Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-25 / 198. szám

V > * V '> V v v* , V, „ Í973. augusztus 25. mfeT-RTÄÄYAitezXe f. ©f&fl ' Nyelv és társadalom A kisvárdai villamossztgetelő- és műanyaggyár 4. szá­mú csarnokában megkezdték a gépek beszerelését. (Hammel József felvétele) Korszerűbb közvilágítás a megyeszék helyeii „DERŰ A MŰVÉSZETBEN” Vasárnap fejeződik be a nyírbátori zenei napok programja A nyíregyházi tanárképző főiskolán folyó szocioling- visztikai és nyelvtanítási kon­ferencia a nyelv és a társa­dalom összefüggéseinek kér­déseivel foglalkozik. A nyelv szorosan összefügg a társadalommal, a társa­dalom teremtette meg és fej­lesztette ki a nyelvet, a nyelv és a társadalom egykorúak. Társadalom nélkül nincs nyelv, és valamiféle nyelv nélkül nincsen társadalom. A társadalomban élő emberek a nyelv segítségével érintkez­nek egymással, cserélik ki gondolataikat, és örökítik át tapasztalataikat az utókor számára. A társadalomban, a társadalom fejlődésében és ezzel kapcsolatosan a műve­lődésben beálló mindenfajta változást nagyon érzékenyen megmutatja a nyelv. Tehát változásai összefüggnek a tár­sadalom életének változásai­val. Űj tárgyak, jelenségek, fo­galmak, műveletek, intézmé­nyek megkövetelik azt. hogy nevet kapjanak, valamilyen szóval megjelöljük őket. Ter­mészetes jelenség az. ha egy tárgy eltűnik, kimegy a di­vatból. egy idő múlva a neve is eltűnik. Gondoljunk csak arra, hogy az űrrakéta, űr­ikrek, műhold, űrkutatás sza­vak az utóbbi 10—15 évben, V az űrrepülés megindulásával keletkeztek, s ma már szinte közismertek. Ugyanakkor ki ismeri ma már a fringia, számszeríj, pattantyú, sza­kállas ágyú fegyverneveket? A nyelvi változások össze­függése a társadalmi válto­zásokkal a nyelvtan területén is kimutatható. A nyelv és társadalom ösz- szefüggése azonban nemcsak az egymást követő korok vál­tozásaiból mutatható ki. Egy időszakban, ugyanabban a korban élő emberek beszéde, írása között is találunk kü­lönbségeket. A nyelv válto­zatokra tagolódik, s e válto­zatok között kisebb-nagyobb eltérések találhatók. Mindenki tapasztalhatta már, aki az ország más vi­dékén járt, hogy ott máskép­pen beszélnek, mint mi. Más­képpen beszél a szegedi, a dunántúli, a palóc ember, mint a szabolcsi. Egyes han­gokat bizonyos helyzetekben másként ejt, fogalmakat más­ként nevez meg. E nyelvjá­rási különbségek kialakulása is sok esetben történeti-tár­sadalmi fejlődés eredménye. Ma a tervszerű gazdálkodás, az általános művelődés kor­szakában, a szocializmus épí­tésében a nyelv egységessé­gének nagy a fontossága. A nyelv azonban csak nagyon lassan követi a társadalmi változásokat, így a nyelvjá­rások ma is élnek az egysé­ges nemzeti nyelv melett, s a pusztulásukról, a tudomá­nyos kutatások igazolják, még korai beszélni. BITUMEN. Az aszfalt csil­log a napon. A csillogás per­sze nem sokáig tart. Már fel­tűnik a távolban egy teher­autó, megáll a fekete út előtt, s lassan tolatva széles sugár­ban önti rá az apróra zúzott követ. A jó út még jobb lesz. A megyei közúti igazgatóság karbantartó géplánca dolgo­zik. A nagyhalászi útelága­zástól Kótajig előbb bitumen­nel lelocsolják az utat. majd zúzott követ terítenek el raj­ta, végül lehengerlik. Az út­felület ismét jó lesz néhány évig egyenletes, gödör nélkül, ahol gyorsan suhanhatnak az autók. — Vigyázni kell, mert min­denhez ragad — törölgeti ke­zét Balogh József, a bitument szóró gépkocsi vezetője. Gyorsan dolgoznak. Már nem egyes gépek „bóklász­nak” az országutakon, ha­nem gépláncba állítva men­nek. egy rakodógép kiszolgál­ja őket kővel, a henger is rögtön tömöríti a leszórt zú­zott követ, hogv két nap múl­va az arra járó már csak azon vegye észre a javítást, hogv simábban gurul az autó kereke. Van azonban nyelvünknek másfajta tagolódása is. A foglalkozások, az egyéni kedv­telések is rányomják bélye­güket az emberek beszédére, hiszen más anyagokkal, más eszközökkel dolgozik a min­dennapi munkájában az or­vos, az asztalos, a diák, a hor­gász. Különleges tevékenysé­gük, foglalkozásuk, kedvtelé­sük egy újabb, kisebb-na- gyobb úgynevezett szakszó­kincset vagy csoportnyelvet termel ki. Nagyon hasznos kinövései a csoportnyelvek a nemzeti nyelvnek, hiszen a fejletlen szakszókincs aka­dályozná a tudomány és a technika fejlődését. E szak­szókincsek egyes részei ma már közismertek, beáramlot­tak a köznyelvbe, az irodal­mi nyelvbe. A szocializmus építése idején ugyanis a tu­domány és a technika fejlő­dése nem magánügy, hanem a társadalom közös ügye. Te­hát e szakszókincsek bizo­nyos mértékű ismerete, az általuk jelölt fogalom, tárgy, jelenség ismeretével együtt a korszerű műveltség fokmérő­je is. A nyelvtudomány megkü­lönbözteti még a nyelvnek, pontosabban a szókészletnek társadalmi osztályok, rétegek szerinti tagolódását is. Beszé­lünk a munkásság nyelvéről, amelyre jellemző a szakszók használata, a parasztság nyel­véről, a tájszók. illetve a földművelő munkával össze­függő szavak használata jel­lemző rá, az értelmiség nyel­véről, amely úgynevezett mű­veltségszókat tartalmaz. Még sok más szociológiai tényező keresztezheti a nyelvnek eddig ismertetett rétegeit. Csak néhányat em­lítenék ezek közül. Különb­séget találunk a nyelvhasz­nálatban életkorok szerint is, van különbség a férfiak és a nők, a falu és a város nyel­ve között is. A szociolingvisztikai kon­ferenciának ezek a főbb kér­dései. De hőgy kerül ebbe az iskolai nyelvtanítás ügye? Ma már eléggé világosan látjuk azt, hogy a hátrányos helyzetűség nyelvi hátrányos nelyzetűséget is jelent. Azok a tanulók, akik olyan szociá­lis helyzetben nőttek fel is­kolaköteles korúvá, amelyben nem volt lehetőségük arra, hogy a korosztályuknak meg­felelő ismereteket1 megszerez­zék. nyelvileg is hátrányos helyzetben vannak, hiszen szókincsükből hiányoznak bi­zonyos fogalmak, jelenségek nevei, hiányoznak azok ösz- szefűzésének szabályai. Ter­mészetesen a hátrányos hely­zetűség oka nemcsak szociális ok lehet. Ilyen összefüggés­ben került a konferencia programjába az iskolai nyelv­tanítás kérdése. PONTONHÍD. — Nem jel­zik előre, csak dudálnak — magyarázza Kovács Sándor a hajók útját Dombrádon, a Tisza-parton. Szabolcs-Szatmárt észak­nyugatról Borsod megyétől végig a Tisza választja el. De nincs a közel kétszáz kilomé­teres szakaszon csak egyetlen híd. Rakamaznál. Pedig a bodrogközi emberek is gyak­ran át-átjárnak a megyébe. Nekik a kompokon kívül van egy ideiglenes hídjuk is: a dombrádi pontonhíd. Ezen­kívül Tiszadobnál van a má­sik pontonhíd, az ország há­rom ilyen hídja közül így kettő a megyében található. Ha egy hajó közeledik, ak­kor a hidat nyitni kell. Vagy­is addig szünetel a közúti forgalom, a két középső pon­tont kivontatják a partra. — Van úgy. hogy négv hajó is jön egy nap — mond­ja tovább Kovács Sándor. — Követ szállítanak felfelé, a medererősítéshez. Megkezdték Nyíregyházán a Kossuth és a Széchenyi ut­ca közvilágításának korszerű­sítését. A vasúttól a Benczúr térig, illetve a Krúdy Gyula utca sarkától a Rákóczi ut­cáig nagyobb lényt kap a vá­ros e két forgalmas utcája. Ezzel a megyeszékhely köz- világítása korszerűsítésének egy nagyobb programja kez­dődött el. A legközelebbi terv szerint — mely várhatóan legkésőbb a jövő év első negyedév vé­géig meg is valósul — az em­lített két utcán kívül fejlesz­tik a Debreceni, a Dózsa György út, valamint Kossuth tér és a Tanácsköztársaság tér közvilágítását. A Debreceni úton egyelőre az új 4-es főútvonal szaka­szán — tehát a TÜZÉP-től a Hatzel térig — és majd csak ezt követően korszerűsítik a közvilágítást a Centrum Áru­házig. A TITÁSZ tervezői farkasfogszerűen oldották meg itt a tizenegy méteres betonoszlopokon lévő kétszer kétszázötven, wait is EKA hi­ganygőzlámpák elhelyezését. A Dózsa György út mindkét oldalára szintén ilyen típusú lámpák kerülnek. Legtöbb költséggel a Kos­suth tér és a Tanácsköztársa­ság fér közvilágításának fej­lesztése jár. A Kossuth téren lévő jelenlegi öt oszlongomba mellé még három darabot he­A pontonhídon zajlik a for­galom. Autó, traktor jön Dom’orád felől, megy Cigánd- ra, vagy tovább Sárospatak­ra, Sátoraljaújhelyre. Hét végén a hegyvidékre igyekvő kempingezők mennek. Hét közben pedig a helyiek, ki gyalog, ki kerékpárral. Nem tart sokba Dombrádra el­menni. ahol nagyobb a bolt, nagyobb a választék. SZÉLESÍTÉS. Pilling La­jos. az úthenger vezetője új­ságolja : — Szóltam a tsz-nél. hadd álljak be az udvarra. Meg­engedték. — Nem lesz az jó — mo­rog a gépláncvezető. Pálin­kás Gyula. — Nem vagyunk messze, még ha öt kilométert kellene menni az is jő, addig is tömörödik az út — ma­gyarázza. — Be kell menni a telepre. Gyulaházán, a falu végén diskurálnak. A kis. nadrág­szíj vastagságú, három méter lyeznek el — egyiket a szál­loda felőli sarkába, a mási­kat a szobor háta mögötti te­rületre. a harmadikat pedig a katolikus templom és a Bocskai út sarkán lévő köz­lekedési lámpa mellé. Itt kell megemlíteni, hogy nagyobb fényt kapnak a Zr'nyi Ilona, a Bethlen Gábor és a Bocskai utcai torkolatok. A Rákóczi utca elejére, a Tanácsköztársaság tárig hét darab tizenhárom méter ma­gas oszlopon elhelyezett két­szer százötven wattos higany­gőzlámpa kerül. A Tanács- köztársaság tér is nagyvárosi fényt kap. A tizenkét darab 16 méteres fénypont magas­ságú, háromkaros oszlopok egy'■egy karján kétszer ezer wattos armatúrák ontják majd a fényt. A tér folytatá­saként a Rákóczi utcában, a Béke-szálló, valamint az épü­lő áruház és az új szolgáltató­ház elé egy-egy fénygomba kerül. Az említett utcákat és te­reket e munkálatok miatt ha­marosan ismét felbontják. A TITÁSZ vezetőinek tájékoz­tatása szerint csak rövid ideig kell a lakosságnak a barikádok között közlekednie, ugyanis a tervek szerint a városközpont közvilágításá­nak korszerűsítését legkésőbb a jövő év első hónapjaiban befejezik. széles út helyeit hatméteres út készül a falun végig. Ré­sze annak a munkának, ami­vel korszerűsítik a Baktaló- rántháza és Ajak közötti utat. Tízmilliós munkája ez a köz­úti igazgatóságnak. Október­re elkészülnek. A határidő azért sürget, mert a szélesebb út nagyobb forgalmat vár a mostanitól. Az év végén megszűnik a Baktalórántháza és Kisvárda közötti vasútvonal. Ehhez kell elökészülni, hogy a vasúti kocsik helyett az autó­buszok járják a falvakat, el­férjenek egymás mellett, esős, rossz időben ne kelljen az útpadkáról a sarat felhorda­ni az útra. Az aszfaltozok eg.V nap 7— 800 métert haladnak előre. NÉGY SAVON. Záhony­ban, a határállomáson egyez­tető tárgyalás folyik. Terve­zők. kivitelezők, hatósági em­berek méregetik a vámépü­letet és környékét. Az ok: ki­csinek találják már az utat a forgalomhoz képest. Bay István, a közúti igaz­gatóság főmérnöke a hely- szíty-ajzoí, teregeti ki. Nyírbátorban a zenei na­pok második „felvonására” augusztus 25-én és 26-án ke­rül sor. Szombaton délelőt: 11 órakor a Báthori István Múzeumban nyílik meg azé nei napok második képzőmű vészeli kiállítása „Derű a mű vészeiben’'' címmel, a Magyar Nemzeti Galéria anyagából. Kaliba Lajos, a városi tanács elnökhelyettese megnyitójá­val. A tárlatvezető dr. Te- lepy Katalin művészettörté­nész, a Magyar Nemzeti Ga léria tudományos főmunka­társa irányításával derűs, vi- i dám témájú képeket válo­gattak össze neves magyar művészek alkotásaiból. A ki­állítás 36 képe között olyan alkotók nevével találkozha­tunk, mint Szinnyei Mers-' Pál, Aggházy Gyula. Bihar Sándor. Deák Ebner Lajos. [ Hollóssy Simon, Magyar- Mannhc-imer Gusztáv, Mé­szöly Géza. Permutter Izsák, Chiovini Ferenc és Gyárfás Jenő. Megyénk nagyobb vállala­tainál ezekben a napokban a szokásosnál többet dolgoznak a szakszervezet aktivistái. Részletes, mindenre kiterje­dő környezettanulmány után eldöntik (néhány vállalatnál már eldöntötték), hogy kik azok a vállalati dolgozók, akik szeptember 1-e előtt, anyagi és egyéb támogatásra szorulnak. Aztán a roűhelybi- zottságok vagy a bizalmiak javaslatára jelentősnél; mondható összeget fizetnek ki, elsősorban a nagycsalá­dosoknak, és a gyermeküket egyedül nevelő anyáknak. Ezt a komoly szociálpolitikai munkát azért végzi a szak- szervezet,, hogv a kedvezőtlen körülmények között élő gye­rekek ne szenvedjenek hát­rányt az iskolában. A szakszervezet tehát se­gíti az említett gyerekek szá­mára a „beiskolázás” anyagi feltételeit. Hogy miért van erre szükség? Mert az ok­tatás fejlődésével több, s ér­tékesebb könyvre, tanszerre van szükség, az iskolaköpe­nyek, a tornafelszerelések megvásárlása is jelentős anyagi kiadást jelent a szü­lőknek. «A jelentős kiadást főleg azok veszik észre, akik egyszerre több gyereket já­ratnak iskolába, ezért is van az. . hogy augusztus végén ezeknek a családoknak a leg­több vállalat kérés nélkül is — Négysávos autóforgalom­mal kell itt számolni — mondja. — Most, hogy elké­szül a 4-es út Kisvárdától Záhonyig, meg lehet itt is csinálni a bővítést. A tárgyaláson kissé vitáz­va bár. de megegyezésre jut­nak. Mivel közvetlenül a Ti­sza-parton, a töltésinél van a vámépület, a földmunka ta­lán nagyobb, mint az útépí­tés. De úgy vélekednek, hogy gyorsan meg lehet mindent csinálni. Még az idén akár be is fejeződhet a bővítés. Szükség van rá. A Szov­jetunióval a közúti forgalom évente 30 százalékos növeke­dést is elér. ★ Egy hétköznap az ország-, utakon. A közel kétezer