Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-13 / 162. szám

wri. yfttius its. K«tOT-WAGYAlW5RSZÄ<S ft tmé /EGYZETEK \ Tanuló munkások FONTOS, SOK EMBERT ÉRINTŐ témáról tárgyalt keddi ülésén az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének Szabolcs- Szatmár megyei Bizottsága. Az ülésen egyebek között a felnőttoktatással kapcsola­tos szakszervezeti feladatok­ról volt szó, Július elején, te­hát néhány nappal azután, hogy napvilágot látott az építésügyi és városfejleszté­si miniszter utasítása, amely szerint a tárcához tartozó vállalatok igazgatói kötelesek a dolgozók képzéséről és to­vábbképzéséről gondoskod­ni. Arról is intézkedik, hogy a kénzésről és a továbbkép­zésről a jövőben tervet kell készíteni, s a tervek végre­hajtásáért az igazgatók a fe­lelősek, valamint arról, hogy a terveknek tartalmaznia kell a szakmai és általános műveltség megszerzésére, il­letve továbbfejlesztésére vo­natkozó valamennyi elképze­léseket. A szakszervezet a minisz­teri utasítástól függetlenül is többet akar tenni a jövőben a felnőttoktatás terén. Szük­ség is van rá, hiszen me­gyénk építőiparában a fizikai dolgozók 40 százaléka nem rendelkezik a 8 általános is­kolai végzettséggel. Szomorú ez a statisztika azért is, mert az említett dolgozók között sok a negyven éven aluli, éppen ezért feltétlenül hozzá kell járulni, hogy a munkás- osztályhoz, a vezető osztály­hoz tartozó dolgozók megsze­rezzék a szükséges alapmű­veltséget, amelynek megszer­zésére egyre jobbak a felté­telek. A vállalatok — a mi­niszteri utasítás előtt is — szervezték, segítették a dol­gozók tanulását: tanszereket vásároltak számukra, bizto­sították a hazaszállításukat, stb. Ennek ellenére kevesen éltek a lehetőségekkel, az a helytelen szemlélet alakult ki, hogy „tanulás után nem lesz több a fizetésem”, vagy­is a tanulásban nincsenek anyagilag eléggé érdekeltté téve a dolgozók. , AZ A SEGÉDMUNKÁS, AKI megyénk építőiparában 2800 forintot keres, legtöbb­ször „elégedett”, és nem akar szakmunkás, vagy mű­vezető lenni 3200 forintért. Pedig a havi 3—4 száz fo­rintok kamatostól megfizet­nék a fáradtságot, hiszen az általános műveltséggel ren­delkezők könyebben tudják intézni hivatalos és nem hi­vatalos ügyeiket és még hosszan sorolhatnánk a 8 ál­talános előnyeit. Az alapmű­veltség hiányának hátránya­it is hosszan sorolták a ked­di ülésen. Egyebek között el­mondták, hogy milyen hátrá­nyos helyzetbe került az. a KEMÉV-dolgozp, aki analfa­béta, s hogy a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalatnál a „hat osztályos” művezetők milyen rosszul végzik köny­velési és adminisztrációs munkájukat. Gépkezelői szakmunkás-bizonyítványt sokan szeretnének szerezni, ám a debreceni iskola tavaly már csak a 8 osztállyal ren­delkezők jelentkezését fogad­ta el. Gépjárművezetői jogo­sítványt Ls csak az kaphat, aki a családi és a munkahe­lyi gondok mellett elvégezte a 8 osztályt. A kedvezőtlen tapasztala­tok ellenére az ülés részve­vői bizakodóak voltak. A SZÁÉV képviselője a szocia­lista brigádok segítségét kér­te és javasolta, hogy az ér­tékeléseknél vegyék figye­lembe. hogy a brigádok ele­get tettek-e a sokat emlege­tett hármas követelménynek, amelyben a „tanulni” szó is szerepel. A vállalat vala­mennyi nagyobb munkás- szállásán megszervezik az esti oktatást. A KEMÉV dol­gozói társadalmi munkát vé1 geztek a nyíregyházi 6-os számú általános iskolának, ezért az iskola tanárai a na­pokban felajánlották a vál­lalati oktatás segítését. A KEMÉV szakszervezetének javaslatára hét végi központi oktatást szerveznek a válla­latnál, ahová a szabad szom­batos dolgozók kipihenten érkezhetnek a vállalat gép­kocsiján. VALAMENNYI ÉPÍTŐI­PARI VÄLLALATNÄL a jövőben részletesen is is­mertetik a 8 osztály előnye­it, és azt, hogy milyen lehe­tőségek vannak a továbbta­nulásra, valamint az anya­gi és erkölcsi elismerésre. Az új miniszteri utasítás is so­kat segíthet a múlt marad­ványainak felszámolásában, i de az utasítás rendelkezéseit I a vezetők csak a munkások j segítségével tudják végre­hajtani. Nábrádi Lajos Nemzedékváltás AZ EGYIK TERMELŐ- SZÖVETKEZETBEN pár év­vel ezelőtt nem maradt meg 1 egyetlen fiatal szakmunkás sem. Az idősebb tagok át­nézték rajtuk. Csak amolyan tedd ide — tedd oda alantas munkát bíztak rájuk. Még esetleges egyenlő értékű munkáért is kevesebb díja­zást kaptak. S a korosabbak magukra maradása különö­sen a gépműhelyben éreztet­te hátrányos hatását. Nem bírtak a javításokkal. A gé­pek indokolatlanul hosszú ideig maradtak ki a munká­ból. Ennek a kárát az egész gazdaság megérezte. Persze, az esetet abban az időben sem lehetett a me­gyében általánosítani. De, hogy többé-kevésbé előfor­dultak hasonló helyzetek, mutatták: az ilyen gazdasá­gok tagságának ijesztően magas az átlagéletkora, helytállásra. Ahol így van és így lehet, mégcsak nem is szorul külön magyarázatra, hogy a jó munka, a szorga­lom egységes célért történik: az egyéni és a szövetkezeti boldogulás érdekében. Mező- gazdasági üzemeinknek kü­lönösen az utóbbi években elért; eredményeiben a szö­vetkezeti fiatalok lelkes munkája, a szocialista bri­gádmozgalomban, munkaver­senyben elért munkasikereik is ott találhatók. DE MINDEN EREDMÉNY ellenére sem mondhatjuk: teljesen rendben van az ügy. Akadnak még közös gazda­ságok, ahol bizalmatlanul, se hidegen se melegen fogad­ják a fiatalok kívánságait kell ismertetni őket jogaik­kal és kötelességükkeil. Min­denekelőtt azzal is, hogy ők •a szövetkezetnek nem csak munkásai, hanem az idősebb tagokkal együtt tulajdonosai is. Hasznos hangsúlyozni előttük a termelőszövetkezet társadalmi értékét, vonzóvá tenni a tagsági viszonyt. Fo­kozni az érdekeltséget és ra­gaszkodást a közösség vagyo­nához. AZ ELMŰLT ISKOLAI ÉV befejeztével sok végzős, ifjú szakmunkás került a szövetkezetekbe. Segíteni kell őket, hogy a tanult szakterü­leten megtalálják helyüket, jól érezzék magukat. Asztalos Bálint Kétségtelen, hogy megyénk mezőgazdasági szövetkezeti szektorában is fokozott cse­lekvésre ösztönzött a párt Központi Bizottságának 1970. februári ifjúságpolitikai határozata. Csak helyeselni lehet azokat az erkölcsi és anyagi támogatásokat, ame­lyek egy-egy helyen a kérdés megnyugtató rendezését cé­lozzák. A megyében a mezőgazda- sági szövetkezetekben tag- kén^ családtagként és alkal­mazottként több ezer fiatal dolgozik. Mindenképpen he­lyes igénynek tekinthető, hogy életük, munkájuk, bi­zakodó holnapvárásuk össze­forrjon a szövetkezettel. Nem csökkenthető ez az igény a szakmunkásokkal vagy éppen közép- és felsőszintű tanult káderekkel (diplomásokkal) szemben sem. Sőt nem indo­kolatlan kívánság, hogy a korosodó szakembereket mi­nél több ilyen fiatal váltsa fel, illetve álljon mögöttük. Tények szólnak amellett: kellő figyelem és megbecsü­lés ellenében a fiatalok ké­szek áldozatos munkára, Az időse.bb tagság mindent' tudónak, mindent bírónak hiszi magát. Kellemetlen va­laminek tartják a dolgok megváltoztatását, könnyel­műségnek az ifjúi rugalmas­ságot. Felesleges adminiszt­rációt vélnek a munkaver­seny, a szocialista brigádok szervezése mögött. Szerencsé­re mind kevesebb az ilyen szemlélet. A pártszervezetek elsődleges feladata, hogy ezek se legyenek. A tsz-ek vezetőségei, tes­tületéi gondoskodjanak róla. hogy a fiatalokkal való he­lyes bánásmód, hl/zetük kedvező alakítása konkrét feladattá váljon, hogy a kö­zös gazdaság teljes tevékeny­ségében, belső szabályozásá­ban érvényesüljön az ifjúsá­gi törvény szelleme. Az eddigi tapasztalatok alapján mondható: általában meggyorsult a mezőgazdasági szövetkezetekben a nemze­dékváltás folyamata. A fia­talok tsz-be lépésének felté­telei alapvetően megváltoz­tak. (Többek közt azzal is, hogy 14 életév betöltése a tagsági kezdő korhatár.) S ahhoz, hogy a fi italok ne csupán munkahelynek te­kintsék a szövetkezetét, meg — Tudod-e te, Tetjuhin, hogy te egy igen tehetséges sportember vagy'? Igazi te­hetség! Tehetség? Egy valódi zseni. Becsszó: Egy zseni! Nekem aztán hihetsz. Az én szemem az nem csal. — Ne tessék már eltúlozni a dolgot — mondta a másik fél szégyenlősen. — En meg a tehetség?! — Ezt nem mondhatod ko­molyan. Nem minden] Inefc adatik olyan nagyszerűen űz­ni a bőrgolyót, mint neked. Te, pajtikám gyors vagy, technikás. És ráadásul szí­ved is van, meg állóképes­séged. Hol is dolgozol te? — Még sehol. Éppen most fejeztem be a középiskolát. Én még csak most kezdek tapogatózni. — 'Mit kell tapogatózni. Gyere hozzánk az üzembe. Nem bánod meg. Kezdetnek kapsz százhúsz rubelt. — És tréninglehe tőséget biztosítanak? — Miféle csodabogár em­berke vagy te? Még ilyet kérdeni is! Nálunk annyit tréningezhetsz, amennyit csak akarsz. Ha reggel szoty. tyan kedved az edzéshez, ak­kor reggel edzel. Ha pcMig napközben, akkor napközben Megértést, segítséget kérnek A bőség gondjai megyénk tejiparában feldolgozására, s jelenleg na­ponta 130 ezer (!) liter tejet dolgoz fel ugyanabban az épületben, zsúfolt körülmé­nyek között, elhasználódott gépekkel, berendezésekkel. Itt a szó igazi értelmében kényszertermelést végeznek. Gacsályban az üzem egy tej- gyújtó ház volt. 5 ezer liter tej mély hűtésére, kezelésére épí­tették. Most 50 ezer (!) liter tejet dolgoznak fél ipari ka­zeinnek. Nyírmihálydiban most naponta 40 ezer liter te­jet dolgoznak fel, (lolott ez csak mélyhűtésre készült, 10 ezer liter tej részére. S most még 20 ezer liter tejet szállít a nyíregyházi tejporgyárnak is! s Állandó készenlét A gondok nem csökken­nek. Megépült, épül, s rész­ben már üzemel a 29 szako- sított szarvasmarhatelep. S még csak a program teljesí­tésének az elején tartunk. Szükség van, s lesz a tejre? Igen. Az egészségesebb táp- lálkozás ezt igényli. Csak jobban fel kell készülnünk, mert jelenleg a növekedésből származóan a megóvása, fel­dolgozása állandó készenléti állapotot igényel a 'tejipar minden dolgozójától. Ennek érdekében mindent megtesz­nek. Olyan hűtőberendezé- sekkel, tartályokkal, fölöző­gépekkel dolgoznak, amelye­ket rég ki kellett volna se­lejtezni. Ezeket felújították, megjavították és dolgoznak. Répcelakról a feldolgozáshoz szükséges száraz jeget vagon­számra hozzák. Segíti jéggel a tejipart a MÉK is. Este-reggel, naponta két ízben 85 tartály-tehergépko­csi szállítja a tejet a megye 290 tej állomásáról. Ez ilyen melegben eléggé kritikus. Megtörténik, hogy harmad­szorra is ki kell menni, be­szállítani a tejet. Ilyen kö­rülmények között dolgoznak, s biztosítják, hogy lehetőleg’ egyetlen liter tej se marad­jon kinn. Esetenként azonban előfordul. A miniszter és az ÉBOSZ- főti tkár levelét tanácskozá­sokon ismertették a Szabolcs megyei tejipar minden dolgo­zójával. A további gondok enyhítése érdekében levelet küldtek minden dolgozónak. Részletesen elemezték, mi a teendő, és áldozatvállalást kérték. Mi az, amivel máris enyhí­teni lehet a helyzeten, s mik akilátások? Már megépült a tejporgyár Nyíregyházán. Ja­nuártól naponta 90 ezer liter tejből készítenek tejport. Vi­szont a tej előkészítését még a régi, elavult üzemben vég­zik a város másik részében. Gyorsított ütemben épül az új nyíregyházi tejüzem a tej- porgyár területén. Egy évvel a tervezettől korábban készül el. Ez év szeptemberében üzemelni fog. így a régi. tej­üzemből a termelés átkerül­het az újba. A modern tej­üzemben naponta 150 ezer li­ter tej feldolgozására lesz korszerű lehetőség. Nyíregy­házán a gondok megoldód­nak. A gondok másik fele meg­marad. Ennek “megoldására a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat részletes jávaslatot készített. Ezt a tröszt elfogad­ta. Ha zöld utat kap az el­képzelés, akkor megoldódnak! a gondok Szatmárban is. Ezek szerint Mátészalkán 1974-ben napi 150 ezer liter tej feldol­gozására alkalmas modern tejporgyár épülne mintegy 95 milliós beruházásból. Ugyan­akkor sor kerülne a meglévő üzem korszerűsítésére is. Ez. a megoldás módja, útja, de egyelőre csak tervjavaslat. Reméljük, olyan programmá válik, amelyet elfogadnak, s biztosítják a megvalósítását. Ezzel valóban megoldódna a tejgond Szabolcs-Szatmár megyében. Addig is a megnö­vekedett tejmennyiség felvá­sárlásával, feldolgozásával birkóznia kell a 900 dolgozó­nak. E gondok valamennyi­ünk gondjai is. Segített a fe­szültségek feloldásában a no­vemberi párthatározat, mely­nek nyopián a megyei tej* iparnál a fizikai dolgozók bér- fejlesztésére 560 ezer forintot fordítottak. Külön 160 ezret .kaptak preferenciaként, mi­vel bérezésben az országos átlag alatt voltak. Ezen kívül a vállalati, eredményből 600 ezer forintot fordítottak dön­tően a fizikaiak bérének ja­vítására. így összesen 1 mil­lió 320 ezer forint került bér- fejlesztésre ez év március el­sejétől. Ezen kívül a tejkeze­lők és-a tejgyüjtok, segéd­munkások jutalékát ]anuái> lói 10 százalékkal emelték. A feszültség feloldása Mindezek ellenére is van­nak bizonyos feszültségek a munka teljesítménye és a bé­rezések között. Ezek feloldá­sa egyelőre nem lehetséges;. Ezért kértek megértést, se­gítséget, áldozatvállalást Értse meg mindenki, akiken múlik: ahhoz, hogy ez az óriási tejmennyiség megvá­sárlásra és feldolgozásra ke­rüljön — ’ amely ez évben meghaladja a 93—95 millió litert, vagyis annyit, ameny- nyil az ötéves terv végére vártunk Szabolcsban — bel- ■ ső erőfeszítésekre és az élel­mezésügyi tárca segítségére is szükség van. Farkas Kálmán /. Kotljárszkij A tehetség Panaszkodunk, ha a tej megsavanyodik. Felháboro­dunk, amikor a tejfel össze­csomósodik, pazarlást, gon­datlanságot látunk, amikor a tejestasakok kifolynak. Beköszöntöttek a forró nyá­ri napok, s bizony 28—35 fo­kos melegben a tej nem elég állóképes, mire az üzletbe, onnan a reggelizőasztaíra ke­rül, megsavanyodhat. Nem ígérik — mert nem ígérhetik — a tejiparnál azt sem, hogy ezután nem lesznek olyan tasakok, amelyek ne folyná­nak. Ugyanis naponta 40—60 ezer tasaknál ez előfordul. S ha azt is tudjuk, hogy a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat miniegy 900 dolgo­zója a szarvasmarhaprogram meghirdetése és áldásos ered­ménye óta — s ez a tej meny- nyiségének a növekedésében is kifejezésre jut — kétszeres intenzitással dolgozik, akkor megértőbbek lehetünk. Levél a minisztertől E napokban érkezett levél Dr. Dimény Imre miniszter­től és dr. Tamás Lászlótól, az ÉDOSZ főtitkárától, amely­ben megköszönik a tejipar­ban dolgozók helytállását, s kérik a sokezres munkásse­reget, hogy továbbra is segít­senek az ellátás biztosításá­ban, a tej és tejtermékek mi­nőségének a megóvásával, a megvásárolt mennyiségek megmentésével. Baj van a tejjel? Ha baj nincs is, de megnövekedett a gond a gyorsan növekedett tejmennyiség felvásárlásával, feldolgozásával. Szabolcsban falán a legtöbb a gond, mert 1972-höz viszonyítva, 1973- ban — eddig — nálunk emel­kedett a legnagyobbat a tej teij-nelése, feldolgozása a meghirdetett program ered­ményeként. Összehasonlításként néz­zünk két hónapot. 1972 júniu­sában a megyei tejipari vállalat napi 240 ezer liter te­jet vásárolt és dolgozott fel. 1973 júniusában viszont már 340 ezer liter tejet. És ez a növekedés minden hónapra jellemző. Ez több, mint 30 százalékos emelkedést mutat. Milyen kapacitás állt rendel­kezésre. Ugyanaz, ami évek­kel ezelőtt volt. A Szabolcs megyei Tejipari Vállalatnak négy üzeme van a megyében: Nyíregyházán, Mátészalkán, Gacsályban, Nyírmihálydi­ban. A nyíregyházi tejüzem a régi körülmények kpzött na­ponta 120 ezer liter tejet dol­goz fel. Gépei, felszerelései elavultak, évtizedek óta tol- dozzák-foldozzák. Egy-két korszerű gép működik itt. A szálkái üzem 20 évvel ezelőtt épült napi 20 ezer liter tej fogsz tréningezni — mi en­gedélyezzük. A mi futball­csapatunkban fogod kerget­ni a börgölyót. Gyere. Nem fogod megbánni. i ★ — Figyelj csak ide, Tet- juhin! Hol is dolgozol te? Az üzemben? Miféle szél fújt téged oda? Futballista vagy te, vagy mi az ördög! Ráadásul még tehetséges is! Az olyanok, mint te, tíz­évenként ha születnek. Köpj az üzemre és gyere át hoz­zánk. A mi gyárunk maga háromezer lelket számlál. Van modern sportcsarno­kunk. Saját futball- és hoki­pályánk. Nálunk a tréning lehetősége minden vonatko­zásban biztosított. — Se adnak legatabb száz­ötven rubelt? — Természetem. Ss ehhez még tekintélyes prémium is járul. — Figyelj csak ide, Tetjn- hin! Köpj a gyárra. Te ki­tűnő adottságokkal rendel­kezel. Te csak vegetálsz, el­kallódsz a járási bajnokság­ban. Nincs ott számod­ra fejlődési lehetőség. Gyere át a mi egyesüle­tünkhöz. A megyei első osztályban fogsz játszani. Munkahelyet is biztosítunk a számodra. Akarsz mérnöki beosztásban dolgozni? — Akarok. És kapok leg­alább kétszáztíz rubelt ha­vonta? — Hát már az is pénz, te csodabogár?! A sportembe­rek nekünk úgy kellenek, mint egy falat kenyér. A fia. tálítás — barátom — nálunk központi kérdés. És ráadásul nem is valami könnyű fel­adat a megoldása... * Figyelj csak ide, Tetjuhin* Meddig akarod még veszte­getni a tehetségedet a me­gyei bajnokságban? Köpj rál Már rég az NB I B-ben len­ne a helyed. A te társasá­god meg még jóindulattal sem nevezhető csapatnak. Rajtad kívül ott senki sin tudja rúgni a labdát. Gyere át hozzánk. Teljesítünk min­den kívánságodat. Az edzési lehetőségek nálunk végtele­nek. Mi a beosztásod? Mér­nök? Van róla papírod? Nincs? Megszerzed. Fogsz ta­nulni. Mondd csak, melyik egyetemre is akarsz beirat­kozni? Az agrárra? Vagy ta­lán a műszakira? Netán az idegen nyelvek főiskolájára? És orvos nem akarnál fenni? Esetleg színész? Mi ezt is el- intézzük. — És lakást adnak? — Ideiglenesen két szobai- összkomfort megfelel? — De csakis ideiglenesen. — Bemutatkozol és már át is cseréljük nagyobbra.-I * I — Figyelj csakt ide, Tt\ juhtn! Ez igy nem mehet to- ávbb. Neked már rég a. leg­jobbak között a helyed. Köpj..! — U -®s, kapóit gépkocsié is? — Honfi totter Sügér Imn* 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom