Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-09 / 185. szám

f§7S. ämpsjliis I, S. oMal As árak nyomában (3.) lárjáíéli^k, lotaiiaapok Alisig: felépül a lakás .. Mennyiért lehet manap­ság egy lakást felépíteni vagy megvásárolni ? Attól függ... Mert van családi ház és társasház, de vannak tömblakások, közöttük is a hagyományos módon, vagy a csúszózsaluzással épített és ott vannak végül a házgyá­ri lakások. Körülbelül ilyen a sorrend az áraknál is, vagyis legdrágábbak a ház­gyári lakások. Persze nem csak az építési módtól függ az ár, mert például az sem mindegy, hogy hol épül fel az a bizonyos- lakás. Vidéken olcsóbb, városokban drágább, függ attól is, mennyire köz­művesített a telek és még valamitől: attól, hogy kiépí­ti. Kétségtelen, hogy nem ez a legdöntőbb tény az építői­pari árak alakulásánál, egy­szerűbben az építőipari árak emelkedésénél.^' hiszen közis­mert. hógv anvagárak emel­kedése változtatta meg leg­nagyobb mértékben a végső árakat. Azt is tényként kell elfogadnunk, hogy a most felépített lakások felszerelt­ségükben modernebbek, a házgyári elemek szállítása — akár Miskolcról, akár Debre­cenből — sokba kerül. Ezen aztán már lehetne vitatkozni, mennyire volt helyes intéz­kedés a szállítási költséggel is az építtetőt terhelni, csak azért, mert egy másik in­tézkedés folytán nem Nyír­egyházán építették fel a gyá­rat. Hozhatnánk millió pél­dát, hogv máshol ez nem ér­vényesül, mert a Kanizsa bú­tor Nagykanizsán is annyiba kerül, mint Nyíregyházán, pe­dig azt is meg kell utaztat­ni néhánv száz kilométert. Nem. valószínű, — marad­iunk most már a bútornál — hoav a bútorgyár, vagv a ke­reskedelem csupán szívesség­ből vállalja magára a szál­lítási költséget, nyilván már beszámították az árba, de Szeptember elsejétől 30 ha­todéves szigorló orvos kezdi meg egyéves gyakorlatát a megyei kórhájban. A Debreceni Orvostudomá­nyi Egyetem, a Szabolcs- Szatmár Megyei Tanács és a megyei kórház együttműkö­dési szerződése alapján az egyetem bázis oktatási intéz­ménye lett a megyei kórház. A különböző osztályokon, ki­jelölt orvosok megadott te­matika szerint készítik fel a hallgatókat a különböző vizs­gákra. Az oktatás egységesí­tése érdekében az egyetem a különböző továbbképzésekre behívja a kórház orvosait is. Az államvizsga-bizottságok­ban helyet kapott két nyír­egyházi főorvos. A megyénkbe érkező szi­gorló orvosok 1000 forint le­telepedési, munkakezdési sé­miért nem lehetett ugyanezt megvalósítani a házgyári ele­miek esetében is?! No de az előbb azt írtuk: az ár attól Is függ, hogy ki építi. Igen, és ez most már tulajdonképpen nem is baj. Az Volt két-három évvel ezelőtt, amikor az építőipari vállalatok, szövetkezetek vagy a kisiparosok válogat­hattak abban: melyik mun­kát vállalják el, és nyilván azt vállalták, amelyiken több volt a haszon, amelyik meg­rendelővel magasabb haszon­kulcsot tudtak elfogadtatni. Most változott a helyzet: a kevesebb megrendelő tud vá­logatni abban, hogv kivel dolgoztasson. Jó dolog ez? Az építő vállalatoknak nem, az építtetőknek igen. Ezzel persze nem azt akar­tuk mondani: jaj de jó most már nekünk, százezrekkel ol­csóbbak lesznek az építkezé­sek. de az mindenképpen hasznos, hogy építőipari ka­pacitáshiány miatr már nem lehet felverni az árakat, tu­lajdonképpen egy bizonyos fokú stabilitás jött létre. Kiskapuk sajnos itt is vannak. Akad néhány vál­lalat, szövetkezet. amelyik látszatra megtartja ezeket a „játékszabályokat” de az