kilo­méteres megyei közúthálózat­nak a tizedét se jártuk be. De majd mindenütt dolgozó emberekkel találkoztunk. A közúti igazgatóság 500 embe­re azon igyekszik, hogy mi­nél jobb minőségű utakon fusson az egyre több kocsi. Lányi Botond Este a hagyományos to­ronyzene jelzi a következő Concert kezdetét. Sugár Re­zső Hősi éneke és Liszt XIII. zsoltára hangzik el a református műemlék temp­lomban a debreceni MÁV ilharmónikus zenekar és a récfi Liszt Perer.c kórus be­adásában Németh Alice, Len­gyel Ildikó, Szabó Miklós, Jámbor László és Dálnok La­jos, valamint a nyírbátori gyermekkórus közreműkö- 'ésével A hangverseny kar- íestere Jancsovics Antal. Vasárnap, augusztus 2ü-án Händel oratóriuma, a Júdós Maccabeus kerül előadásra Antal György vezényletével. A hangverseny szólistái Pászthv Júlia. Szabó Miklós, Dálnok Bajos és a közremű­ködő Gáti József mellett elő­ször szerepel a zenei naook közönsége előtt a nyíregyhá­zi Buday Lívia operc nekes. Ezzel a programmal fejező­dik be a nyírbátori zenei na­pok rendezvénysorozata. kiutalja a rendkívüli se­gélyt. Egyre több vállalat kezdeményez ilyen akciókat szeptember előtt, így egyre több család örül a társadalmi gondoskodás egy újabb for­májának. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál például több olyan dolgozó 'van, aki hat vagy hét gyere­ket nevel. A rászoruló csalá­doknak a napokban 22 ezer forintot ad a vállalat a mű- helybizottságok javaslatéra. A legkisebb támogatás 500, a legnagyobb 1500 forint. (A differencia1 ás a felméréstől függ.) A Kele'-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Válla­lat 18 ezer forintot ad a há­rom vagy több gyermekes családoknak. A Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság szakszervezeti bizottsága át­lagosan 400 forinttal támo­gatja augusztus 25-e után a nagycsaládos dolgozóit. A hasznos kezdeményezés­nek több követője lehetne. Mert még sok olyan üzem és vállalat van megyénkben, ahol a szakszervezet költség- vetési tervének elkészítésénél, illetve a segélykeretterv el­készítésénél nem gondolnak a kedvezőtlen körülmények között élő nagycsaládos dol­gozókra. A jutalmazás mel­lett jó lenne, ha még több vállalatnál adnának a közös pénzből az említett családok támogatására. Egy szakszer­vezeti vezető szerint szükség van erre azért is, mert a ta­nuló ifjúságról, a jövő gene­rációról van szó. És a gyere­kek felnőtt korukban sem fe­lejtik el, hogy segítséget kaptak a vállalattól, a se­gítség miatt a gyerekek (és a felnőttek) előtt népszerűbb vonzóbb lehet a vállalat. Az is előfordulhat, hogy a szó­ban forgó gyerekek felnőtt korukban többszörösen is vi­szonozzák a vállalatnak a se­gítséget. A SZÁÉV-nél erre is van példa. A vállalatnál ugyanis már hagyomány a szeptember előtti segélyezés. Több olyan segélyt kapott gyerek van, aki az általános iskola elvégzése után a vál­lalatnál jelentkezett ipari ta­nultnak, vagy segédmunkás­nak. S a tapasztalatok sze­rint ezekre a fiatalokra a jö­vőben is számíthat a válla­lat. A szeptember előtti segé­lyezés nemcsak a szülőknek és a gyerekeknek hasznos, hasznos lehet a vállalatoknak is. Ezeket a kiadásokat nem kell sajnálni, hiszen kama­tostól megtérülnek. (nábrádi) Bachát László Üti morzsák ISKOLAKEZDET ELŐTT Senil sí szakszervezet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom