Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-11 / 187. szám
KXX fiTFOLTAM 187. SZÁM ARA: 80 FILLER 1?73. AUGUSZTUS 11, SZOMBAT LAPUNK TARTALMÁBÓL* Nők a penyigei tsz-ben (3. oldali A gyermek fogáról «. oldaS Szigorú ellenőrzést oldali Megyei II. osztályó labdarúgó bajnokság sorsolása (9. oldal) A népfronfmozgalom augusztus 2P. mellé köszöntésére készül Megkezdődtek Fock Jenő és Piotr Jaroszewicz tárgyalásai Varsóban pénteken délelőtt megkezdődtek Fock Jenő és Piotr Jaroszewicz miniszter- elnok tárgyalásai. A tárgyalásokon értékelik a két ország vezetőinek ez év márciusában Lengyelországban tartott csúcstalálkozóján hozott határozatok végrehajtásának eddigi eredményeit, és meghatározzák a bilaterális államközi együttműködés további fejlesztésének feladatait A tárgyalásokon magyar részről részt vesz Vályi Péter, a kormány elnökhelyettese, Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes is; lengyel részről pedig Kazimi- erz Olszewski miniszterelnök-helyettes, Kazimierz Se- comski, az állami tervbizottság első elnökhelyettese és Wladyslaw Gwiazda külkereskedelmi miniszterhelyettes. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke a tárgyalások megkezdése előtt a lengyel minisztertanács épületében felkereste vendéglátóját, Piotr Jaroszewfcz miniszterelnököt és a két kormány elnöke rövid baráti eszmecserét folytatott egymással. Ezt követően a Varsó melletti Natolinban kezdődtek meg a tárgyalások. A mind délelőtt, mind délután több órán át tartó tárgyalásokon mindkét kormányfő elismeréssel szólt a kétoldalú együttműködés fejlesztésében március óta elért eredményekről, köztük a „Polski Fiat” kisautók gyártásában, valamint a műanyag- és műszálgyártásban létrejött egyezményről. Mindkét miniszterelnök kifejtette véleményét a további teendőkről. Kutatták azokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik az ipari kooperáció és a harmadik piacokon való közös fellépés fokozását. A jövőben fontos feladat lesz, hogy a kereskedelmi forgalom eddigi gyors növekedési ütemét fenntartva, ügyeljenek azok kiegyensúlyozottságára. 1968—71 között ugyanis lengyel, 1971 óta pedig magyar aktívum jelentkezett a forgalomban. Egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a gazdasági kapcsolatok, a termékszakosítás és a kooperációs kapcsolatok bővítése mindkét fél érdeke. Ennek jegyében konkrét feladatok végrehajtását bízták a magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság tagozatelnökeire, a központi tervező szervekre, az ágazati minisztériumokra és a külkereskedelemre. ★ A péntek reggeli lengyel lapok első oldalon, vezető helyen számoltak be arról, hogy Fock Jenő, a magyar kormány elnöke rövid látogatásra Varsóba érkezett. Több újság fényképpel illusztrálta jelentését. A Zycie Warsza- wy és a Glos Pracy tudósításának főcímében a magyar miniszterelnök varsói fogadtatásának szívélyes voltát emelte ki. A varsói lapok rámutatnak, hogy Fock Jenő Piotr Jaroszewicz-csel a lengyel minisztertanács elnökével, a magyar—lengyel együttműködés további fejlesztésének lehetőségeit elemzi és a két államférfi számba veszi a két ország vezetőinek ez év márciusi találkozóján hozott határozatok végrehajtásában eddig elért eredményeket. Az augusztus 20-hoz kapcsolódó ünnepi események szervezéséből nagy részt vállal a népfrontmozgalom, a párttal, a társadalmi és a tömegszervezetekkel együtt az országnak szinte valamennyi községében, városában — tanyaközpontokban, lakóterületeken is — készülnek gyűlésekre, megemlékezésekre. Milyen gondolatok jegyében készül az ünnepségekre sok-sok ezer aktivistájával a Hazafias Népfront — erről nyilatkozott Bencsik István főtitkár az MTI munkatársának: — Évről-évre erősödik hagyományos ünnepünknek, augusztus 20-nak az az új tartalma, hogy a munkásparaszt szövetség és egyben a nemzeti egység ünnepe is legyen. Ennek az egységnek számtalan tanújelét láthatjuk az év minden napján és állandó erősítése legfontosabb feladatunk. — Visszatekintve az előző augusztus 20 óta eltelt időszakra elmondhatjuk, hogy a nemzeti egység erősítése tekintetében is újabb eredményeket ' értünk el. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tavaly novemberi állásfoglalása és az abban megjelölt célok végrehajtása során tovább növekedett hazánkban a munkásság politikai és morális súlya, kedvezően változott anyagi helyzete is. Az ilyen irányú fejlődéssel a parasztság is egyetért, hiszen a munkásosztály vezetésével sikerült megoldani a parasztság sorsának végleges rendezését, a szövetkezeti mozgalom kibontakoztatását és felvirágoztatását. A munkáshatalom minden dolgozó réteg számára biztosította a nyugalmat, a fejlődést: kimagasló eredményeket értünk el a tudomány. a technika, a művészet számos ágában. A munkásosztály pártjának szövetségi politikája a népfrontpolitika alapján bontakozott ki az a nemzeti egység, amely ma népünk ítét jellemzi. — Ez a nemzeti egység nyilvánul meg alaptörvényünkben, az alkotmányban, amely a magyar nép munkája eredményeinek foglalata. 1972-ben már azt iktathattuk alaptörvényünkbe, hogy hazánkban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok és egységbe tömörülve munkálkodunk a szocializmus teljes felépítésén. Az alkotmánymódosítás rögzíti a társadalmi haladásnak azokat az eredményeit, amelyeket a szocializmus építése során értünk el: s államunk jellegének megfelelően: a párt a munkásosztály vezető szerepét, a munkás-paraszt szövetség jelentőségét: jelzi az erősödő szocialista nemzeti egységet, amelynek kerete és összefoglalója a Hazafias Népfront-mozgalom. — Emlékezetes, hogy az alkotmány szellemében került sor ez év tavaszán a tanácsi választásokra. Tanácsaink — amelyek a választás után megfiatalodtak — a választásokon felvetődött javaslatok, ötletek ismeretében készítették el a ciklusterveket és már el is kezdődött ezek megvalósítása. Alkotmányunk ünnepén köszöntjük mindazokat, akik a közéletben, a tervezésben éppúgy, mint a végrehajtásban nem sajnálják erejüket, idejüket, akik legyenek akár országgyűlési képviselők, vagy tanácstagok, népfrontaktivisták vagy tanácsi dolgozók, a különböző szervezetek, mozgalmak és egyesületek tagjai, részt vesznek a közös erőfeszítésekben. Nekik és mindnyájunknak irányadó, vezérlő gondolat, hogy jövőnk olyan lesz, amilyenné mi formáljuk, az a fontos tehát, hogy minői többen és közös akarattaft formáljuk — mondta befejezésül Bencsik István. Javult a külkereskedelmi forgalom egyenlege Di. Bíró József nyilatkozata Átépítik a 4. számú út nyíregyházi szakaszát A KPM és a megyei vezetők tanácskozása Dr. Btró József külkereskedelmi miniszter pénteken tájékoztatta az újságírókat a külkereskedelmi forgalom első fél évi alakulásáról, a további kilátásokról és a teendőkről. Elmondta, hogy a tervszerűbbé vált termelés külkereskedelmünkben is kedvezően érezteti hatását. Első fél évi forgalmunk 11 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában. A rubelelszámolású országokkal az előirányzatnak megfelelően 5 százalékkal, a dollárelszámolású államokkal pedig mintegy 23 százalékkal nőtt árucserénk, összes exportunk 20 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év első felében, a két reláció közötti megoszlás azonban itt sem azonos. A szocialista országokba 15, a nem szocialista államokba pedig 31 százalékkal több árut szállítottunk, mint egy évvel korábban. Az import összességében három százalékkal nőtt, ezen belül a nem rubelelszámolású országokból 16 százalékkal több, a rubelelszámolásúakból pedig 4—5 százalékkal kevesebb árut hoztunk be, mint tavaly ilyenkor. A nyugati országokkal jelentős mértékben megnőtt forgalmunk, különösen az exportban erősen közrejátszottak konjunkturális tényezők. Például a kohászati termékek, egyes mezőgazdasági cikkek ára lényegesen emelkedett, ami az exportból származó bevételünket fokozta. Külkereskedelmi forgalmunk egyenlege javult. A tavalyi első fél évi egymilliárd devizaforintos passzívummal Szemben 1973 első fél évét több mint egymilliárd devizaforintos aktívummal zártuk. A rubelelszámolású egyenleg kétmilliárd devi- zaforinttal, a dollárelszámolás egyenlege pedig 0,4 milliárd devizaforinttal kedvezőbb, mint egy évvel korábban. A szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünkben az átlagosnál gyorsabban nőtt a gépek és berendezések kivitele, ezek részaránya 35-ről 39 százalékra emelkedett. Nem mondható el ugyanez az importról, mivel a beruházások növekedési ütemének mérséklése miatt most kevesebb gépet hoztunk be, mint tavaly ilyenkor. Szocialista importunkban a gépek részaránya 30-ról 24 százalékra esett vissza. E negatív hatást nem tudta ellensúlyozni a fogyasztási iparcikkek importjának 22 százalékos növekedése. A nem szocialista országokból is 14—15 százalékkal kevesebb gépet hoztunk be, mint tavaly ilyenkor, viszont erősen fokozódott különböző anyagok és alkatrészek, fogyasztási iparcikkek és könnyűipari anyagok importja. Ugyanakkor a tőkésországoknak 35 százalékkal több gépet és berendezést, 75 százalékkal nagyobb értékű kohászati anyagot szállítottunk, mint egy évvel korábban, de csökkent az élőállatok, a húskészítmények kivitele. A jelek arra mutatnak, hogy az év második felében is folytatódik a nemzetközi gazdasági kapcsolataink dinamikus fejlődése, bár a prognózisok a nem szocialista piacok konjunktúrájának bizonyos lanyhulását jelzik. Nem valószínű, hogy az év végéig fenn tudjuk tartani az első fél évben elért exportnövelés: ütemet, 1973. évi külkereskedelmi forgalmunk azonba: várhatóan a tervezettnél ked vezőbb, az export növekedést az előirányzottnál nagyobi lesz. A második fél év egyik legfontosabb feladata, hogy l hosszú lejáratú szerződésekkel összhangban növekedjék a szocialista országokba irányuló export, s egyben az importot is fokozzuk ezekből az államokból. Dr. Bíró József nem csak az idei első fél év, hanem az ötéves terv első felének külkereskedelmi tendenciáit is kedvezőnek tartja. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink több éves távon is a tervben előirányzottnál gyorsabb ütemben fejlődtek, számottevően bővült a kooperáció, a szakosítás. Devizahelyzetünk az 1970—71. évi ismeretes negatív jelenségek után az utóbbi másfél évben nagy mértékben javult, hazánkat a nemzetközi áru- és pénzpiacokon igen kedvezően ítélik meg. Külkereskedelmi mérlegünk pozitív alakulásában rajtunk kívül álló világgazdasági tényezők is közrejátszottak, mint például az árváltozások, a nyugati országok gazdasági konjunktúrája, a nyugati inflációs folyamat, amelyek általában számunkra előnyösen hatottak. Hangsúlyozta azonban a miniszter, hogy az évek óta tartó és időnként felerősödő nyugati monetáris válság hátrányosan hat a nemzetközi kereskedelemre. Utalt arra, hogy a tőkés pénz- és árupiacokon végbemenő változások az egyes valuták forint- árfolyamának módosítását is szükségessé tették. (Folytatás a 2, oldalon) Több éve húzódó, Nyíregyháza városépítési terveit meghatározó vitás kérdésre tettek pontot pénteken délelőtt a városi tanácson megtartott közlekedési tanácskozáson. A Budapest—Debrecen —Záhony közötti 4. számú országos főközlekedési út nyíregyházi átkelő szakaszának új nyomvonaláról határoztak. Eszerint a következő években megépítik a vásá- rosnaményi vasútvonal fölötti felüljárót, majd a Váci Mihály utca, Kert utca, In- ezédi sor, László utca vonalán a városi körút keleti szakaszát, amely a köztemető előtt csatlakozik be a Dózsa György utcába, illetve a záhonyi útba. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően első ízben rendezett fórumszerűen tanácskozást egy város közlekedési problémáinak megoldásáról. A-vitát dr. Abrahám Kálmán, a KPM közúti főosztályának vezetője nyitotta meg, részt vett a tanácskozáson Molnár János, a KPM tanácsi közlekedőéi főosztályának vezetője. Laár Árpád, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium területfejlesztési főosztályának helyettes vezetője, dr. Czim- balmos Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Gyuricsku Kálmán és Szemerszki Miklós, a városi pártbizottság titkárai. Bíró László, a városi tanács elnöke, a KPM, a tervező intézetek szakemberei, a tanács mellett működő műszaki és kommunális bizottság tagjai. Az Ut- és Vasúttervező Vállalat a 4-es főút városon átvezető szakaszára három fő megoldást dolgozott ki. Emellett módosító javaslattal egy, a jelenlegi helyzetet és a pénzügyi lehetőségeket figyelembe vevő megoldást is kidolgoztak, amelyet a megyei és városi tanács és pártbizottság- is támogatott, és amely végül elfogadásra került. Az út építésénél három szempontból kellett vizsgálni a javaslatokat. Egyrészt a mai forgalmi követelményeknek már nem felel meg a jelenlegi 4-es út városon átmenő szakasza. A fejlesztés szempontjából indokolt a városi külső körgyűrű megépítése, hogy a forgalmat a belterületről el lehessen terelni. Ugyanakkor figyelembe kellett venni az országos és nemzetközi úthálózat fejlesztésének a kérdéseit is, amelynél az a cél. hogy a nagyobb településeket, kikerülve gyorsítsák a forgalmat. Ennek alapján az első variáció szerint a jelenlegi út módosításával — a város rendezési tervének megfelelően — vezették volna a 4-es utat. Ellene szólt a magas szanálási költség, ami igen megdrágítaná az építkezést, hiszen 310 lakást kellene biztosítani, s 111 millió forintba kerülné csak a bontás. A legolcsóbb a várost elkerülő szakasz építése lenne, amely csak 66 millióba kerül 8 milliós szanálás mellett, viszont a jelenlegi és a távlati forgalom szerint is a közlekedés 80—90 százaléka a városba irányul, így a várost teljesen elkerülő szakasz építése után is megmaradna a városhoz való csatlakozás problémája. Ä jóváhagyott szakasznál viszont — amely komprom isz- szumos megoldásnak tekinthető az anyagi lehetőségek és a város rendezési tervének adottságai között — az összesen kétszer kétsávos út építése 118 millió forintba kerül, míg a szanálás összege 13 millió forint. Az építés az V. ötéves tervben indul meg. Addig a jelenlegi 4-es útnak a fejlesztését, a burkolat erősítését szolid formában be kell fejezni. Az első szakaszként pedig a vásárosnaményí vasútvonal feletti felüljáró építése szerepel. (Ez előtt, már az V. ötéves terv első éveire elkészül a tiszavas- vári út feletti felüljáró.) A körút építésének ütemezése az V. ötéves tervre marad. Emellett — ha az átmenő közúti forgalom növekedése olyan mérvű lesz — a várost elkerülő szakasz építésének a lehetőségét is fenntartja a KPM. Ezek után a körút keleti szakasza részletes rendezési tervének kidolgozását is megrendeli a városi tanács, hogy ennek alapján építsék be a későbbiekben a körút környékét L. *
