Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-16 / 191. szám

'll M Tanévnyitás előtt Az 1973/74-es iskolai év kezdete előtt néhány olyan gondolatot szeretnék felvetni, ami közelebbről is ismertté teszi az alsó fokú oktatási intézményekben — elsősorban az általános iskolákban — folyó oktató-nevelő munkát. v Örömmel közölhetem, hogy pedagógu­saink becsülettel és eredményesen végezték el munkájukat. Tanulóifjúságunk nevelése, oktatása terén sikeres tanévet hagytunk magunk mögött. Csak néhány adatot, gon­dolatot mondok el, hisz a teljes terület be­mutatása egy * újságcikken keresztül elkép­zelhetetlen. Mindenekelőtt néhány adatot az előző Sikeresen befejezett tanévről, hogyan indul­nak az újnak. A három általános iskola 1563 tanulójából 30 az osztályismétlésre utasítottak száma, a létszám 1.9 százaléka. (Az 1970/71-es tanévben 4,8, míg a 71/72-es tanévben 3,1 volt a beírt tanulók bukási aránya.) Ilyen alacsony bukási átlaggal a város történetében még nem találkoztunk, ez már maga is pedagógusaink jó munkáját tükrözi. Szólnom kell azonban a szülők eddigi és az új tanévben is várt segítségéről is, mert a gyermek munkája és nevelése szem­pontjából az ő állásfoglalásuk sem közöm­bös. Többségük nagy következetességgel, figyelemmel kíséri gyermeke munkáját. Jó a kapcsolat a pedagógusokkal, az iskolá­val, eljárnak szülői értekezletekre, fogadó­órákra és a nyílt napokra. Az SZMK tag­jai közül mind több azoknak a száma, akik az iskola munkáját társadalmi ügynek te­kinti. Együtt végeznek családlátogatást a nevelőkkel, együtt beszélnek meg problé­mákat, határoznak meg tennivalókat és fel­adatokat. Köszönet érte ez úton is mindazok­nak. akiket illet. f Sajnos nem minden szülő ilyen. Elég »agy még azoknak a száma, akik a gyer­mek nevelését csak az iskolára bízzák és ez megnehezíti a pedagógusok munkáját nevelés és oktatás szempontjából egyaránt. Városunkban 62 általános iskolás korú gyermek él veszélyeztetett környezetben, a létszám mintegy 4 százaléka. Ezekkel a ta­nulókkal megkülönböztetett módon és figye­lemmel kell pedagógusainknak foglalkozni, munkájukat segíteni és támogatni, mert nem közömbös, hogy a társadalomban ho­gyan fogják helyüket megtalálni, mi lesz a sorsa ezeknek a gyermekeknek. ,?an egy másik tendencia is a szülők körében, ami ellentétben áll azokkal, hogy „törekedjünk a tanulók túlterhelésének megszüntetésére”. Egyesek túlértékelve gyermekük képességeit az alapozó általános iskola követelményein túl, sok minden más­ra meg akarják taníttatni gyermeküket. Zenei oktatásba, balettiskolába, nyelvi órák­ra, stb. járatják őket és így ezeknek a gye­rekeknek a napi munkája 10—12 órát is kitesz. Mikor játszik és mikor pihen ez a gyermek? — hiszen másnapi felkészülését csak az esti órákban tudja elvégezni, ha akkorára el nem fárad. Ez pedig pedagógiai szemmel nézve feltétlenül bekövetkezik. Hangsúlyozni szeretném, nem a tehetséges gyermek zenei, vagy nyelvi oktatása ellen beszélek — erre szükség van, csak a szü­lő döntse el azt, hogy a gyermek mire ké­pes. Kérjék ki minden esetben a pedagó­gus véleményét is. Az olyan tanulót külön­órákra járatni, aki pótló foglalkozásra szo­rul, egyáltalán nem szükséges. Ha már a szülőknek szólok, hadd hiv- jam fel még egy-két dologra a figyelmet: a tervszerű munkavégzésre, a tanulás sze­repére, az igazmondásra, a szerény, tiszte­lettudó, másokat becsülő gyermektípus ne­velésére és kialakítására. Az embertelenség, az önzés, a pénzhajháezás, a törtetés. az egoizmus elítélésében, a humanista, szo­cialista eszmék és magatartás kialakításá­ban legyenek a pedagógusok segítségére. A továbbiakban néhány gondolatot sze­retnék elmondani a hazafiságra és a pro­letár internacionalizmusra nevelés terén el­ért eredményekről. Tartalmában gazdag idő­szak volt az elmúlt tanév e területet ille­tően is. Nevelőink az egyes tantárgyak anyagán túl megfelelő érzelmi motivált­sággal készítették fel tanulóifjúságunkat az egyes évfordulókra, megemlékezésekre — Petőfi, Dózsa, Móricz, Kopernikusz — a vá­rosi kulturális szemlére, iskolai évforduló­ra, úttörőavatásra és más rendezvényekre. Társadalmi munka végzése terén is Igen szépek az eredmények. Tanulóifjúságunk bekapcsolódott a faültetési és a virágosítá- si mozgalomba. Van viszont olyan megálla­pítás is, hogy a fizikai munkát nem min­den tanuló végzi szívesen, sőt a szülők sem veszik mindig jónéven, ha gyermeküket egyes munkafolyamatok végzésébe bevon­ják. Ezek ellenére el kell érni, hogy fiatal­jaink a nehezebb, nagyobb erőfeszítést igénylő munka elől se futamodjanak meg. Hozzá kell edzeni ifjúságunkat az erő­próbához. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a Központi Bizottság határozatának megvalósítása és végrehajtása terén elin­dultunk és eredményesen tettük meg az első lépéseket. Azon leszünk, hogy az új tanévben is hasonló lelkesedéssel végezzük a reánk háruló feladatokat. Orbán Endre, a városi tanács osztályvezetője Hasznos kezdeményezés — tanulsággal Dicséretes kezdeményezés volt a máté­szalkai pedagógiai hetek rendezvénysoroza­ta. A városi tanács vb művelődésügyi osztá­lya és a II. Rákóczi Ferenc általános .isko­la kitűnő szervezése igazolta: lehetséges Mátészalkán is nagyobb lélegzetű, tartalmas pedagógiai rendezvénysorozatot eredménye­sen -megtartani. Az érdeklődés pedig iga­zolt is: a mátészalkai pedagógusok igénylik az újat, szívesen vesznek részt olyan össze­jöveteleken, amelyek bővítik, gazdagítják szakmai és módszertani ismereteiket. Ezeknek a heteknek változatos prog­ramja volt. Ez a változatosság jelenti az újat más városok hasonló témájú előadás- sorozataihoz viszonyítva: nemcsak pedagó­giai témájú előadások hangzottak el, hanem lehetőség nyílt a város és a megye veze­tőivel való közvetlen találkozásra és a köz­oktatáspolitikát jelentősen befolyásoló helyi gazdasági és kulturális kérdések megismer­tetésére, megvitatására is. Mindezeket keret­be foglalták a II. Rákóczi Ferenc általános iskolának színvonalas sport- és kulturális rendezvényei. érdemes visszapillantani ezekre a he­tek r Szép testnevelési bemutató, s ezzel együtt kisdobos- és üttörőavatás volt a II. Rákóczi Ferenc általános iskolában. Bizo­nyára maradandó lesz igen sok úttörőnek, hogy a fogadalom tétel szövegét Szabó Fe­rencnek, az országos úttörőszövetség főtit­kárának szavai után mondták el. Ugyanígy emlékezetes lesz a szülők és pedagógusok körében az úttörőmozgalom szerepéről, az ifjúsági önkormányzatról, az öntevékenység­ről elhangzott előadás is. Nagyon hasznos volt a Forgács András és Lánczi János elvtársakkal való találko­zás. Előadásaik a helyi gazdasági és közmű­velődési politika megismerését szolgálták. A vélemény: szükség van a jövőben is ezekre. A városlakóknak — különösen a pedagógu­soknak — ismerniük kell a helyi politikát, hiszen anélkül nem végezhetünk eredmé­nyes oktató-nevelő munkát. Hasonló érdek­lődést keltett Gyúró Imre megyei tanácsel­nök-helyettesnek a megye közoktatásáról el­hangzott előadása. Tudományos igénnyel szólott^ a gondol­kodás fejlesztése terén jelentkező ált. isko­lai feladatokról dr. Kelemen László, a deb­receni Kossuth Lajos Tudományegyetem neveléstudományi intézetének igazgatója. Aktualitásával természetesen illeszkedett be a rendezvénysorozatba az iskolák államosí­tásának 25. évfordulójáról szóló megemlé­kezés, amelynek előadója Nagy Bertalan, a városi tanács elnökhelyettese volt. A rendezvénysorozat záróünnepségen Komczili Sándor igazgató mondott zárszót. Est követően ünnepi kultúrműsorrá került *or, , kezdeményezés. Tervek szerint 1974-ben a Hősök terei általános iskola adja a fő szer­vező erőt. Az első rendezvénysorozat értékelése során azonban szólni kell a lehetséges vál­toztatásokról is. A mátészalkai pedagógiai hetekről van szó: kell, hogy a művelődési osztály mellett a szervezésbe egy-egy iskola jobban kapcsolód, jón bele. Nem szabad azonban mestersége sen „szétszedni” az erőket, ugyanis a II. sz Rákóczi Ferenc általános iskola mellett & többiek csak statisztáltak, a tömeget adták Legyen városi szintű rendezősége a peda gógiai heteknek. Szép volt a tomabemutató, a zárói'» > népség műsora. De mennyivel nagyobb meget mozgatott volna, ha a tornabemuir városi szintű, ha Szabó Ferenc nemcsak 50 60, hanem 150—200 leendő úttörőnek mór» ta volna el a fogadalom szövegét. Mennyivel jobban érezhető lett volna r. „mátészalkai” jelleg, ha a záróünnepsi műsorában nem a város és járás különböző községeinek nevelőiből álló pedagógus-ének­kar, hanem a mátészalkai iskolák legjobb együttesei, énekkarai léptek volna fel. Gondolnunk kell az időpontra is: a tan­évzárást megelőző hetek nem alkalmasak ilyen nagy lélegzetű rendezvénysorozatra. Korábbi időre kell azt tenni, és a progra­munkat olyan időpontra beütemezni, hogy az a tanítási munkát ne zavarja. A kezdet azonban így is azt jelzi: hasz­nos kezdeményezés volt a mátészalkai pe­dagógiai hetek rangos rendezvénysorozata, le hét, folytatni kell. Dr. Toronicza Gyula Mátészalka lakossága fokozott kényel­mének érdekében 1972. október 1-től bevezet­ték az OTP-nél az átutalásibetétszámla- rendszert. A betétszámla-rendszer lényege: az Or­szágos Takarékpénztár vállalja a számlatu­lajdonos közszolgáltatási díjainak és egyéb fizetési kötelezettségeinek teljesítését. E szol­gáltatás bevezetésével segítséget kívánunk nyújtani azoknak a mátészalkai lakosoknak, akiknél gondot okoz és problémát jelent a ha­vonta visszatérő közüzemi számlák, díjak és egyéb fizetési kötelezettségek kiegyenlí­tése, mert napközben a díjbeszedő sok előfi­zetőt nem talál otthon. Ezért vagy másoktól kell szívességet kérni, vagy pedig külön utánajárással kell a számlákat kiegyenlíteni. A fiúk áltat nyújtott szolgáltatást ecküg 279 ««nirni jresse jgenwbB- Mw* átaÉabao ami'. A gyógyítás, megelőzés érdekében den újtól, ettől is idegenkednek az emberek, pedig a számlával rendelkezők meggyőződ­hettek az átutalási betét előnyeiről. A szám­latulajdonosnak az OTP által díjmentesen rendelkezésre bocsátott befizetési lapon minden hó 8-ig — OTP-fióknál vagy bár­mely postahivatalnál — be kell fizetni a meg­bízások teljesítéséhez szükséges összeget. Az átutalási betétszámla nagyobb meg­takarítások elhelyezésére is alkalmas, mert a havi fel nem használt betétösszeget alapul véve évi 3 százalékkal kamatozik. A számlák kiegyenlítése után maradó összeg felett a számlatulajdonos bármikor szabadon rendelkezik. Az átutalási betéttel kapcsolatban az OTP készséggel áH az ügyietek rendefteaé­3ÉS». a száma azoknak, akik a védőoltásokról, még nagyobb azoké, akik a kötelező szűrővizsgála­tokról elmaradnak, illetőleg csak többszöri felszólításra jelennek meg (Mátészalkán 1972- ben a kötelező tüdőszűrő vizsgálatról 243-an maradtak el). Az elmaradók azonkívül, hogy nem törődnek saját egészségükkel, igen sok munkát adnák az egészségügyi dolgozóknak azzal, hogy sokszor három-négy idézést. is meg kell írni, anyagi szempontból pedig igen tetemes postaköltség. Az egészségügyi törvény 28, 1. pontja ki­mondja: „Minden állampolgár köteles szük­ség esetén tőle elvárható segítséget nyújtani sérült, balesetet szenvedett, vagy olyan sze­mélyeknek, aki életét, vagy testi épségét köz­vetlenül veszélyeztető helyzetbe jutott.” Számtalanszor tapasztalhatjuk mégis az or­szágutakon, hogy bajba jutott embertársukon nincs, aki segítsen, egyszerűen azért, mert vagy félünk a felelősségrevonástól, vagy azért, hogy később ne kelljen a tanúkihall­gatásokon szerepelnünk. De igen sokszor el­marad a segítség akkor is, ha egyszerűen a szomszédba kellene orvost hívni, vagy más segítséget adni. Városunk lakosságának nagy része meg­érett arra, hogy az egészségügyi törvény szellemében szolgálja és segítse az egészség­ügyet. Dr. Hámori Andor A tűzvédelemről A város gazdasági, kulturális és szociális fejlődésével párhuzamosan egyre inkább elő­térbe kerül a tűzvédelem fejlesztése is. Ez kü­lönösen fontos olyan ipari és mezőgazdasági létesítményekben, ahól a technológiai folya­matok miatt nagyobb tűz keletkezési lehető­sége és rövid idő alatt nagy értékeket veszé­lyeztethet. Ezért szükséges az üzemekben a létesítményi tűzoltóság szervezeti életének és munkájának további fejlesztése, amelynek a gyakorlati tennivalókban, a szakmai, politi­kai felkészülés fokozásában és a fokozott megelőzésben kell jelentkeznie. Ipari létesítményeinkben az üzembe he­lyezéstől kezdve szervezett tűzvédelmi mun­ka folyik. Mint ahogy sok más területen in­dokolt a termelés biztonságosabbá tétele, így az ipari üzemekben létrehozott tűzrendészeit szervezet munkáját is hatékonyabbá kell tenni. E szervezet korszerűsítéséről, nemré­giben hozott törvényerejű rendeletet az El­nöki Tanács. A város jelentősebb üzemeiben 12 létesítményi tűzoltóság működik 132 fő­vel. Számuk az üzemek dolgozóinak létszá­mával párhuzamosan tovább gyarapodik. Az üzemek tűzrendészet! szervezeteinek legfontosabb feladatát a tüzek megelőzése képezi. Ezt a feladatot csak széles társadalmi alapokra helyezve tudja ellátni eredménye­sen a tűzoltóság. Munkájukat egyre jobban támogatja az üzemi kollektíva és a létesítmé­nyek vezetői. Ez abban nyilvánul meg legin­kább, hogy a dolgozók megtartják a munka­helyekre vonatkozó biztonsági előírásokat, a megelőző tűzrendészen rendelkezéseket. A város központjában jelenleg is vannak: olyan ipari létesítmények, amelyeknek kite­lepítése városrendezési szempontból indokolt. Ezek tűzrendészetileg sem felelnek meg az elhelyezés és üzemeltetés követelményeinek, mivel technológiájuk és az ott tárolt és feldol­gozott anyagok a tűzveszélyes kategóriába tar­toznak. és tűz esetén a környezetet is veszé­lyeztethetik. Ilyen az ÁFOR-telep, a gabona­felvásárló vállalat, a Szatmár Bútorgyár és a szakipari szövetkezet. Hasonló technológiájú üzemek kitelepítése jelenleg folyamatban van, vagy ez a munka már befejeződött. A könnyűszerkezetes építési mód, új kor­szokat nyitott meg az építkezések történeté­ben, és a hagyományos építési anyagok fel- használása mellett igen intenzív a fa alap­anyagok továbbá a különböző műanyagok felhasználása. Mindezek egyben fokozottabb tűzmegelő­zési és mentő tűzrendészet! feladatot is jelen­tenek. Egyik ilyen fontos tényező, hogy építési és szakipari munkákkal a terv szerint végezzék, mert a sorrend felcserélése tüzek bekövetkezéséhez vezethet. A tapasztalatok szerint az épitkezések második felében, ille­tőleg a befejező szakaszban több olyan mun­kát kell elvégezni, amely nyílt láng haszná­latával és nagyobb mennyiségű tűzveszélyes anyag felhasználásával jár. Ilyen például a hegesztés, a festés, takarítás, stb. Az egyes évszakokat különböző tűzke- letkezési okok jellemzik. Téli időszakban ál­talában a tüzelő- és fűtőberendezések haszná­latából, valamint a húsfüstölésekből eredően következnek be tüzek. Tavasszal általában a figyelmetlenül vagy szabálytalanul végzett avarégetés okoz tüzokozta károsodást, kiter­jedt avar-, vagy erdőtüzeket. A nyári idő­szakra a dohányzás és nyílt láng használata szabályainak figyelmen kívül hagyása a jel­lemző. Esetenként jelentkezik a villámcsa­pás okozta károsodás is. A villámcsapás elle­ni védelem ma már csaknem biztonságosan megoldott. Egész évben visszatérő keletkezési ok a gyermekek játéka gyufával amely nem egy­szer súlyos égési sérülést, vagy a gyermek halálát okozta. Az ilyen keletkezési okok csökkentése és elkerülése csak a szülők na­gyobb gondosságéval és figyelmességével le­hetséges. ICosfca JSnos müJM? -gt&sada* Alig múlt egy esztendeje annak, hogy iletbe lépett az egészségügyi törvény, amely i magyar egészségügy fejlődésének igen je- entős állomása. A törvény azért született, rogy az egészségügyet eddig szabályozó ren- leleteket és utasításokat egybefoglalja és itat mutasson a szocialista egészségügy to­vábbi fejlődéséhez. A törvény a szocialista humanizmus szel­lemében a legmesszebbmenőkig gondoskodik íz állampolgárok egészségének megóvásá­ról, illetve gyógykezeléséről. Kimondja, hogy minden állampolgár ingyen jogosult a gyó- „yito-megelozo szolgálat keretén belül or­vosi vizsgálatra, a szükséges orvosi és kórhá­zi kezelesre. Szabályozza az egészségügyi dol­gozok kötelességeit é.s magatartását, de egy­ben megszabja az állampolgárok kötelessé­geit is. A törvény alapelve: „A Magyar Népköz- tarsasagban az egészségügy állami feladat. Az allam a szocialista egészségügy elveivel össz- hangoan biztosítja a jakosság egészségügyi ellátásának feltételeit, egységes irányítását, tervszerű fejlesztését, intézményeinek szük­séges egvüttműködését. Az egészségügyi fel­adatok ellátásában az egész társadalom haté- konyán közreműködik.” Már ebben az alapelvben az egész társa­dalom kötelességévé teszi az egészségüggyel ^aló közreműködést az 5. §'. 2. bekezdésében pedig kimondja, hogy: „Az állampolgárok a lakosság egészségvédelmét, az egészségvédel­met szolgáló létesítmények, berende­zések rendeltetésszerű használatát és mű­ködését külön rendelkezés nélkül is köte- Lesek elősegíteni.” Valóban, az állam hiába létesít új, korsze­rű intézményeket, hiába biztosítja a legma­gasabb szintű betegellátáshoz szükséges fel- szereléseket, az egészségügyi dolgozók hiába végzik munkájukat legjobb tudásuk szerint és hivatásuk magaslatán állva, ha az egész társadalom nem áll melléjük, és nem segíti őket az egészségügyi törvény maradékta­lan végrehajtásában. A törvénynek ezek a paragrafusai nem­csak azt a célt szolgálják, hogy meg kell óvni intézményeink tisztaságát, nem szabad ron­gálni bútorzatát, hanem azt is, hogy az egész­ségügyi munkát mindenképpen és mindenki­nek segíteni kell. Ki kell alakítani az orvosi etika mellett a betegek etikáját is. Olyan lég­kört kell kialakítani orvos és betege között, hogy azt a kölcsönös bizalom és egymás iránti tisztelet hassa át. A beteg bízzon meg orvosában, ne követeljen feleslegesen szak- vizsgálatokat. olyankot, mikor orvosa beteg­ségének megállapítását és gvógykezelését maga is el tudja végezni. Ne követeljen or­vosától olyan gyógyszereket, melyekre az or­vos szerint nincs szüksége, és csak azért kéri, mert esetleg' egy másik beteg ajánlotta ne­ki. Minden orvos felelősséggel tartozik be­tege egészségéért és gyógyulásáért, és csak olyan és annyi gyógyszert szabad felírnia, amennyit és amilyet a beteg gyógyításának érdekében feltétlenül szükségesnek tart. Feltétlenül szükséges, hogy az utóbbi idő­ben hatalmas megnövekedett gyógyszerfo­gyasztást mérsékeljük. Ma már ott tartunk, hogy az emberek milliói marokszámra sze­dik a nyugtátokat, és egyszerűen meghűlés esetén is olyan gyógyszereket óhajtanak szedni, amelyek betegségükre egyáltalán nem hasznosak, viszont annál drágábbak. Számtalanszor előfordul hogy egyesek : ik azért keresik fel az orvost, hogy ezzel ndokát adják — az egyébként indokolatlan — munkából való kimaradásuknak. Igen so­kan. még anyagi juttatást is felajánlanak '7. ilyen törvényellenes célok eléréséért. Sze- encsére az orvosok között egyre kevesebben •annak azok, akik ezt el is fogadják. Az jgészségügyi törvény az orvosok részére a ’egszigorúbban előírja, hogy a beteggel szem­ben úgy kell viselkedniük, hogy a beteg érez­ze, hogy orvosa akkor is legjobb tudása sze­rint fogja őt ellátni, ha ezért semmiféle anya­gi ellenszolgáltatásban nem részesül. Viszont a betegeknek is úgy kell visel­kedniük. hogy anyagi szolgáltatásért ne pró­báljanak az orvostól törvénybeütköző dolgoi kérni (például táppénzrevétel), mert ezt í törvény éppen úgy bünteti, mint azt, aki ezl elfogadja. A másik lényeges kötelezettség, amit e törvény az állampolgárok részére előírt, a vé­dőoltásokon és a szűrővizsgálatokon való kö­telező megjelenés. A lakosság legnagyobb ré­sze ennek eleget is tesz, de még mindig nagj Átutalási betét 279 családnál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom