Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-14 / 163. szám

LAPSZÉLEN: ws Wlfm lt, Elmozdulni a holtpontról MÁJUSTÓL OKTÓBERIG „A betakarítástól nem sajnáljuk a pénzt..." A „rotációs rendszer“ sikere Tarpán Igényesség nélkül korsze­rű, színvonalas pártvezetés elképzelhetetlen. Főleg ettől függ, hogy kialakul és érvé- nyesül-e a pártvezetésben olyan szemlélet, amely a va- j lóságból kiindulva vizsgálja 1 a történteket, követ utján ! egy-egy párthatározatot, s nem azt látja, amit szeretne, hanem ami létezik, van. Kétségtelen, hogy a szocio­lógiai elemzések jól felké­szült szociológusokat igé­nyelnének. Ez azonban nem jelenti azt, hogy sok-sok ta- pasztalattal rendelkező párt­munkások, KISZ-vezetők, tömegszervezeti aktivisták ne végezhetnének hasonló elemzéseket, irányítással, egy-egy meghatározott fel­adat megoldása érdekében. S hogy sikerrel tették, bizo­nyítja a nagykállói példa. Itt 5, három-három személyből álló brigád alakult. Összesen 15-en — JTS-vezetőtől kezd­ve népfront aktivistáig — vizsgálták tsz-ekben, üze­mekben, községekben, álla­mi gazdaságokban, ÁFÉSZ- eknél az ifjúságról szóló ha­tározat útját, megvalósulá­sát. Néhány általános jellemzőt a szociológiai felmérésből: e határozat megvalósulása a kezdeti stádumban van a pártszervezeteknél. Nem tud­ták, vagy nem értették, mit kell kezdeni e határozattal, kinek, mi a feladata belőle. Bár a pártszervezetek készí­tettek e határozat megvalósí­tása érdekében intézkedési terveket, nem készültek ilye­nek a gazdasági szervek ré­széről. Kivétel ez alól a Balkányi Állami Gazdaság és a MEZŐGÉP nagykállói gyáregysége. így nem lehet meglepő az sem, hogy ahol — mindkettő! — a pártszer- ' vezet és a gazdasági vezetés is készített intézkedési ter- [ vet, ott e határozat alapján, az ifjúságot érintő kérdések- . ben érvényesül a fiatalok döntési joga. Ebben a járásban a 334 tanácstag közül 49 a KISZ- korosztályhoz tartozik. Négy községben végzett felméré­sek mutatják: ahol a fiatal tanácstagok értik dolgukat, ott jól érvényesítik, képvise­lik e határozatot a tanácsok ülésein, döntéseiben is. Tud­nak légkört teremtem em­bereket, szervezeteket, a fi­atalságot megnyerni egy-egy ügynek. Ennék is betudható, hogy ifjúsági klub épül tár­sadalmi munkával Kálló- semiénben, Szakolyban pin­ceklub alakult. Érpatakon hasonló. Geszteréden a fia­talok az óvoda építésében vettek részt. Bökönyben 300 ezer forint értékű társadal­mi munkával épült sportpá­lya. öltöző. Ez a szociológiai jellegű elemzés — mely alapot VlT.KÜLDÖTJ ÜNK Még kerékpáron sem lehet megközelíteni a nedves tala­jon fákat ápoló és a szállí- litást végző faipari munká­sokat. Reggel 6 órára érkez­nek ki a Tiszadobtól 8—10 kilométerre lévő területre biciiilin és gyalog felváltva, a göröngyös és járhatatlannak tetsző utakon ösvényeken. Mikor megérkeznek, minden részüket átjárta a zötyögés. de még „frissen” felveszik a munkát és meg is emelik na­ponta azt a 200 mázsát a gé­pesítés mellett. A visszafelé vezető út sem rövidebb és nem is simább. Ezt a munkát végzik idő­sebbek és fiatalok egyaránt, rövidebb, hosszabb ideje, az erdőgazdaság tiszadobi üze­mében. Köztük Porkoláb Ist­ván kilenc éve. Huszonnyolc éves. Arcán még nem látszik meg az erős fizikai igénybevétel, vékony testalkatáról pedig senki sem következtetne arra, hogy fi­zikai dolgozó Pedig a ke­mény munkát nem 9 éve kezdte, hanem jóval hama­rabb, amikor 14 éves korá­ban már kenyeret keresett — nyújt a határozat tárgyalá­sához a vb-nek — rámuta­tott néhány gyenge pontra is. Ezek: általánosítás a fia­talok megítélésében, párt-, ál­lami, társadalmi vezetők helytelen szemlélete, ósdi felfogása. Odáig eljutottak üzemekben, tsz-ekben, hogy pénzt adnak a KISZ-nék, a gondok megoldásához, de ad­dig még nem, hogy ezekről a gondokról asztal mellett beszéljenek is velük, ügy, mint felnőttek, a felnőttek­kel. Pedig ezt joggal várná e kor ifjúsága. Egyes veze­tők elmondták: elismerik a fiatalom akaratát, lelkesedé­sét, sokszor húzták már „ki” a gazdaságot, üzemet a baj­ból. Ezt honorálják is. Ugyanakkor nagyon furcsa az a „támogatás”, amelyet „élveznek” esetenként. Erről statisztika árulkodik a Nagykállói Korányi Gimná­ziumban. Az idei oktatási évre például a levelező ta­gozatra 81 felnőtt fiatal irat­kozott be. Csak 14 maradt meg. Hogy miért? Mert a munkahelyek gazdasági ve­zetői nem biztosítják a ta­nuló fiatalok részére a ta­nulmányi szabadságot, s a foglalkozásokon való rész­vételt. Meggondolandó, ame­lyet egyes pártvezetők java­solnak. Éspedig, hogy legyen egyfajta mérce a vezetők megítélésében. minősítésük­ben, a fiatalokkal való törő­dés. Érdemes elgondolkozni ezen. De azon mindenkép­pen, amelyre e vizsgálódás utalt, hogy a pártszerveze­teknek tartalmasabbá és rendszeresebbé kell tenniök az ifjúsági határozat, az if­júsági törvény végrehajtásá­nak ellenőrzését. A legfon­tosabb teendőkre koncent­ráljanak. Minden gazdálkodó szervnél már ifjúsági alapot kellett volna létesíteni, nyit­ni. Ezt eddig csak két he­lyen tették meg. Vajon ko­molyan veszi-e olyan he­lyen a gazdasági vezetés e párthatározatot, e törvényt, ahol ezt nem valósítja meg. Itt a KISZ-vezetés tekinté­lyéről is szó van. Nem is szólva a pártvezetésről, amely 'nem kéri számon, nem ellenőrzi e határozat, e törvénv megvalósulását, akadálvait, feltételeit, nem sürgeti a gazdasági vezetést. Társadalmi ügy. Részt kell vállalnia alakításában, for­málásában, végrehajtásában mindenkinek. Sajátos mó­don. ötletekkel, anyagiakkal, erkölcsi segítséggel. Hogy. hogyan? Ezt fő vonalaiban meghatározza majd a nagy­kállói járási pártbizottság. S minden párt-, állami, társa­dalmi, gazdasági szervezet a saját területén. F. K. vízhordással, 3 forintos óra­bérben, később a csemete­kertben. A családfenntartás komoly tisztsége hárult rá, korán meghalt édesapja he- helyett ő tartotta el édesany­ját és nevelt szakmunkást öccséböl. Kevés időt szánhatott ön­magára. Munka mellett vé­gezte el a nyolc általánost, de ekkor többre nem telt. Maradt az önművelés, az át­olvasott éjszakák, dokumen­tumkönyvek. irodalom, törté­nelmi regények, tudományos ismeretterjesztő könyvek. A kikapcsolódást, a fiata­lok társaságát a KlSZ-szer- vezet jelentette számára és később az itt veszett munká­jával alapozta meg „hírne­vét”. Hogyan csinálta? Gyakoriak voltak a titkár­cserék, a 28 tagot, akik szin­te huszonnyolcféle területen és munkahelyen dolgoztak nehéz volt összetartani. Vál­tozatos programok összeállí­tása az érdeklődési köröknek megfelelően hasznos volt. A tagok létszáma megduplázó­dott és megtalálta helyét egy Tarpán, a Győzelem Ter­melőszövetkezetben július 2- án reggel kezdődött az ara­tás egy gyönyörű ősziárpa- táblán. A termény jobb, szebb, mint a tavalyi. Né­hány forduló után azonban meg kellett állítani a kom­bájnokat. Megjött az eső. Rö­vid, de sebes zápor. Éppen elég ahhoz, hogy ne lehessen aratni. Az elnök, Faggyas Jenő bosszankodott is: — Alig kezdtünk hozzá, máris meg kell állni — mondta. — Nem tudom, mi­lyen lesz az idei nyár. Félő, hogy sok esőt kapunk. Hej, pedig, ha legalább olyan nya­runk lenne, mint a tavalyi... Az eső 'miatt vissza kellett térni a faluba. De akkor már sütött a nap, nagyon is szorított a melege. Érezni le- hét, hogy az iménti zápor csak előfutár, egy kis szoktató volt. Faggyas Jenő tsz-elnök közben elmondta, hogy ösz- szesen 870 hektár a kalászos, az aratnivaló, s ennek két­harmada búza. öt kombájn áll „harcra készen” és az idén külön szerelő-javító bri­gádot is szervezett a vezető­ség, kiváló szakemberekből, akik kint lesznek egész nyá­ron a határban és azonnal ja­vítanak, ha valamely gép meghibásodna. — Ezt a brigádot azért szerveztük — magyarázta a tsz-elnök —, mert a mi kom- bájnosaink nagyon összetar­tó emberek. Mindenben segí­tik egymást. Tavaly is, ha meghibásodott egy gép, azon­nal ott volt a többi kombáj- nos is és együtt javították a hibát. Mert értenek is hozzá. Szerelni is tud mind... De mondom nekik, hogy nem lesz ez jó így. Szép. nagyon szép dolog az összetartás, de így 2—3 gép is áll, amíg az egy hibásat javítják. Kell ide egv külön szerelőbrigád egy gyorsan mozgó alakulat. Megértették. Azt mondták, így igaz, bár ők szívesen se­gítenek egymáson. — Győzi majd az öt kom­bájn? — kérdeztem. — Elég az öt kombájn — válaszolt nyugodtan Faggyas Jenő. — A mi embereink dol­goznak, nem alszanak aratás idején. Igaz, keresnek is. 6—8000 forintot kaptak egyenként tavaly is az ara­tásért. De mennek vasárnap is, mert mi a vasárnapi munkát duplán fizetjük. közösségen belül — a község KISZ-alapszervezetében a ta­nuló, a bejáró fizikai mun­kás, az alkalmazott, a terme­lőszövetkezeti dolgozó és a háztartási alkalmazott is. A csoportbizalmi-hálózat meg­szervezésével a társadalmi munka vállalását is megol­dották. A tiszadobi tanáccsal együttműködési megállapo­dást kötöttek és évi 4 ezer forintért rendben tartják a parkokat, segítik a község munkaképtelen egyedülálló időseit. Az összeget felszere­lésre, játékokra fordítják. Az erdőgazdaságnál egy-egy va­sárnap kisfenyőt kapálnak és gondoznak. Az elismeré­sek nem maradtak el. 1972- ben az alapszervezet, elnyer­te a KISZ Központi Bizottsá­gának dicsérő oklevelét. 1973-ban a tanácstól a társa­dalmi munka dicsérő okleve­lét és két KISZ-tagnak jel­vényt adtak át Ezért ismerik jól a köz­ségben a KISZ-titkárt, Por­koláb Istvánt, a járási KISZ- bízottságon várják tartalmas beszámolóit, véleményét egy­A búza 580 hektár. Remek. 30—35 mázsát ígér hektáron­ként. Az idén már a szem­szorulás se fordulhat elő, pe­dig nagyon féltek tőle. De most már biztos, hogy nem szorul meg a szem. Csak az időjárás kedvezzen egy ki­csit... Alig értünk be a faluba, már gyűrődtek a fellegek és zengett az ég. Hamarosan megeredt az eső. Előbb nyu­godtan, majd egyre gyorsab­ban esett. — Ez már felhőszakadás — mondta Faggyas Jenő. — Há- rom napra fuccs az aratás- nak. — Szárítógép van? — Az van, egy Farmer. Dolgozhat majd éjjel-nappal, ha ilyen marad az idő... Ablakon át néztük a zúdu­ló esőt, s közben beszélget­tünk. Arról, hogy a tarpai tsz-ben már májusban elkez­dődött a betakarítás. No, nem a gabona betakarítása, ha­nem a lucernáé, lóheréé és a szénáé. Az idén vásárolt a tsz egy NDK-gyártmányú E—301-es típusú szálasta- karmány-betakarító gépet 370 ezer forintért. Ez május óta szinte megállás nélkül dolgozik. A füvet — ötszáz­hetvenöt hektárról — mind ezzel takarították be, de nem szárítva, ha­nem zölden. Eddig 10 ezer q szenázst és 11 ezer q silót ké­szítettek fűből, lóheréből és lucernából. A silót melasszal dúsították. De még lesz az idén vagy 25 ezer mázsa sze- názs és siló, hiszen két hét múlva megkezdik a füvek második betakarítását. — Még egy ilyen gép kelle­ne a tsz-nek — mondta az elnök. — Mert ez olyan gép, hogy máris visszaadta az árát. A takarmány,- amit be­takarítottunk vele, csak a megmentett tápértékében többet ér, mint amennyibe a gép került. A hagyományos szénabetakarítás az idén semmit se ért. Megáztak a rendek, nincs jó száraz szá­las, kiszapulta az eső. Jövőre veszünk is még egy ilyen gé­pet és fütyülünk az esőre. Ráadásul rengeteg munkától mentesítjük az embereket és' legalább annyi gondtól a ve­zetőket. Jövőre minden szá­las takarmányt zölden taka­rítunk be szenázsnak és siló­nak... Az idei betakarítás tehát májusban kezdődött és ok­tóber végéig tart. Mert Tar­egy akcióval, témával kap­csolatban. Ezért is kapott ko­moly feladatot: nyolc alap­szervezet munkájának koor­dinálását, ellenőrzését a po­litikai oktatások megindítá­sát. Pontos időbeosztással dol­gozik. mert másképp soha­sem érne utol önmagát. A munkaidőn kívül eleget kell tenni pártmunkájának, alap­szervezetének és a munkáső­ri kötelességeinek. Gondos­kodni háromtagú családjá­ról, a kisfia neveléséről. Elé­gedett, de nem mentes a gondoktól. Havonta 1600— 1700 forintból élnek hárman és fizetik a lakásrészletet. Az összegvűjtöt.t pénz nem volt elég a kis házra, ami tu­lajdonképpen a szükségla­kást váltotta fel. Ebben az évben nagy él­ményben lesz része Porkoláb Istvánnak. Először utazik küllőidre, a berlini X. Vi­lágifjúsági Találkozóra, a szabolcsi politikai delegáció tagjaként. Erre az esemény­re, a július 28-i indulásra készül már hónapok óta. El­ső, külföldi útján mindent látni, megnézni és megis­merni szeretne. Találkozni a világ ifjúságának minél több tagjával, a különböző orszá­gok fiataljaival, köztük a hős vietnamiak képviselőivel. Balogh Juha pán már valóságos külön üzemág a termények betaka­rítása. Külön gonddal szer­vezték meg. Harmóniája, rit­musa van. Kezdődik a lucer­nával és a lóherével. Foly­tatódik a réti szénával. Ami- kor ez is kész — kezdődik az aratás, a gabonafélék beta­karítása. És a búza után szinte azonnal a napraforgó. — Rotációs rendszert ala- kitoltunk ki — magyarázta az elnök. — A napraforgót úgy vetettük, hogy az első tábla aratás után szinte azon­nal érik. Ez már virágzik. Csak annyi időnk lesz a bú­za betakarítása után, hogy a kombájnokat rendbe tegyük, leápoljuk, rájuk szereljük a napraforgó-betakarító adap­tereket és már folytatjuk is a betakarítást. Napraforgó után megint karbantartás és megyünk a kukoricába... Ez már az üzem- és a munkaszervezés tudománya. — A termények betakarí­tásának harmonikus meg­szervezése és biztosítása leg­alább olyan fontos, mint ma­ga a termelés — mondta Faggyas Jenő. — Mert a megtermelés folyamata csak az egyik oldal. A betakarí­tással el lehet pocsékolni azt is, ami már megvan. És gon­doljunk csak bele. Májustól októberig. Mindig van a mezőgazdaságban valamilyen betakarítás. Ez hat hónap. Az esztendő fele. Ahol ezt nem veszik figyelembe, ahol nem fordítanak a betakarítás har­monikus menetére külön gondot és nem biztosítják hozzá a megfelelő gépeket, nem utolsósorban megfe­lelő embereket, ott nem ér­tik a betakarítás jelentősé­gét a gazdálkodáson belül. Ott elkótyavetyélik azt is, amit a föld már megadott. A betakarítástól mi sohasem sajnáljuk a pénzt. Se a kor­szerű gépek árát, se az em­berek keresetét. Mert ezek­kel nem lehet takarékoskod­ni. Takarékoskodni, sőt nagy pénzeket megfogni csakis a jól szervezett, gyors betaka­rítással lehet. Szendrei József Különleges jutalom Még nem múlt egy évtize­de, hogy olvastunk olyan ju­talomutalványokat, több ezer forintosokat, melyekhez hoz­zá volt írva: „Csak a brigád együtt költheti el.” Ha volt még felhívás általános ivá- szatra, amit jobb esetben egy közös vacsora, vagy kirán- dulás is megelőzött, akkor ezek a jutalmazások ilyenek voltak. A brigádmozgalom kinőtte ezt az első gyermek- betegségét, de a differenciál­tan szétosztott jutalomkeret sem vált általánossá. Most feltűnt híreink között, hogy a Tisza menti Termelő- szövetkezetek Területi Szö­vetsége négy kiváló tagszö­vetkezetét szakkönyvtárral ajándékozta meg. Amikor a titkárnál érdeklődtünk, elő­ször azt a választ kaptuk, hogy egy milliós vagyonnal rendelkező szövetkezetnek a szövetség szerény jutalomke­retéből néhány ezer forintot adni: nem igazi jutalom. Egy-két vezetőnek adni ugyanezt, az sem mindig a legmegfelelőbb formája a megjutalmazásnak. Az elnök és a főagronómus — ha néha akad is, aki még így gondol­ja —, nem azonos a szövetke­zettel. A szakkönyvtár, az más. Ez újszerű. Hasznos, tovább serkent. És abban is bízni le­het, hogy a jutalmul kapott szakkönyvtár köteteinek lap­jait forgatni fogja minden érdeklődő, márcsak érdeklő­désből, vagy a jutalom meg­becsüléseként. És az ötlet hogyan szüle­tett? A válasz csattanós: az Olvasó népért mozgalom szelleméből. Annyit beszél­tünk már róla, hogy a szövet­ség úgy vélte helyesnek: cse­lekedni is kelj már valamit. És ez a tette következetes marad. Lesznek olyan mun- kaversenyl’ormái a szövet­ségnek, ahol nagy értékű ju­talmakat, vagy jelentős ré­szüket egy kis szakkönyvtár formájában nyújtják át egy műhelynek, egv brigádnak, egv traktoros Párnak, vagy akár egy szakmájában kiváló kombájno.snak is. Üdvözöljük a könyvek ko­rát az ajándékozás hazai történetében. Nem teljesen új találmány, de ilyen mérték­ben újszerű. Kívánjuk, legyen hosszú korszak. (gnz) A nyírbátori Faipari Vállalat gyárt az országban egyedül kézi gyalukat. A fiatal vállalat az idén 50 ezer darab gyalu- ra kapott megrendelést. Képünkön: Vislóczki György fiatal szakmunkás a gyalufák gépi megmunkálását végzi. (Elei* Emil felvétel«* Porkoláb Pista portréjához

Next

/
Oldalképek
Tartalom