Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-22 / 222. szám

ÍWS. swnternfcer 51. RH!K9il!MI"( ANUNÜ1 jR9 * »AH! Brig ádm unka — magasabb szinten „A B1UGÄDMUNKA FEJ­LŐDÉSÉT a három válla­lat — az állatforgalmi, a húsipari és a nyirmadai hiz­lalda — összevonásától lehet számítani. Számokkal is ki­mutatható eredményeket is ettől az időtől kezdve — 1969 óta — értek el.” Ez a két mondat nyitotta meg a napokban ‘ az Állat- forgalmi és Húsipari Válla­latnál megtartott brigádérte­kezletet, Az első féléves munka értékelésére gyűlt össze tizennyolc brigádveze­tő, a vállalat gazdasági és társadalmi szervezeteinek vezetői, valamint a meghí­vott vendégek. Az első fél év összegzésén kívül jó al­kalom nyílt arra is, hogy e < kis szocialista közösségnek gondjaikról, problémáikról beszámoljanak. Tizennyol­cán a dolgozók 41 százalékát képviselték, azt a 370 em­bert, akiknek munkavégzésé­től a vállalat Irljesitései el­sősorban függnek. Á négy év elég hosszú idő volt ahhoz, hogy a brigádok összeszokjanak, alaposan megismerjék a vállalat tevé­kenységéi. és mindegyik a maga területén eredménye­ket tudjon felmutatni. A gya­korlatnak, a megfelelő Irá­nyításnak is köszönhető, hogy a fizikai munkát végző bri­gádok együtt dolgoznak a nem termelő közösségekkel, az „irodistákkal"’. A nehéz­ségek tanították meg őket arra, hogy a munkát nem le­het szétválasztani, sőt nem ritkán egymásra vannak utalva. A kezdeti idegenke­dés után ma már — munka­időn túl is — közösen ren­deznek politikai előadásokat, klubdélutánokat és egyéb rendezvényeket. Nem utolsó­sorban a gyakori eszmecse­réknek is köszönhető, hogy a továbbtanulás, a szakmai képzés gondolata sűrűbben vetődik fel. Egy különböző összetételű közösségben a hi­ányosságok jobban megmu­tatkoznak, de tanulással és önműveléssel ezek a hátrá­nyok leküzdhetők. A tudás birtokában a brigádtagok aktívabbakká válnak, és jobban részt tudnak vállalni a gazdasági leiadatok végre­hajtásában is. AZ EGYÜTTES MUNKA HATÁSA megérződik a tár­sadalmi kötelezettségek vál­lalásában, is. Jó példát mu­latnak a nvirmadaiak, akik a község fejlesztéséért be­kapcsolódlak az óvodaépí­tésbe és a községi tanáccsal kötött szocialista szerződés értelmében 30 ezer forintnál több társadalmi munkát vé­geztek az év első felében. De említhetnénk a felsősimái, üzemegység 19 brigádtagjá­nak munkáját is. Három dél­után dolgoztak, • hogy a téli hideg beállta előtt rendbe­hozzák nádtetős épületeiket. A tanácskozáson elsőrendű célként határozták meg a brigádmunka tartalmasabbá tételét, a gyakran változó termelési feladatok teljesíté­sét. Az utolsó negyedév a húsipari vállalatnál a csúcs­időt jelenti. A mezőgazdasá­gi termelés többletét ekkor vásárolják és dolgozzák fel. Csupán egy példa. Vágómar­hából 15 ezer darabot — óriási szám — dolgoznak fel. aminek 30 százaléka export­ra kerül, a többit a megyébe és a megyehatárokon túlra szállítják. Október 1-től be­vezetik a kétműszakos ter­melést. ami nem kis meg­terhelést jelent a dolgozók­nál!. Az indulásra felkészültek. A termelékenység javításá­val. a minőségi' munkával, a reális vállalásokkal elsősor­ban a brigádok segíthetnek. Ezért fontos a szocialista brigádok között és az ágaza­tok közötti munkaverseny- mozgalom kialakítása, amin lendít az új versenyszabály­zat is. Az elbírálás ezután pontozás alapjan történik, fi­gyelembe'veszik a brigádok négyéves munkáját, fejlődé­süket isi Ez utóbbi lesz a differenciálás egyik alapja. A szocialista cím elnyerésé­nek követelményei a követ­kezők: a termelési mutatók mennyiségi és minőségi tel­jesítése, a csökkent értékű termékek visszaszorítása, balesetmentes munka, a szakmai továbbképzés .— a brigádtagok legalább szá­zaléka tanuljon — a nnunka- védelmi követelmények megtartása és az új dolgo­zók betanítása. EBBEN AZ ÉVBEN VE­ZETIK BE a brigádmunka magasa'-ó formáját, a „Dol­gozz hibátlanul” mozgalmat. Egyik feltételét, a gépesítés magasabb fokát mar megva­lósították. A négy év alatt 30—40 milliós beruházást hajtottak végre az ipari termelésben, új gépek vásár­lásával megoldották a mű­szaki felkészülést. Az idei év a tanulóidő lesz, bevezetésé­re 1975-ben gondolnak, de a sikeres próbát az ellátás ja­vulásán és rendszerességén bárki le tudja mérni. Balogh Júlia Hamarosan átadják rendeltetésének Nyíregyházán, a Vásárhelyi Szakközépiskola korszerű tanműhelyét. (Hammel József felvétele) Cé^énvdányád — Győrre— Szamosújlak A * ff r I ii •« jovo mar közös Kimondták Cégénydánvá- don is. A Dózsa Népe Tsz tagsaga szavazott. Egyesülni akar teljes megfontolássá! és jövőt szépítő szándékkal a két, szomszédos termelőszövetke­zettél. Ugyanígy — megfon­toltan és egységes akarattal — mondták ki az egyesülést Gyügyéti, az ,Uj Barázda Ts*. ben. A harmadik egyesülő Szamosújlak, az Uj Élet Tsz. Ott is kimondták. így most- már a hárpm község határa egy gazdaság. Csak az őszi termést takarítják még be külön-külön, és az idei hasz­non még egyenként osztoz­nak. De a föld. a vagyon és a jövő már közös. 1974. ja­nuár I - tői a három község tsz-tagsága közösen keresi kenyerét. ISem siették el... Ha kicsit megnézzük a há­rom tsz történetét, azonnal kiderül, hogy ez a szándék nem volt egészen új, nem most fogant az egyesülési gondolat, hanem már 1969- ben. Akkor a eégénydányádj körzetben öt tsz akart egye­sülni. A szamossályi Uj Élet és a hermánszegi Béke is. Akkor viszont csak két tsz. ben, a cégénydányádiban és a szamossályiban szavazták meg az egyesülést. Gyügvén. Hermánszegen és Szamosúj - lakon a többség nem-et mondott. Maradt minden a régiben. Illetve, azt mondták, hogy majd később. Rá esy évre meg jött, az árvíz, amely elmosott mindent, még az egyesülés gondolatát is. Az idén azonban megint előtérbe került a gondolat. Tanulva a múltból, úgy ha­tároztak a vezetők, nem si­etik el a dolgot. Szamossá­lyi és Hermánszeg most bele se szólt a beszélgetésbe. Azt mortdfák: nekik más terveik vannak. Cégénvdányád. Gvü- gve és Szamosújlak viszont közös ' előkészítő bizottságot alakított még július elején. Előbb felmértek és értékel­tek. A három tsz.nék össze­sen 1750 hektár földje van. Ebből 1330 hektár a szántó. 100 hektárnyi a gvep. 50 hektárnyi az erdő. Nagy ér­ték viszont a 180 hektár al­ma. A tsz-tagok száma ösz- szesen 660. de közülük 244 ember már nyugdíias és já­radékos. Azonban még kö­zülük is sokan dolgoznák. Az előkészítő bizottság ér. tékelése szerint 050 ember kéri még a munkát. így nem is sok terület jut egy ember­re. Mindössze három hektár. Munkaerő tehát van. de nem egyformán. Cégénydánvádról sok fiatal eljár az iparba, a lakosság 60 százaléka él a tsz-böl. nem is rosszul. A cégénydánvádi tsz-nek ta­valy is volt jócskán oér.ze és tartalékolt is. Az idei hely­zete még jobb. Máris két­millió forint körül alakul a tartalék, pedig az almaszü­ret — és az aimaértékesítés — még hátra van. A másik lsét községben — más a helyzet, másak a ha­gyományok is. Gyügyén nem volt nagybirtok. Ennek ha­tását érezni lehet ma is. Egyenletesebb az emberek gondolkozása, bár ott voltak a legtartózkodóbbak, a leg­inkább tétovázóak az embe­rek, De az előkészítés során megvitattak és megértettek mindent. Elsősorban azt, hogy a három tsz tagságá­nak igazán egyetemes érdeke az egyesülés. Szamosújlak hagyományai hasonlóak a cé. génydányádiakjhpz. Mindkét községben volt nagybirtok és volt kisbirtok is. A tsz. ekben viszont egvségesedef t az emberek szemlélete, gon­dolkozása. A régi módon nem érdemes Mi is hozta felszínre, rak­ta napirendre most a há­rom tsz egyesülését? Arkér- désre Kondor Zsigmond, a cégénvdányádi tsz elnöke vá­laszolt. — A gazdasági továbbfej­lődés törvényszerűsége vál­totta ki ezt a szükségszerű lépést — mondotta Kondor Zsigmond. — Mindhárom tsz adottsága jó, de egyenként nagyon kicsik voltunk. Kép­telenek voltunk átütő hatású beruházásokat megvalósítani. Itt van például, az alma. Mindhárom tsz foglalkozott vele. Az ültetvény 60 száza­léka jó, de a többit cserélni kell. Régi. még a grófok idejében telepített fák. Pusz­tulnak. Az árvíz különösen meggyorsította a pusztulást. Van egy 125 vagonos, vado­natúj almatárclónk is. de nincs kihasználva. Mondhat­nám, hogy üresen áll és ben­ne a sok pénz. Közösen vi­szont hasznosítani tudjuk az almatárolót is. Dánvádon egészen kis beruházással 150—200 új szarvasmarha, férőhelyet lehet kialakítani A benépesítésre — állatvá­sárlásra — pénz is van, csak ember kell... — Vagy mást mondok. Kertészettel is foglalkozott mind a három tsz. de csak szántóföldön és elaprózva. Igjf nem jó. Fóliás kertészet kell, hogy korán adhassunk zöldséget. A kertészet mun­kát ad a nőknek, mert első­sorban mindig a nők marad­nak munka nélkül. EL is határoztuk, hogy az egyesült tsz-ben száz hektáron alakí­tunk ki korszerű, nagyüzemi kertészetet, fóliasátrak alatt is. mert a ré«i módon nem érdemes kertészkedni. — Dánvádon hagyományos és nagyof.jól megy, a do­hánytermesztés. Most is 15 mázsa dohányunk lesz hek. tárónként. A dohány itt jól jövedelmez, lehet növelni a területét, és ezzel is a nők­nek biztosítunk munkát, jó jövedelmet. Beruházás se kell. mert vanpak még üres dohány pajták... Helikopter és jövedelem Most. az egyesülés után úgy alakul a beruházási hely­zet. hogy a meglévő összege­ket almatelepítésre és ’ az állattenyésztés fejlesztésére koncentrálhatják. Az alma- telepítés egyik nagy aduja voU az egyesülésnek is. így meg lehet valósítani a 150 hektár nagyságú mintatele. pitésl, amelyhez a pénz nagy részét az állam biztosit, ja. Úgynevezett reprezenta. Iiv telepítés lesz, egy tag­ban mind a 150 nektár sót, mellette hasonló nagyságú területen lesz az állami gaz­daság mintatelepítése. Már a telepítéshez is. de majd a műveléshez is korszerű gé­peket biztosít az állam. He­likoptert a permetezéshez, jó utak a szállításhoz. Különle­ges csomagolást is terveznek. Mindezt egymaga egyik tsz se tudta volna vállalni és munkaerővel biztosítani, hi­szen 150 hektár alma na. gyón sok... Az előkészítő bizottság elő. zetes tervet is készített. Eb­ből kiderül, hogy az egyesü­lés valóban előrelendíti a gazdálkodást minden vonat­kozásban. Csak egy példa. Jövőre, az egyesült tsz.nek mindössze ötmillió forint rö. vidlejáratú , hitelre lesz szűk. sége az üzemvitelhez, a ter­melési feladatok megvalósí­tásához. Eddig, külön-külön, a három tsz-ben ennek dup­lája kellett. Másik példa. Néhány éven belül lehetővé válik az összes terület öntö­zése. Ehhez az állam minden költséget biztosít (100 száza, lékos támogatás), ha az ön­tözést megfelelő nagyságú te. rületen valósítják meg. Egyenként ez sem ment voi. na. Az egyesülés után tud. nak építeni egy saját ládaké­szítő üzemet és egy konzerv­üzemet is. S mindezekkel együtt nemcsak a termelési érték emelkedik, hanem a jövedelemszint is. 1974-ben — az előzetes tervek szerint — 98 forint kereset lesz egy 1 10 órás munkanapon. Éves átlagban, tagonként el. érhető a 22 ezer forint át­lagkereset, ami 10 százalék­kal több a lavalyinál. — Mindhárom községben szorgalmas, dolgos nép lakik — mondotta a oégénvclánya- di elnök. — így nem csak az objektív adottságaink jók, j hanem a szubjektivek is. f Meggyőződésünk, hogy az egyesülés újabb lendületet ad a fejlődésnek, olyan lendüle. let, amilyenre külön-külön képtelenek lettünk volna. Szcndrei József Őszi napfény Kedvetlenül ballagok a határban. Karomat tartoga­tom az őszi nap felé, hátha kihúzza a csontokból a fá­jást. Mert hasgat már. és ez éppúgy lehet az öregedés jele, mint az időváltozásé. Persze egyik sem vigasztaló. Innen hát a kedvetlenseg. Ilyenkor mindennel baja van az embernek. Szomorít, ha zizeg a dércsípte kukorica levele, ha vetkezik at őrt álló jegenye, ha ugrik a go­lyóra érett nyúl. ha riadt nyájként széled szét a szél- kergette felhőcsapat. A Nagy­vadas-tó felől kacsák érkez­nek. leülnek a Pongos.teknő vizére. A sás és nád közt alá-alábukik fejük, aztán csak pihennek, pihennek... Egy fuvallat a közeli kert almáinak illatát hozza. Édes. és rögtön keveredik a vad- kaporéval Ettől sűrűbb lesz és szinte színt kap. Óarany­nak képzelem. Kis akácso­vény fut elém. Zöld is, sárga Is a sok kis tojásalakú le­vél. Már csalóka lenne a szeret-nem szeret játék, hisz’ foghíjas az egykor szi­gorú szabályszerűség. Innen- onnan már lehullt a levél­ke, s pikkelyes takarót térit a gyérfüves földre. Itt fe­küdt. arcát a nap felé fordít­va az Öreg. Gondtalan né­zegette az eget. s gondolat- lannak tűnő arca a boldogsá­got sej ttette.' Nem messze tö. le e/fy tehén legelt. Komóto­san. és elégedetten A tő- gyén átsejlő erek duzzadtan feszültek. A gazda mellé ültem, mi­után köszöntöttük, és kölcsö- sen megméregettük egymást. Hetven körüli volt. Nem sok­ban tért el a hasonkorúak- tól. Amolyan különösen jel­legzetes sem volt rajta, gú­nyája is az öreg parasztok szerény viselete. Beszéltünk az időről, a környező határ­ról. a régi dűlőkről. Figyelni kellett rá. Szavait az érte­lem fényesítette, hol olyan vblt, mint a mese. hol olyan, mint izzó haragtól tüzes vád­beszéd. Aztán változott a té­ma. és a? öreg. mint rutinos művész, ügy formálta hozzá stílusát. Amikor az unokák­ról szólt, szava gyöngédre és líraira lágyult. A múltat idézgetve tűnődő. És ki hin­né. amikor a mára fordult a beszéd, nagy kritikus. Melegszem a napon, köz­ben rágyújtunk. Az öreg bal keze két ujja közé fogja a Kossuthot, mélyet szív. Kis­sé oldalra fordítja a fejét, és a rét felé fújja ki a füs­töt. — Oda nézzen- Ott van ezer birka. A téeszé. Szépek. Afféle sepregetők. Mert le­gelő nincs. Mindig odahajt. ják őket, ahol éppen van valami. De ez mpg így el is megy valahogy. Igaz. két éve beszélnek arról, hogy lesz legelő. Pedig most már iga­zán sürgős. Tudja, néha úgy gondolom az én öreg fejem­mel, kicsit fordítva mennek itt nálunk a dolgok. Meg is mondom, mire gondolok. Először volt birka, most kel­lene a legelő. Aztán nem volt a szövetkezetnek pénze, de építettek szakosított te­lepet. Most már van épület, de nincs benne jószág. Még talán szerencse, hisz’ nem lenne hozzá takarmány. Ide közel van egy másik téesz. Ott is volt ilyen. Felépült a hizlalda, és mire benépesült, kiderült hogy nem vetettek elég kukoricát. Sehogyan sem értem ezt. Rábólintok, hogy én sem. Mert valóban nehéz megér-' teni. De hát nem akarok senki bírája lenni, így mara­dok a bólintásnál. Nem így az öreg. aki ebben biztatást lát, s mondja tovább. — Pedig hitemre mondom rendesek az emberek. jó komám mindegyik. Engem is az alapítók közé számítanak Igaz. nem voltam könnyű eset. De hát az akkor volt. Most már nyugdíjas vagyok. Amikor előállók ezekkel, mégis leintenek. Mondja az üzemgazdász a magáét. Olyan* szavakat, amiket meg se értek, pedig az első vi­lágháborúban bejártam a világot, oszt’ érlek így is, úgy is keveset. Ez pedig magyarul mondja, mégse le­szek okosabb. Mondtam is a múltkor az elnöknek, szeg- ről-végrői rokon is. „Hallod, furcsán megy ez nálunk. Amikor te is a magadéban dolgoztál biztos nem elébb volt a lo, mint az istálló”. Csak hümmögött, aztán azt mondta: „Ez most koncep­ció”. Szépen hangzik. az már igaz, de nekem már ma­gos. Nem is zavargók azóta Kihajtom ide a tehenemet, néha-néha odanézek. mit csináltak. Kiforogja magát ez. nélkülem is. Biztos öreg vagyok én már ehhez. Itt töltöm az időm. süttetem magam a nappal, és örülök annak, milyen szép is az ősz. Nyugtot hágy az asz. szonv is. iól átjár itt a me­leg. marad estére is belőle az ágyba. Jó nagyot hallgatunk, Né­zem a tehénkét, amelyik minden hónapban letejeli az öregnek a másfélezer forin­tot. Mintha érezné, hogy fi­gyelem. Oda-odanéz, pilledt őszi legyeket hess eget a far­kával. kényesen válogat a fü közül. Az öreg a határt nézegeti, fejét könyökére tá, masztja. Jólesett kibeszélnie magát. Kiadta haragját, megosztotta örömét. De mintha zavarban is lenne. Talán többet mondott a kel­leténél ? Csak hallgatásom nyugtatja, nem faggatom to­vább. Nehezemre esik tovább.' menni. Gémberedett tagjai, mat nyújtóztatom. Elbá. gyasztott a Nap, meg amit az öreg mondott. Az öreg. akire ráiegyintenek. aki már sokmindent nem ért. Az öreg. aki már csak csontjai­ban viszi haza az ősz mele­gét, mindig annyit, ami ki. \ tart másnapig. Messziről visszanézve még sárgállik a kis tehénke. A csendes, szót. lan. nem vitázó. Már tudom, hogy a reuma hasgatja a karom. Már tu­dom biztosan, hogy letörik a kukoricát. Az sem kétséges, a nyulat is eléri a vadász. Es kopasz lesz a jegenye. Es összeállnak a felhők is. Eső lesz. Ősz van. Bürget Gajo#

Next

/
Oldalképek
Tartalom