Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-21 / 247. szám
± Vasárnapi melléklet Mun kó smüvetődés •-íz ucoobi néhány esztendőben több fontos tanácskozást rendeztek a közművelődésről. Nem véletlenül. A felszabadulást követő évek látványos előretörése után lelassult a művelődés tempója. Az alapvető társadalmi változás eredményeként, ma senki elől nincs elzárva a kultúra, de tény, hogy az emberek — családi, származási, iskolázottsági és munkahelyi körülményektől függően —, nagyon különböző mértékben élnek a művelődési lehetőségekkel. A munkáscsaládok gyermekeinek továbbtanulását az anyagi lehetőségek és a meglévő kulturális igények egyaránt befolyásolják. Nagyon sok családban szükség van a gyerek mielőbbi keresetére. Másutt egyszerűen a kulturális igények hiányoznak. De akadályozója az előbbrelépésnek az iskolahálózat máig is kedvezőtlen helyzete, a kétműszakos tanítás is. És változatlanul mostoha körülmények között folyik a szakmunkás-tanulóképzés, amelynek keretében a munkásosztály utánpótlásának oktatása, nevelése folyik. A munkásosztály egyes rétegeinek művelődési helyzete az átlagoshoz képest is rendkívül rossz. Ez mindenekelőtt a bejáró munkásokra, valamint a segédmunkásokra és — sok erőfeszítés ellenére — az építőipari munkásokra vonatkozik. Jelenleg mintegy nyolcszázezer bejáró munkást tartanak nyilván. E munkástömegek a fővárosban és a nagyobb városokban hozzák létre a termelési értéket, az adót is a fővárosi, vagy a városi szerveknél róják le utánuk az üzemek. Ugyanakkor szociális, kommunális és kulturális igényeik a falvakban jelentkeznek, ezt azonban a lakóhely — megfelelő koncentrált anyagi erők hiányában — nem tudja vállalni. A helyzetet súlyosbítja az, utazással töltött órák elvesztésén túl az a tény, hogy a bejárók többsége iskolázatlan, betanított vagy segédmunkás. Munkahelyük sem ösztönzi őket általános és szakmai műveltségük növelésére, ennek következtében kulturális igényeik is alacsonyak. A megalapozó általános és szak- műveltség hiján a bonyolult termelési-üzemi körülmények közé kerülő munkás nem lehet teljes értékű tagja munkahelye kollektívájának. Sürgető igény tehát mielőbbi bevonásuk a közművelődésbe! Hiszen csak a kulturáltabb munkaerő válik igazán alkalmassá a tudományos-technikai forradalom vívmányainak befogadására, elsajátítására, új technika, technológia, termelésszervezés megvalósítására. Sokak jogos kérdése: mi az oka a kulturális fejlődés lassúbbodásának? A probléma sokrétű és ösz- szetett. A munkásosztály gyorsan növekvő létszámával nem tartott lépést a közművelődés intézményi hálózatának fejlődése. Ennek következtében közművelődésünknek még korántsem sikerült az igényeknek megfelelő differenciált művelődési lehetőséget, biztosítani. Csökkent a tanulás, az önképzés társadalmi megbecsülése is. Ugyanakkor az életszínvonal emelkedésnek hatására a háztartások civilizálódása nem mindig hat pozitív irányba: a nagyobb családi beruházások elvonják az anyagi eszközöket és az időt a művelődéstől. Az emberek egy része mű a civilizációs eszköztár gyarapításáért él dolgozik és nem azért korszerűsíti az életét, hogy ezzel sokoldalú emberi — szakmai — kulturális fejlődését könnyítse meg. A műveltség bizonyos fokmérője az olvasottság: e tekintetben hazánk nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő helyet foglal el. A; nagy fejlődés ellenére azonban a családok fele egyáltalán nem vásárol könyvet és a felnőtt lakosságból mintegy hárommillió egyáltalán nem olvas. Ezek nagyobb része — sajnos — munkás és paraszt. Nem olvas — furcsának tűnő ellentmondás: de ugyanakkor rádiót hallgat, televíziót néz, vagyis látóköre tágul, ismeretanyaga gyarapszik s így műveltsége lényegesen magasabb, mint húsz-harminc esztendővel ezelőtt a nemolvasó emberé. Furcsának tűnő ellentmondás az is, hogy a művelődés iránti igény és a meglévő igények kielégítésének a lehetősége akkor csökken, amikor fokozatosan nő az emberek szabadideje. Jelenleg már kétmillió ember dolgozik 44 órás munkaidőben, ami azt jelenti, hogy kétmillió ember két szabad szombathoz jut havonta. Ám ma még a megnövekedett szabadidőnek csak kis töredékét használják kulturálódásra. Egyelőre még messze vagyunk attól, hogy az emberek szokásává tegyük a szabadidőbeli művelődést. Mi hát a továbbképzés útja? A közművelődés munkásainak egyik legfontosabb feladata: megtalálni azokat a módokat — a klubszerű foglalkozások, szakkörök és tanfolyamok bővítésével —, amelyek vonzó módon, az eddiginél hatékonyabban segítik elő az emberek műveltségi szintjének emelését. Tovább kell növelni a szocialista munkabrigádok közművelődési tevékenységét, mert így létrejöhetnek a közművelődésnek olyan természetes elemi egységei, amelyek nemcsak a munkatevékenységben fejleszthetik tagjaikat, hanem befolyásolják érdeklődésüket, szabadidő felhasználásukat is. Napjainkban már száztízezer kollektívában egymilliókétszázezer dolgozó törekszik a szocialista brigádmozgalom hármas céljának megvalósítására, s fejt ki közös és rendszeres tevékenységet feladataik tökéletesebb ellátása, általános és politikai önművelés érdekében. A brigádok többsége művelt, politikailag tapasztalt munkások vezetésével tevékenykedik. Elsősorban az ő feladatuk, hogy a szakmai műveltség folyamatos és rendszeres növelése mellett az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítsanak, egészen a művészetek megismeréséig, a korszerű általános műveltség gyarapítására. A művelődés: termelési tényező. Ez azt jelenti, hogy a közművelődésért a gazdasági vezetőknek is sokkal többet kell tenniök. Részt kell vállalniok a kulturális létesítmények fenntartásában, a művelődést szolgáló eszközök gyarapításában. A kezdeti lépések már megtörténtek: mind több olyan ipari nagyüzem mutat készséget a falusi közművelődés támogatására, amely munkáslétszámának egy részét — és nem is kis hányadát — falun élő emberek köréből toborozta. Biztató, hogy egyre nő azoknak a gazdasági vezetőknek száma. akik megértik: a munkásság cselekvő, közvetlen társadalmi-közéleti tevékenységéhez, részvételéhez elengedhetetlen feltétel a szakmai ismeretek állandó bővítése mellett az általános műveltség gyarapítása is. A közművelődésről íolvtatott viták, tanácskozások még nem fejeződtek be. így az előrelépés hogyanjáról sem született még meg a végleges válasz. Egy azonban már most bizonyos: az eddiginél többet, sokkal többet kell tenni a munkások műveltsége gazdagításának érdekében. Ehhez kívánnak segítséget nyújtani az eddigi vitákban elhangzott, s a még ezután elhangzó ötletek, javaslatok, észrevételek. <PJ Nyíregyháza, Bessenyei György Tanárképző Főiskola. (Hammel József felvétele) A főiskola elvégzése után egy kis hivatal allcalmazo ttja lettem. -4 gyakorlati idő végén behívatott a főnököm. — öntől szeretném tudni, miért nem jött be ma Dandár a? — Talán valami terve Van vele?... — próbáltam elterelni a figyelmét. Az igazság ugyanis az volt. hogy Dandara kora reggel vadászni ment, s megkért, hogy erről senkinek egy mukkot se szóljak. — Igen. igen Danőarára lennék kíváncsi, hisz együtt dolgoznak, nemde? — Oh. kérem, éppen az imént volt bent. De különben is. tudnék én valami rosszat mondani róla? — Természetesen. — Ugyan! Ő az az ember, akinek a munka a mindene. önmagával mégcsak nem is törődik. ■— Na. eóóol cleg! Ne jaw la,zzon, tudom, hogy Danámé, C. Dorzsgotovt Alkalmassági vizsga ra ma be sem tette ide a lábát. Ezért először is tudni szeretném, 'hol van az a csavargó. Másodszor pedig tiszta képet akarok kapni magáról. Maga fiatal szakember, szeretném, ha nálunk maradna,. Csakhogy. tudja én kizárólag az őszinte munkatársakat szeretem. Tehát halljam! — De kérem, hát nem hisz nekem? — kérdeztem csalódottan. — Dandara igenis bent volt! — Sajnálom. Hol van Dandara? Utoljára kérdem! Kár, hogy ennyire félreismeri munkatársait. Eskü szóm, a nap még fel sem kelt, am Dandara mait öw* m a hroazalbaS Főnököm keze ökölbe szorult. — Gyűlölöm a hazug frátereket! — ordította és megragadta a váltamat. Eltorzult arca fokról-fokra közeledett. Annyira megijedtem. hogy eszméletlenül rogytam a székre. Amikor magamhoz tértem, főnököm éppen vizet spriccelt. az arcomba. Úgy rémleit, hangja szinte a föld alól szól hozzám-: — Bocsáss meg, drága barátom. Nem bírtam magammal. De ez egyrészt & hibád is. Hisz előttem. wm.cs titok: tudom, hogy Dandara jog a munkából. No, mondd meg csak szépen, hol van? Lehelethalkan suttogtam} *— Dandara, bánt voltáé} A Főnököm ekkor fellélegzett és könnyedén a telefonhoz lépett. Néhány pillanat múlva belépett Dandara!- Elszörnyed- tem. de szememmel intettein neki, hogy nem árultam el. Váltamra tette a kezét: — Bocsásss meg, kérlek. Nem mentem vadászni, csii- pán ellenőriztem a megbízhatóságodat. Fel akartam ugrani, de nein volt erőm, — Gratulálok — mondta elégedetten a főnököm, — Megbízhatóságból kitűnőre vizsgáztál. Most már tudjuk, hogy a mi emberünk vagy, számíthatunk rád. Fenomenális! Előnyösebb besorolást kapsz! Ezzel egyidejűleg megkapod első feladatodat;: Dandarával elutazunk három napra vadászni.., Kérlek, erről senkinek egy árva mukkot se! i gTordítoetag Bácsié