el­ső lehetőséget megragadja ahhoz, hogy — ha szabályta­lanul is — vastagabb szám­lát fizettessen ki a megren­delővel. Mindjárt hivatkoz­hatunk egy nemrég megje­lent írásunkra, amelyikben a nyírbátori költségvetési üzemről volt szó: ők példá­ul a folyamkavics áránál ISO ezer forinttal „vágták meg” az éoíttetőket. mert nem az olcsóbb vasúti szállítást vá­lasztották. hanem saját gép­kocsival fuvaroztak. Ehhez persze még hozzájött a 10 százalékos bruttó haszon­kulcs, így már 200 ezer lett a végeredmény. Aztán a ha­a nyíregyházi gélyt kapnak. A megyei és a városi tanács korszerűen beL rendezett szobákkal várja a hallgatókat. A kórháznak nem kis gon­dot jelent a 30 orvostanhall­gató megfelelő felkészítése. De előnyökkel is jár. Az együttműködési szerződés ér­telmében egi'etemi címeket, tudományos fokozatokat kap­hatnak a megyei kórház or­vosai. A mindennapi munka is színesedik az oktatással. A káderproblémák megoldásá­ban, a vezetőgárda kialakí­tásában erkölcsi és személyi segítséget ad a debreceni kli­nika. A kórházon kívül a megye is jól járhat. Nagyobb re­mény van arra, hogy egy évi ismerkedés után, több fi­atal orvos jön Szabolcs-Szat- márba. zaszállított anyagot a telep­helyen tárolták és mikor ki­vittek az építtetőknek, fel­számolták a másodíuvart és a rakodási díjat is. De 8 ezer forinttal számoltak többet a nyirmihálydi tanácsnak és a járás községeiben felépített 9 lakás esetében is 4—4 ezerrel fogott vastagabban a ceruzájuk. Bár nem ilyen nagy, de egy jórészt társadalmi mun­kában felépített iskolánál mégis jelentős összeggel, 11 582 forinttal számoltak többet a nyirszőlősi Jókai Tsz építői az általános isko­la befejező munkáinak vég­zésekor. Nem adlak olcsób­ban a góvavencsellői tanács költségvetési üzemének veze­tői sem: a Tiszavasvári Nagyközségi Tanácsnak vég­zett útfelújítási munkán 53 631 forinttal számoltak többet, mim amennyire le­hetőségük lett volna. Jelentős összegű túlszámo- lást találtak az ellenőrök a Nyíregyházi Tanácsi Építő­ipari Vállalatnál is. A Víz utcai aszfaltburkolat munká­inál 73 ezer, a Malom utcai útépítésnél közel kétezer fo­rinttal számoltak többet. De találtak az ellenőrök túl­számlázást az ingatlankeze­lő és szolgáltató vállalatnál Is: 4374 forint volt a diffe­rencia a Bessenyei tér 16. szá­mú ház felújítási munkái­nál. Korántsem soroltunk fel minden szabálytalanságot azok közül, amelyeket az építőipari árellenőrök talál­tak munkájuk során, de env- nyi is elég annak bizonyítá­sára, hogy a kereslet és Kí­nálat. kiegyenlítődésé sem hozhat önmagában megnyug­tató megoldást, csak azokon a helveken — ezek a nagyobb építőipari vállalatok — ahol megfelelő képzettségű ár­szakemberek, kalkulátorok dolgoznak Ezt a következte­tést lehet levonni abból, hogy a szabálytalanságok többségét termelőszövetkeze­ti. kisipari szövetkezeti, vagy költségvetési üzemek építői­pari részlegei követik el. Mit lehet a szabálytalansá­gok csökkentéséért, a túl­számlázások megakadályo­zásáért tenni? Mindenekelőtt megfelelő képzettségű szak­embereket alkalmazni, mert ez nem csak az építtetők hanem a vállalatok érdeke is. Miért? Mert a jogtalanul felvett összegek nem marad­nak sokáig a vállalat pénz­tárában, elvonják tőlük és visszafizettetik azoknak akiktől elvették, a felelősö­ket pedig anyagilag is fele­lősségre vonják. És még va­lamit: megszigorítani, gya­koribbá tg,nni az ellenőrzést, hogy egyetlen vállalat, vágy- szövetkezet se tehessen olyan pénzt zsebre, ami a tisztességtelen haszon növelé­sével dréeítja az amúgy is drága építkezéseket. Következik: A VEVŐK BI­ZALMÁÉRT. Eilogh József — Lányi Bolond Tölti» les* nx opios Tankórház lesz Júlia visszatalált Történetünk — az élet­szülte sorsfordulók egész so­rával — a szokványostól el­tér. Azzal kezdődött, hogy Ki- rilla Juliannát, a Szabolcs- Szatmár megyei Katonai Ki­egészítő Parancsnokság gép- írónőjét kórházba szállították. A huszonéves gépírónő­nek amputálni kellett a fél lábát. Kirilla Julianna tizenkét éve dolgozik a parancsnoksá­gon. A szorgalmas, munkáját mindig precízen elvégző, jó- kedélyű kislányt mindenki szereti, tiszteli. Munkájáért többször részesült dicséret­ben, jutalomban. Mivel szü­lei vidéken élnek, így be­tegségéig albérletben lakott. ★ A kiegészítő parancsnokság dolgozói egy pillanatra sem hagyták magára kórházba került munkatársukat. Beteg­sége első pillanatától valaki naindig ott ült az ágyánál. A műtétet követő napokban a lány jövőjét tervezték. Volt akinek az volt a feladata, hogy életkedvet öntsön a betegbe. Mások a távoli szülőket, test­véreket helyettesítették. A vezetés pedig azon fáradozott, hogy OTP-lakást kérjen baj­ba jutott dolgozótársuk szá­mára. A hetek múlásával az élet­kedv visszatért mútött mun­katársukba. Betegségén orvo­sai segítségével — jóllehet hónapok teltével —, de győ­zedelmeskedett. Elérkezett az újra járni tanulás, a gyógy­tornák ideje, amibén szintén segítették és segítik munka­társai. ★ Az Országos Takarékpénz­tár igazgatósága megértéssel fogadta a kiegészítő parancs­nok kérését, és a Jósavúros- ban földszintes OTP-lakást biztosított Kirilla Julianna számára. A történet egyik megható jelenete volt. ami­kor az OTP vezetői kivitték a még kórházi ápolás alatt álló beteget új otthonának megtekintésére. A néphadsereg szakszer­vezetének területi bizottsá­gától kapott anyagi támoga­tást a parancsnokság osztá­lyai pénzzel toldották meg. A KISZ-esek a lakás hiva­talos átadása után kollekti­ven jelentkeztek: ablakot, aj­tót mostak, parkettát súrol­tak. Az összeadott pénzből bútor is került a szobákba. A kisvárdai napok programja A kisvárdai várszínpad el­készítése adta a lehetőséget a városnak szabadtéri kultu­rális programok szervezésére. A város szeptember 1. és 13- ka között rendezi meg a kis­várdal napokat. A program­ban kulturális, sport- és más rendezvények szerepelnek. A kisvárdai napok legki­emelkedőbb rendezvénye lesz a Debreceni Csokonai Színház művészeinek előadá­sa. Szeptember 1-én a Bánk bán című opera bemutatásá­val nyitják meg a várszín­padot, másodikán a Sybill című nagyoperett kerül be- mutatásra. Mindkét előadás 19 órakor kezdődik. *A kisvárdai napok beve­zetőjeként augusztus 31-én háromnapos lovasversenyt rendeznek. A lengyel és csehszlovák lovasokon kívül hazánk jelentősebb iovas- szakosztályai is versenyez­nek. Ezzel avatják fel a nagy­részt társadalmi munkában, nemzetközi szabvány szerint készült lovaspályát. Szeptember 8-án a vár­színpadon rendezik meg a Szabolcs-Szatmár megyei tánccsoportok nívódíjas nép­táncversenyét, amelyen a megye hét tánccsoportja vesz részt. Szeptember 9—12-én peda­gógiai napokat rendeznek a városban, ennek kereteben iskolai névadásokra, pedagó­gus tudományos ülésre, álta­lános, középiskolák és a szak­munkásképző intézet tanuló­inak termékbemutató kiállí­tására kerül sor. A városban lévő üzemek és vállalatok termékeiből kiállítást nyit­nak szeptember 10-én a szeszipari vállalat nagyter­mében. tl-én orvosok és pedagó­gusok együttes tudományos ülése lesz, melynek témája az iskola-egészségügy. Ugyan­csak 11-én kerül sor a kis­várdai -kórház 80 éves fenn­állása alkalmából rendezendő ünnepségre, ahol az egész­ségügyi dolgozók kitüntetése­ket kapnak. A Bessenyei György Tanár­képző Főiskola tanárainak szakelőadásaival folytatódik 12-én a pedagógus tudomá­nyos ülés. Két képzőművészeti kiállí­tást is nyitnak. Papi Lajos szobrászművész kiállítását 1- én a várban, Huszár István festőművész önálló kiállítá­sát pedig 12-én nyitják meg a zeneiskola dísztermében. 13-án vendéglátóipari é* ioarcikk-kiskereskedelmi ki­állítás megnyitásával zárul a kisvárdai napok programja. A rendező és szervező bi­zottság már a következő év programját is igyekszik elő­készíteni. Ezt követően min­den évben rendszeressé, ha­gyományossá, országos szín­tű rendezvénysorozattá kí­vánják nyilvánítani a kisvár­dai napokat, melynek fő programját a várszínpad ad­ta lehetőségek kihasználása, várjátékok, valamint a lo­vasnapok adnák. Vincze Pete* KÖZEL NYÍREGYHÁZÁHOZ A „■légies*’ égMÉöi Egyenletesen, megnyugta­tóan surrog a kerék az Ujfe- hértóról Nyíregyháza felé ha- ladó gépkocsi alatt. Kétsávos, friss fekete az út. Már 8 és fél kilométert átadott a köz- úti építő vállalat a készülő új 4-es főútvonalból. Az útépí­tők, akik Ujfehértónái láttak munkához, már Nyíregyházá­hoz közel dolgoznak. A nap úgy süt, mintha min­den áldását ezekre a nehéz munkát végző emberekre akarná zúdítani. Meztelen felsőtesttel, barnára sülve dolgoznak a vállalat egyetlen aranykoszorüs (szocialista bri­gádjának tagjai is. — A meleget már meg­szoktuk, a sapka mindig a_ fejünkön van, hogy védjen a naptól — mondja Sinku Mik­lós, aki 12 éve a brigád veze­tője. — Már 22 éve építem az utakat, s valami jó érzés fog el, ha olyan utón megyek akár gyalog, akár járművel, amiben az én munkám is benne van. Legszívesebben odaszólnék a többieknek: „Ezen biztonsággal mehetsz!” Gépek zaja erősíti, halkít- ja a brigádvezető szavát, s időnként orrunkba hozza a szél az aszfalt szúrós szagát. Hosszú éveken át maradan­dó mű kerül ki az útépítők keze alól, mióta 1971-ben rá­tértek a melegaszfaltozásra. Kekees László: — Köny­nyebb lett így a munkánk, egyenletesebben lehet elken­ni az aszfaltot. De a gépek Is nagyon sokat segítettek nekünk, hiszen a munka leg­nehezebbjét elvégzik. A mi dolgunk már a simítgatás, szépítgetés. A konyhába pedig a parancs­nokság műhelyében az ügyes barkácsoló kezek a konyha berendezéseihez készítettek alkalmatosságokat. Hogy mindehhez kell a ve­zetés humánuma is. az ter­mészetes. Ez abban is kifeje­zésre jutott, hogy Kirilla Ju­liannát várják vissza. Most azon fáradoznak, hogy mi­nél hamarabb elkészüljön és megérkezzen az NDK-ból a múláb, hogy azzal is könnyít­sék Júlia magára találását. A gyógytornákról jövet a gépírólány sokszor benéz a parancsnokságra. Jólesik a biztató szó, a baráti terefere, no meg kattogtalni néhány sort a megszokott írógépen. És ami még ennél is többet jelent ott lenni az elvtársak, a barátok között, akiknek a segítsége nélkül nehezebb lett <Älna visszatalálni az életbe. Sigér Imre — Azért meg kell fogni a lapát nyelét mo3t is — veszi át a szót Sinku Miklós. — De nincs baj a brigáddal, dolgoznak, hiszen nem mind­egy, mennyi pénzt viszünk haza fizetéskor. A brigádve— zetőnek egy kicsit mindig példát kell mutatnia a mun­kában. Aztán meg úgy dol­gozni. mint. a jó pásztornak; fél szemmel a többieken. Munka közben gyerekek hordják a vizet a dolgozók­nak. Naponta 4 literi is meg­isznak belőle, tikkasz* a oan. Jóízűt kortyolnak a friss vízből, s újult erővel látnak munkához. Orosz János megigazítja napszítta kalapját: — Né­hánv hónaoía dobotok itt, cte már úgy érzem, évek kötnek ekhez a brigádhoz. Mert ők könnyítették meg nekem eleinte a munkát Is. és a beilleszkedést is. Ma már nem lehet észrevenni, hogy újonc vagyok. Lapátja együtt lendül a többiekével, munka lá'vik üteme szerves része a brigá­dénak. — Még jobban együtt va­gyunk, mint a cs"lád — gon­dolkodik el Nagy István.,— A családdal jószerint csak este találkozunk, itt meg égisz nap egymás mellett tart a munka. Megfeszített ütemben dol­goznak 10 és fél órát — ebből 1 óra az ebédidő —. s ha va- lamelvikiik ki^p hosszabb ideig lazít, csendes jóindulat- fal f i ve im'-»*. nem csak masukért, de a töb* biekért is dolgoznak. (barna) AíSg’W fOY*g££tlOElB a 3foMokG»an A nyári vásár tapasztalatai Nyíregyházán A nyári szezon végi kiáru­sítás és vásár hétfőn kezdő­dött és két hétig tart. Ez alatt az idő alatt nyári pamut, se­lyem és selyem típusú ruha­anyagokból, női ruhák, blú­zok, nyári férfiöltönyök, strandcikkek, fürdőruhák és bizonyos fajta k;t’öttáruk, ki­váltképp rövid ujjú női puló­verek és végű] férfi-, női, gyermekcipők, szandálok ke­rülnek kiárusításra. A ruházati kereskedelem erre az évre a szokásosnál több és jobb áruval készült fel. Felkerestünk néhány nagv forgalmú nvíreavházi boltot és az iránt érdeklődtünk, ho­gyan Indult az idei nvá- ri vásár és mik az eddi­gi tapasztalaink. A Zrínyi Ilona utcai női konfekciósbolt vezetője el­mondotta, hogy az olcsó áru­sítás első két napja meglep­te a kereskedelmet. Olyan ke­reslet jelentkezett, amire még nem volt példa. A boltban több, mint 600 vevőt szolgál­tak ki egy nap alatt. Különö­sen a szintetikus alapanya­gokból készült, könnyen mos­ható és kezelhető női ruhák iránt volt a legnagyobb ér­deklődés. Jellemző a forgalom nagy­ságára, hogy az első két na­pon több, mint 130 ezer forint értékben vásároltak női ru­hát, kosztümöt, szoknyát és blúzféleségeket. Nagy volt az érdeklődés és a kereslet a Krisztina anyagokból készült női blúzok iránt. Vajon biztosítani tudják-a az áruellátást a továbbiakban is? — erre a kérdésünkre a válasz nem volt megnyugtató. A boltvezető szerint utánpót­lást nem kapnak erre a két hétre. A Zrínyi Ilona utcai divat­árubolt vezetője elmondta, hogy náluk is meglepően nagy volt a kereslet. Különö­sen a női fehérneműkben, fürdőruhákban és kötött­árukban. Az első két napon közel 300 ezer forintos for­galmat bonyolítottak le. Eb­ben az üzletben egy-egy szám- vagy színhiánytól elte­kintve ki tudják elégíteni a jelentkező keresletet. A 'Céntrum Áruházban ka­pott tájékoztatás szerint az idei vásár első két napjának sikere abban rejlett, hogy a legdivatosabb és a legszebb napi cikkek kerültek leérté­kelésre. Több ezer tétel áru­val vesz részt az áruház a nyári vásárban. Az eddigi megállapítás szerint a forga­lom felfutása 24—55 százalé­kos volt. A legnagyobb érdeklődés itt a női nyári ruhák, a nyári férfiingek, a fürdőruhák, a gyermekruhák és gyermek­szandálok Iránt mutatkozott Az első két nap forgalma en­gedményes áron is elérte az 1 millió 300 ezer forintot. Az árusítás két hete alatt a leér­tékelt áruféleségekből fenn­akadás nem lesz. Farkas Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom