Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-16 / 217. szám
« Szüretelik az almát. (MTI fotfi) Együtt Néhány éve még a szerkesztőségbe érke. eő panaszos levelek között sűrűn akadt olyan, amiben fiatal agrár szakemberek, szakmun. kások mellőzésükről, képzettségüknek nem megfelelő beosztásukról írtak. Gyakori eset volt, hogy egyszerű írnoki munkával bízták meg őket: hány holdat szántottak a traktorok. mit és mennyit szállítottak a gépkocsik, vontatók, ezt jegyezgették hónapszámra. A döntések előtt nem kérték véleményüket, az ígért lakást, szociális juttatást nem kapták meg és így tovább. Természetesen — kisebb számban — érkezett levél a szövetkezeti ta. goktól is: „nincs látszatja a munkájuknak, csak kószálnak a határban, lenézik az idő. sebbeket.-" Egy-egy levél nyomán a helyszínen leg. többször az derült ki, hogy a türelmetlenség, (azonnali eredményvárás) a tagokénál magasabb fizetés, előítélet, féltékenység voltak a súrlódások melegágyai. Gyakran a fiatalok is túlzott várakozással érkeztek, hamar elkese. redtek. amikor a gyenge szervezettségű tér. melőszövetkezetben nem az egyetem „labora. tórium! rendjét” találták. Ma, amikor megyénkben Is ezerszámra találjuk már a növénytermesztő, kertész, gépész és állattenyésztő szakembereket (sajnos közgazdász még csak mutatóban van) az említett viszályok mindinkább egyedi esetekként jelentkeznek. Az általános társadalmi fejlődés, a szocialista demokratizmus erősödése, a Műszaki, technikai haladás, a gazdasági ala. pok növekedése, mind-mind jó lehetőséget, kedvező légkört alakítanak, hogy a vélemé, nyék helyes irányban változzanak. A szövetkezetek többségében a fiatal, szakembereknek volt idejük, módjuk bizonyítani. A szavak, az ígéretek helyett az eredményeik beszélnek. Nagy igazság, hogy a gyakorlat, a tapasztalat a legjobb tudatformáló. Az idén a mezőgazdaságban általában jó termésről beszélhetünk. Ehhez rögtön meg kell jegyezni, hogy ez nem a kedvező időjárás „ajándéka”, hiszen a száraz tél, a hűvös, aszályos tavasz és a végletekbe csapongó szeszélyes nyári időjárás tanúi vagyunk. Az eredményeket elsősorban köszönhetjük a tagság szorgalmának és annak, hogy a vezetésben az idősebbek tapasztalata, bölcsessége egyre inkább ötvöződik a fiatalok korszerű szaktudásával, bátrabban, egyetértésben alkalmazzák a fejlettebb termesztési, tenyésztési eljárásokat. Évek során, a munkában bizonyosodnak meg az egymásra utaltságróL A néhány év« jól dolgozó szakemberek közül többet a tagság elnökké, elnökhelyettessé választott. Sok. sok példa van arra, hogy a „vegyes” vezetőség: idősebb, nagy tapasztalaid elnök és fiatal szakember gárda, vagy fiatal elnök és idősebb elnökhelyettes milyen jól együtt tudnak dolgozni. A termelőszövetkezeti tagság egyre Inkább az ügyet, a gazdasági haladást tartja szsetn- előtt és nem csinál mesterségesen generáció« problémát. Nem tör pálcát csak az öregek vagy csak a fiatalok mellett a koruk színű patikuasága miatt Kedvezőbben azt értéke®, aki jobban szolgálja a szövetkezet fejlődését Az idősebb szövetkezeti tagok saját gyermekei példáján is mind többen tapasztalják, bogy a fiatalokat több. korszerűbb tudása»! bocsátja H az iskola, mint amivel ók rendelkeznek. Ezt a tudást pedig kamatoztatni kell. Egyre kevesebben vannak, akik a saját jövedelmükhöz viszonyítgatva magasnak tart. jak a szakemberek díjazását, természetesen akkor, ha az nem kirívóan magas. Egyetértőén elismerik, hogy a jó szakember egy-egy intézkedésével százezreket hozhat a közös vagyon gyarapítására. Mind inkább tudomásul veszik, hogy a közép vagy főiskolát vég. zett — városi életet megismerő — fiatalok lakás, kulturális, szociális igényei mások, mint azoké, akik falun, a paraszti életmódban öregedtek meg. A magasabb igényeknek — ha ezek a lehetőségek keretei között maradnak — örülni lehet és kell. A vezetéki egészséges ivóvíz, a fürdőszoba igénye, a kulturáltabb kereskedelem és vendéglátás sürgetése legtöbb esetben a fiataloktól indul ki. Az ilyen igények szárnybontogatásait lefogni. leszavazni ma már kevés helyen szó. kás. A jó vízért érdemes az utcát felforgatni és egy kicsit a pénztárcába nyúlni. Nagyapáink még a kézi vetésre esküdtek, a mos. tani középkorúak is féltek a kombájntól. Nagyanyáink jónak tartották a szabadkémé- nyes konyhát, sajnálták a pénzt a füstcsöves tűzhelyre, most pedig már a gáz és az olaj nyer teret falun is. Azt is meg kell érteni, hogy a fiatalok létbiztonságban érzik magú. kát és nem kuporgatnak úgy, mint annak idején szüleik, hanem a munkájuk gyümölcsét élvezik. A ml társadalmi, gazdasági berendezkedésünk, konkrétan falun a termelőszövetkezetek tág teret adnak a fiataloknak — természetesen az idősöknek is — hogy elképzeléseiket valóraváltsák, alkalmazzák az újat, a korsze. adSjtos*, A k&vws!íént szórttá mezsgyék, az elaprózott anyagi, szellemi erő nem állít már korlátot a merészebb vágyak, nak. Igaz. ma is van takaró, ameddig nyúj. tózkodnl lehet, de ez már egy egész község vagy több falu lehetőségeit foglalja magában. Az ilyen méretű dolgok elhatározásához nern elegendő csak a szaktudás, politikai érettség élettapasztalat is szükséges, hogy a döntés a többség, a közösség érdekében történjék. Az agrár szakemberek többsége cselek-' vően részt vesz a közösségi, társadalmi életben is. Sokan tevékenykednek a KISZ-ben, a pártszervezetekben, választót tagjai a helyt tanácsoknak, résztvesznek a sportkörök. a kulturcsoportok munkájába. A munkavégzés sük során naponta találkoznak a szövetkezeti tagokkal, közös az anyagi érdekük, isme-1 rik a lakóhelyük problémáit, így a társadat mi szervekben módjuk van konkrét tapaszta-1 latok alapján résztvenni a döntések hozata.’ Iában. Természetesen tehetne felhozni ellenj példákat is, olyat hogy távoltartják magúkat a közélettől, csak a szakmájuknak élnek, da úgy hiszem ezek tábora egyre fogyóban van. Ha így viselkednek, akkor sem mindig a fi-’ atalokban van a hiba. Talán nem is kérik őket a közéleti, társadalmi munkára — sok-’ szór kényelmességből, mert kritikusak, szó-1 kimondóak. Biztosan akad fiatal is, aki ma-: gának él, megelégszik a szakmai kötelezett«! sége teljesítésével. A növekvő eredmények, a fluktuáció csökJ kenése, az agrár szakemberek lakásépítkezésének gyorsuló üteme, mind azt tanúsítják jó munkahelyet, életcélt találtak falun a fia-' talok. Ez pedig úgy valósul meg. hogy egyetértésben, együtt dolgoznak a tapasztalt, idősebb emberekkel. CBo Rj Vasárnap! melléklet *'■-* * * - * * t®«.'- ' -
