község minden vezetője. Ezért tar4 iák legfontosabbnak, hogy minden politikai és szellemi erő átgondolt koordinálásával az anyagi fejlődés megállíthatatlan folyamatában megőrizek a közösség emhernemesitő ’■endjét. azt. a hagyományt, amely Tiszaeszlar legdúsabb kaszálójánál is nagyobb kincs.

Ha a község vagy a tsz vezető embereivel beszél az ember, egyre többször hallja tőlük: 2000-ben ez lesz. az ezredfordulón ennyi lesz a munkaerőigény, a következő 25 évben nem változik je’en'ösen a népesség. ..távlati terveink szerint”. Talán az ilven esetekben mérhető Ipeiobban., hogy az idestova 30 elmúii esztendő fundamentumán hogran formálódó.- a in vő. És mindez a falu népével folvtatott közös besző’-etések. viták. eszm°nzerpi<. a tudományos előrejelzések és számítások összhangiában. E-ek a távlatok talán a legjobb fegyverek az ellen, hogy az emberek necsak sa’át ügyeikkel törőd ienek. Kit a lelkesedés kit 3 hiúság, kit csak a kíváncsiság ösztökél arra, hogy részesévé váljék az eszlári átalakulásnak. Egy eszlári mondta ezzel kapcsolatban: „Nem hiányzik nekünk a kétes világhír, ami kijutott nekünk. Szívesebben vesszük, ha úgy emlegetnek majd minket mint gazdag, szorgalmas, korszerű falut. Ha egy falu világhírű, az miniig gyanús. Legyen nekünk csak itt' jó hírünk, nekünk az többet ér.”

Bürget Lajos