Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-10 / 186. szám
WT3. augusztus tfl. KÍMET-MAGYARORSZÁÖ S. oldal Az árak nyomában (4.) Erőn, mint a beton é A vevők bizalmáén Az iparban vagy a mező- gazdaságban kezdődik, de az ostor a kereskedelemben csattan: az árak emelkedését vagy csökkenését itt látja, érzi közvetlenül a fogyasztó, a vásárló. Mert ugyan ki tudná eldönteni, hogy a cipő, a ruha miért lett drágább. Azért, mert az ipar többet kért érte, vagy azért, mert a kereskedelemben magasabb hasznot számítanak az eredeti árhoz? Az ipar árkialaki fásáról mar sorozatunk első részében szóltunk, most nézzünk példát a kereskedelemből: olyan példát, amelyiknél a/, áremelkedés már az iparban kezdődött. Vegyük a rakatna- zi cipészek példáját, ahol kevesebb árutermeléssel nagyobb nyereséget, értek el. Mondjuk úgy, hogy egy 250 forintot érő cipőt 300-ért adtak. Itt már ötven forint a vásárló zsebéből ugrik, de nem is csak ennyi. Ennyiért ugyanis a nagykereskedelmi vállalat kapja, hozzáteszi a maga 5—6 százalékát, átadja a kiskereskedelmi vállalatnak, ott hozzáadnak még 10—12 százalékot, és ml fizetünk. Félreértés ne essék, nem a nagy- vagy kiskereskedelem által felszámított haszhot kifogásoljuk, mert nekik ebből a pénzből kell fenntartani a boltokat, fizetni a dolgozókat. bővíteni a hálózatot, és egyáltalán fizetni azokat a költségeket, amelyek minden más vállalatot terhelnek. Sokkal inkább azokat az árakat kifogásoljuk, ahol túllépték a tisztesség határát., ahol olyan öszegeket vesznek ki a vásárló zsebéből, ami nem illetné meg őket. A tornyospálcai TÜZÉP a különböző fajta szeneket és építőanyagokat magán- és közületi vevőknek vagontételben, a vevő Címére szállítva értékesítette, ahol a kereskedelem haszna 1 forint B0 fillér lehet mázsánként. A tórnyospáleaiak nem ennyit számoltak hozzá, hanem 3,70- et, annyit, mint a telepre beszállított és ott eladott áruk esetén számolhatnak. így sikerült 81 580 forint haszonhoz hozzájutni. De vehetünk példát a vendéglátás területéről is: Nyíregyházán, az Anna cukrászdában mindhárom helyiségben felszámolták a fogyasztóknak a 10 százalékos zenés felárat, holott zene csak a bárban van hétköznap este 7-től, vasárnap este nyolctól. A jogtalanul beszedett 130 ezer forintot — mint meg nem engedett nyereséget — elvonták a szálloda és vendéglátó vállalattól — bár ez már kevés vigaszt nyújt azoknak, akik ezt hosszú időn át megfizették. Ugyanígy számolt a nyírmadai ÁB'ÉSZ is: az egy fedél alatt, de teljesen elkülönülő presz- szóban is felszámolta az étterem zenéjét, Van persze a vásárlók, a fogyasztók megkárosi fásának más módja is, amit — az előzőekhez hasonlóan — nem lehet az ipar nyakába varrni. Hogy például az Alkotmány Halászati Tsz literenként 21 forinttal adta drágábban a vegyes gyümölcspálinkát, hogy a mátészalkai Szatmár-szállóban 3,40 helyett hónapokig 4 forintért adták a dupla feketét, hbgy a tiborszállási tsz mátészal- kai vendéglőjében 163 ezer forint jogtalanul felszámított zenedíjat vettek ki a fogyasztók zsebéből, hogy a kisvárdai strandbüfében a 17 dekára kalkulált lángos csak 8 és fél deka Volt, hogy az újfehértói étteremben a húsleves órába beszámították a tőkehús értékének 30 százalékát, de a főtt húst ennek ellenére 100 százalékos értékben adták el, vagy a ho- dászi TÜZÉP 88 és léi ezer forinttal csapta be a vásárlókat, mert a szövetkezet vezetői nem adtak őrutasítást, és az árak helyességét Sem