Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-27 / 174. szám
1. oíífai SWi?P-STÄGYAiRO'R??~Ä W 1973. Július ff. » Újdonságok Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Időszerű növényvédelmi teendők Az elmúlt napok időjárása elsősorban a gombabetegségek további fertőzésének kedvezett. Különösen jelentős károkat okoz a sző- lőperonoszpóra, mely a fürtökre is átterjedve az ez évi termést minőségileg és meny. ■nyiségileg is rontja. Védekezésre a kombinált hatóanyagú Recin Super, Cup- rosan Super D, vagy Réz- oxiklorid tartalmú szerek valamelyiket javasoljuk használni. Az almafa-varasodás veszélyességét is a gyümölcsfertőzés lehetősége növeli. Az újabb tünetek megjelenéséhez a jelenleg uralkodó hőmérsékleti viszonyok mellett 7—8 napra van szükség. A védekezést ennek megfelelően szerves gomba ölő szerek valamelyikével javasoljuk elvégezni. Közülük is kiemelten a Fundazol 50 WP használatát ajánljuk, mely kettős hatása révén a lisztharmat ellen is megfelelő Védelmet nyújt. Szántóföldi kultúrákban a burgonyavész és a paradicsomvész járványszerű kialakulásától kell elsősorban tartani. Nam-obb veszélyt a paradicsomvész jelenti, hiszen a fertőzés fellépése — az érés kezdetén lévő kultúrában — jelentős terméski- esést okoz. Burgonyavész már csak a késői érésű fajVédekezziM a A burgonya és paradicsom legveszedelmesebb ellensége a burgonyavész és paradicsomvész (Phytopthora Infestans De By.) Kedvező időjárás esetén járványsze- rűen terjed, pár nap alatt megsemmisítheti a legszebb termést ígérő növényállományt is. Fertőzés kialakulásához kedvező a csapadékos, magas páratartalmú meleg időjárás. Táblán belül fertőzési gócok ott alakulnak ki elsősorban. ahol nagyobb eső után vízállás keletkezik. Ilyen körülmény kialakulása ideális feltételeket biztosít a kórokozónak annál is inkább, mert a talaj süppe- dékennyé válik, s nem bírja el a permetezőgépeket, aminek következtében a védekezés nem végezhető el időben. A betegség járványszerű terjedésének első és legfontosabb feltétele a kórokozó jelenléte, a megye több burgonyatáblájában kisebb-na- gyobb gócokban július elejétől adva van. Az időjárási feltételek, a csapadék megoszlásától függően a megye jelentős részén biztosított. Az elmúlt időszakban egv- egy alkalommal rövid idő alatt lezúduló eső következtében sok vízállásos folt keletkezett a burgonya, és paradicsomtáblákon. Tehát a betegség terjedésére az ökológiai feltételek rendkívül kedvezőek. A károsítás mértéke az ember védekező munkájától függően eltérő lehet. Szakszerű védekezés esetén a terméskiesés minimális, ellenkező esetben elérheti a 80—100 °t,-ot is. Burgonyából már csak a késői fajtákat veszélyezteti, mert a gülbaba beérett. Sokkal nagyobb veszély fenyegeti a paradicsomkultúrákat. táknál okozhat károkat. Védekezésre a szerves gombaölő Dithane M—45-öt javasoljuk, mely a burgonyabo- gár elleni védekezéssel kombináltan is kijuttatható. Paradicsomnál a várakozási idő betartására feltétlenül ügyel, ni kell. Rovarkártevők közül az almában elsősorban a takácsatka magas egyedszáma. illetve kártétele okoz gondot. Az ellene való védekezést nagyban befolyásolja a korábban alkalmazott szer- féleség és azok gyakorisága. A speciális akaricidekkel óvatosan kell bánni és csak indokolt esetben használni. Közülük elsősorban a Galec- ron 50 használatát ajánljuk augusztus első felében. Az almamoly II. nemzedék imágóinak rajzását július 23-án észleltük. Csúcsrajzás augusztus első hetében (aug. 5—10) várható, ami egyben a védekezés optimális idejét is jelenti. Kaliforniai pajzstelű szárnyas egyedeinek megjelenését július 2í-én észleltük. Az ellene való védekezést augusztus 10—15 körül javasoljuk ütemezni, hiszen a mozgó lárvák tömeges megjelenése ekkor várható. Keresztesi István megyei növényvédő állomás fitoitóra ellen! ahol a termés zöme augusztus, szeptemberben kerül betakarításra. AZ EREDMÉNYES VÉDEKEZÉS ALAPJA A MEGELŐZÉS! Saját kísérleteinkben végzett megfigyeléseink szerint a rendelkezésre álló leghatékonyabb szerek is a fertőzés után 24 órával kijuttatva már hatástalanok. Viszont az ajánlott szerek bármelyike fertőzés előtt kijuttatva, a kijuttatás technikájától függően teljes védelmet biztosít. A permetezés technikáján múlik a növények védőszerrel történő bo- rítottsága. Törekedni kell a lehető legtökéletesebb borítás biztosítására. Ez a porlasztással és a permetlé-felhaszná- lás növelésével fokozható. Védekezés során figyelemmel kell lenni az egyes szerek biológiai hatástartalmára, az egészségügyi várakozási idők betartására. I Jó hatásfokkal használhatók a réztartalmú és rézpótló szerek, pl.: bogyóérés előtt legalább 21 nappal Recin Super 0.5 %, Cuprosan Super D 0,5 %, Dithane Cupromix 0,5 %, 21, illetve konzervparadicsom esetén 8 nappal a szedés előtt: Dithane M—45 0,2 %, Zineb 80 0,3 %, Antracol 0,2 %■ Jó eredménnyel használhatók vízállásos területen a gombaölő porozószerek, mint a badacsonyi rézmészppr, 18— 25 kg'ha. s a Dithane D—8 porozó 18—25 kg/ha dózisban. A fitoftóra elleni védekezéssel egyidőben természetesen védekezhetünk kombinált permetezés formájában a burgonyabogár. s egyéb állati kárösftók ellen is. Sallai Pál megyei növényvédő állomás ÁLLATÉLETTANI VIZSGÁLATOK GÖDÖLLÖN. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karán a mezőgazdasági gépek tanszékén csaknem egy éve foglalkoznak zárt rendszerű állattartás élettani hatásának vizsgálatával. Vizsgálják a csontok szilárdságát és elsősorban a szarvasmarha és sertéspata szarujának kopásállóságát. A csontok szilárdságából és a szaru kopásából meg lehet állapítani a megfelelő takarmány-összetételt, valamint meg lehet határozni a zárt rendszerű állattartásra legjobban alkalmas istállópadozatok minőségét és ferdeségét. (MTI fotó — Fehér József felv. — KS) A „gazos“ almatárolás: Szabályozott légtér az almatárolóban Az elmúlt év minőségjavító kezdeményezései közül a HUNGAROFRUCT Külkereskedelmi Vállalat igen sokra értékeli és elterjedésre szorgalmazza a köznyelven „széndioxidos”, vagy még egyszerűbben „gázos” alma- tárolést és újabb szabolcsi almatárolókat is bekapcsol idén ebbe. A vállalat szakembereinél érdeklődtünk: ml a lényege az eljárásnak és hol volt és van ilyen tároló. A következő információt kaptuk: Tula.tdonképpen 1969-ben kezdődött. Az 1969—1970-es „almaévben” tároltak be először 234 súlyvagon almát a budaörsi hűtőházba. Részben műszaki hibák, részben a kellő tapasztalatok hiánya miatt csak 50 százalék elsőosztályú almát szedtünk ki a széndioxidos kamrákból, de már ez is megérte. A következő, 70— 71-es szezonban Budaörs ismét ugyanannyi, 234 vagon almát gázosított el. Berakáskor 95 százalék volt a két Á-s minőségű. Kitároláskor >69 százalék maradt ÁA. Azután 71—72-ben 227 vagon alma került be, 81 százalékban első osztályú, kihozatalkor 65 százalék. Tavaly a meglévő három kamra mellé másik hármat ismét átalakítottak Budaörsön gázosításra, így már 400 vagon ment be, 78 százalékban első osztályú. (Kiváló minőségű.) Az első osztályú kihozatal 66 százalék volt, ez eddig a legjobb eredmény. Sokak elképzelésével szemben, nem vonnak ki minden oxigént a gázos hűtőkamrák légteréből és nem telítik széndioxid gázzal. Ez nehéz, költséges és fölösleges volna. Ellenben az oxigéntartalmat valóban leviszik 3—4 százalékra, a széndioxidtartalom Ugyanennyi, de fontos, hogy a páratartalom 90 százalék relatív mutatószám fölött legyen és a hőmérséklet 3—4 Celsius-fokon maradjon. A lezárástól a kinyitásig — 180 napiig — ezt kell tartani. A gépek bírták. Az elmúlt évben a balká- nyi és a nyírlugosi állami gazdaságok nyírgelsei hűtőházában is megkezdődött a széndioxidos tárolás. Sainos. csak októberben; az építkezés elhúzódása miatt. És 185 napig tartott. De a 160 vagon jonatán és a 34 vagon star- king jól bírta, különösen az utóbbi. Ugyancsak megkezdődött a ..gázos” raktározás a Nyírmadai Állami Gazdaságban és a Kecskemét-szik- rai Állam! Gazdaság újbögi tárolójában is. Itt is sikerrel. Szakkönyvtárunk: * Állati termékek a hazai és a világgazdaságban Az állattenyésztés jelentősége az életszínvonal emelkedésével, a fehérjetartalmú táplálékok iránti igény fokozódásával egyre nő. Alapvető feladatként jelentkezik ezért az állattenyésztés fejlődési ütemének gyorsítása és a piaci viszonyokhoz igazodó termelési szerkezet kialakítása. Rendkívül fontos, időszerű, az élelmiszer-gazdaságot, a bel- és külkereskedelmet egyaránt érintő témát dolgoz fel a szerző. Az állattenyésztés egészének sokoldalú, elsősorban közgazdasági szempontból való elemzését adja. Korszerű szemlélet alapján színvonalasan elemzi a további fejlesztés irányát, lehetőségeit. A 61 táblázat és 32 ábra az összefüggések szemléltetését segíti, meggyőzően támasztja alá a szövegben foglalt megállapításokat. A könyv bizonyára igen sokáig értékes forrásmunkája, adattára lesz az állatte- iíyésztésii és közgazdasági szakembereknek, s reméljük, hogy jelentős szereijet fog játszani állattenyésztésünk fejlesztése terén is. Az eljárás fő előnye, hogy a kereskedelemnek még késő tavasszal is van árutartalékja, amit a hagyományos tárolási eljárásokkal már nem lehet biztosítani. Más gazdasága előnyökkel is jár az eljárás kiterjesztése, például azonos számú munkás több almát tud feldolgozni, a kereskedelem több egy A-s minőségű almát tud értékesíteni. Az előnyök további kihasználására idén belép a széndioxidos tárolásba a szabolcsi MÉK mátészalkai tárolója és a Kemecsei Állami Gazdaság is. (g) A mesterséges»; holdak és az erdészet Két nagyszabású amerikai űrkutatási program íoglalkozik a Föld erőforrásainak felmérésével, az ÉRTS- és az EREP-program. Az ÉRTS mesterséges hold 1972-ben kezdte el keringését a Föld körül, és sokoldalú hidrológiai, mezőgazdasági, halászati, érckutatási, urbanisztikai, környezetvédelmi stb. méréseket hajt végre. Hasonlóan változatos az EREP-prog- ram is, azzal a különbséggel, hogy az EREP mérőműszereit a Skylab űrlaboratórium fedélzetére telepítették. Ez esetben tehát az amerikai asztronauták végezték, ill. végzik a méréseket. Az ÉRTS mesterséges holdat fotó- és tv-kamerákkal látták el, amelyek különböző spektrumban kutatják Földünk erdeit, mezőit, sivatagi részeit, tengereit, stb. Az EREP esetében a Skylab fedélzetén lévő műszerpark szolgálja a fenti programot, tehát a mul- tispektrális fotókamerák mellett infra mérőműszerek, rádiómérő berendezések dolgoznak a különböző hullámtartományokban. Az ERTS- és az EREP-programmal kapcsolatban az USA és 22 más ország különböző kutatási intézményeitől több mint 700 kutatási téma futott be. Néhány érdekesebb téma a kutatási programból: Maine államban (USA) rríodel’n autó- ulat építenek. Az állam vezetősége felkérte a NASA illetékeseit az autóút-épités során az erdei, vegetációt ért károsodás világűrből történő felmérésére. Foglalkoznak a Sierra Nevada hegységben a hótakaró mérésével és a hegyekből kiinduló árvíz előrejelzésével. A Golf-aram ökológiai hatásával az USA keleti partjai mentén. Az üledékes kőzetrétegek mozgásával á C.hesa- péake-öbölben. Az USA erdőtartalékainak felmerésével. Az erdőket is érintő eróziós tevékenységgel Texas államban. A növényi betegségek okozta károsodások felmérésével Kalifornia államban. A NASA illetékesei 22 más ország javaslatait is tanulmányozzák. Ezek között több olyan kutatási témával foglalkozik, amely az erdőgazdálkodást érinti. így egy francia program az erdőtartalékok felmérését irányozza elő. Egy guatemalai javaslat az ország különböző részeinek talajeróziós vizsgálatait szorgalmazza. Egy norvég programterv a hegységi erdők vizsgálata mellett a hó- takaró-ellenőrzéssel foglalkozik. Ókori öntözési rendszerek Földünk nagy részét borítják terméketlen sivatagi területek,' különösen az ázsiai és az afrikai kontinensen. Ezek a területek sok helyen egykor virágzó ókori civilizáció nyomait őrzik. Különösen légi felvételek segítségéivel lehet jól kimutatni a betemetett csatornák, teraszos rendszerek, vízgyűjtők nyomait. Ázsia, Arábia, Mongólia sivatagi területein is sok ilyen nyom árulkodik arról, hogy valaha itt kitűnő gabonatermést arattak, szőlőt, dinnyét termesztettek. Izgalmas nyomozás visszapergetni az ókori népek mező- gazdasági civilizációját. A nyomozás eredményei nem csak a régészeket érdeklik, hanem napjaink agrárszakembereinek is tanulságosak. Az ókorban 4—5-szörös terméshozamot értek el áz öntözött területeken, azokhoz a területekhez viszonyítva, ahol nem folytattak öntözéses gazdálkodást SIVATAGGÁ VÁLT TERMŐFÖLDEK Évezredeken keresztül sok ezer tonna só került az öntözővízzel a földekre. Ez a sómennyiség konzerválódott, és a hajdan virágzó földek idővel terméketlen sivataggá változtak. Ebben természetesen sok esetben történelmi események is közrejátszottak, a népek mozgása, a háborúk, a birodalmak határainak megváltozása, stb. Az ókorban az összegyü- lemlett sómennyiség elhor- dása a földekről, jelentős munkaerőt kötött le. Egy középkori krónikás feljegyezte, hogy a IX. században a mai Irak területén fekvő Basscrah környékén sok ezer rabszolga végezte a sóhordást, akik 869 táján fellázadtak embertelen rabszolgatartóikkal szemben. Az esemény következtében 50 ezer hektár vált gazdátlanná és változott terméketlen, sivatagos, sós földdé. Irakban a sós földek napjainkban is jelentős területet foglalnak el. Iraki régészek, öntözési szakemberek, hidrológusok most a Divala folyó környékének sivatagi részén jól összehangolt kutatásokat folytatnak. A régi öntözéses gazdálkodás nyomait keresik, és igyekeznek az ókorig visz- szamenően elkészíteni e vidék öntözési térképét. Az eredményeket a mai iraki mezőgazdasag hasznosítja, esetleg ennek alapján állítják vissza itt az öntözéses gazdálkodást és teszik ismét termővé a sivatagot. i Az emberiség élelmiszer- készletének növelése érdekében a FAO és az UNESCO egyaránt nagy gondot fordít a sivatagi területek visszahó- ditására. Ebben a munkában, fon tos láncszemet képeznek azok a kütátásók, amelyek az ókori öntözési rendszerék feltérképezésére terjednek ki Földünk különböző vidékein. TERMŐVÉ LETT SIVATAGOK A második világháború óta végzett kutatások szerint a Szovjetunióban 8—10 millió hektárnyi terület őrzi ókori Öntözési rendszerék nyorhait. Az ősi öntözési rendszereknek a fele Közép- Ázsiában, az Amu-Darja felső folyása mentén, valamiht az Aral-tó partjánál található. Ennek a vidéknek a klímáját a viszonylag rövid fagyos szakasz és a hosszú ideig tartó szárazság és hőség jellemzi. Ezen a- vidéken kizárólag öntözéses mezőgazdálkodást lehet folytatni. Ugyanez vonatkozik nemcsak áz Aral-tól környékére, hanem a Kara-Kum sivatagra is. Jelenleg a Szovjet Tudományos Akadémia intézményeinek komplex kutatócsoportja: régészek, történészék, etnográfusok, gebgráfúsok, geológusok, talajtani és öntözési szakemberek, légi fényképészek dolgoznak együtt a Szír-Darja felső folyása mentén, az Amu-Uarja felső folyásától nyugatra eső területen, az Aral-tó keleti és déli partjainál és a Kara-Kum sivatag északi részén. Az ókó- ri öntözési rendszer felderítése és feltérképezése természetesen nem valamiféle akadémikus jellegű tanulmány céljából készül, hanem hogy segítségével alakíthassák majd át a sivatagi vidékek vízrajzát, öntözési rendszerét a következő évtizedek folyamán. Ily módon hasznosítja napjaink embere azokat a tapasztalatokat és nem lebecsülendő eredményeket, amelyeket az ókor embere a mai sivatagi területeken az öntözéses gazdálkodásban elért. Tíz év múlva, ha valaki ellátogat az Aral-tó környékére és a Kara-Kum, vagy Üzbegisztán volt sivatagi területeire, az egykori száraz homok helyén virágzó gyapotültetvényeket, diny- nyeföldeket és más növénykultúrákat talál. H. «
