Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-16 / 191. szám

1973. augusztus 16. 7. ©Mal ____ _____ \ KELET-MAGYARORSZÄG Ű.J ABC-ARUHŐ7 MÁTÉSZALKÁN. Mátészalkán megnyílt a harmadik ABC-áru ház. (MTI fotó — Ba. gh P. László) Újabb OTP-lakások Olvasóinkhoz Egy év telt el azóta, hogy először jelent meg a Kelet-Magyarország „Mátészalka” melléklete. Bár még csak négy szám látott napvilágot, örömmel tapasztaljuk, hogy fo­kozódó érdeklődésre tart számot tájékoztató lapunk az olvasók táborában. Sok-sok vé­lemény. esetenként jogos bírálat is elhang­zik olvasóink részéről. Azt tapasztaljuk, hog' agyre jobban magáénak érzi a mellék­let^! a mátészalkai lakos és városban dolgo­zó munkás, alkalmazott is. Miért? Azért, mert a korábbi évekhez Viszont ítva szélesebb nyilvánosságot kapnak sajátos és aktuális problémáink, a közvé­leményt foglalkoztató gazdasági. politikai, társadalmi, kulturális és egyéb jellegű, helyi vonatkozású témák. De azért is, mert a tá­jékoztató mindenekelőtt Mátészalka lakossár gának szól. Kommentálja az eseményeket, Visszatekint és előremutat, kritikailag is elemzi az életünkben jelentkező ellentmon­dásokat. Úgy véljük, városunk dinamikus fejődésének időszakában erre jelenleg szük­ség van, s méginkább szükség lesz a jövő­ben. Az első számokban megismerkedett az olvasó fiatal városunkkal, annak értékeivel, hagyományaival, múltjával, s várható pers­pektívájával. Bemutattuk az ipar, a mező- gazdaság, a kereskedelem, a szolgáltatás, a közművelődés, a közoktatás, az egészségügy helyzetét, fejlődésünk távlatait. Dicséretesnek mondható a ..Mátészalkai melléklet” szerkesztő bizottsága és a szer­kesztőség munkája. Elismerés illeti többek között dr. Toronicza Gyula elvtárs anyag- gyűitési szerkesztést segítő munkáját és a melléklet írásainak nyelvhelyességére ügye­lő társadalmi olvasószerkesztők tevékenysé­gét is.' Ejtenünk kell azonban néhány szót gondjainkról. Annak ellenére. hogy üze­meink, intézményeink nagy részében társa­dalmi tudósítója is van a mellékletnek, egyes területekről még mindig kevés a hír. Ezért egy-egy szám összeállítása nagy fá­radságot. hosszú utánajárást igényel, s nem is sikerül minden cikket, riportot • életsze­rűvé, emberközelivé tenni. Esetenként a közlésre átadott írásokban kevés a konk­rétum. Az első tapasztalatok egyeztetése azon­ban lehetőséget ad arra. hogy egyre jobban ^alakuljon a tájékoztató lap profilja, az anyaggyűjtés és a szerkesztés egységes mód­szere és rendszere. Ehhez azonban arra Is szükség van. hogy üzemeink, vállalataink, gváregyséeeink tudósítók segítségével többet hallassanak magukról. Küldjenek tájékoztató jellegű Írásokat, cikkgkej, színes riportokat. Szívesen vennénk azonban, ha az olvasók közül is többen vállalnának részt a mellék­let összeállításából, szerkesztéséből. ..Közös erővel azonos célokért,.dol­gozunk, amint arról az első szám vezércik­ke is szólt — így valósíthatjuk meg tájé­koztató munkánk színvonalának emelését, összhangban a városépítés nagy feladataival. Megyénk egyik fiatal városa Mátészalka A városi ranggal azonban igen sok tartalmi és formai »követelmény is jár együtt. Az ezt kielégítő előfeltételekkel Mátészalka ren- delkezik^ de ezeket természetesen tovább kell fejleszteni. Emeletes házak Az iparosítás szép eredményeket hozott és biztatóak a további kilátások is. A gaz­dasági jellegű, tartalmi vonatkozású felté­telek városias formát is követelnek , maguk­nak. Nem mindegy milyen a város képe. Vannak-e közművei,, Ecfciiítéziriényei, mi­lyenek a város lakásai. A lakásigényeket állami célcsoportos la­kásépítési formában teljes mértékig kielégí­teni nem lehet. Szükséges, hogy a lakosság anyagi erejének bizonyos részét* is igénybe vegyék a lakásprobléma megoldásához. A fejlődő város, az odatelepült ipar még in­kább növeli a lakásigény-jogosultak szá­mát. Az intézményeknél, vállalatoknál és üzemeknél dolgozók városba való telepedébe szükségszerű, lakásigényük elismerten jogos. A városi tanács vezetői a lakáskérdés megoldásának nehéz feladatához kerestek és találtak partnert, amikor az Országos Ta­karékpénztárral kötöttek megállapodást. E megállapodásnak az a lényege, hogy a vá­ros megfelelő területet bocsát az OTP ren­delkezésére korszerű, többszínt"« lakások építésére. Az OTP pedig megépítteti a la­kásokat a város rendezési tervével össze­hangolt formában és a városi igényeknek megfelelő mértékig. 1 A megépülő lakások 25 százaléka a vá­rosi KlSZ-bizottság rendelkezésére, míg a . megmaradó., mennyiség 80 százaléka a. városi tanács rendelkezésére ál! vevőkijelölés célú jára. A takarékpénztár a kijelölt szemé­lyeknek adja el a lakásokat, természetesen a mindenkori pénzügyi szabályozók és fel­tételek szerint. Hogy mit jelent a IV. 5 éves terv időszaka alatt a városkép alakításában az OTP lakásépítése, arra az alábbi- tény­adatuk szolgáljanak bizonyságul: 1971 és 1972 években összesen 139 OTP-lakás épült meg. Ennek túlnyomó többsége a keleti lakótelepen. Ugyanitt folyamatban van 119 lakás építése, amelyből 60 darab úgynevezett kisgarzon. Tárgyalások folynak még i 00 da­rab alagútzsalus technológiával épülő lakás területbiztosításáról. A város központjában épül 44 lakás, amelynek földszintjén üzlethelyiség. OTP- és ÁB-irodák, valamint autóbusz-váróterem lesz. Ez az épület egyike lesz a már meg­lévő és még ezután épülő városközponti legszebb és iegszínpompásabb épületeknek. A Rácz-kertben folyamatban van 133 'altás építése, de itt közel 300 darabot kell ’075-ig átadni. Mindent egybevetve a IV. 5 éves tervben több mint 600 lakás meg- utését irányozták elő. Támogatás, hitel A takarékpénztár ezeket a lakásokat ájes építési költség értéken adja el. A vá­sárlók részben az államtól, részben a mun­kaadó vállalatuktól különböző kedvezménye­ket kaphatnak. Ilyen az eltartott gyerme­kenkénti 30 ezer forintos, vagy 600 forint keresetnél kevesebbel rendelkező egyéb él-1 tarfott hozzátartozó, munkaviszonyban nem álló feleség után 20 ezer forintos szociálpo­litikai kedvezmény. Ilyen kedvezmény to­vábbá az, hogy a vállalatok dolgozóiknak kamatmentes munkáltatói kölcsönt adhatnak a lakás vásárlásához, amelv egvütt jár az­zal. hogy ez esetben az OTP 30 évre és 2 százalékos kamatozású kölcsönt tud biztosí­tani. A vásárló a beköltözés f előtt a .szociál­politikai kedvezménnyel csökkentett összeg­nek csupán 25 százalékát fizeti be. Ha azon­ban kapott a vállalatától legalább 10 száza­lék munkáltatói kölcsönt, úgv neki csak 15 százalékot kell befizetnie. Például, ha a ket­tőszobás lakás ára 300 ezer forint és két gyedekre leszámítanak 60 ezer forintot, úgy, a vevőnek a 240 ezer forint 25 százalékát, azaz 60 ez-?r formtet kell befizetnie. De ha a válMMa legalább 10 százalék kamatmen­tes kölcsönben részesíti, akkor csak 15 szá­zalék. azaz 36 ezer forint a befizetési köte­lezettsége. A városi tanácsnak és az OTP-nek az az elképzelés", busy a v'Ua’at’ tárpnrn’ns- *'an részesülő dolgozók vásór'ási igényét előnvben részesíti. Ezzel hozzájárulunk az egyén és a társadalmi érdek mellett a vál­lalati érdek érvényesüléséhez is. Különösen a Rácz-kerti lakások lőhetnek itt elsősor­ban számításba, hisz ezek pgveni'«on az ipar­telepi üzemi munkások lakásigényeinek ki­elégítésére épülnek. Bogdányl Ferenc. az OTP megyei igazgatóhelyettese Tinái Gyula, a városi pártbizottság osztályvezetője A pámtól hallottam elő­ször ezt a szót! Máté­szalka. Kapatos volt, mutató ujját az ég felé dobta és rá­zendített: Hej, Mátészalka gyászban van, gyászban van... Gyermektejjel azon töp­rengtem, hol lehet Mátészal­ka, és miért van gyászban? Sokáig nem kaptam választ töprengő kérdéseimre. Aztán az iskolában, a nagy fali tér­képen megtaláltam, később pedig, mint kezdő országjá­rót arra-arra vetett a som. Az első emlékeimet megros­tálta a rohanó idő és a tá­volság köde elhalványította. Kanyargós kockaköves utak, gödrös utcák, rozzant külte- leki házak, zsúfolt kocsmák, nyüzsgő piac — ez az, amit a múltból előhalászok. Késő este érkeztem Máté­szalkára. A szálloda vonzó hangulata megkapott. Egy darabka város, gondoltam, a nagy lendülettel várossá fej­lődő Mátészalkából. A nap­pal aztán végképpen megté­vesztett. \ Emlékezetemben még rozoga házak terpesz­kedtek a mai Kraszna Áru­ház . helyén. Impozáns a Lakberendezési Áruház, az ABC-áruház is. Néhány esz­tendővel ezelőtt híre-hamva sem volt, mint az emeletes házsoroknak, és a szép par­koknak, ahol éppen csak hogy kizöldült a legelső fű. Talán most is csak átvil­lanok a városon, ha Nagy Bertalan elnökhelyettes nem csatlakozik hozzám idegen- vezetőként. — Négyesztendós a város. E négy év alatt annyi min­den történt itt — magyaráz­ta lelkesen —. amit a legop­timistábbak sem hittek. 135 millió forintért 75 hektárnyi területen ipari parkot léte­sítettünk. — Mi volt a céljuk? Mátészalkai emlékek — Csökkenteni a „fekete vonat” utasait, munkahelyet teremteni számukra. hogy itthon dolgozhassanak, hogy naponta haza tudjanak men­ni családjukhoz. Az ipari park egy részén felépültek a Magyar Optikai Művek első csarnokai, ahol már most hatszázan dolgoz­nak, de három év múlva megháromszorozódik a szá­muk. Mi tetszett Itt nekem a legjobban a modern épüle­tek mellett? Elsősorban az, hogy e fiatal üzem dolgozói is fiatalok; az átlagos élet­kor 24 év. Szőcs László a munkaügyi osztály vezetője elmondotta,. hogy az építke­zés megkezdésekor a szálkái fiatalokat, de a környező községekből jelentkezőket is Budapestre vitték tanulni. Tarcsa Bálint, Ináncsi Lajos, Czuh János, Király Ferenc és még 72 társa az apró kis szatmári falvakból indultak el szakmát tanulni, mert ott­hon a termelőszövetkezet nem tudott számukra mun­kát biztosítani. A szakmun­kásképzés szakadatlanul fo­lyik most már Mátészalkán is. Az idén 85-en végezték el az első évet, szeptembertől újabb 90 fiatal kezd szakmát tanulni; optikusok, lakato­sok, forgácsolók, villanysze­relők lesznek. Az egykori parasztszülők gyermekei Mátészalkán a munkásosz­tály bázisát teremtik meg. Korábban, valljuk csak be őszintén, volt egv olyan szemlélet, hogy Szabol cs- Szatmár az ország segéd­munkáshadát termeli szün­telenül. A mátészalkai gyá­rakban, üzemekben dolgozó, szakmunkások ezrei alapo­san rácáfoltak erre. Az egykor elhanyagolt te­lepülést járva mind nagyob’ a csodálkozásom. A parkok vonzóan szépek. Az utca ' szegélyeit virágsorok díszítik. Az új, nyílegyenes utcakor sorakozó kertes házak arr~ vallanak, hogy lakóik ki­egyensúlyozott életet élnek gondjuk van arra is, hogy kertjük, udvaruk gyümölcs­fa-, szőlő-, virágoázis legyen. Aki rég nem járt erre. mint magam is, bizony azt hihe’i. hogy eltévedt, hogy más vá­rosban jár. Mi nem tetszik nekem Má­tészalkán? A két „késdobá­ló”. Nem illeszkedik be az új város arculatába. Olyan, mint egy gennyes dudor, amit mielőbb ki kell operál­ni a város testéből. Hogy mit lehetne itt tenni? Nehéz egyértelmű választ adni. Bu­dapestnek is megvolt a ma­ga „Ilkovics-, Fehér Ökör” nevezetű késdobálója, amit radikális eszközökkel ugyan, de megszüntettek. A másik; az új telepek, a város külső részén épülő emeletes és családi házak lakói, mintha elzártan élnének. Nincs üz­letük, nincs szórakozási le­hetőségük. Nem éjszakai bárra, csak presszóra, ven­déglőre gondolok. És könyv­tárra. (Bár lehetséges, hogy ez valahol elrejtve van!) Az este érkező utas1 nap­pal indul tovább. így tettem én is. Magammal vittem a városiasodni tulajdonkép­pen csak most kezdő város friss hangulatát, változatok­kal bővelkedő élményeit, ami mindig figyelmeztetni fog, hogy újra meg újra" visz- szatérjek. Bába Mihály A város lakói kérdeznek — az illetékes válaszol Folytatjuk a tanácstagi jelölőgyűléseken ^hangzott kérdések megválaszolását. A vá­laszokat Kiss János, a Városi tanács vb mű­szaki osztályának vezetője adta. Mit kíván tenni a városi tanács köztisz­taság, háziszeméi kezelése és elszállításának javítása érdekében? A városi tanács a ..köztisztaság fenntar­tásáról és a háziszemét kezeléséről” szóló rendeletében az alábbi területekre vonatko­zóan— a közterületek tisztántartásáról, s a háziszemét elszállításáról, a költségvetési üzemet igénybe v.ve. központilag intézkedett. Hősül» lere, Kossuth lér, Lenin tér. Sza­badság tér: MAV-áll mm előtti tér. Köl­csey utca, Kossuth utca, Eötvös utca. Ma­dách utca, Kazinczy utca, Rákóczi utca, Kisfaludy utca, József Attila utca. Puskin utca, Lehel utca, Hajdú utca. Zrínyi utca, BájcSy-Zsilimszky ulca a Fellegvár utcáig, Szovjet Hősök útja a Gyártelepig, Saljai utca a vasúti kereszteződésig, Fürst Sándor utca a MÉK-telepig, Ságvári Endre utca a, vasúti kereszteződósig. A fenti területeken kívül a közterületek tisztántartását kiter­jesztette $neg a Zalka Máté és a Kisfaludy utcára, valamin! a háziszemét központi el­szállításba- bevonta az Attila utcát, az Ár­pád utcát, a Wesselényi utcát, a Jármi - utat a vasún sorompóig, az Ifjúság téri és a ke­leti lakótelepen levő többszintes Iakóépüie. leket, s a közintéwttéhyetcet.-------------- jj városi tanács vb műszaki osztálya jelenleg készít előterjesztést, melyben — lépcsőzetes bevo­nás mellett — 1975. év végéig a Munkácsy utcát, Kodály Zollán utcát, Váci Mihály ut­cát. Ifjúság teret, Árpád utcát, Temelő közt, Kazinczy közt, Vásárieret. Széchenyi utcát, .’kola Közt, a Budai Nagy Antal utca ki­épített szakaszát, a Jármi utat a vasúti ke­reszteződésig, s a Damjanich utcát a kór­ház nyugati telekhatáráig is javasolja. A háziszemét elszállításának további bő­vítését — figyelembe véve a költségvetési Üzeni „üzUzzla sági részlegének kapacitását 7~, „Cá*;5 aZ újonnan létesített többszintes la­kóépületekre tudjuk javasolni. A tanácsrendelet szerint a központi tisz­tántartásba .be nem vont területeken az utak,. Utcák, közök mellett lévő Ingatlanok tulajdonosai, kezelői kötelesek ingatlanaik előtt az úttest középvonaláig a tiszLánlar- t.Vsról gondoskodni. A járdák tisztántartásá- nik kötelezettsége pedig a város egész te­rületén az ingatlanok tulajdonosait, kezelőit terheli, s a tisztán tartást úgy kell végre­hajtani, hogy a gyalogjárdáról a szemetet sem az úttestre, sem az árokba seperni nem lehet. A tanácsrendeletben foglalt kötelezett­ségek megszegői ellen szabálysértési eljárás megindítására kell indítványt lenni min­den esetben, közterületen való szeméttáro­lás, az úttest, s a járdák kötelező tisztán­tartásának elmulasztása, stb. Mindig nagy gondot okoz — esőzések során — a csapadékvíz elvezetése. Mit vár­hat a város lakossága? i % Közismert, hogy a város kisebb-nagyobb dombokkal, lefolyástalan, közbezárt részek­kel rendelkezik. A terepviszonyokból és a magas tala.jvízállásokból adódóan egyes csa­padékos időszakokban a város különböző ré­szein belvízveszélyek jelentkeznek. A vízte­lenítési problémák megnyugtató megoldására — már 1971. évben — tanulmánytervet ké­szíttettünk. A belvízrendezés és felszíni víz- elvezetés tanulmányterve 9,1 négyzetkilomé­ter terület víztelenítésének rendezését íria elő, s az időközben az Ipari úti főgyűjtő, Szovjet Hősök útja, Bercsényi úti, Vágóhíd úti és a Bencsi terület rendszereinek kiépí­tésével ma már csak 2,3 négyzetkilométer víztelenítendő terület rendelkezéséről kell gondoskodni. A felszíni vízelvezetéssel kap­csolatos — még hátralévő feladatokhoz — tanulmányterv szerint 51 millió forint szük­séges. A IV. ötéves tervidőszakban rendel­kezésünkre álló anyagi forrás ennél lényege­sen kevesebb. 1974-ben 1.9 .millió forint, 1975-ben további 2,4 millió forint központi támogatással számolhatunk. E keretek ter­hére — természetszerűen — csak a legszük­ségesebb munkafolyamatokat indíthatjuk meg. Ezek: a városközponti főgyűjtő kiépí­tése a MÁV-állomástól a Kölcsey, Bajcsv- Zsilinszky. Munkácsy és Budai Nagy Antal utcákon át a krasznai befogadóig, a torko­lati mű kiépítésével együtt, továbbá a Gá­bor Áron utca és környékének vízrendezése — melvné! számolunk a lakosság felajánlott társadalmi munkájával is — valamint a Ságvári Fndre utcai csatorna kiépítése és az új lakótelepek szükséges rendszereinek ki­építése. A vázolt pénzügyi helyzet szerint a vá­rosi tanácsnak nem áll módjában fentieken kívül további kivitelezéseket inoítani, azon­ban a csapadékos időjárás alkalmával je­lentkező jelentős felszíni vízelvezetési prob­lémáinkon mégis segíteni tudunk, ha a meg­lévő nvíltáixjk-rendszereinket — az érintett lakosság segítségével — szükségszerűen é6 folyamatosan karbantartjuk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom