Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-23 / 223. szám

■•Nh. KELET-MAGYARORSZAG $. <*W* Pártszervezés-pártiránvítás Körkérdés nyíregyháziakhoz A pártszervezetek szerepe a mezőgazdaság korszerűsítésében A MEZŐGAZDASÁGI TERMELES rohamléptekkel korszerűsödik napjainkban. Ma már nemcsak arról van szó, hogy a kézi munkaerőt a termelés ágazatainak zömé­ben gépek helyettesítik, ha­nem egyes munkafolyamatok teljes gépesítéséről, a talaj- előkészítéstől a betakarítá- sig. Nem ritkaság, hogy egy- egy( mezőgazdasági dolgozó évelte többszázezer forintér­tékű terméket állít elő, hi­szen ma már a mezőgazdasá­gi dolgozók kezében is haté- konv — s egyben igen drága — eszközök vannak. Ezért egyáltalán nem lehet közöm­bös, hogy ezeket az eszközö- két hogyan használják fel, mennyire viszik előre afr ter­melési technika fejlődését és mennyi idő alatt térül meg a költségük/ A munka- és üzemszerve- zés a termelőszövetkezetek­ben is a vezetők feladata. A termelőszövetkezetek többsé­gében a gazdasági vezetők érzik is felelősségüket, és kellően élnek a megnöveke­dett lehetőségekkel. Ugyan­akkor előfordul még, hogy szervezetlenség miatt állnak a drága pénzen vásárolt gé­pek, illetve a munkaszervezé­si hiányosságok .miatt meg­ugranak a termelési költsé­gek. y az üzem-' és Munka- szervezés javítása olyan nagy horderejű feladat, amely nem oldható meg fokozott po­litikai tevékenység nélkül! A politikai munka fontosságára utal, hogy ez tevékenység a tagság életszínvonalát közvet­lenül érinti.. Mindez indokol­ja, hogy a pártszervezetek ak­tív részesei legyenek terüle­tükön az üzem- és munka- szervezés fejlesztésének. A mindennapi életben en­nek fontossága^ kevesen vi­tatják már. ám ez számos pártszervezet tevékenységé­ben még nem tükröződik. Gyakori ez a vélemény: „A korszerű üzem- és munka- szervezés annyira sokrétű, olvan nagy felkészültséget követel, hogy a pártvezetőség és az egyszerű párttagok nem sokat tudnak segíteni.” Mi az igazság ebben a vé­leményben ? Amennyiben a pártvezető­ségek és pártszervezetek egy- egv munka- 'és üzemszerve­zési kérdésben ugyanúgy akarnak eljárni, mint a gaz­dasági vezetők, akkor való­ban „komplikált” a feladat és a pártszervezetek nehezen oldhatják meg: Ezért lénye­ges. hogv a pártszervezetek más. elsősorban politikai ol­dalról közelítsék meg a fel­adatot. Etekintetben a párt- szervezetek nem alárendelt szerepet, töltenek be. hanem hasznos segítői, kezdeménye­zői lehetnek — illetve keil hogy legyenek — a korszerű­sítésnek. Ilven összefüggés­ben mindegyik gazdasági ve­zetőnek el kell ismernie a pártszervezet illetékességét, segítöképességét. Fontos tu­datosítani. hogy a pártszer­vezet a párttagok összességét jelenti, amelynek felsőfokú szakképesítésű agronómus, mérnök, közgazdász tagjai is vannak, akik jól értenek a termelésszervezés legbonyo­lultabb kérdéseihez. Ugyan­csak tagadhatatlan az is. hogv az „egyszerű” szövetke­zeti tagok rengeteg ilven irányú tapasztalattal rendel­keznek, és arra is illetékesek, hogy szóvá tegyék a hibá­kat, javasoljanak és kezde­ményezzenek. oazdasAgonként kü­lönböző a pártszervezetek feladata: van, ahol a terme­lés még a hagyományos mó­don folyik, másutt époen megtették a kezdeti lépéseket a korszerűsödés felé, mások pedig magas technikai ellá­tottsággal gazdálkodnak. A pártalanszervezetnek nem­csak joga, hanem kötelessé­ge is. hogy a taggyűlés napi­rendjére tűzze a gazdaság fejlesztésének iránvát, meg­vitassa a korszerűsítés leg­.iárhatóbb útiait. A taggyűlés arra hozzon határozatot: mi lesven a feladatuk a kom­munista gazdasági vezetők­nek ezek megvalósításában, lsen hasznos, ha a oártszer- vezeí taggyűlésén a gazdasági vezetők beszámolnak iövőbe- li elképzeléseikről, vagy a hevezetett üj technika mu- ködteléséből, annak gazdasá­gosságáról. A követelmények felállítá­sa és a beszámoltatás azon­ban a nártszervezetek teen­dőinek csak az egvik felét je­lentik. Legalább ennyire fon­tos — ha nem fontosabb —, a munka- és üzemszervezés korszerűsítése érdekében végzett rendszeres politikai munka, hiszen az új, a fej­lett technikát emberek mű­ködtetik. Számos szövetkezet­ben szívós politikai munká­val győzhetek csak meg a szövetkezeti tagok a régi technika vagy a módszerek megváltoztatásának szüksé­gességéről. A RÉGIHEZ VALÓ RA­GASZKODÁSNAK számos oka lehet, mint a megszo­kottság, az újtól való félelem, de számos szövetkezeti tag esetében a személyes érdek is. A korszerűbb technika, a fejlettebb üzem- és munka­szervezés mellett ugyanazon munkaterületen kevesebb emberre van szükség, tehát egyeseket óhatatlanul más munkakörbe kell helyezni ’ Az idősebbeknek ez az „átál­lás” sok nehézséggel jár. A pártszervezeteknek az ilyen emberi vonatkozású kérdé­sekre is nagy gondot kell fordítaniuk. De más jellegű emberi gondok is adódnak. így pél­dául számos szövetkezetben nem könnyű embereket ta­lálni az új gépekre, a fejlet­tebb, bonyolultabb munkakö­rökbe, olyanokat, akik fel­készültek, megbízhatók, fe­lelősségtudók, áldozatot vál- lalók. Helyesen teszik a pártszervezetek. Ka a gazda­sági vezetők elé követel­ményként állítják, hogy a gépek beszerzése előtt gon­doskodjanak kellő számú jól képzett szakemberről. Leghe­lyesebb. ha a szövetkezeten belül néznek körül, s a tagok közül választják ki azokat, akik kénesek és hajlandók elsajátítani az új ismereteket. CSUPÁN NÉHÁNY OLYAN ALAPVETŐ tenni­valót említettünk meg, ame­lyek megvalósítása nagymér­tékben segítheti a szövetke­zetekben a munka, és üzem- szervezés fejlesztését. A ten­nivalók röviden így foglalha­tók össze: a pártszervezetek kezdeményezzék a termelés korszerűsítését, s a gazdasági vezetőktől is követelték az ennek érdekében végzendő következetes munkát. Miliők Sándor Kukorica-termesztési bemufatö Kakamazon A szegedi kukorica fajták termesztésének összehason­lító kísérleti bemutatóját tartják szeptember 27-én a Rakamazi Győzelem Mező- gazdasági Termelőszövetke­zetben. A rendezők a Tisza- menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, a me­gyei tanács vb. mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lya. a szegedi Gabonak’sér- leti Kutató Intézet és a nyír­egyházi városi tanács vb. ter- melés-ellátásfelügyeleti osz­tálya: a bemutatóra meghív­ták a három szövetséghez tartozó termelőszövetkezetek elnökeit és szakembereit. A bemutatón összehasonlítják az öntözött és száraz körül­mények között termesztett fajtákat. A bemutatót a sze­gedi Gabonakísérleti Intézet munkatársa vezeti. Lshet-s ma a munkásbál Igazgató ? — Negyvenkilencben, vagy az ötvenes évek elején még volt becsülete a munkásnak. Ha jól dolgozott, rendes ember volt, volt tapasztalata, egyik, napról a másikra kiemeltek akár az üzem igazgatójának. Most ellenben? Minden a dip­loma. El lehet-e egyáltalán képzelni, hogy ma előlépjen a munkapad mellöl egy olyan ember, aki megérdemelné? Beszélgető partnerem, egy harminc éves munkás Nyír­egyházáról, a Hajtóművek és Festőberendezések Gyárából. Hozzátette még a fentiekhez, hogy bizony sok helyen az egyetemi végzettség a minden, s akinek ilyen nincs, az nem is várhatja, hogy valamikor is feljebb jut. Elgondolkoztató mondatok. Utánajárva a témának négy nyíregyházinak, tettem fel a kérdést: szerinte ma. 1973- ban lehet-e egy munkásból igazgató? Nasy léptekkel halad a kor Az első kérdezett Salamon Mihály, a Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi gyáregységének vezetője: — A saját példámból in­dulok ki, s azt mondom: le­het. Igaz, én tizenöt éve let­tem a vezetője ennek az üzemnek. Harminchét éves koromban. Akkor még nem volt csak nyolc általánosom, de már huszonhárom éve a szakmában dolgoztam. Nem volt így sem könnyű, mindig is éreztem a szervezett tanu­lás, a magasabb tudás hiá­nyát. Ezek után kellett ta­nulnom. Az esti egyetemen marxista ismereteket, a Mű­szaki Egyetemen vezetési kérdéseket és a szakmában számos tanfolyamon a nél­külözhetetlen anyagot. És még ma is, soha egy pilla­natra sem szabad abbahagy-: ni, mert a kor nagy léptekkel halad. Senkit sem az érdekel a mi üzemünkben sem, hogy milyen felkészültséggel, mennyi energiával vezetik az üzem munkáját. Az viszont teljesen jogos igény itt is, másutt is egy vezetővel szemben, hogy ha ott van a posztján, akkor gondoskod­jék megfelelő munkáról, ke­resetről, nyereségről. Ezt megteheti egy^munkásból lett vezető is. De még egyszer a saját példámból: csak akkor, ha nagv erőfeszítésekkel kép­zi magát. Ha minded nap jobban meg akarja .ismerni a szakmát, az embereket, ha érteni akarja, hogy mit, miért kell jobban, okosabban, terv­szerűbben csinálni. Nyitva állnak a kapuk Péter Imre, a 110. számú Szakmunkásképző Iskola igazgatója: — Két-három éve hális- tennek megint kezd előtérbe kerülni a munkáskérdés. Ám, amit ön kérdezett, arra nem egyszerű válaszolni. Az vi­szont a mi iskolánkban is vi­lágosan érzékelhető, hogy a munkásfiatal előtt — ha ér­telmes, törekvő — ma is nyit­va állnak a kapuk. Csak hir­telen fejből: a tíz éven be­lül itt végzettek között van vállalati főmérnök, számos osztályvezető még orszá'wvű- lési képviselő is. A múlt tan­évben tőlünk kikerült fiata­lokból tizenkettő a vállalatá­nál KISZ-titkár. Ezek is mu­tatják, hogy a fiatal munkás­ból — s ez szinte csak rajta múlik — minden lehet. Egy bizonyos, hogy tanulnia kell továbbra is. Az utóbbi idő­ben rendeletek adnak lehető­séget arra, hogy a szakmun­kásképzőt végzettek a szak­középiskola harmadik évfo­lyamára mehessenek. Élnek is ezzel a mi gyerekeink. A jelentkezés most is olyan nagy volt, hogy nem tudta felvenni mindegyiket a két kijelölt nyíregyházi iskola. Tágítani kellene a kört! En­gedélyezni, hogy más megyei szakközépiskolák is rendel­kezzenek ilyen joggal. A mi iskolánk kitűnő személyi és tárgyi feltételekkel rendelke­zik ahhoz, hogy itt is kiala­kuljon szakközépiskolai esti és levelező képzés. Meg kellehe ragadni az al­kalmat, amikor a gyerek még vágyat érez a tanulásra, mi­kor még benne is van az anyagban. Ekkor kell segíte­ni. A vállalatának is. Sehol ne fogadják azzal a fiatal szakmunkást, hogv nálunk nem -lehet továbbtanulni. Higgye el, ezen múlik sok­szor. Ha a fiatal munkahelye jobban odafigve!. feladatot, bizalmat és segítséget ad ah­hoz. hogv a tehetséges, rá­termett ifíú szakember ta­nuljon. végezzen társadalmi munkát, hogy 'kitűnhessen — akkor miért ne lehetne belő­le bármi? A hármait követelmény Szemerszlci Miklós, a Nyír­egyházi Városi Pártbizottság titkára: — A kérdése is bizonyítja, hogy fel kell tenni mert má­sok is felteszik. Szó ami szó. most is vannak munkásokból lett vezetők. A városban egv tucat olyat találunk közülük, akik a legkülönbözőbb he­lyekre kerültek. Legutóbb például az Irodagéptechrükai Vállalat igazgatóm vagy ép­pen a városi KTSZ-hizpttság titkára. De az is igaz. hogv valamivel kevesebb van, mint amennyi lehetne és kel­lene. Az utóbbi időben a hármas követelménynek az egyik része, a sz.akmai fel- készültség került előtérbe, a vezetői posztok betöltésénél, holott a rátermettség, a poli­tikai megbízhatóság legalább­is egyenrangú társak. Erre nekünk is jobban oda kell figyelnünk. Van azért né­hány olyan üzemi párttitká­runk jelenleg is, aki fizikai munkás volt. vagy ma is az. s bármely pillanatban lehet, belőle vez.ető. Törődnünk kell az erre való tudatos felké­szülésükkel. Mindamellett ak­kor lehet várni sok tehetsé­ges vezetőt a fizikai dolgozók közül, ha az üz.emek belső légköre kedvez a tanulásnak, ha a társadalmi és a politikai munkának nagvobb lesz a becsülete. Ha ilyen a közeg, akkor könnyen ki lehet vá­lasztani a legmegfelelőbb munkást. És itt elérkeztünk a munkásműveitség kérdés­köréhez amelvet mind a gaz- dasági vezetőknek, mind a pártszervezeteknek elsőren­dű feladatnak kell felfog­niuk. „Tanulni kell, ez a les fontosabb“ Verebúlyi Péter esztergá. lyos, a HAFE 17 éves szak­munkása: — Természetesen igen! Én biztosan tudom, hogy minden munkásnak megvan a lehe­tősége, hogy vezető, akár igazgató legyen. De azért, hogv tudjon az az ember. Én például július 23-án lépjem a munkahelyemre. a Rákóczi utca végén lévő telenre. a szerszámműhelybe. Már be is iratkoztam a mezőgazdasá­gi gébész szakközépiskolába, a harmadik évre. Tanulni kell. ez a legfontosabb A szakmunkásképző három évében végig kitűnő voltam, a szakmában sem állok rosz- szul (legalább is azt mondják a mestereim!, s tizenöt éves voltam amikor beválasztot­tak a KISZ Központi BizoR- ságába. Igyekszem most is minél többet adni, pontos, minőségi munkát végezni a gépen. Hiba, ha nem akarok itt megállni? Szerintem az ember, csak azért, mert mun­kás, nem állhat le. Most az a fontos, hogy érettségizzek, levelezőn, munka mellet*. Ha marad erőm. elvégzem a műszaki egyetemet. És aztán? Nem akarok sammi különö­set. csak jobbat, többet ad­ni, többet t"dni a világról, a szakmáról. És Rt a kérdésére a válaszom. Lehetek mérnök is. akár igazgató. Ha megfe­lelek. Nem? Ami megnyugtató a négy válaszból egyértelműen ki­cseng: a munkás ma. 1973-ban is lehet igazgató, elfoglalhat jelentős gazdasági és társadalmi posztokat. Nem csak elvi­leg, gyakorlatilag is. Az Is bizonyos, hogy ehhez tehetség, rá­termettség és kitartó erőfeszítés, tanulás szükséges. De az is bizonyos, hogy a társadalom, az üzem, az iskola, s mindenki, akinek ehhez valamelyest is köze van, többet tehet ezért. Kötelessége, hogy többet tegyen. Kopka János DARICS, A „SZELÍDÍTŐ“ Tragikus eset történt nem­régiben az ISG-ben Mátészal­kán. Egvik fiatal szakmun­kásnak, aki az excenter prés­sel dolgozott, a prés leszakí­totta tőből az egvik ujját. Méghozzá a gyűrűs ujját. Megdöbbentette az eset a fiúkat. t Egyet elgondolkoztatott. S, hogy ilyen és hasonló a jö­vőben ne történhessen, el­kezdett töprengeni. Ezt tette reggel, napközben, este ott­hon. talán még álmában is. Daries Imrének hívják, alig huszonnégy éves. „Spéci” az elektrolakatos szakmában, de szíve szerint inkább villany- szerelőnek vallja magát. Ta­lán azért izgatta a dolog, mert a szerencsétlenül járt fiú is Óoálviba való. Lehet, hogv másért. Ű már ilyen. És „megszelídítette” a hat­vanhárom tonnát nyomó prést: erejét egy gombnyo­másba sűrítette. Nem kell kézzel hozzáérni. Kiiktatta, mert elektromágneses meg­oldást ötlött ki Daries Imre. Mai fiatal, abból az újfaj­ta munkásrajból származik, amelyik nemcsak néz, hanem lát is. Meglátja a hibákat, a gondokat, s próbál erővel - ésszel enyhíteni rajtuk, s használni embertársainak. Húsz éves fejjel járta be fél Európát. Saját pénzen is, se­gítség révén is. Ellátogatott Csehszlovákiába, járt Len­gyelországban, s tanulta, leste a szakmát a Német De­mokratikus Köztársaságban. örült, hogy munkaszerző­dés útján került az NDK-ba. Tanult, tapasztalt, s hozta magával haza. hogy haszno­sítsa. Itt ismerkedett meg az Ópályiból kinn külföldön dolgozó Szender Máriával, aki szövőnőként élt. s utána ka­nyarodott vissza életesorsuk ide a szabolcsi-szatmári vé­gekre. Itthon mondták ki a boldogító igent 1969. szep­tember 12-án. Imre a felesé­gét ezen a napon — éonen a napokban — karórával lepte meg. Négyesztendős házasok, két szép kicsinyük van. A fiú, Imre három esztendős, Ildikó most négy hónapos. Ópályi- ban laknak, a fiatal papa in­nen jár be munkahelyére az ISG-be 1971 májusa óta. Sze- retetben, békességben él a kis család. Megpróbáltam meg­kérdezni. sejtetni Imrével, nem volt-e korai a nősülés. Ö valami olyat mondott, hogv ez nem kor. hanem fei kér­dése, attól függ. ki milyen komolyan veszi a dolgot. ö nagyon komolyan veszi. Örökké kísérletező, kutató embertípus. Berendezett egy kis műhelysarkot a színben, szerszámokat vásárolt, s ál­landóan fabrikál valamit. El­méletileg képezi magát. Res­tellj. hogy kimaradt az erős­áramú szakközépiskolából Debrecenből, de nem bírta a strapát. „Délután ötkor kez­dődött a suli. Beutazni Szál­káról, vissza csak éjfél előtt volt vonat. Másnap fáradtan melózni. És még támogatást sem kaptam. Legalább az utazási költséget térítették volna.” Nem adta fel azért most sem. Tanulni akar. El akarja végezni a gimnáziumot Má­tészalkán. „Legfeljebb kerék­párral járok majd be. Kibí­rom.” Itt sem akar megállni. Szeretné, célja a szaktechni­kusi oklevél megszerzése. Er­re mér most készülök. Elmé­letibe úgy sem tudnak meg­fogni. Odaáliok. s majd le­vizsgázom.” Daries Imre vizs­gázik naponta. Ez évben már a harmadik újítását adja be „Szeretek újítani. Ha van mit, de mindig akad. Vannak itt öreg masinák, amelyekre ráfér, csak nézni kell. mit lehet, miért kell változtatni Hogy könnyebb is legyen többet termeljenek a gépek, s az emberen könnyítsünk.” Egy-egy motor tekercselése inon—1500 forintjába kerül a gyárnak. S itt rengeteg ilyen motor van, sokra van szük­ség. Súlyos ezrekbe kerül e motorok tekercselése. Mit le­het tenni ezek védelme érde­kében? Hogyan lehet meg­akadályozni a „leégésüket”? Ennek a megoldásán töpren­gett az utóbbi hónapokban a fiatal újító. Ugyanis a gépe­ken főleg nem szakmunkások dolgoznak. Nincs olyan kifi­nomult érzékük, hogy észlel­nék, ha a motor hangja meg­változott, ha kimarad egy biztosíték, s leég a motor. Igaz, van gyárilag szerelt hő­kioldó a gépeken. De nem mindegyiken, többen nem ott, ahol kellene. És rendsze­rint itt történik a baj. Daries Imre egy újrendsze­rű hőki áldásos módszert al­kalmazott a motor védelme érdekében. Megakadályozza a leégést. Hogy mi az értéke? Nehéz lenne mérni, hiszen alig másfél hónapja válogat­ták ki a tíz gépet próbaüze­melésre, amelyen ezt a meg­oldást kipróbálják. Ezekbe kerül beépítésre a hőkioldó Már türelmetlen. „Elég ré­gen fekszik ez meg egy má­sik újításom. Ha a gyárnak nem érdeke...” Kissé el van keseredve. Igaz, ezért az újí­tásáért még nem kapott pénzt, pedig ő is „csak gon­dolkozott” rajta. Ez nem ér­ték? Igaz, mérni nem lehet. Pedig ezt ki kellene bá­nyászni, a köz javára mielőbb hasznosítani. Mint az elsőt, amikor a peremfuró kapcso­lásának a módosítását újítot­ta meg. Ezzel lényegében megváltozott a gép működé­se. Előnyére, mert biztonsá­gosabb, termelékenyebb lett. Gyorsabban lehet a beállí­tást elvégezni rajta, s nem töri össze a fúrókat. Ezekből pedig egy-egy szép pénzbe kerül. Ezért az újításáért ezer fo­rintot kapott. Szerződés van a másikra is. „Lényegében elfogadták, csak anyag kelle­ne a kivitelezésükhöz, meg­valósításukhoz. Idővel, tu­dom, ■ meglesz, de nem mindegy, mikor.” Egyáltalán nem mindegy. Illenék ezt a fiatal munkás­újítót egv picit jobban segíte­ni, egy kicsit jobban támo­gatni, jobban elispierni. Rászolgált, megérdemli. Farkas Káltnáa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom