Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-22 / 222. szám
ÍWS. swnternfcer 51. RH!K9il!MI"( ANUNÜ1 jR9 * »AH! Brig ádm unka — magasabb szinten „A B1UGÄDMUNKA FEJLŐDÉSÉT a három vállalat — az állatforgalmi, a húsipari és a nyirmadai hizlalda — összevonásától lehet számítani. Számokkal is kimutatható eredményeket is ettől az időtől kezdve — 1969 óta — értek el.” Ez a két mondat nyitotta meg a napokban ‘ az Állat- forgalmi és Húsipari Vállalatnál megtartott brigádértekezletet, Az első féléves munka értékelésére gyűlt össze tizennyolc brigádvezető, a vállalat gazdasági és társadalmi szervezeteinek vezetői, valamint a meghívott vendégek. Az első fél év összegzésén kívül jó alkalom nyílt arra is, hogy e < kis szocialista közösségnek gondjaikról, problémáikról beszámoljanak. Tizennyolcán a dolgozók 41 százalékát képviselték, azt a 370 embert, akiknek munkavégzésétől a vállalat Irljesitései elsősorban függnek. Á négy év elég hosszú idő volt ahhoz, hogy a brigádok összeszokjanak, alaposan megismerjék a vállalat tevékenységéi. és mindegyik a maga területén eredményeket tudjon felmutatni. A gyakorlatnak, a megfelelő Irányításnak is köszönhető, hogy a fizikai munkát végző brigádok együtt dolgoznak a nem termelő közösségekkel, az „irodistákkal"’. A nehézségek tanították meg őket arra, hogy a munkát nem lehet szétválasztani, sőt nem ritkán egymásra vannak utalva. A kezdeti idegenkedés után ma már — munkaidőn túl is — közösen rendeznek politikai előadásokat, klubdélutánokat és egyéb rendezvényeket. Nem utolsósorban a gyakori eszmecseréknek is köszönhető, hogy a továbbtanulás, a szakmai képzés gondolata sűrűbben vetődik fel. Egy különböző összetételű közösségben a hiányosságok jobban megmutatkoznak, de tanulással és önműveléssel ezek a hátrányok leküzdhetők. A tudás birtokában a brigádtagok aktívabbakká válnak, és jobban részt tudnak vállalni a gazdasági leiadatok végrehajtásában is. AZ EGYÜTTES MUNKA HATÁSA megérződik a társadalmi kötelezettségek vállalásában, is. Jó példát mulatnak a nvirmadaiak, akik a község fejlesztéséért bekapcsolódlak az óvodaépítésbe és a községi tanáccsal kötött szocialista szerződés értelmében 30 ezer forintnál több társadalmi munkát végeztek az év első felében. De említhetnénk a felsősimái, üzemegység 19 brigádtagjának munkáját is. Három délután dolgoztak, • hogy a téli hideg beállta előtt rendbehozzák nádtetős épületeiket. A tanácskozáson elsőrendű célként határozták meg a brigádmunka tartalmasabbá tételét, a gyakran változó termelési feladatok teljesítését. Az utolsó negyedév a húsipari vállalatnál a csúcsidőt jelenti. A mezőgazdasági termelés többletét ekkor vásárolják és dolgozzák fel. Csupán egy példa. Vágómarhából 15 ezer darabot — óriási szám — dolgoznak fel. aminek 30 százaléka exportra kerül, a többit a megyébe és a megyehatárokon túlra szállítják. Október 1-től bevezetik a kétműszakos termelést. ami nem kis megterhelést jelent a dolgozóknál!. Az indulásra felkészültek. A termelékenység javításával. a minőségi' munkával, a reális vállalásokkal elsősorban a brigádok segíthetnek. Ezért fontos a szocialista brigádok között és az ágazatok közötti munkaverseny- mozgalom kialakítása, amin lendít az új versenyszabályzat is. Az elbírálás ezután pontozás alapjan történik, figyelembe'veszik a brigádok négyéves munkáját, fejlődésüket isi Ez utóbbi lesz a differenciálás egyik alapja. A szocialista cím elnyerésének követelményei a következők: a termelési mutatók mennyiségi és minőségi teljesítése, a csökkent értékű termékek visszaszorítása, balesetmentes munka, a szakmai továbbképzés .