Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-27 / 174. szám
S973. jíSTius ff. SELEf-SfÄGYARÖRSZÄW f. ma Beszéljünk a lakásépítésről A TIZENÖT ÉVES LAKÁSÉPÍTÉSI TERV, amelynek végrehajtását 1961-ben kezdték meg, egymillió új otthon tető alá hozását tűzte ki célul. Azt tehát, hogy másfél évtized alatt az ország lakosságának közel egyhar- mada jusson korszerűbb lakáskörülmények közé. 1961 és 1970 között a tervezettnél valamivel több, összesen 610 000 lakás épült fel. Ennek eredményeként míg 1960-ban ezer lakosra 275, 1970-ben már 314 lakás jutott. J970. április 16-án a párt Központi Bizottságának és a Minisztertanácsnak együttes ülésén hozott határozatokkal a lakásépítés és — elosztás új feltételei teremtődtek meg. Abban az évben a hazai lakásépítés rekordot ért el: 80 276 új otthon fogadta falai közé a boldog bérlőket, vagy tulajdonosokat. Az ezer lakosra számított évi 7,8 lakás megépítésével a nemzetközi ranglistán jó nagyot ugrottunk előre. A rekord azonban rövid életűnek bizonyult kétféle értelemben is. Sporthasonlattal élve, a negyedik ötéves terv lakás- építési rajtja gyengébben sikerült. Bonyolult, itt hely híján nem részletezett okok miatt 1971-ben „mindössze” 75 302 lakás került tető alá, s bár ez a hatvanas évek második felében csúcsnak számított volna, az 1970-es eredmény fényében a reméltnél kisebb sikernek bizonyult. 1972 azután rálicitált minden korábbira a 90 194 föl- ép ült lakással. A sportnyelvnél maradva a formajavulást az érzékelteti igazán, ha leírjuk: 1965-ben ezer lakosra számítva 5,5, míg 1972-ben 8,7 új lakás jutott. JOGOS BIZAKODÁSSAL állapíthatta meg az országgyűlés 1973, március 21-i ülésén Fock Jenő, a kormány elnöke: az egymillióból „még hiányzó 226 000 lakás felépítése a hátralévő három év alatt megvalósítható”. Igaz, eem kicsiny erőfeszítéssel Valójában m 1961-es kezdéshez mérten ma már sok minden nem ügy fest, mint vélték, tervezték akkor. A gyorsabb ütem — az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vállalatai idén, az első fél évben 13 289 lakást adtak át, 1211-el többet, mint tavaly a hasonló időszakban, a második fél évben pedig 19 417 új otthon átadása a kötelezettségük — összhangban áll a tervvel, ahogy az épített lakások összetételének módosulása ugyancsak. Míg 1965-ben száz tető alá került lakásból húsz volt egyszobás, 1972-ben már csupán nyolc; az állami lakások alapterülete az átlagos 48-ról 52 négyzetméterre növekedett... ám e kedvező minőségi haladáshoz hozzácsapódtak kedvezőtlen, sőt, káros jelenségek is. A számítottnál kisebb például az állami lakásépítés aránya. Tavaly állami erőből 29 600 otthon felépítése valósult meg, igaz a magánerőből történő lakásépítést is segítik az OTP-kölcsönök, 1972-ben száz lakás közül mindössze tizenkettőt emeltek kölcsön igénybevétele nélkül. Erőteljesen megnövekedtek a költségek — 1968 és 1971 között, mintegy negyvenhat százalékkal! — túlzottá vált a szanálások mértéke, akadtak sok milliót fölemésztő városközpont-rekonstrukciók, s állami hitelekkel luxusvillát összehozok. .. A MINISZTERTANÁCS a napokban — július 19-i ülésén — tudomásul vette a lakásépítés előirányzatainak teljesítéséről, valamint a szanálásokra, az építkezések költségeinek stabilizálására hozott intézkedések végrehajtásáról szóló jelentést, s határozatot fogadott el egyebek között a lakások, üdülők maximális nagyságáról, ezzel összefüggésben a kölcsönfel- tételek elveinek módosításáról. E korlátozások — mert tagadhatatlanul azok — az ésszerű határok rögzítésével éppen a gyorsaságot, a tizenöt éves lakásépítési terv teljesítését, s az ötödik ötéves terv lakásprogramjának jó előkészítését szolgálják. Tavaly a tanácsok 10,2 milliárdot — 1971-ben 8,3 milliardot — költöttek lakás- építkezésekre, s a nagyobb összegeket részben több lakásra, de másrészt a költségek emelkedésének ellensúlyozására fordították. 1972- ben ugyanis — folyó áron — 20 600 forinttal volt drágább egy lakás, mint 1971-ben, s ennek felét magyarázhatjuk csak a tényleges áremelkedéssel, azaz az anyagok, szerelvények drágulásával. Az összeg másik felét annak tudhatjuk be, hogy egyre több, az átlagosnál költségesebb magasházat építenek, nem fordítanak kellő figyelmet a területkiválasztásra, s ezért sokszor különleges alapozást igényelnek a lakóépületek. .. Ugyanakkor a magánépítkezéseknél is kiskapukon jártak-keltek az „ügyesek”. Ésszerű határt kellett kijelölni, itt-ott radikális eszközökkel. EREDETI ELŐIRÁNYZAT szerint a negyedik ötéves tervben 54 milliárd forint fedezte volna a lakásépítési kiadásokat. Az áremelkedések egy részének jogosként való elismeréséül ezt az ösz- szeget 1972-ben további 2,6 milliárddal toldotta meg a kormány, de ennél messzibbre nyújtózni már nem lehet. Azaz az adott pénzügyi keretek között kell teljesíteni a lakásépítési tervet. Jelek szerint 1973 első fél évében a lakásépítés költségeinek növekedése megállt — sokféle intézkedés hatására —, mérséklődtek a szanálások, s a Minisztertanács említett ülé- séa hozott — 1974. július 1- én életbe lépő — rendelkezések pedig elősegítik a jogos igényeknek megfelelő magánlakás-építést. Továbbra is minden segítséget megad az állam a telepszerű építkezésekhez — ez vidéken legkevesebb 60 lakás összefüggő, többemeletes épületekben való létrehozásával egyenlő —, de nem támogatja a jogos igényeket meghaladó otthonok kialakítását, sőt, 1974-től ezekre az engedély kiadását is megtagadják. Az állami lakásépítkezéseknél bevezetett szigorítások — így az, hogy a házgyárak árjegyzékben kötelesek feltüntetni az egyes lakástípusok árát — szintén a meglévő eszközeinkkel való ésszerűbb gazdálkodást szolgálják. Azt, hogy 1975. végén a kérdésre, felépült-e az egymillió lakás, magyarázkodás nélkül, egy szóval felelhessünk: igen! Mészáros Ottó Csillagnéző Az öreg három boltra vigyáz. Ez úgy történik, hogy leül az étterem előtti virág- váiyű szélére, aztán hol jobbra, hol balra néz. Mert minden egy rakáson van. Persze Apó nemcsak kétfelé szemlélget, hanem az égre is. Főleg ha olyan szép, csillagos, mint nyáron. Miután hosszú gyakorlata van már az őrzésben, azt iß tudja, nyugodtan beszélgethet. Ren. des népek laknak a faluban, mindössze egyszer próbálta meg valaki feltörni a tórát. Meg aztán, ha valaki a hetven felett van, óvatosa n is őrködik. Mert ha történik is valami, ugyan mire ii'.fgy az erejével? Kiabálni n>?g innen is tud segítség >.! Sün. — Volt egy tárogatóm. A Felvidékről kaptam. Mielőtt játszani kezdtem, mindig öntöttem belé egy kis vizet, lily aztán bedagadt, aminek be kellett. Ültünk a cseléd- ház előtt, oszt énekeltek a lányok meg a legények. Akkor még nem voltam Apó. Tán azért is bosszantott, r.ogy amíg én fújtam, a többi nemcsak dalolt, de cicá- aott is egymással. De hát már ilyen a muzsikáló sorsa! — A tárogató ideje is elmúlt. Elcseréltem egy hasas kocáért. Egy hétre rá nyolcat fialt. Azóta nincs hangszer. De fújni se igen bírnám már. Sléha még lélegezni is nehéz. Ahogy múlt az idő. úgy barátkoztam az éjszakával, meg a csillagokkal. Egyszer mondja egy tanár: Jöjjön Apó, nézzen ebbe a csőbe. Közelebb jönnek a csillagok. Nem én, mondom, elég az nekem, amit így látok. Mindazonáltal ami kell. azt így is meglátom. Mert minek kellett régen meg rJa a parasztembernek az égbolt? Hogy megtudja, milyen lesz az idő. Aki odafigyel, meg is tanulja. Nézni kell a Holdat, a felhőt, az ég aljának a színeit, a csillaghullást, meg bele kell szagolni a levegőbe. Ma persze nehezebb, nem mindig sikerül. Megkavarták a nagy levegőt, be is csapja néha az embert. De azért még beválik. Mert a Hold az Hold maradt, az udvara ma is mesél, a bíboros ég alja is megjósolja a szelet. így ülünk. Hallgatom Apót, akivel csillagnézőben ülök a kővá- lyú szélén. Csaponganak gondolatai, múltból mába, csillagos égről le a poros földre. Hét évtized bölcsessége, sok évszázad naiv hite, nemzedékek meséje pereg belőle, pazarlóan. Aztán — milyen is az ember! — hirtelen én kérdezek tőle. — És holnap milyen lesz az idő? Apó körülnéz. Okával kutatja az ég minden szegletét. Megnézi a Göncölt. Hosszan lesi egy kis felhőfoszlány útját. Hürnmög, amint a Holdra néz. Pejét is felmeli, a Tisza felé néz, szippant egy mélyet a meleg éjszaka friss levegőjéből, a tarló felől fúvó szellőből. Csak nézem, az öreg sámánt látom benne, aki most valami varázslatra készül, vagy éppen varázsol. Egy pjRaGyőröcskétől Szent márt oní £ A vasutasváros Hazánkban a Tisza első nagy kanyarulata négy községet igyekszik átölelni: Tisza- szentmártont, Zsurkot, Záhonyt és Győröcskét. Igaz, az új tanácsválasztás óta nincs külön Tiszaszentmárton, Zsurk és Győröcske, csak Záhony van: a rohamosan fejlődő vasutastelepülés. És ezt elismerik a legnagyobb lokál- patrióták is, de nemcsak elismerik, örülnek is neki. A négy Tisza menti községnek nemcsak a tanácsa közös, ha- nem a termelőszövetkezete is. A tiszaszentmártoni tsz január 1-én, a ti szászén tmárt o- ni tanács pedig április 15-én csatlakozott Záhonyhoz. A győroeskeiek a felszabadulás után, a zsurkiak 1970-ben egyesültek a „kikötővárossal”. Általános vélemény, hogy mind a tanácsok, mind a tsz-ek egyesülése hasznos volt. Mert Záhony fejlődését nemcsak a vasút támogatja milliókkal, hanem a kormány is: a társközségekből ha valaki ide akar települni, a kormányhatározat értelmében aránylag olcsón és gyorsan kap lakást. Magasabb szinten A tanács vezetői nem is titkolják, hogy a községfejlesztési alap zömét a társközségek építésére és szépítésére fordítják. De a záhonyi fejlődés az említett okok miatt még így is átlagon felüli. Éppen látogatásunk idején ment ki egy tanácsi dolgozó Győröcskére, hogy gondoskodjék a tűzoltószertár korszerűsítéséről. Közben Semegi János tanácselnök a település ez évi változásairól beszélt. Elmondta, hogy a 230 lelkes településen az orvosi rendelőt korszerűsítették tavasszal, a további korszerűsítésre még vám. 13 ezer forint. Egy hónappal ezelőtt 17 ezer forintos költséggel buszvárót is kapott Győröcske. Január 1-től a felső tagozatos, áprilistól az alsó tagozatos iskolások is. magasabb szintű képzésben részesülnek a záhonyi emeletes iskolában. A szülők is örülnek, mert a napköziben ebédet is kapnak a tanulók. A megszűnt iskolát a tanács könyvtárnak és KISZ- klubnak rendezte be. A közérdekű kérdéseknek eleget téve év végéig korszerűsítik a közvilágítást és befejezik a község járdásítását. Az utóbbi időben évente egyszer falugyűlést, évente kétszer pedig kerekasztal-beszélgetést rendeznek a településen, ahol a párt, a tanács és a tsz vezetői a lakossággal ismertetik elképzeléseiket, kicserélik tapasztalataikat. Még néhány natra felmagasztosul előttem, úgy érzem, hogy őmost a jövendőmondő, olyan, amilyen a honfoglaló ősökkel együtt lovagolva másnapra tán éppen Árpádnak készítette a prognózist. Aztán megszólal: — Holnap nagyon meleg lesz. Legfeljebb néhány kis felhővel. Aztán elégedetten rágyújt. Csodálom, milyen egyszerű volt minden. Ilyenkor rá kell kérdezni: — És honnan tudja ezt ilyen pontosan? Az öreg Apó feltolja a kalapját. Szeme megcsillan, de ez már nem a jós, nem a sámán, non a jövőlátó szeme. Huncut valmi. Még a szarkalábak is mintha mosolyognának. Szív egyet, mélyet, csakhogy várakoztasson Azután szól csak. — Este hallottam. A tízes hírek után mondta a rádió. Most olyan volt, mint amilyen régen lehetett. A tréfamester, aki bizony lóvá tette a körötte ülőket. Aztán mintha csak vigasztalni akarna, hozzáteszi: — Most elhiheti. Én se tudtam volna mást mondám. (bwgeD évig építési engedélyt ad ide a tanács, később már csak Záhonyban építhetnek az itteniek. A lakók egyre inkább záhonyiaknak érzik magukat. Révész Sándor KISZ-titkár mondja, hogy nemrégiben magnót kapott a tanácstól a 14 fős alapszervezet, s év végéig még 2 ezer forint kiutalására számítanak. A fiatalember édesanyja kijön a kapuba, neki is van mondanivalója: — Jó a közlekedés, hamar, s olcsón bejutnak a tanácsházára és a környékén lévő boltokban már szinte mindent meg tudunk vásárolni. Gondunk talán az. hogy az új buszváróra elfeledettek ajtót építeni. De ezen még segíthet őszig a tanács. Kein kell utazgatni A 950 lelkes Zsurkról is kedvező híreket hallunk a tanácselnöktől. Befejezték a járdák építését, néhány nappal ezelőtt buszvárót kapott a község, a kultúrházban 18 ezerért klubtermet alakítottak ki, a fatorony környékén több mint 600 ezer forintos költséggel korszerűsítették a kövesutat, november 7-re jobb lesz a közvilágítás és egy új presszót is átadnak. Szeptember 1-től a felső tagozatosok, jövőre az alsó tagozatosok is a korszerűbb záhonyi iskolában tanulnak. A felszabadult iskola egy részét a tanács átalakíttatja a nyáron óvodának, ahol szeptemberben 25 gyereket lehet majd elhelyezni. A asurki fiatalok az idén több mint 3 ezer forintot kapnak a tanácstól. Pénzes Béla tanácstag így egészíti M a tanácselnök szavait: — Az egyesülést idegenkedve fogadták az emberek, de már megnyugodtak, mert 1970 óta teljesítjük, sőt túl is teljesítjük a községfejlesztési tervet. Az új tanácsunk építési jogkörrel rendelkezik, így nem kell utaznunk Kis- várdára építési ügyekben. Ennek pedig nagyon örülnek azok, akik az új Petőfi utcában építenek. A közérdekű mellett kéréseknek eleget téve 1976- ban közművesítik községünket, de talán addig is fúrnak ide egy kutat a templom mellé. Ugyancsak a lakosság kérésére javult az ügyintézés, és a közlekedés is. Záhony vonattal, vagy busszal majd; nem minden második órában, elérhető. T?iszaszentmártonról. a rendezett. 1500 lelkes településről Semegi János azt mond- ja. hogy ide kell talán a legtöbb pénz. A régi tanácsnak nem volt pénze járdásításra, az egyesítés után nyomban 140 ezer forintot kapott a község járdaépítésre, s jövőre be is fejezik a munkát, áprilisban útkorszerűsítésre is kapott a község 400 ezer forintot, korszerűsítették a kul- túrházat, ifjúsági klubot kaptak a fiatalok. A nyáron korszerűsítik az iskolát, igazgatói és nevelői szobát építenek a tantestületnek, mivel az itteni iskola nem lesz körzetesítve. A községben szűknek bizonyul a 25 személyes óvoda, ezért a tanács szeptember 1-ig újabb 25 óvodás korú gyereknek teremt második otthont, s év végére átadják rendeltetésének az új házasságkötő termet is. Egyre közelebb Záhonyhoz A tanácsnak Tiszaszentmúr- tonban állandó kirendeltsége van. Szabó Albertné előadó intézi itt az emberek ügyes-bajos dolgait, de rajta kívül minden második nap még egy előadó áll a lakosság rendelkezésére. Az ügyintézés jó. Ezt állítja Szabó József- né is. aki a tanácsházával szemben lakik: — Fejlődik a község, jó ax ügyintézés, csak rossz és kevés kenyeret kapunk Kisvár- dáróL Eddig még nem segített kenyérgondunkon a tanács, de reméljük majd segrL A városiasodás, a központi támogatás tehát nemcsak Záhonyt érinti kedvezően, hanem a hozzá tartozó 3 községet is. A asurki tanácstag art mondta, a 3 község egyre közelebb kerül Záhonyhoz. Nábrádl LaJtm KÖZELRŐL A nyertes Eredetileg 170 centis fiatalember a gégényi Ady Endm Termelőszövetkezet főkertésze. Már 26 éves. De mintha cm centivel magasabb volna, mint amikor három esztendeje —• kilépett a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola kapuján. Több oka van ennek. AZ ELSŐ OK. Az ajaki szegény vasutascsalád tizenkét gyermeke közül ő a legfiatalabb. Bizony, még a mai ösztön- díjas világban sem volt könnyű Takács apának, hogy Bertalan fiának — 12 gyermeke közül a kilencediknek — diplomát ad- jón a kezébe. De sikerült. A szegény vasutascsalád legifjabb fia tulajdonképpen csak 10 kilométerrel került odébb Szabolcs „térképén”, amikor az ajaki születés után a majdnem szomszédos Gégénybe ment szakvezetőnek. De a „dolgok” jól mennek Gégényben is. És még valamit hozott magával a főiskoláról, pontosabban annak irodalmi színpadától, melynek egész főiskolai ideje alatt szorgalmas tagja volt: a kultúra szeretetét. Főleg a költészetét Nem titkolja, hogy verseket is ír, néhány folyóirat már fel is figyelt rá. Ez is sikerélmény. De főleg abban segít, hogy a gégényi Ady Endre Termelőszövetkezet fiataljaival könnyen megérti maga gondolatait egy olyan fiatal agronómus, aki kultúráról, művészetekről is tud beszélni, tanácsot adni. A MÁSODIK OK. Ez a huszonhat éves fiatalember tulajdonképpen kétszeresen is révbe jutott, amikor pár hete feleségül vette Maczkó Erzsébetet. Ha csak a testvéreket és a már házasok leszármazottjait számítjuk, a június 2-i lakodalom — KISZ-esküvő volt — a háromszáz vendég közül hetven szűkebb rokon volt, testvérek, sógorok, nászok, komák, unokaöcsök és unokahugok. Ez is elég ahhoz, hogy egy centivel magasabbra tartsa a hátát egy szegény vasutas legfiatalabb gyereke. A HARMADIK OK. Minap tartották meg a Nyírtassi Állami Gazdaságban a kisvárdai járás kertész agronómusainak szakmai vetélkedőjét. A járás 33 gazdasága a 10 legjobb versenyzőt küldte el. És Takács Bertalan lett a verseny győztese. Ennek már igazán örülni lehet. A járás első helyezettje alakít most csapatot a kisvárdai járás részéről a megyei döntőbe jutásért. Még lesznek izgalmai. De nyugodt idegekkel bírja. De a gégényi főkertész csak magasabb. Nem büszkébb. Nem bízta el magát. Nem ártott meg neki barátai ünneplése. Tudja, hogy egy típust képvisel. Azt, amiről a mesék is szóinak. A szegény ember legkisebb fiáról, akinek győznie fcelL És mennyi, de mennyi csata van még előtte!...
