Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-23 / 223. szám

f, oMaf IWtW-WÄÄ'P3WÖII»8X» ' 1973. syepTember SSt HÉTFŐ: Pompidou francia elnök kínai látogatása végén hazautazott — Heath angol minisz­terelnök tárgyalásai az ír Köztársaság fő­városában. KEDD: Baráti látogatásra Szófiába érkezett Leo- nyid Brezsnyev -— A két német államot felvették az ENSZ-be — Genfben megkez­dődött az összeurópai értekezlet második szakasza. SZERDA: Találgatások Washingtonban Agnew alel- nök lemondásáról — A Közös Piac külügy­miniszterei Brüsszelben összeültek. CSÜTÖRTÖK: Az ENSZ-közgyülés különleges politikai bizottságának elnökévé Szarka Károlyt választották — Jordániában, az amnesztia révén, több száz politikai foglyot szabadon bocsátottak. PÉNTEK: Az amerikai szenátus jóváhagyta Kissinger külügyminiszteri kinevezését — Genfben befejezte első munkahetét az összeurópai értekezlet második szakasza. SZOMBAT: A Szovjetunió megszakította diplomáciai kapcsolatait Chilével — Előkészületek az újabb SALT-fordulóra. A Vili. magyar liékekengresszus állásfoglalása (Folytatás az 1. oldalról) A kongresszus minden felszólalója rend. kívüli jelentőséget tulajdonított a békeerők moszkvai világkongresszusának, amely a gyü­mölcsöző tanácskozásoknak és vitáknak, és a közös cselekvésre szólító terveknek minden eddiginél szélesebb körű nemzetközi fóruma lesz. A magyar békemozgalom továbbra is szá­mít a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ és más tömegszer­vezetek. társadalmi egyesülések áldozatkész együttműködésére, valamint az egyházak bé­kemozgalmi tevékenységére. A békekongresz. «US örömmel állapította meg. hogy küldöttei között sok volt a fiatal, s az elkövetkező négy évben is fontosnak tartja az ifjúság új erői­nek bevonását a mozgalomba. A VIII. magyar békekongresszus munka, kongresszus volt. A tanácskozás, az eszmei célkitűzések megerősítése mellett azokat a módokat és eszközöket is sorravette. amelyek, nek alkalmazásával a magyar békemozgalom jobban, szélesebb körben, átfogóbban és ered. ményesebben végezheti a reá váró munkát. A kongresszus megbízta az Országos Béketa. nácsot, hogy elemezze és dolgozza fe! a mun­ka további korszerűsítésére tett javaslatokat és a békemozgalom erejére támaszkodva, a magyar nép békevágyára építve, teljesítse nagy és nemes feladatait. ★ A magyar békekongresszus küldöttei most küldőikhez szólnak: a magyar nép mindenre, legéhez, munkásokhjz, parasztokhoz, értelmi­ségiekhez, alkalmazottakhoz, felnőttekhez és if,jakhoz. Kifejezzük azt a szilárd meggyőző, désünket hogy a magyar és a nemzetközi bé. kemozgalom a jövőben az eddiginél kedve, zőbb körülmények között járulhat hozzá az enyhülési folyamat erősödéséért vívott kü*de. ' lemhez. A béke nem a háború egyszerű taga. dása. A béke olyan állapotok megteremtése, amelyben lehetetlen a háború. Ameddig há­ború lehetséges, addig mozgalmunknak meg. van az értelme. Tudatában vagyunk annak, hogy a békemozgalom fontos hazai és nem. zetközi tevékenysége továbbra is odaadó munkát és álhatatos küzdelmet követel meg mindannyiunktól. Ebben a munkában a bé­kemozgalom továbbra is számít az egész ma. gyár nép támogatására, hiszen mozgalmunk forrása és ereje a magyar nép békevágyából fakad. Állásfoglalásunkban a béke minden hí. vének emlékezetébe idézzük a Vili. magyar békqkongresszus jelmondatát: ..Tettekkel szó. cialista hazánk felvirágoztatásáért és az em­beriség békéiéért”. 1926-ban vették fel az ak­kori Németországot — nyolc évvel az első világháborúban elszenvedett veresége után — a Népszövetségbe. 1973. szeptember 18-án — több mint huszonnyolc esztendő, vei a hitleri Németország megsemmisülése, széthullása után — két német .állam képviselői foglalták el he­lyüket a mai világszervezet­ben, az ENSZ-ben. Törté­nelmi esemény ez, kétségte­len. De elsősorban úgy vá­lik azzá. hogy egy folyama­tot jellemez: Európa szívé­ben a haladó erők gyarapo­dásának, s mindenekelőtt a Német Demokratikus Köz­társaság fejlődésének folya­matát. Gondoljunk csak er­re: az NDK nemzetközi jogi elismerése elől akár még öt éve Is elzárkóztak a tőkésor­szágok, mindenekelőtt az im­perialista nagyhatalmak, s bármennyire is megvalósítot­ta áilaméletében az ENSZ alapokmányának betűjét és szellemét, az NDK, az első német békeállam előtt zárva maradtak a világszervezet new yorki palotájának ka­pui. Azóta megfordult a koc­ka: az elmúlt években az ENSZ-tagállamainak nagy többsége ismerte el az NDK-t, a szocialista német állam helyet kapott az ENSZ egyik-másik szakosí­tott intézményében is. A német munkások, pa­rasztok állama megszilárdult és a világ első tíz ipari ha­talma közé jutott. Az NDK-t következetesen támogatták a szocialista országok abban a harcban, hogy kivívhassa egyenrangú, szuverén állam­ként való elismerését Mind­ehhez járult, hogy a 70-es évek elején a nemzetközi helyzetben, s külön Európá­ban is új szakasz kezdődött, amelyben a békés egymás mellett élés elvei lassan- lassan általánosan elfogadot­takká válnak. A két német állam közt létrejött az alap- szerződés. a négy nagyhata­lom megegyezett Nyugat. Berlin jogállásáról, nem volt már többé akadálya annak, hogy az NDK és az NSZK egyszerre lépje át a new yorki üvegpalota kapuját. New York mellett Géni volt a figyelem középpontjá­ban az elmúlt héten. Itt is a keddi nap hozta meg a fontos és várt eseményt: a biztonsági és együttműködé­si értekezlet második szaka­szának kezdetét. A bizottsá­gok és albizottságok egymás után láttak munkához: a bennük helyet foglaló diplo­maták és szakértők feladata az, hogy kidolgozzák az ér­tekezlet határozatait, nyilat­kozatait. ajánlásait. Általá­nos a vélemény, hogy Genf­ben hosszabb és hevesebb vitákra kell számítani, mint Helsinkiben, az összeurópai értekezlet első, külügymi­niszteri szakaszában volt. Az első kérdéscsoport az európai államok egymás mellett élésének alapelveire vonatkozik, a szovjet javas­lat tíz alapelve szolgál a vi­ta középpontjául. A második kérdéscsoportban a gazdasá­gi együttműködés és a kör­nyezetvédelem dolgairól töb­bek között a Magyar Nép- köztársaság és az NDK kö­zösen benyújtott határozat- tervezetének alapján vitat­koznak a résztvevők. A har­madik kérdéscsoport az, ahol a NATO, illetve a Közös Pi­ac országai erőfeszítéseiket összpontosítják: az „embe­rek. eszmék, értesülések sza­bad áramlása” fellazítási cél­jaikat leplezi. A szocialista országok természetesen nem engedhetik, hogy — valami­lyen végsőkig vitt „korlátlan áramlás — például kémeket és szabotőröket, ellenséges ideológiát, álhíreket és uszí­tó propagandaanyagot so­dorjon határaikon át. Viszont igenis síkraszállnak az Ide­genforgalom fejlesztése mel­lett éppúgy, mint a párbe­széd, az ideológiai vita, il­letve a helytálló, jószándékú tájékoztatás kiterjesztése mellett. Igen nagy jelentősége van a KGST és a Közös Piac között kialakuló párbeszéd most látható első elemeinek: Fagyejev, a KGST főtitká­ra eszmecserét kezdett Kop­penhágában Andersen dán külügyminiszterrel, aki a Közös Piac miniszteri taná­csának soros elnöke. A héten a „kilencek” külügyminiszte­rei kétnapos értekezletükön megvitatták a KGST-vel való tárgyalások lehetőségeit. Egyelőre nem foglaltak állást a tekintetben, hogy mikor, hol. hogyan s miről tárgyal­janak a KGST képviselőivel. Csak azt, közölték: a dán kül­ügyminiszter megbízást ka­pott arra, hogv üzenetet to­vábbítson a KGST főtitkárá­nak a tárgvalások lehetősé­géről... Euróoa gazdasági ket- téosztottságának megszünte­tése. a szocialista és a tőkés­országok kereskedelmi s egvéb gazdasági kancsolatai- nak fokozása rendkívül fon­tos lenne a földrész jövőie szempontjából — így kell fo­gadnunk a KSST és a Közös Piac közti első tapogatózó lépések híreit. Hogy még mindig Európá­ban maradjunk: érdekes eredménnyel, döntetlennel ért véget a svéd pártok vá­lasztási csatája. A 350 tagú parlamentben 175 képviselő támogatására számíthat Pal­me szociáldemokrata minisz­terelnök, de vele szemben is 175 képviselő — konzervatív, középpárti, liberális — so­rakozik fel. A szociáldemok­ratákra és a kommunisták­ra együttesen a szavazatok 48.9 százaléka esett, a polgá­ri pártok a voksok 48,8 szá­zalékát kapták. Az egy tized­százalék természetesen nem döntő. Meglehet, hogy előbb- utóbb új választásokat írnak ki. A chilei helyzet továbbra ts megdöbbenést és felhábo­rodást vált ki világszerte, a nemzetközi szolidaritás válto­zatlapul megnyilvánul a sú­lyos órákat, nehéz napokat átélő chilei nén iránt. A San- tiagóból érkező hírek mé" mindig ellenőrizhetetlenek. cs»k annyi látszik bizonyos­nak, hogy a katonai iunta kí­méletlenül megtorolia az el­lenállást. monstre-Perekre készül. töKbezer embert tart fogságában. Ami a chile; puccsista re­zsim nemzetközi helvzetét il­leti. oéhánv ország fenntar­totta va»v helyreállította a diplomáciai kapcsolatait Brazília az elsők között vol+ s amennvire nem meglepő bngv ^nanvolorszéc varr Pertu Vrii-mánvcipcV nem volt kifogásuk •> santia­gói lunta ellen, annvira visz- S7.ate+s7ést szült, hogv a francia kormány is forintár- frvHn « lro-,tv»QolQ*nif< A" A U Tnrarn.nTO­«•D-n** T'>i=‘TvrF'^71 -'fiq -n VíinPCD­lö'fv'vTcSí'fc Tg-oT'öJ+AV H^7'ncJ^í-ncf_ topinpr, A r omoriVbi nqcrv-f*- IrpnP'V n&n? pcnr-rAcr Vrvrrni5- 7iva Á Ilon rí Ű. plnnlr oHöni Vo- póKKf ■’*’*- fcrriorvr» ez a washingtoni lé­p^s. A z *n rloiVoTt £c f^rrn £_ Tioerv p fvrrvHf*­fiirlrWo. a c'7va7Í£yfcvn.o- -‘Ji&rfcptc.pílr o.rr&cüT cryi*n+; ■pf'VoV'P*~ ipa-ntjap*ni .■tirnfáirql VmS+ v' ff Art q **7<>vie VartnAnv ttja»» szakította a diplomáciai kar A Magyar Néphadsereg és az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli had­seregcsoport kijelölt csapa­tainak — az éves felkészíté­si tervnek megfelelően — 1973. szeptember 17-22. kö­zött tartott együttműködési gyakorlata végétért. A gva­koltat egyes mozzanatait megtekintette Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára. Biszku Béla. a Központi Bizottság titkára, Fehér Lajos, a kor­mány elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai. Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, valamint dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Szekér Gyula nehézipari mi­niszter. Részt vett a gyakor­laton Czinege Lajos vezérez­redes, honvédelmi miniszter, valamint a Magyar Néphad­sereg több vezetője, a társ fegyveres erők képviselői, valamint B. P. Ivanov ve­zérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó déli hadseregcsoport parancsno­ka. A gyakorlatot máspárt- és állami vezetők mellett megtekintették a területileg Illetékes helyi párt- és álla­mi vezetők. A gyakorlat szombaton délelőtt Veszprémben tábori dfeszemlével zárult, amelyen felvonultak a gyakorlaton résztvevő magyar és szovjet alakulatok fegyvernemeinek és szakcsapatainak kijelölt alegységei. Mórócz Lajos vezérőrnagy, a gyakorlat vezetője jelen­tést tett a gvakorlat eredmé­nyeiről, majd Czinege Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter beszédében értékelte a gyakorlat .ielen- tőségét és elismerését fejez­te ki a résztvevő csapatok személyi állományának a nagy erőpróbát jelentő gya­korlaton való eredményes helytállásukért. A gyakorlat jól demonstrálta a korszerű ha­ditechnikai eszközökkel fel­szerelt Magyar Néphadsereg és az ideiglenesen hazánkban állomásozó aéli hadsereg­csoport csapatai, parancsno­kai, törzsei és katonái alapos felkészültségét, a személyi állomány erkölcsi. politikai állapotát. Együttműködésé­nek magas színvonalát, a magyar és szovjet csapatok fegyverbarátságát. Bizonyí­totta. hogy a csapatok harc­készültségi foka és kiképzé­si színvonala megfelel a kö­vetelményeknek : alkalmasak bonyolult időjárási és terep- viszonyok között, széles arc­vonalon, nagy mélységben a feladatok végrehajtására; a szárazföldi csapatok és a lé­gierő, a fegyvernemi és szakcsapatok együttműkö­dése megfelel a korszerű kö­vetelményeknek. Köszöntötte a díszszemle résztvevőit Pap János, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának első titkára, az országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke, A gyakorlat sikeres befe­jezése alkalmából a dísz­szemle után Czinege Lajos vezérezredes fogadást adott a magyar és a szovjet csapa­tok parancsnokainak, a gya­korlaton kiemelkedően helyt­állt tiszteknek és honvédek­nek. A fogadáson Czinege Lajos vezérezredes, B. P. Ivanov vezérezredes, és Tóth László, a Veszprém megyei pártbizottság tagja, a Ba­kony Művek pártbizottságá­nak titkára nohárk őszön tőt mondott. (MTI) A chilei dráma CjíoTa+ot. A chilei réz ol­csó pénzen indult az Államokba. S mikor a kor­mány emiatt kifogást emelt, kompromisszum született, az országban termelt réz 20 százalékát Chile ott adhat­ja el, s olyan áron. ahogy akarja. És ekkor jött az a sakkhúzás, amellyel több mint húsz évvel később is élt Amerika. Tartalékaiból óriási rézkészleteket dobott hirtelen piacra: a nagy kí­nálat miatt a réz ára úgy lezuhant a világpiacon, hogy Chile a számára megmaradt 150 ezer tonnát — még a korábbinál is alacsonyabb áron —' csak az Egyesült Ál­lamokban tudta eladni. Amikor Allende kormá­nya bejelentette: államosít­ják az országban lévő réz­bányákat, megkezdődött — helyesebben még intenzíveb­bé vált — az a gazdasági küzdelem, amelyet rézcsata néven ismerhetett meg a vilf.g. Hiszen Chile ezért a nyersanyagért kapott szó szerint mindent. Élelmiszert és teherautót, lábbelit és tengeri halókat. 1970. október 24-én meg­beszélést tartott az ITT (a Chilében elsőrendűen érdé. kelt amerikai telefon társa­ság) a rézbányák több tu­lajdonosával és az amerikai kémszolgálat, a CIA veze­tőivel. Érdemes a jegyző­könyvből — amely nem sok­kal a népi egység hatalom­ra jutása után készült — idézni. „Folytatni kell a pró­bálkozásokat a fegyveres erők egyes tagjaival, hogy valamilyen felkelést kísérel­jenek meg”, — hangzik az egyik mondat. „A látogató — aki William Broe-val. a CIA titkos műveleti osztá­lyának csoportvezetőjével azonos — megállapította, hogy a pénz nem probléma. Utalt arra, hogy bizonyos lépéseket már tettek, de to­vábbi segítségre van szük­ség, hogy a gazdasági össze­omlást kiváltsuk". És ez volt a rézcsata lé­nyege. Teljesen megbízhat adatok szerint 1970 végén és a teljes 1971-es esztendőbe’- az Egyesült Államok mé stratégiai réztartalékait is piacra dobta, vagyis azt a mennyiséget, amelyre hábo rú esetén múlhatatlanú szüksége lett volna. A vi. lág sokáig érthetetlenül áll a réz árának csökkenése előtt. Valóságos árudömpin volt a piacokon. A népi kórmány millit dollároktól esett el. amelyek pedig nélkülözhetetlenek lettek volna a gazdasági élet normalizálásához. Az első esztendőben csak arra nem jutott pénz, hogy tovább / fejlesszék a réz kitermelé­sét. 1971 végétől viszont egyre súlyosbodó áruellátási zavarok következtek ae. Nem volt kenyér — mert Chile nem tudott búzát vá­sárolni. Nem volt hús — mert Argentína csak rézért szállított volna szarvasmar­hát. Az infláció — amely az első év után úgy tűnt, hogy szünőben van — egy­re súlyosabb lett. Az állan­dósuló ellátási zavarok (az, hogy fél kiló kenyérért na­ponta 6—8 órát kellett sor. baállni) a lakosság kevésbé öntudatos rétegeit természe­Chilében 189t-ben — nyolc­vankét évvel ezelőtt — pol­gárháború volt. A Mannli- ■her puskák korában tízezer halottja yolt a harcoknak. \ szocialista párt lapja, a Náción figyelmeztetőként, nementóként' erről a régi tolgárháborúról közölt az el- •núlt hetekben kéneket.. Ak­kor már érezni lehetett: a jobboldal mindenre elszánta magát, s semmi árat nem jrez drágának a kormány negbuktatásáért. Fényképek- ■el viszont nem lehetett meg- 'őzni a támadást. Tavaly ősszel a kormány tudomására jutott az úgyne­vezett Szeptember-terv. Ez a jobboldali ellenzék pontosan kidolgozott taktikája volt a hatalom* átvételére. Néhány napot szántak az akcióra: a tesen befolyásolták. Iskolá­zatlan asszonyok nem mér­legelték, milyen politikai kárral jár. ha az utcára vo­nulnak, s lábasaikat verve a kormány lemondását követe­lik. Ök csak kenyeret és húst akartak. Hogy miért nincs, az számukra nem volt érthető! így próbálta megte. remteni a puccskísérlet tö­meglélektani hátterét az az erő, amely fokozatosan ki­szorult Chiléből: az ameri­kai tőke. fuvarozók és a kiskereskedők sztrájkja vezette volna be, majd az ellátási nehézségek miatt fellépő elégedetlenséget kihasználva tömegeket kí­vántak az utcára vezetni, me­rényletekkel akartak pánik- hangulatot kelteni, aztán lé­pett volna a hadsereg. A Szeptember-terv akkor ku­darcba fulladt, elmaradtak ugyanis az ellenzék-párti tö­megakciók, a katonai szer­vezkedést pedig leleplezték. Ami nem sikerült néhány nap alatt, azt az ellenzék puccsista része egy év alatt valósította meg. Kereszty András (Folytatjuk) Elindultak a páncélosok Befejeződött a Vértes ’73 gvakorlat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom