Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-13 / 162. szám
1 eMd RELET-MAGYARORSZÁÖ tm. jűTi'íis fi. Újdonságok Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban A Fundazol 50 WP hz almásban és szőlőben Előző cikkünkben Rácz István szakmérnök előadása nyomán ismertettük a Fun- dazol 50 WP felhasználásának általános szabályait. . Mostani cikkünkben az alma- és szőlőültetvényekben való felhasználásáról közlünk tanácsokat. A gyümölcsfélék közül az . almatermésűek képezik a legnagyobb felhasználási területet, ezért itt rendelkezünk legnagyobb tapasztalattal és egyúttal a legtöbb hiányossá- got is az alma növényvédelmében történő alkalmazása . során tapasztaltuk. Elég sok üzemben megalapozatlanul mondtak véle- ményt a Fundazolról, amelyet a tenyészidőszakban mindössze egyszeri, vagy kétszeri alkalmazásra építettek. Csodákra a Fundazol sem képes és egy erősen fertőzött növényállományt egy-két fundazolos kezeléssel nem lehet helyrehozni. Ha már kialakult egy erős fertőzés, még több egymás utáni permetezés . is csak részleges megoldást eredményez, ezért döntő jelentősége van annak, hogy időben kezdjük el a permetezéseket. Mint lombfertőtlenítő őszi, illetve kora tavaszi permetezőszerként igen kiváló eredményt adott. Meggátolta a peritéciumok kifejlődését és több gombabetegségnél a koni’diumok képződését. A vegetáció kezdeti időszakában különösen nagy jelentősége van a védekezések következetes végrehajtásának. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ott értek el vele igen kiváló eredményt, ahol rendszeresen használták, mivel így biztosítható volt a növényekben egy olyan koncentrációszínt tartása, amely teljes védettséget eredményezett. Több üzemben használata azért nem vezetett megfelelő eredményre, mert nem juttatták ki a termőfaegységre előírt 1—1,2 dkg szert, mindössze az előírásban megadott permetlétöménységet vették figyelembe. Már a hagyományos permetezésnél is a felhasznált permetlé mennyisége erősen változó, inkább csökkenő tendenciát mutat. Ha már most az eddig általában megadott százalékos koncentrációval dolgozunk, az eredmény az 'lesz, hogy nem juttatjuk ki az egy felületegységre szükséges aktív hatóanyag-mennyiséget, aminek következtében a hatás is elmarad. Ezt azért kívánom hangsúlyozni, mert sok esetben megállapítottuk, hogy egyes üzemek a csökkentett vízmennyiség felhasználásakor is csak a tájékoztatókban, ismertetőkben megadott százalékos koncentrációt vették figyelembe és ezért a felületegységre szükséges hatóanyagnak csak a felét, vagy még annáj is kevesebbet permeteztek ki. A gyenge hatást viszont a permetezőszernek tulajdonították. Amennyiben 1,2 dkg szert kívánunk kijuttatni termőfa- egységenként, akkor 0,06 százalékos permetlé esetében 20 liter, 0,08 százalékos permetlé esetében 15 liter permetle- vet kell kipermetezni termő- faegységenként. Egyes szakemberek azonban ezt nem tartják lehetségesnek, mivel ebben az esetben már számolni j^ell a le- csorgás veszélyével. Nyáron általában 8—12 liter permetlé kerül tfe-ként kijuttatásra, bár almafa-lisztharmat ellen lemosásszerű védekezés van javasolva 15 liter permetlé- veh Ez utóbbi a kontakt típusú fungicidekre van megállapítva. Tovább nehezíti a pontos dózis kijuttatását az a tény, hogy különböző telepítési rendszerek mellett eltérő hektáronként a tfe-k száma, illetve a lombfelület nagysága, míg a felhasználható szer mennyisége az előírásban megadott permetlé mennyiségével és koncentrációjával behatárolt. A hathatós' védekezéshez tehát adott mennyiségű Fundazol 50 WP-t kell kijuttatni. Ez a döntő! Természetesen minél több vízzel tudjuk ezt piztosítani, annál jobb. Mindenképpen helyesebb azonban — ha választani kell — a töménység növelésével csökkenteni az azonos mennyiségű Fundazol kijuttatásához szükséges víz- mennyiséget, mint a töménység változatlanul hagyásával kevesebb gombaölöszert használni. A szőlő szürkepenészes rothadása és a szőlőlisztharmat elleni védekezés tapasztala-: tai szintén rávilágítanak a különböző fenofázisokban javasolt permetezések végrehajtásának szükségességére. A Botrytis elleni védekezés mind ez ideig nem is vezethetett eredményre, mivel az eddig alkalmazott növényvédő szerek — 'az Euparen kivételével — a legjobb védekezési program mellett sem voltak alkalmasak a betegség leküzdésére. Itt sem segít azonban a vegetáció közepén, a betegség jelentkezésekor közbeiktatott egy-két fundazolos permetezés. A kórokozó ellen a siker reményében csak úgy vehetjük fel a harcot, ha figyelembe vesszük életmódját s ennek alapján készítjük el a védekezési technológiát. A fertőzés és károsítás a szőlőfürt fejlődésének legkülönbözőbb szakaszában — virágzástól, sőt bimbós stádiumtól kezdve a zöld, zsendü- lő és érési stádiumig — bekövetkezhet. Eszerint indokolt az első permetezést már virágzás előtt elvégezni, majd ezt feltétlenül követnie kell a virágzás utáni védekezésnek. A virá,gzás és f ürtzáródás között szükséges égy Botrytis elleni Védekezőé beiktatása. A bogyóhullás stádiumában végzett permetezést követnie kell még legalább két védekezésnek. (cs.) Permetezik a szőlőt a Kemecsei Állami Gazdaságban. (Hammel József felvétele) Keresztezéssel javítják a tehénállomány tejtermelését Importált tenyészállatokkal, s itthon született utódaikkal növelik a szarvasmarhaprogram keretében a tehén- állomány tejtermelését. Az állattenyésztők és a genetikusok arra törekednek, hogy a leggazdaságosabban „termelő” állományt alakítsák ki az állami gazdaságokban ps a termelőszövetkezetekben. Az úgynevezett tejelő magyarbarna típust a jersey fajtával alakították ki. mégpedig úgy, hogy az új fajta 50 százalékos arányban „tartalmaz” jersey vért, harminckét gazdaságban — állami és termelőszövetkezeti üzemekben — összesen 5667 tejelő magyar-barna tehenet tartottak 1972-ben. Az állatokkal jó eredményeket értek el, amit az is bizonyít, hogy az egy tehénre jutó éves tejhozam csaknem elérte a 3400 litert és tej zsírból 162 kilót adtak az állatok. Az állattenyésztők „megterveztek” egy másik típust is; ezt tejelő, magyartarkának nevezték el. Ebben az állatban 25 százalékos arányban a jersey-fajta. s 75 százalékos arányban a hazánkban ismert és elterjedt magyartarkától származik. Lényegében tehát egyszerű keresztezéssel javították tejtermelőképességét, mégpedig igen eredményesen; 38 üzemben már 5000 tejelő magyartarka állatot tartanak és a tejhozam már az első generációban meghaladta a 3200 litert. További keresztezési programmal alakították ki a nagyreményű Hungarofriz-fajtát, amely t részben az Amerikából importált, szintén világhírű Holstein Friz-fajta vérét „örökölte”. A fajta kialakításánál felhasználták a tejelő magyarbarna típus jó tulajdonságait is. Ml ÍGY CSINÁL/UK Gabonakísérletek a Balkányi liláiul Gazdaságkan A mezőgazdasági szakemberek mindig feszült érdeklődéssel várják, hogy egy kísérleti növény- milyen eredményeket produkál. A Balkányi Állami Gazdaságban az elmúlt évben kísérleti jelleggel vetették a kavkáz búzafajtát, amely akkor hektáronként 47 mázsás terméát adott. A bezosztájához viszonyítva ez az átlagtermés rekordnak számított, éppen ezért határoztak úgy, hogy ősszel a kavkáz búzát már 92 hektáron vetik. Az aratás megkezdése előtt a gazdaság szakemberei annak ellenére, hogy az elmúlt évihez viszonyítva kedvezőtlenebb volt az időjárás. — a kavkáz átlagtermését 37 —40 mázsára becsülik. Ez jelenleg is jóval magasabb a a bezosztája hozamától. A Balkányi Állami Gazdaság gabonaféléit vetőmagszaporításként termeli, ezért nem csak búzával, de árpával is kísérleteznek^ Az idei év tapasztalata Is árpatermesztéssel kapcsolatban az, hogy a hagyományos Lsdici Béta fajta nem bírja az intenzív termesztést, különösen, ha kedvezőtlen az időjárás szalmája megdől. Kísérletként vetette a gazdaság a horpácsi kétsoros árpát, s 35 hektáros területről ebből az árpából hektáronként 39 mázsát takarítottak be. Kísérleteznek még a horpácsi kétsoros tavaszi árpa vetéssel is. Ez az árpa még nem ért be aratásra, ennek ellenére a 30 hektáros területről a próbavágás után 35 mázsás átlagra számítanak. A tavaszi árpa vetéseknek és különösen a horpácsi kétsorosnak a nagy hozam mellett számos más előnye is van. A tavaszi árpa vetéssel a gazdaságok elsősorban az üzem- szervezésben érhetnek el jó eredményeket. Ugyanis őszszel a búza és rozs vetése nagy munkát jelent, s ha az árpavetés tavaszra halasztható, úgy a gazdaságok időt nyernek ezáltal az őszi vetésekhez jobb talajmunkát végezhetnek. A tavaszi árpa vetéssel továbbá javul az aratási idő munkaszervezése is. Hiszen a gabonafélék érése szakaszossá válik így az aratás folyamatos lehet. A tavaszi árpa főleg a hprpácsi kétsoros nagy hozamát tekintjük takarmányozás céljára is gazdaságosnak, hiszen a ■ráfordítási költség a kukoricáétól jóval alacsonyabb. A kísérleti termesztések hasznosítása a gazdaságok gazdálkodásában nagy jelentőségű. Balkányban ezt a kavkáz bizonyította ' és minden bizonnyal jó eredményt érnek majd el a .jövő évi tavaszi árpa vetéssel is, hiszen azt tervezik, hogy nagyobb területen , Vetnek tavaszi árpát, az őszi vetésből pedig kihagyják a Ledicí Béta fajtát. S. E, EGY ALMAFAfTA TÜNDÖKLÉSE: A GOL»EN-SZTORI Néhány külföldi szaklapban rövid történet jelent meg, mely több almatermesztő ország közvéleményének érdeklődését keltette fel. Eszerint századunk elején Henry Mullins fiatal farmer az Egyesült Államok Virginia államában, a Clay County farmot örökölte édesapjától. Még az apa vásárolt és a kert végében elültetett néhány almafát. A fiú nem sókra becsülte ezt a gyümölcsöt, egyáltalában nem tö-V rődött vele. Még le sem szüretelte évekig. A gyümölcs lehullott, az állatok beletaposták magostól a földbe és a kikelt magokból egy egész kis gyümöcsös nőtt ki. Ahogyan mifelénk, Szatmárban mondanák, egész kis dzsungel. És ekkor következett el a fordulat a fiatal farmer életében. A sok értéktelen gyümölcs között egy virító sárga színű, kitűnő ízű gyümölcsöt talált. Elmesélte barátainak, megkínálta őket belőle. Néhány éven belül „Mullins sárga agoncá”-ja, — angolul Mullins Yellow Seedling úgy elterjedt és olyan híressé vált, hogy az akkor már nem egészen fiatal farmer néhápy gyümölcsöt küldött mintának belőle az általa leginkább tisztelt Louisiana állambeli Stark-faiskolának. A két tulajdonosnak, Lloyd és Paul Starknak annyira megtetszett a minta, hogy ötszáz dollárért megvásárolta Mullinstól a szaporítás és értékesítés összes jogait. Egyébként az új fajtát mindjárt el is keresztelték: a Stark-üzletben a „Golden deliciuos” nevet kapta. Érdekes módon az új fajta világkarrierje igen lassan kezdődött. A második világháborúig Amerikában is csak a másodhegedűs szerepét játszotta a piacon. Európában pedig egyáltalán nem termelték. Viszont az ötvenes és hatvanas években ez az alma — ahogyan mondani szokták —, meghódította a világot. Franciaországban az almák hatvan százaléka Golden, — ez termésben évi egymillió tonnát jelent — Hollandiában és Ausztriában is harminc százalék körül jár az aránya. Svájcban és Belgiumban 40. Olaszország évi termése belője félmillió tonna. (Ez kb. annyi, mint a magyar jonatán.) Ezzel a világ nagy almatermelő államait csaknem kivétel nélkül felsoroltuk. Természetesen folyik a tovább nemesítése. Nagyon sok „spur”-ja ismeretes. Legnépszerűbb a.,.Golden spur”, csakhogy ez rügymutacióként keletkezett és félő, hogy visszatér az eredeti fajtához. A Golden fő hibája, hogy könnyen „perzselődik”. Spur, jai közt szárny kitűnő volt és ezenkívül az is előnyük, hogy gyorsan termőre fordulnak. De egyelőre az egész Golden-család túltermelési válságban van Európa fő termelő országaiban. Hogy mi lesz a jövő al-' mája, nehéz volna biztosan megjósolni. Alighanem több fajta, melyek ízt és kockázatot egészítenek ki. \k > Az ÁLLATORVOSI GYAKORLATBAN a legtöbb műtét elvégzéséhez az állatokat ■ fektetni és megfelelő helyzetben rögzíteni kell. A lovak és szarvasmarhák fektetésére az > elmúlt évtizedek során több műtőasztal-megoldás született, közülük a legújabb a Szombathelyi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat hidraulikus műtőasztala, meá lyet az Állatorvostudományi Egyetem sebészeti karán már sikerrel alkalmaznak.
