Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-10 / 186. szám
4 oldat RELET-M AG Y ARORSZ A <3 1973. augusztus W. I Újdonságok 7 udományos kutatások------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Szántóföldek üreg alatt Melegházi zöldségtermesztés Bulgáriában Az üvegváros részletének látképe Hektáronként 250 tonna! Kertország. Maguk a bolgárok is így nevezik a termékeny Trákia északi részét, a zöldségtermesztés egyik legnagyobb körzetét. „Fővárosaként” a vásárairól messze földön ismert Plóvdivot emlegetik, de a kertország igazi kertfővárosa mégis a 65 ezer lakosú Pazardzsik, az üveg alatti zöldségtermesztés központja. 1000 hektár Jelenleg összesen 730 hektárnyi területen termesztenek zöldséget üveg alatt, de a hatodik ötéves terv végére ez a terület eléri a 1000 hektárt. Érthető a nagyarányú fejlesztés, hiszen Bulgária népélelmezésében óriási szerepe Van a zöldségféléknek, de az élelmiszeripar, az idegenforgalom és az export zöldségigénye is évről évre növekszik. Jelenleg az ország melegházaiban termesztett zöldség mennyiségének mintegy 65—70 százalékát exportálják. A 730 hektár összterületet mintegy hatvan gazdaság üveg alatti zöldségtermő területe adja. A meglévő területből 18 gazdaság 365 hektár üveg alatti területe tartozik a BULGARPLOD vállalathoz, ezek közül a legnagyobb a pazardzsiki kertgazdaság. A zöldséggyár évente 7 millió leva értékű terméket állít elő, az itt termett uborkát, paradicsomot — a hazai piac ellátása mellett — 13 országba exportálják. Kertország fővárosa Ez volt az első holland típusú telep, melynek építését 1965-ben kezdték, 66-ban már termelt a komplexum. Ennek mintájára épültek azután a bolgár üvegházak, melyek beruházási költsége átlagosan 350 ezer leva hektáronként. Ez a viszonylag magas befektetés azonban a megfelelő fajták kiválasztásával, korszerű technológia alkalmazásával 5—6 év alatt megtérül. Méltán viselhetné a „kertország fővárosa” titulust a pazardzsiki kertgazdaság. Kilenc hatalmas üvegház Í8 — egyenként három hektáros — blokkja valóságos üvegváros. Az egybefüggő üvegfelületek egységét csak a kazánházak és az üzemanyagtartályok bontják meg, az egész kép olyan, mintha egy tudományos-fantasztikus film monumentális díszlete lenne. Az embermagasságúra nőtt uborka- és paradicsomtövek között fűtő- és öntözőcsövek, gombnyomásra öntöznek, automatika szabályozza a fűtést, szellőztetést. hogy a hőmérséklet és a relatív páratartalom mindig optimális legyen. Decemberben piros paradicsomot , haragoszöld uborkát, ropogós húsú paprikát szüretelnek az augusztusban ültetett tövekről, s a vitamin- gyár június végéig ontja a termést. Meghatározott technológia szerint folyik a termesztés. már az ültetést is program szerinti szakaszossággal végzik, hogy legyen mindig friss zöldség. 33 és fél hektáron terem uborka — szalmán. Az üvegház „padlójára” szalmabálák kerülnek szorosan egymás mellé, ezek a megfelelő kezelés, locsolás következtében rothadni kezdenek. A vastag szaimatakaróba fúrt lyukakba speciális földtrágya keverék kerül, ebbe ültetik a magot. Alap- és fejtrágvázással biztosítják a növények számára szükséges tápanyagokat. természetes és műtrágyák formájában, a technológiai utasításnak megfelelően. Paradicsom 19 hektáron terem, ennél a kultúránál már nem alkalmazzák a helybevetést. az augusztustól folyamatosan tápkockákba vetett magokból fejlődő palánták az érés szakaszosságának biztosítása érdekében tíznaponként kerülnek az üveghá- Zakba. Bevált gyakorlat, hogy a beporzás idején Domatin- nal permeteznek, s a megtermékenyítést vibrátorokkal segítik elő. A paradicsomnál igen jó eredményeket hozott a vad alanyra oltás, az erős gyökerű, ellenállóbb vad alanyokra oltott hajtások bő termése mindenképpen megéri a többletmunkát. Termésátlag — tonnában Minden dolgozónak megvan a maga területe, amelyiken „gazdálkodik”, az ültetéstől a betakarításig, az ápolási munkáktól a növényvédelemig mindent ugyanaz a dolgozó végez. Munkájuk akkor fejeződik be, amikor az utolsó érett termés is ládákba került. Uborkából 0,1, paradicsomból 0,15, paprikából pedig 0,2 hektárt lát el egy-egy dolgozó. Három hektáronként egy agronómus, 12 hektár fölött pedig főagronó- mus irányítja a termelést. Érdemes néhány szót szólni a kertgazdaság termésátlagairól is. Uborkából 250 tonnát, paradicsomból 90 tonnát, paprikából 60 tonnát ad az üveg alatti kultúra minden egyes hektárja. A termés- eredmények mögött korszerű gépesített technológia, növényvédelem, jól szervezet; munka áll. A termelés hatékonyságát jellemzi, hogy 100 leva termelési értéket 08—70 leva ráfordítással állítanak elő. Több mint ezer dolgozót foglalkoztat a pazardzsiki kertgazdaság, az alkalmazottak 80 százaléka nő. Autóbusz hozza, viszi őket, legtöbbjük Pa- zardzsikból jár ki. A gazdaság étkezési, fürdési, pihenési lehetőséget is biztosít a dolgozóknak, az évi szabadság idejére pedig a Balkán Idegenforgalmi Vállalattal kötött szerződés értlemében a tenger mellett és a hegyekben üdülők állnak a dolgozók rendelkezésére. Szívesen ellátogatnak Pa- zardzsikba Bulgária különböző tájairól is a szakemberek, s az itteniek példáját mind több gazdaság követi. Sorra épülnek az ehhez hasonló melegházi kombinátok. A hatodik ötéves tervben Bulgária zöldségtermesztését 122 százalékkal növelik, de ez a fejlesztés nem csupán a melegházak alapterületének növelését, hanem a termelési technológia tökéletesítését. új magas hozamú ellenálló fajták meghonosítását is jelenti. A külföldi szakemberek is gyakran járnak ide tapasztalatcserére, hiszen ma már a bolgár üveg alatti zöldségtermesztést világviszonylatban Is az elsők között említik. Urbáa Péter •fc Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban mi Így csináljuk Az első fél év együtt t * Jegyzetek a mátidoki IJj Klet Termelőszövetkezetbe Újévtől egy nagy közösbe került a három mándoki termelőszövetkezet. Ötezer hektáron kilencszáz tag közös munkájának őszinte szurkolás volt a kezdete: vajon megbarátkoznak e egymással a tagság és vezetők. Lesz-e szemrehányás, melyik volt erősebb? Emlegetik-e majd, ki jött. kihez? Lehet, hogy éppen a kölcsönös szurkolás segített. Emiatt kissé több idő ment el télen a megbarátkozásra, az ismerkedésre. Az első gondok Mindjárt a kezdetén baj volt a központ kialakításával. A három egyesülő közös gazdaság egyikének sem volt alkalmas az irodaépülete. Gyorsan kibővítették a volt Uj Életét. Az első jelentős határozat gépek vásárlására vonatkozott. Sok Volt a teljesen elhasználódott masina. Szerencsére mindhárom egyesülő gazdaságnak voltak tartalékai. Az egymilliós vásárláson felül jutott még hétszázezer forint alkatrészre, hogy a munkák elkezdése előtt a szerelőgőrda teljes gőzzel nekiugorhasson a javításnak. Aztán: át kellett csoportosítani az állatállományt. A megfelelő helyek kiválasztása nem is volt olyan egyszerű. Ugyanis az állatok etetésének a megszervezését is számításba kellett venni. A kétezer-háromszáz jószág napi takarmányozásához harminc mázsa abrakra van szükség, mégpedig az állatokhoz szállítva és tartalékolva. Venni is kellett. És már januárban hetven hízónak való szarvasmarhát vásároltak. Az (izem korrzerűiitése Mire a földek felszáradtak, mindenki tudta már, hová tartozik, mi a dolga, beosztása. Ezt is különös gonddal, sokszor, ismételten megbeszélték, még a tavaszi munkák megindulása előtt. Sőt, a látszólag sok beszélgetés újabb hasznot hozott. Kitűnt, hogy az új nagy közös tagjainak és alkalmazottainak, akárhányszor is van idő rövid brigádtanácskozásokra, munkamegbeszélésekre, szervezetépítő el- határozásak eldöntésére, igen sok használható javaslata és észrevétele van. (Amit eddig a szomszédban látott, hallott, az is előkerült.) így aztán Benktől Mándok alvégéig mindenki örült, amikor a nagyközség asszonyait és lányait először láthattuk együtt a nőnapon. A betegeket meglátogatta a vezetőség. Külön kedves meglepetés volt, hogy a termelő- szövetkezet vezetősége a nőnapra titokban egy kis férfikart alakított és a műsorukkal is kifejezték megbecsülésüket a virágokon és ajándékokon kívül. Mándok évek óta közismert burgonyatermesztéséről. Az Uj Élet lett a megye legnagyobb vetőburgonya-termesztő gazdasága. Nagyok a követelmények, de Mándok folytatja, négyszáz hektáron, mert elvárják tőle. Tizenhatmilliós tervezett bevételével ez a fő üzemág. De maga segít újabb melléküzemeket szervezni. Először a hajtatáshoz szükséges ládákat állították elő, majd már egyszerű volt almaládákra is rátérni. Az exportládákk együtt a ládaüzem jövedt mező, a tagoknak kétszeresi is. Jelentős az állatlenyészt is, melynek tervezett bevét le tízmillió. A kormánypro ram megvalósítása érdek ben a szarvasmarha-létsz mot tizenöt százalékkal, ez< belül a tehénszámot ötve százalékkal növeli az Uj Éli Már eddig értékesített I lencvenkét. állatot — e; egész tehervonntra valót. 4 mázsa súlyban. De jelentős sertés- és juhhizlalás is. Burgonya, hús, tej Másfél millióért épített« egy tej- és zöldségboltot, berendezésben segített a te ipar, az ellátásban segít saját zöldség. takarmán gyümölcs, termény és báron fi. A közeljövőben megnyíli Sok a fiatal Mándokon. / ipar egyik fő csábitó ere számukra a városias szór. kozási lehetőség. Hogy eztk védje, a szövetkezet a ve Kossuth központját kultu centrummá alakította át. minap felavatott parkett Szobákban, a mozaikos nag; teremben zenegép, magnó ■ más szórakoztató eszköz« várják a fiatalokat. De jut itt hely az idősei nek is, akik alatt itt nem ; öregeket értik, hanem mini azokat, akik már kinőttek KISZ-ből. Az egyesülés első lemé hető fél évének sikerei n* gött ez az egyszerű titok hí zódik meg: a vezetőség ä landó kapcsolattartási kedi a tagsággal. És ezt most m; úgy megszokták a tagok i a nagy család három ve szövetkezetből jött falu dolgozói, hogy ha akarná v; laki, akkor sem lehetne a! bahagyni. Suller Jám II repülőgép alkalmazása a növényvédelemben Termelőszövetkezetünk gyakorlati tapasztalatai A nagykállói Virágzó Föld Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben, a repülőgép alkalmazása 1972. évben kezdődött. Gyümölcsösben és szántóföldi növénytermesztésben növényvédelmi munkákat végeztünk 2 alkalommal, kísérleti jelleggel, és volt egy bemutató permetezés, a környező állami gazdasági és termelőszövetkezeti szakemberek részére. A kísérleti és a bemutató permetezés jó eredménye alapján, 1973. évben Üzemszerűen dolgozik gazdaságunkban a repülőgép. Repülővel olcsóbb Tavasszal műtrágyaszórást, kalászosok vegyszerezését, lombtrágyázását végezte. A vegetáció további időszakában gyümölcsös permetezését és kukorica lombtrágyázását végzi, egy Z—37-es merevszárnyú gép, eredménnyel. Szántóföldi növényvédelem esetében egy kh. repülőgépes vegyszerezés költsége (anyag- költség nélkül) 34,60 B’t, ugyanez földi géppel kh-ként 40,10 Ft. A repülőgép mezőgazdasági felhasználási területe négy csoportba osztható: növény- védelem, műtrágyaszórás, vetés, lombtalanítás. Növényvédelmi feladatok közül légi úton minden eljárás alkalmazható, ami a földi gépekkel elvégezhető, permetezés, porozás, ködképzés, granulátumszórás, növényvédőszerrel kombinált műtrágyák kijuttatása, stb. A szántóföldi növénytermesztésben a repülőgéppel végzett növényvédelem és lombtrágyázás eredményes. A növények fedettsége jó. Javasolhatjuk, más gazdaságoknak is bevezetésre. A repülőgép tömbös vetésforgók kialakítását igényli. A gyümölcsös növényvédelme A termőkaros orsó- és a sövénygyümölcsösök permetezése repülőgéppel eredményesen és gazdaságosan végezhető. A lomb permetanyaggal való bevonása, és a porlasztás tökéletes. Egy kh. gyümölcsös permetezésére 33 liter, vagy 50 liter permetlé szükséges. A repülőgép permetező berendezésének intenzitása nagy, megvan a veszélye annak, hogy a finom cseppek vesztesége, elsodródása, be- száradása nagyobb, mint a földi gépeknél. A gazdaságosság fokozása érdekében, olyan repüléstechnikai eljárásokat igyekeznek alkalmazni, amelyek kis anyag- mennyiséget igényelnek, de csökkentik az elsodródás, és a finom cseppek beszáradá- sának mértékét. Nagy tárolású közepes törzsű gyümölcsös permetezése repülőgéppel nem olyan tökéletes, mint az előbb említett ültetvény. Nagyobb a permetezőanyag-veszteség és az elsodródási kár. A k« róna fedettsége nem oly« tökéletes, mint az intenzi ültetvényeknél. Nagy élőn« a gyorsaság: földi gépp permetezési forduló gazda*, gunkban egy hét, repülőv 8 légi óra. Gyümölcsös permetezéséi inkább a forgószárnyú (llel kopter) gépek alkalmasai bak. A merevszárnyú gépe pedig a szántóföldi nővén.' termesztésben végeznek ti kéletesebb munkákat. Műtrágyaszórás A műtrágyák kijuttatás; nál a repülőgépeknek telj' sen azonos feladatot kell e látni, mint a földi gépekne A szétterítés költségeseb mint a földi gépeknél, viszoi gyorsan, rövid idő alatt elvi gezhető és jobb minőségbe szórható ki. A műtrágya r pülőgépről való kijuttatás; nak gazdaságossága mia célszerű koncentrált ható. nyag'i műtrágyákat alka mazni. Irodalmi adatok sz rint, a repülőgép eredmény' sen kiszórhatja a tisztító tömény hatóanyagú műtr gyákat is. A repülőgép mezőgazdas gi alkalmazása megyénkbi új terület. A szakemberek • helyesen — megfontoláSs fogadják. Azokon a terület ken, ahol a repülőgép gazd ságos és eredményes műi kát végez, javasoljuk alks mazni. Dr. Gáti Ján