— a brigádtagok legalább százaléka tanuljon — a nnunka- védelmi követelmények megtartása és az új dolgozók betanítása. EBBEN AZ ÉVBEN VEZETIK BE a brigádmunka magasa'-ó formáját, a „Dolgozz hibátlanul” mozgalmat. Egyik feltételét, a gépesítés magasabb fokát mar megvalósították. A négy év alatt 30—40 milliós beruházást hajtottak végre az ipari termelésben, új gépek vásárlásával megoldották a műszaki felkészülést. Az idei év a tanulóidő lesz, bevezetésére 1975-ben gondolnak, de a sikeres próbát az ellátás javulásán és rendszerességén bárki le tudja mérni. Balogh Júlia Hamarosan átadják rendeltetésének Nyíregyházán, a Vásárhelyi Szakközépiskola korszerű tanműhelyét. (Hammel József felvétele) Cé^énvdányád — Győrre— Szamosújlak A * ff r I ii •« jovo mar közös Kimondták Cégénydánvá- don is. A Dózsa Népe Tsz tagsaga szavazott. Egyesülni akar teljes megfontolássá! és jövőt szépítő szándékkal a két, szomszédos termelőszövetkezettél. Ugyanígy — megfontoltan és egységes akarattal — mondták ki az egyesülést Gyügyéti, az ,Uj Barázda Ts*. ben. A harmadik egyesülő Szamosújlak, az Uj Élet Tsz. Ott is kimondták. így most- már a hárpm község határa egy gazdaság. Csak az őszi termést takarítják még be külön-külön, és az idei hasznon még egyenként osztoznak. De a föld. a vagyon és a jövő már közös. 1974. január I - tői a három község tsz-tagsága közösen keresi kenyerét. ISem siették el... Ha kicsit megnézzük a három tsz történetét, azonnal kiderül, hogy ez a szándék nem volt egészen új, nem most fogant az egyesülési gondolat, hanem már 1969- ben. Akkor a eégénydányádj körzetben öt tsz akart egyesülni. A szamossályi Uj Élet és a hermánszegi Béke is. Akkor viszont csak két tsz. ben, a cégénydányádiban és a szamossályiban szavazták meg az egyesülést. Gyügvén. Hermánszegen és Szamosúj - lakon a többség nem-et mondott. Maradt minden a régiben. Illetve, azt mondták, hogy majd később. Rá esy évre meg jött, az árvíz, amely elmosott mindent, még az egyesülés gondolatát is. Az idén azonban megint előtérbe került a gondolat. Tanulva a múltból, úgy határoztak a vezetők, nem sietik el a dolgot. Szamossályi és Hermánszeg most bele se szólt a beszélgetésbe. Azt mortdfák: nekik más terveik vannak. Cégénvdányád. Gvü- gve és Szamosújlak viszont közös ' előkészítő bizottságot alakított még július elején. Előbb felmértek és értékeltek. A három tsz.nék összesen 1750 hektár földje van. Ebből 1330 hektár a szántó. 100 hektárnyi a gvep. 50 hektárnyi az erdő. Nagy érték viszont a 180 hektár alma. A tsz-tagok száma ösz- szesen 660. de közülük 244 ember már nyugdíias és járadékos. Azonban még közülük is sokan dolgoznák. Az előkészítő bizottság ér. tékelése szerint 050 ember kéri még a munkát. így nem is sok terület jut egy emberre. Mindössze három hektár. Munkaerő tehát van. de nem egyformán. Cégénydánvádról sok fiatal eljár az iparba, a lakosság 60 százaléka él a tsz-böl. nem is rosszul. A cégénydánvádi tsz-nek tavaly is volt jócskán oér.ze és tartalékolt is. Az idei helyzete még jobb. Máris kétmillió forint körül alakul a tartalék, pedig az almaszüret — és az aimaértékesítés — még hátra van. A másik lsét községben — más a helyzet, másak a hagyományok is. Gyügyén nem volt nagybirtok. Ennek hatását érezni lehet ma is. Egyenletesebb az emberek gondolkozása, bár ott voltak a legtartózkodóbbak, a leginkább tétovázóak az emberek, De az előkészítés során megvitattak és megértettek mindent. Elsősorban azt, hogy a három tsz tagságának igazán egyetemes érdeke az egyesülés. Szamosújlak hagyományai hasonlóak a cé. génydányádiakjhpz. Mindkét községben volt nagybirtok és volt kisbirtok is. A tsz. ekben viszont egvségesedef t az emberek szemlélete, gondolkozása. A régi módon nem érdemes Mi is hozta felszínre, rakta napirendre most a három tsz egyesülését? Arkér- désre Kondor Zsigmond, a cégénvdányádi tsz elnöke válaszolt. — A gazdasági továbbfejlődés törvényszerűsége váltotta ki ezt a szükségszerű lépést — mondotta Kondor Zsigmond. — Mindhárom tsz adottsága jó, de egyenként nagyon kicsik voltunk. Képtelenek voltunk átütő hatású beruházásokat megvalósítani. Itt van például, az alma. Mindhárom tsz foglalkozott vele. Az ültetvény 60 százaléka jó, de a többit cserélni kell. Régi. még a grófok idejében telepített fák. Pusztulnak. Az árvíz különösen meggyorsította a pusztulást. Van egy 125 vagonos, vadonatúj almatárclónk is. de nincs kihasználva. Mondhatnám, hogy üresen áll és benne a sok pénz. Közösen viszont hasznosítani tudjuk az almatárolót is. Dánvádon egészen kis beruházással 150—200 új szarvasmarha, férőhelyet lehet kialakítani A benépesítésre — állatvásárlásra — pénz is van, csak ember kell... — Vagy mást mondok. Kertészettel is foglalkozott mind a három tsz. de csak szántóföldön és elaprózva. Igjf nem jó. Fóliás kertészet kell, hogy korán adhassunk zöldséget. A kertészet munkát ad a nőknek, mert elsősorban mindig a nők maradnak munka nélkül. EL is határoztuk, hogy az egyesült tsz-ben száz hektáron alakítunk ki korszerű, nagyüzemi kertészetet, fóliasátrak alatt is. mert a ré«i módon nem érdemes kertészkedni. — Dánvádon hagyományos és nagyof.jól megy, a dohánytermesztés. Most is 15 mázsa dohányunk lesz hek. tárónként. A dohány itt jól jövedelmez, lehet növelni a területét, és ezzel is a nőknek biztosítunk munkát, jó jövedelmet. Beruházás se kell. mert vanpak még üres dohány pajták... Helikopter és jövedelem Most. az egyesülés után úgy alakul a beruházási helyzet. hogy a meglévő összegeket almatelepítésre és ’ az állattenyésztés fejlesztésére koncentrálhatják. Az alma- telepítés egyik nagy aduja voU az egyesülésnek is. így meg lehet valósítani a 150 hektár nagyságú mintatele. pitésl, amelyhez a pénz nagy részét az állam biztosit, ja. Úgynevezett reprezenta. Iiv telepítés lesz, egy tagban mind a 150 nektár sót, mellette hasonló nagyságú területen lesz az állami gazdaság mintatelepítése. Már a telepítéshez is. de majd a műveléshez is korszerű gépeket biztosít az állam. Helikoptert a permetezéshez, jó utak a szállításhoz. Különleges csomagolást is terveznek. Mindezt egymaga egyik tsz se tudta volna vállalni és munkaerővel biztosítani, hiszen 150 hektár alma na. gyón sok... Az előkészítő bizottság elő. zetes tervet is készített. Ebből kiderül, hogy az egyesülés valóban előrelendíti a gazdálkodást minden vonatkozásban. Csak egy példa. Jövőre, az egyesült tsz.nek mindössze ötmillió forint rö. vidlejáratú , hitelre lesz szűk. sége az üzemvitelhez, a termelési feladatok megvalósításához. Eddig, külön-külön, a három tsz-ben ennek duplája kellett. Másik példa. Néhány éven belül lehetővé válik az összes terület öntözése. Ehhez az állam minden költséget biztosít (100 száza, lékos támogatás), ha az öntözést megfelelő nagyságú te. rületen valósítják meg. Egyenként ez sem ment voi. na. Az egyesülés után tud. nak építeni egy saját ládakészítő üzemet és egy konzervüzemet is. S mindezekkel együtt nemcsak a termelési érték emelkedik, hanem a jövedelemszint is. 1974-ben — az előzetes tervek szerint — 98 forint kereset lesz egy 1 10 órás munkanapon. Éves átlagban, tagonként el. érhető a 22 ezer forint átlagkereset, ami 10 százalékkal több a lavalyinál. — Mindhárom községben szorgalmas, dolgos nép lakik — mondotta a oégénvclánya- di elnök. — így nem csak az objektív adottságaink jók, j hanem a szubjektivek is. f Meggyőződésünk, hogy az egyesülés újabb lendületet ad a fejlődésnek, olyan lendüle. let, amilyenre külön-külön képtelenek lettünk volna. Szcndrei József Őszi napfény Kedvetlenül ballagok a határban. Karomat tartogatom az őszi nap felé, hátha kihúzza a csontokból a fájást. Mert hasgat már. és ez éppúgy lehet az öregedés jele, mint az időváltozásé. Persze egyik sem vigasztaló. Innen hát a kedvetlenseg. Ilyenkor mindennel baja van az embernek. Szomorít, ha zizeg a dércsípte kukorica levele, ha vetkezik at őrt álló jegenye, ha ugrik a golyóra érett nyúl. ha riadt nyájként széled szét a szél- kergette felhőcsapat. A Nagyvadas-tó felől kacsák érkeznek. leülnek a Pongos.teknő vizére. A sás és nád közt alá-alábukik fejük, aztán csak pihennek, pihennek... Egy fuvallat a közeli kert almáinak illatát hozza. Édes. és rögtön keveredik a vad- kaporéval Ettől sűrűbb lesz és szinte színt kap. Óaranynak képzelem. Kis akácsovény fut elém. Zöld is, sárga Is a sok kis tojásalakú levél. Már csalóka lenne a szeret-nem szeret játék, hisz’ foghíjas az egykor szigorú szabályszerűség. Innen- onnan már lehullt a levélke, s pikkelyes takarót térit a gyérfüves földre. Itt feküdt. arcát a nap felé fordítva az Öreg. Gondtalan nézegette az eget. s gondolat- lannak tűnő arca a boldogságot sej ttette.' Nem messze tö. le e/fy tehén legelt. Komótosan. és elégedetten A tő- gyén átsejlő erek duzzadtan feszültek. A gazda mellé ültem, miután köszöntöttük, és kölcsö- sen megméregettük egymást. Hetven körüli volt. Nem sokban tért el a hasonkorúak- tól. Amolyan különösen jellegzetes sem volt rajta, gúnyája is az öreg parasztok szerény viselete. Beszéltünk az időről, a környező határról. a régi dűlőkről. Figyelni kellett rá. Szavait az értelem fényesítette, hol olyan vblt, mint a mese. hol olyan, mint izzó haragtól tüzes vádbeszéd. Aztán változott a téma. és a? öreg. mint rutinos művész, ügy formálta hozzá stílusát. Amikor az unokákról szólt, szava gyöngédre és líraira lágyult. A múltat idézgetve tűnődő. És ki hinné. amikor a mára fordult a beszéd, nagy kritikus. Melegszem a napon, közben rágyújtunk. Az öreg bal keze két ujja közé fogja a Kossuthot, mélyet szív. Kissé oldalra fordítja a fejét, és a rét felé fújja ki a füstöt. — Oda nézzen- Ott van ezer birka. A téeszé. Szépek. Afféle sepregetők. Mert legelő nincs. Mindig odahajt. ják őket, ahol éppen van valami. De ez mpg így el is megy valahogy. Igaz. két éve beszélnek arról, hogy lesz legelő. Pedig most már igazán sürgős. Tudja, néha úgy gondolom az én öreg fejemmel, kicsit fordítva mennek itt nálunk a dolgok. Meg is mondom, mire gondolok. Először volt birka, most kellene a legelő. Aztán nem volt a szövetkezetnek pénze, de építettek szakosított telepet. Most már van épület, de nincs benne jószág. Még talán szerencse, hisz’ nem lenne hozzá takarmány. Ide közel van egy másik téesz. Ott is volt ilyen. Felépült a hizlalda, és mire benépesült, kiderült hogy nem vetettek elég kukoricát. Sehogyan sem értem ezt. Rábólintok, hogy én sem. Mert valóban nehéz megér-' teni. De hát nem akarok senki bírája lenni, így maradok a bólintásnál. Nem így az öreg. aki ebben biztatást lát, s mondja tovább. — Pedig hitemre mondom rendesek az emberek. jó komám mindegyik. Engem is az alapítók közé számítanak Igaz. nem voltam könnyű eset. De hát az akkor volt. Most már nyugdíjas vagyok. Amikor előállók ezekkel, mégis leintenek. Mondja az üzemgazdász a magáét. Olyan* szavakat, amiket meg se értek, pedig az első világháborúban bejártam a világot, oszt’ érlek így is, úgy is keveset. Ez pedig magyarul mondja, mégse leszek okosabb. Mondtam is a múltkor az elnöknek, szeg- ről-végrői rokon is. „Hallod, furcsán megy ez nálunk. Amikor te is a magadéban dolgoztál biztos nem elébb volt a lo, mint az istálló”. Csak hümmögött, aztán azt mondta: „Ez most koncepció”. Szépen hangzik. az már igaz, de nekem már magos. Nem is zavargók azóta Kihajtom ide a tehenemet, néha-néha odanézek. mit csináltak. Kiforogja magát ez. nélkülem is. Biztos öreg vagyok én már ehhez. Itt töltöm az időm. süttetem magam a nappal, és örülök annak, milyen szép is az ősz. Nyugtot hágy az asz. szonv is. iól átjár itt a meleg. marad estére is belőle az ágyba. Jó nagyot hallgatunk, Nézem a tehénkét, amelyik minden hónapban letejeli az öregnek a másfélezer forintot. Mintha érezné, hogy figyelem. Oda-odanéz, pilledt őszi legyeket hess eget a farkával. kényesen válogat a fü közül. Az öreg a határt nézegeti, fejét könyökére tá, masztja. Jólesett kibeszélnie magát. Kiadta haragját, megosztotta örömét. De mintha zavarban is lenne. Talán többet mondott a kelleténél ? Csak hallgatásom nyugtatja, nem faggatom tovább. Nehezemre esik tovább.' menni. Gémberedett tagjai, mat nyújtóztatom. Elbá. gyasztott a Nap, meg amit az öreg mondott. Az öreg. akire ráiegyintenek. aki már sokmindent nem ért. Az öreg. aki már csak csontjaiban viszi haza az ősz melegét, mindig annyit, ami ki. \ tart másnapig. Messziről visszanézve még sárgállik a kis tehénke. A csendes, szót. lan. nem vitázó. Már tudom, hogy a reuma hasgatja a karom. Már tudom biztosan, hogy letörik a kukoricát. Az sem kétséges, a nyulat is eléri a vadász. Es kopasz lesz a jegenye. Es összeállnak a felhők is. Eső lesz. Ősz van. Bürget Gajo#