vizsgálták. Tulajdonképpen ezt — mármint az áralkalmazást — máshol sem ellenőrizték megfelelően, hiszen akkor nem fordulhattak volna elő — vagy legalábbis csak jóval rövidebb ideig — az imént leírt esetek. Ez persze csak részben menti azokat, akik elkövették óz árdrágítást, ezért meg is kapták érte a megfelelő büntetést. De mit kapnak azok, akiknek a hanyagsága miatt fizettünk többet valamiért? Valamennyien tudjuk, hogy az árszínvonal évente átlagosan két százalékkal emelkedik, ez alól tulajdonképpen csak az idei év a kivétel: most 3,6 százalékra tervezték az emelkedést. Ez már az év elején megtörtént, a tej, a tejtermékek, a cigaretta, az égetett Szeszes italok és még néhány Idénycikk árának emelkedésével. SzabolcsSzatmár megyében azonban összeségében 3,8 százalékot emelkedtek az árak az év első felében. Kedvezőbb volt a helyzet a ruházati szakmában — 3,2 százalék — igaz ehhez hozzájárult a márciusi és májusi központi árleszállítások hatása is. Márciusban például 18 százalékkal csökkent a pamutszövetek és a függönyök ára, májusban 31—32 százalékkal a pe- lehka. 22 százalékkal a gyermek alsó kötött szintetikus áruk ára és 16—17 százalékkal az összes műbőr, orkán gyermek felsőr jházati cikkek árit. Volt központi árcsökkentés júniusban és júliusban is: a hűtőszekrények, magnók. lemezjátszók, ruházati cikkek, kerékpárok, kozmetikai cikkek és a műanyag á- ruk árában, ami 300 millió forintos megtakarítást jelent a megye lakosságának. Mind- ezekből azt láthatjuk, hogy közpohti árintézkedéssel lehel az árakat csökkenteni, vagy legalábbis stabilizálni. Lehelne persze mással is. például a kockázati alap felhasználásával Igaz, erre akad néhány példa, megítélésünk szerint azonban több is lehetné. Az év első felében az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat a 3 és fél millióból 753 ezret, az élelmi- szer-kisker. pedig a Háromnegyed millióból m i t idus.síé 74 ezret használt fel — ezt is csak központi árintézkedésre. De Van — inkább csak lenne — egy harmadik mód is, amit a kereskedelem tehet, tehetne az árak stabilitásáért, a vevők bizalmáért. Éspedig : megszüntetni azokat a filléres árváltozásokat, amelyeket naoonta felfedezhetünk a boltban. (Csak zárójelben jegyezzük meg: Mátészalkán és Fehérgyarmaton 2500—2800 az évente kiadott árutasítások száma.) Igaz. ezt; legtöbb esetben az ipar idézi elő, de a kereskedelem feladata, szerepe az lenne, hogy ne kövesse ezeket a filléres változásokat, alkudjon, és sokkal szigorúbban lépjen fel az ipar ilyen irányú törekvései, magatartása ellen. Következik: SZIGORÚ ELLENŐRZÉST. Balogh József — Lányi Botond ISEB-vizsgálat Visszafizették a jogtalanná letűnt pénzt Útépítés rij módszerekkel megveu k l»en Miért tudtak a rómaiak olyan utakat, építeni. hogy évszázadokig eltartott? És miért nem tudunk mi. a mai szupermodern technikával, módszerekkel, gépekkel olyat, hogy legalább egy évtizedet kibírjon. A laikus kérdései ezek. aki nem érti, de nem is értheti, miért kopik el a talpa alatt az egyébként tetszetős kinézésű aszfaltút 4—5 év alatt. 1970 óta kísérletezik a N y í regy b á zi K özúti Ép i tő Vállalat új eljárásokkal, modernebb módszerekkel, hogy minél tarlósább. fitrapabíróbb úthálózatot fejlesszen ki. At aszf alttech n ológ i a korszerű* sítésére 147 ezer fo intőt költöttek az elmúlt évben. A régi. úgynevezett hideg eljárás helyett bevezették a me* legfténti A 180 Celsius-fokos bitumenból betonaszfalt készül, amely — mint a neve is jelzi — a betonhoz hasonló erősségű. Ahhoz, hogy át tudjanak térni az új módszerhez, sok gépet át kellett alakítaniuk. Olyan NDK gyártmányú me- leganyag-tárolót állítottak fel csaknem 900 ezer forintért, amely a kikevert aszfaltot nem hagyja kihűlni. így két műszakban is lehet dolgozni. A munkásokat reggel a kész anyag várja, nem vesztenek időt a melegítéssel. A termelés pedig megduplázódik. Gondot okoz Viszont, hogy majdcsak minden berendezés más-más gvárt- mány. A gépek ,.öss2éháza3í- sása” pedig egyelőre olyan műszaki probléma. ami igényli a további kísérletezést. Néhány éve kezdtek meg a kavicsaszfalt gyártását is helyi anyag felhasználásával. A kísérlet nagyon gazdaságosnak bizonyult, mert fl drága szállítás helyett most helyben termelik ki a kavicsol Ahogy az eddigi tapasztalatokból kiderült, a kísérleti módszerek jól beváltak. Olyannyira, hogy a régi eljárásokat teljesen megsztin- t tették. 1970 óta több százmillió forint értékű út készült kísérleti eljárással az árvizes területeken. A közeljövőben adják át a Mátészal* ka—Tiszabecs, Gulács—Tivadar, Kisar—Fehérgyarmat, Penyige—Túvistvándi. Tivadar—Tarpa útvonalakat, amelyek szintén ígv készültek. A minőséget dicséri, hogv a vállalatnak minden — a fent említett módon készült — útburkolata első osztályú az egész országban a legjobb. Ez nem véletlen. Itt csak úgy gyártanak aszfaltot, hogy minden keverésből mintát vesznek, s a most bővítés alatt álló láboratóriumban vegyi elemzést végeznék. Mindezen munkák együttes eredménye, hogy az út rugalmas lesz. S ha nem nlar'. addig, miül a régi rómaiaké, egy évtizedet ki fog bírni változatlan állapotban. Ez a sikéfes, (de természetesen nem lezárult) kísérlet- sorozat volt az előfeltétele annak, hogy a váltalat me«- 'valósíthasd a több mint 3J millió forintos gépesítési programját. Ebben szerepet- nek útépítő gépak. úthengerek, gőzkazánok, tehergépkocsi k. amelyeket munkába állítottak ég állítanak. E proft- ram keretében szerelték fel mintegy 10 millió forintos költséggel az 1071-ben Fehérgyarmaton létesített ké- vefőtelepet modem gépekkel. Az új telep áltál termelt aszfalt évente 100 kilométér hosszú út felújítására elég. D. A. Nyolcezer máZNa gyapjú &zaltole$l»óI 53 000 juhot exporlállunit idén A gyap.iünyirás ideje áprilistól júhusig tart. A felvásárló vállalat adatai szerint befejeződött a napokban az idei gyapjúnyírás. Ennek megfelelően Sza- bolcs-Szatmárban 1973 első felében nyolcezer mázsa gyapjút vásárolt fel a vállalat. Az eladók között egyaránt megtalálhatók a termelő állami gazdaságok, termelőszövetkézetek és egyéni gazdák nevei is. Ez évben legtöbb gyapjút a csengeri Lenin Tsz értékesített —közel négyszáz mázsát. Említésre méltó a tyukodi Kossuth Termelőszövetkezettől felvásárolt mennyiség is — több mint száz mázsa. Minőségileg viszont a Nvírma- dai Állami Gazdaságé volt a legjobb. A minőségellenőrzést, illetve a felvásárlást egyébként még mindig szabad Szemmel Végzik a Vállalat szakemberei. Pedig a szál vastagsága csak mikronnal mérhető! A tapasztalt szakember szeme és keze a legmegbízhatóbb — szinte tévedhetetlen. Ami a gyapjúszál finomságát illeti, legkeresettebb a 18—20 mikron vastagságú. Az átvevők a ..finomságon” kívül a szál hosszúságát és tisztaságát is vizsgálják. A gyapjú ára ezeknek megfelelően változik, ha viszont a szál két centiméternél rövidebb. nem vehető át. A gyapjú tisztasága mindenekelőtt a juhok „él el körülményétől” függ. A szabolcsi gyapjú átlagban a nagy portartalom miatt 3fl“37 százalék közötti rendemend fokú. azaz egy kiló nyersgyapjúból 36 —37 deka tiszta gyapjú hyerhető. A feldolgozó ipar elsősorban az úgynevezett toklyó — az először nyírt jvlh gyapjúját keresi. A megyékben termelt gyapjú minősége és mennyisége az előírt követeim ényekhek megfelelő, országos viszonylatban pedig közepesnek mondható. A Gyapjú- és Textil- nyersanyag Forgalmi Vállalat élő és vágott bárányokat, juhokat is értékesít. Megyénkből az idén eddig ötvenháromezer élő juh került ki exportra — főleg tejes, pecsenye és gyors hlz- lalásű pecsenyebárány. Ez utóbbiból a legtöbbet — közel huszonnégyezer darabot — szállítottak külföldre, mindenekelőtt Olasz- és Franciaországba. A vállalat hortobágyi és a MÉS békéscsabai vágóhíd járói közel tízezer darab szabolcsi vágott bárány került külföldre — zömmel nehéz oe- esenyébáráhy. A világpiaci árak miatt a hústermelés kifizetődőbb a gazdaságoknak, mint a gyaojü, de megyénk mindkettőben a várt mennyiséget és minőségit tudia előállítani. A felvásárló vállalat pedig élő és vágott bárányt a külföldi, a gyapjút pedig elsősorban a hazai piacon értékesíti. — Hiába írkálsz bárhova, úgysem lesz igazad! — mondták a falubeliek. A penészleki asszony azonban nem hallgatott. Úgy érezte, e kendermag értékesítésekor jogtalanul vont le tőle — és több termelőtől — a helyi felvásárló utólag bizonyos összegeket. S miután február 22-én beadott panaszára a Nyírbélteki ÁFÉSZ március 19-i válasza nem elégítette ki a megkárosított termelőt, március 21-én a nyírbátori járási népi ellenőrzési bizottsághoz tett bejelentést. A bejelentő hat mázsa kendermagot értékesített az ÁFÉSZ helyi felvásárlójába!, aki átvette, minősítette a kendermagot, s az értéket 13 180,80 forintban állapította meg. Ezt az összeget nem fizette ki a termelőnek. csak aláíratta azt egy füzetben, ahol már egész lis_ ta szerepelt. Mikor aztán a kifizetésre került sor, már 271,40 forinttal kisebb ősz- szegről volt szó. mint amennyit a kendermag átvételekor megállapított. A felvásárló azonban „megmagyarázta”. hogy azért kellett újraminősíteni, s utólagosan (!) levonni az áru átvételekor megállapított, s aláíratott összegekből, mert « kendermag nem felelt meg a minőségi követelményeknek, tisztasága nem volt kielégítő, nedvességtartalma magasabb volt a megengedettnél. Néhányat) elfogadták a felvásárló indokolását, nagyon sokan viszont sérelmesnek találták ezt az eljárást. A sok-sok sérelmes „szószólójának” bejelentésére kezdődött a NEB-vizsgólat. amely rendkívül alapos, igen sokoldalú munka után megállapította: a panaszosnak igaza volt. A Nyírbéltek és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet fegyelmi eljárást indított a szabálytalanságot elkövetőkkel szemben. A felvásárló munkaköri mulasztásával szabálytalanságokat követett el. mivel a felvásárlási iegyek kiállítását nem az előírt szabályoknak megfelelően végezte el, az ugyancsak szabályellenesen — saját masa által készített — kimutatásokat Íratta alá ügyfeleivel, jogtalanul — utólagosan — vont le a termelőktől bizonyos összegeket, és arra hivatkozott, hogv a felvásárlási jegyek kiállításánál sem a kendermag nedvességtartalma, sem a2 áru tisztasága terén jelentkező hiányosságok miatt nem vonta lé a? „előírt” százalékot. ily módon 12 791,70 forintot vont le a termelőktől, amelynek csak egy részét fizette be a Nyírbélteki ÁFÉSZ pénztárába, ezért az ÁFÉSZ elnöksége teljes kártérítésre kötelezte, s megrovásban részesítette. A NEB-vizsgálat megállapította. hogy a felvásárlási adminisztrátor is mulasztást követett el, miután elszámoltatáskor nem kérte, s ellenőrizte az alapbizonylatokat. amellyel megakadályozhatta volna a felvásárlót a kendermagtermelők megkárosításában. A felvásárlási adminisztrátort megrovásban, a fel- vásárlási előadót pedig — a felvásárló kioktatásának elmulasztásáért — figyelmeztetésben részesítette a Nyírbélteki ÁFÉSZ vezetősége. A jogtalanul levont 12 791,70 forintot ugyanakkor — a NEB-vizsgálat befejeződésének napján — maradéktalanul visszafizették a termelőknek. ★ Ezekben a napokban a felvásárlási időszak kellő' közepén vagyunk. Jó volna ha intő példa lenne a fen' eset. Szabó Gyula Értesüléseink szerint Szabolcsban is járványos méreteket öltött a bélfertőzés, a dizentéria. A Közegészségügyi és Járványügyi Állomás Illetékeseitől kértünk erről tájékoztatást. Elmondták: a nyári időszak a bélhurut és bélfer- tőzéses megbetegedések szezonális ideíe és ennek megfelelően megyénkben az utóbbi hetekben megemelkedett az ilyen betegek létszáma. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az idén ez a betegség nagvobb számbah jelentkezett, mint az elmúlt években. A fertőzések létrejöttét és terjedését a kórokozók (baktériumok, esetleg vírusok) okozzák. A bélfertőzést előidéző kórokozók a szájon át, elsősorban étellel jutnak a szervezetbe. ott elszaporodnak és működésük közben termelt méreganyagokkal a szervezetet megzavarják, megbetegítik. A közvetítési módok közül leggyakoribb a tisztátalan kéz útján történő terjesztés. Nagyobb szerepet játszhat a fertőzés terjesztésében a víz, úgy is, mint ivóvíz, de fertőzhet fürdőzés közben is. ha Szájba került a fertőzött víz. Az élelmiszereink közül a tej is alkalmas a fertőzés átvitelére, mert abban a baktériumok jól megélnék és szaporodnak. A légy is nagy szerepet játszik a fertőzések terjesztésében. A talajnak is szereoé lehet, mert az többféle módon fertőződhet és a fertőzött talalra került gyümölcs tisztátalan fogyasztása fertőzést okozhat Hogyan védekezzünk a betegség ellen ? Nagyon fontos, hogy tisztán kezeljük az élelmiszereinket. A nyers állapotban fogyasztásra kerülő gyümölcsöt, zöldségfélét gondosan mossuk meg folyó vízben. A tejet csak forralva fogyasszuk. A tárolását is szigorúan az előírás szerint végezzük. A húsféleséget jól meg kell főzni, vagy sütni és az elkészítés Után el kell fogyasztani. Hosszabb idejg tárolni nem előnyös. Még hűtőszekrényben is csak meghatározott ideig lehet tárolni. Különösen a mezőgazdasági munkát Végzőkre Vonatkozik, hogy ismeretlen kűtból származó vizet Ivösfá, vagy étkezésre ne használjanak. A* étkezés előtt mossunk kezet, általában ügjmljünk a tisztaságra, mert a betegség megelőzését legjobban c2 segíti elő. Fokozott gonddal kell vé* gezni az élelmiszerek tárolását, kiszolgálását. Ez külön- seh fontos közétkeztetéssel foglalkozó üzemi konyhákon és az élelmiszer-árusító egy* Bégekben. A légy elleni védekezést a lehetőséghez képest fokozni kell. A KÖJÁL- nál hangsúlyozták, hogy betegség esetén fontos a korai orvosi segítség igénybevételé. Ugyancsak fontos a betegek elkülönítése, akár otthon. vagy kórházban történik az ápolás. Feltétlenül szükséges az otthoni ápolásnál a beteg által használt tárgyak és eszközök házi fertőtlenítése. F. t. Tisztasága ovatossdg Védekezzünk a nyári járványok ellen
