Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-13 / 136. szám

1973. június 13. fcELET-MAGYARORSZÄG - NYÍREGYHÁZI MELLÉKLET 7 oldat Autóstörténelem Úton — utravalóval Ötezer gépkocsi Tanácstagok hétköznapjai-n GY KEDDI NAPON. ÜGY DÉLELŐTT » TÍZ ÓRAKOR saját kedvtelésemre „forgalomszámlálást” végeztem: a nyíregy­házi Kossuth tér villanyrendőrének egy-égy TüV' fázisában számlálgattam a C_s, -I-s rendszámú magán gépkocsikat. Az ered­mény: átlagosan 15 kocsi egy-egy „zöld” 30 másodpercében... Mint minden történeti yisszapillantás- bati. az autcistörténelem megírásában is iz­galmas feladat kutatni az origót, a kiindu­lást Nos. a nyíregyházi autózásban a „0” pontot a városi villanytelep 20_as években voll vezetője. Komáromi Károly gépészmér­nök jelenti. O volt az első gépkocsi-tulajdo­nos Szabolcs vármegye székhelyén, s az idő­sebbek még jól emlékezhetnek arra is, hogy a Buick márkájú autó a Nyírvízpalota ka­pualjában — mely garázsnak volt átalakít­va — parkolt. Onnan vitte ki útjára napon- . ta Németh Miklós 'az első nyíregyházi hiva­tásos sofőr, aki a villanytelep vezetőjének al­kalmazásában állt. A 20-as években lassan megszaporodtak a kocsitulajdonosok, az elsők között említi a história Lácz műszerészt, majd az Apollo mozi tulajdonosát. Régi autós, illetve az első jogosítványtulajdonosok sorában olyan nyír­egyházi nevek is találhatók, mint Mihalkó Gyula. Zentai bácsi, az első taxisok egyike. Kéry József ugyancsak régi bérautós. Az el­ső modernebb márka, az önindítóval is fel­szerelt szürke színű Austro-Fiat- pedig Pong- ráez gróf tulajdonában volt 1924—25 táján. * -n RRÖL A KORSZAKRÓL ÍGY ÍR A NYÍR VIDÉK egyik 1927-es száma: ;.Á Széchenyi úf nyílegyenes testét virág- krupok díszítik... Rohamosan nő az autófor­galom, puíognak a motorkerékpárok.” De nézzük csak, mit is takar a valóság­ban a ..rohamos forgalom” kifejezés? Ekkor még alig több. mint tíz magánhasználatú és néhány bérautói. Az autózás ..járulékairól”, a benzinku- takról. a rendszámokról, a javítójparról is találunk egyvegy korhű dokumentumot, írásbeli emléket. Az első nyíregyházi kocsik rendszám- tábláján nyomtatott D befűt követett egv 6zámsor. s ez annyit jelentett, hogy a kocsi a debreceni automobil kerülethez tartozott. Az utak állapotáról, a felszabadulás előtti közúti , érrendszer minőségéről és mennyiségéről sokat lehetne beszélni. jel­lemzésül azonban egy régi nyíregyházi autós visszaemlékezését idézzük: „1927-ben Nyír­egyházáról Vásárosnamenyba még nem le­hetett kövesúton eljutni. Az autós Kisvár- dáig ért el jó minőségűnek nevezett maka- dámon. onnan pedig már földúton porosz- kálhatott Naményig. A ' megyét körbekocsi- kázhatta valaki és nagy eseményt jelentett, ha véletlenül két gépkocsi összetalálkozott A baleseti veszélyt ekkor nem is a'z autói! jelentették egymásnak, inkább a lovak íje- cleztek a nagy hangú, vászontetős automo­biloktól-” E kornak még nem volt szüksége több­szörösen bővített és módosított, sokadik ki­adású KRESZ-gyújtemépyre. A Nyír- vidék 1897-ben ugyan már felveti a gondo­latot. hogy ideje lenne megrendszabályozn• a kerékpáros közlekedést, de még a 20 30 évvel, későbbi gutósforgalomban is elegendő egy mondatnyi terjedelmű szabály: -Balra hajts, jobbrg előzz!” Nem tévedés! A mai ennek a szabálynak tükörképét írja elő, akkor azonban még így volt. A régi idők iármíícsodái. a luxuskocsik túraautók már a közlekedési múzeumba ke­rültek. vagy roncstelepen váltak rozsda ál- doJhtaivá Egy valami, a régi autósélet egyetlen ..emlékhelye” megmaradt ott és Ugyanolyan funkcióval. amilyet eredetileg szántak neki: a Dózsa György utcai benzin­kút mely az autósok örömére a 30-as évek elejétől a Vacuum-Mobil Oij nehéz és köny- nyú benzinét árusította. Ez volt az első bon­gj n kút, s ettől kezdve az autósoknak már nem a nyíregyházi festékljioltokban kellett tankolniuk. A Z AUTÓVEZETÉS OKTATÁSÁNAK külön fejlődéstqrténete van. Nyíregy­háza e tekintetbe» is a debreceni kerülethez tartozott, s a rna élő ^osjogo-sítványosok” még jól emlékezhetnek arra, hogy a szom- széd vármegye székhelyéről járt át vizsgáz­tatni egy „híres és félelmetes” vizsgabiz­tos, Később a mátészalkai, majd a nyíregy­házi gépkocsivezető-képzés is Lázár Jó­zsef ojcleveles gépészmérnök nevéhez fűző­dik­A II. világháború a nyíregyházi autó­park jelentős részét elpusztította. Az igazi fejlődést a 60-as évek jelentették, illetve az elmiílt három évben a Zsigulik egyre szapo­rodó szárpa­A\ autózás nyíregyházi panoptikumá­ból a jelenbe átlépve nem kevésbé izgalmas adatokkal találkozunk, felüljáróban mindjárt egy érdekesség: a legrégibb maszek rendszá­mot Nyíregyházán egy Puskin utcai Wart­burg viseli: CA 01—66. Nézzük, mit mutatnak a jelen és a kö­zelmúlt számai! öt évvel ezelőtt alig halad­ta meg a két és fél ezret az autók száma, ma pedig mintegy ötezer C-s és I-s rendszá­mú kocsink van, s ez annyit jelent. hogy minden negyedik nyíregyházi .családban van gépkocsi, ha átlagosan 4 tagú családokat ve­szünk alapul a kb 80 ezres városban. 1971-ben a Szabolc-3-Szatmári Szemle novemberi számá­ban Czim’oalmos Béla „S^abolcs-Szatmár megye közlekedése” című tanulmányában ilyen következtetésre jut: 1975 végére 12 ezer személygépkocsival számolunk. Tegyük hozzá, hogy a teljes autópark fele nyíregy­háziak tulajdonában lesz. Az autószerviz adatai szerint 1964-ben még csupán 3—4 tí­pust, ma pedig kb 18 típust szervizeinek. Ma a nyíregyházi autók mintegy 60 százaléka Zsiguli, s ezt egyenlő arányokban követi a Trabant, a Wartburg es a Skoda a mennyi­ségi ranglistán. A SZAZAD eleji soföriskolAtö" ó az Autóközlekedési Tanintézet létre jöttéig nagy utat tett meg az autóvezető- képzés is. Ma a Nyíregyházán működő ATT évente 2—2500 új gépkocsivezetőt képez ki amatőr és hivatásos kategóriában. Az ATI vizsgáin igen magasra • állították a mércét. Ez a követelmény és szigorúság a közleke­dés biztonsága, a gyalogosok, járművezetők, utaspk élete érdekében teljesen indokolt a mai. ugrásszerűen megnőtt forgalomban, melyet sajnos így is több, mint évi 1200 baleset (1971.) szomorú statisztikája illuszt­rál a szabolcsi utakon. Az Állami Biztosító nyíregyházi adatai szerint 1968-ban 26 ka­rambolos. biztosított kocsira, mintegy 61 szer forint kártérítést fizettek ki. 1973-ban pedig már 154 káresetnél 740 ezer forint .-olt a kifizetett összeg! Míg a 20_as évek gépkocsizásában a egszerényebb kiszolgáló-hálózat elegendő volt benzint a festékboltból!!) ma már tucatnyi zakma. szakember veszi körül az autóst. Szerviz, alkatrész-kereskedelem, javítókis­mar, ÁFOH-hálózat. biztosítás, garázsépítés, ‘anintézet és nem utolsósorban a belügyi mzlekedésrendészet. Az 1867-ben megnyílt AUTÖKER-szak­aiét az első évben havi 1 milliós, ma 5 nilljos forgalmat bonyolít le, r> S VÉGÜL FELVETŐDIK a többféle Ta variációban megfogalmazott modern érdés: ..KICSI, vagy KOCSI?” Míg azon­ban néhány éyp ez a családtervezés érve ■s ellenérveként hangzott el. ma már in­kább egv várostervezési gond két pólusát szimbolizálja- .. játszóteret vagy garázs- sprl?” A megoldáshoz már fejledezett es járható út vezet: föld alá süllyesztett ga­rázst. és fölötte játszóteret... A nvíregyházi autóstprlénelem pontos kronológiáját, doKumonbims/erű teljességgel elkészíteni nem voll célunk- Olyan esemé­nyekről szerettük volna leverni a port. ame­lyek benzinszagára már az idősebb nyír­egyháziak is csak halványan emlékeznek. iX Szatmári Sándor Megkérdeztem egyik városi tanácstagun­kat, milyen érzés a hétköznapokon találkozni azokkal, akik őrá adták szavazatukat. Szú monkérjk-e a jelütögyűlésen elhangzott sza­vait? — A jelölőgyűlésen én jphhára csak jegy­zetejtem, s aztán amikor megköszöntem az előzetes bizalmat, nem Ígérjem semmi külö­nöset, nam fagadkoztam, hogyha rám szavaz nak, én máid mindent elintézek. Csak annyi mondtam; ha jói együtt dolgozunk, talán ke­vesebb lesz majd a gondnok­Eszembe jut az a beszélgetés is, amit nem rég Eléifési Lajosáéval, a háziipari szövetkeze szabászával, a 31 -es választókörzet tanácstag­jával folytattam- ö mondta: — Felvetették a jelölögyülésen egyesek, hogy igen rossz állapotban van a Szarvas utca páros Oldalán a Járda, illő volna már megja­vítani azt a tanácsnak, mart felbuknak ott a járókelők. Válaszolni sem kellett a hivatalos küldöttnek, mert több lakó már tudja, hogy a jövőben jtt szanálásokra kerül spr, várhatóan újabb lakáljázíjlvat építenek, a kitör pedig a mosl drága pénzen megépített járdát úgy is fel kell bontani. A „legbelvárosibb“ körzet Ez a két példa talán kellően érzékelteti azt a légkört, amely a választásokat megelőző je­lölőgyűlésekre volt jellemző. Igen sok közér­dekű javaslat, bejelentés hangzott el ezeken a fórumokon, de a legtöbbje nem rugaszkodott el a valóságtól, nem járt a fellegekberi, hanem igyekezett összeegyeztetni az óhajokat a le­hetőségekkel. Az az útravaló, amit Nyíregyháza Vá­ros Tanácsának tagjai kaptak a következő 4 évre, jó munkával, összefogással — ha nem is máról holnapra — teljesíthető. Másképpen: nyugodt körülmények között láthattak meg­tisztelő közérdekű munkájukhoz a város taná­csának tagjai, nincs szükség kapkodásra. Meg­van a lehetőség a kérések teljesítésére. Korábban már szóltunk azokról az intéz­kedésekről, amelyek éppen a közérdekű javas­latok nyomán, nem sokkja a választásokat kö­vető hetekben történtek. Elmondtuk, hogy a tanács illetékesei, szakosztályai, sürgős­ségi sorrendbe tették a közérdekű javaslato­kat, aztán szembeállították azokat az anyagi lehetőségekkel s aztán döntöttek, mire m innvit költenek még az idén- Ez a gyors intézkedés kétségkívül segíti a tanácstagokat megbízatá­suk teljesítésében. Igen sokan szóltak például a ..legbelváro­sibb” választókörzetben, a Luther-ház és kör­nyékén a lakóházak rossz fűtése miatt. Csní- lány Géza fiatal tanácstag újságolja: — Itt, a Luther-ház épületeiben lakik a körzet választópolgárainak csaknem a fele Érthető hát az öröm, hogy még az idén megol­dódik a bérházi lakások fűtése: gázfűtésre sze­relik át a régieket. Persze, ez csak részben könnyíti a tanács­tag munkáját, mert a következő hetekben egy sor egyéni problémát is meg kell oldani, kí­vánságot teljesíteni a szereléssel kapcsolatban. Már is kérik a tanácstag közbenjárását ahhoz: tisztázzák az illetékesekkel: a társbérlőnek ár-e külön fürdőszoba. Megértés és kérelem Békési Lajosné választói is eléggé „belvá­rosiak”. Ö a Szarvas utca páros oldalán. a Jsipke közben, a Csipke utcán, a Kereszt ut­cán, a Kürt utcán és a Virág utca páratlan üdalán lakókat képviseli a város tanácsában, fagy betűkkel jegyezte fel Békésiné a jelölő- »yűlésep sokak bosszúságát: kirí a szép kör­nyezetből a víztprppy körül lévő rendezetlen Imiiét, ö is örömmel vette a hírt csakúgy, mint a választók: a tanács még az idén eltün­teti a kátyúkat erről a területről. Igaz, nem hangzottak el eget verő problé­mák azon a jelölögyülésen sem, ahol Jenser Györgynek adtak előzetesen bizalmat az En­gels utca, a Benczúr tér, Báthory utcai lakók. De sokan kifogásolták azt az elviselhetetlenül nagy zajt, amit a különböző ORI-rendezvé- nyek okoznak a szabadtéri színpadon eseten­ként. — Reméljük, nem kell már sokáig várnj e gond megszűnésére, hiszen jó ütemben ha­lad a városi ifjúsági park létrehozása, s ahqgy értesültem, az ilyen programokat oda viszik. Tehát a szabadtéri színpad és környéke a jö­vőben lényegesen csendesebb lesz. Azárt maradtak jócskán olyan bejegyzések is a tanácstagok noteszaiban, amelyek megol­dásáért még sokat kell dolgozni, vagy ame­lyen nem szűnnek meg egyik napról a másik­ra. Hogy Jenser György 45-ös körzeténé' ma- ^ radiunk: szóvá tették az Engels utcaiak, hogv itt élnek a város kellős közepén. de az út. amin ők járnak, falura is alig illenne. Megér­tették a lakók, a választók, hogy itt további beruházásokra kerül sor, értelmetler) volna nagv pénzt feleslegesen útburkolásra fordíta­ni. Mégis kérték: legalább pormentesüsék az úttestet, tegvéu lehetővé, hogv esős időben if? kelljen bokáig sárban kötekedni A taoá"siag már járt az illetékes osztályon, ahol tájékoz­tatták: kb. 3 millió forintja vap a városnak ilyen gondok orvoslására, s ha az Engels utcai probléma*: 200—300 ezer forintból meg lehet oldani, úgy még az idén sort kerítenek rá Gyalogolni vízért T.,csz bőven munkája g Luther-ház kör­nyékiek ianáv?tagjának, Csallány Gézának is. Megoldatlan például a Luther-házban a sz-s­múltávolás (kapualjakban bűzlik) és a lépes >- ház világítása. Több lakónak vú'.Y-v.e|éh-ápi ú gondja van a E -tv. , utcán. .Vitán tpvá-o; nipcs egy vaU • tevaló játszóiéi* a köz Inén, ami van a tem-'-lnni mögött, az « jclsn'egj H- íapotábán alkalmatlan ás közlekscjisi szep­naplból is veszélyes Persze, ha a t) -ács-- *k gsz erre pénze, akl>Qr ‘g less. q ■ársadqlmi rnupkájára i-s. AU^cj j|$3VÍ1£f?í "-si qrQblerqa a kőidéiben Tíiu’qep s>:epptpéls, \\ fy a jövőben ápolja a tanács $ kfivcet téneíi hagyományait. (Itt állt valamikor a vá­ros els; iskolája; van több mijsmJt'kjS' j epülci: ezeket legalább agy lábláv'al jpzz-' anák.) ,Ma míg kellemetlen a zaj. unj g |: •- etet keresztül szelő 1 -u.s főútvonal'ál s,„i k 4 lakásukba, de ex gz országos főútvonal új nyomvonalának építésével niEgsxű'v'k, n- messac az az idő. amikor a oioslgni i'a' i: iqa- úilás útja „sétáló” ptea (esz Nyíregyházái). A 31 -ss körzői ken a fő probléma i cpjeg, mgy ifi van a/, állalkórház, p|óggá pr-lo "Hlert köriilmányek közt. A laknsqli szerelnék. 1)0 a város külterületire helyeznék ál- Békési f.a- josné is reménykedik: az ú j 4-es főútvonal gz ö körzetet is érinti és ezzel együtt eo|i. rpa még meglévő problémát lehet rendezni- Van­nak kisebb, de az érintetteknek igen lényeges ügyek is. Egy idŐ6 nénike tette szóvá: a Csipke utcán neki mindennap messze kell gyalo­golni a vizárt. szívesen venné, ha a lakásához közelebb is lenne egy kút. Bákésiné bizakod’k: már a jelölögyülésen kitűnt, hogy a választó- polgárok szívesen vállalkoznak társadalmi munkára, ha annak közvetlenül is hasznát veszik. i Órák alatt szétkapkodták Arra, hogy a lakosok szívesen vállalkoz­nak. jó pélflát említett Jenser György; — A tanács évente 30 ezer forintot ad „A virágos Nyíregyházáért” mozgalom keretében virágpaláatákra. Eddig 15 ezer forintért körül­belül 7 ezer darab palántát osztottunk széf. Kétszer sem kellett jelezni, jöttek vagy a ta­nácstagok, vagy a lakók, s szombat délutánon­ként kiültették a virágokat a Makarenko, a Városmajor, a Báthory és a többi utcákban. Hasonlóan „nagy keletje” volt apnak r 19 köbméter virágföldnek is, amit a város több pontjára szállítottak, hogy a lakók díjmente­sen vihessenek belőle, virágosítani balkonjai­kat. Szinte órák alatt szétkapkodták — jövő­re lényegesen többet helyeznek el a parkok­ban. Amiatt sem hiába szóltak a választópol­gárok, hogy eléggé csupaszok a játszóterek: ősszel minden játszótérre több éves „túlkoros” fát telepítenek, ami már a jövő nyáron árnyé­kot nyújt — Nagy beruházások nélkül is lehet vá­rost lejleszteni, javítani az emberek napi köz­érzetét, csak egy pillanatra sem szabad elfelejt teni a megbízatást — mondja a beszélgetés vé­gén Csallány Géza mintegy Visszautalván arra: az ő körzetében hármas jelölés volt, s pótvá­lasztásra került sor. A lakosok nagy felelős­séggel jelöltek es szavaztak, s ugyanezt várjak azokból is, akik végül bizalmat kaptak. Angyal Sándor Egy belvárosi bérház — a Luther-ház” — udvara... Az „úrvezető” — vizsga előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom