Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-29 / 150. szám

r" . S. bf?fa? RlLET-MAGYAROnSZXGF Wf§. JS-nfus 59. » UJ szakasz a nemzetközi kapcsolatokban Brezsnyev amerikai és franciaországi látogatásának visszhangja A reakciós terrorcseh kmények hatása: Reftdkívillí állapot Chilében (Folytatás az 1. oldalról) katrész álljon az aratók ren­delkezésére. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat mint minden évben, most is ügye­leti szolgálatot tart. Az aratási ügyelet június 15-én kezdődött és a válla­lat tíz gyáregységében ügye­leti brigádokat szerveztek, összesen 57 szakemberrel. Az ügyelet szabad szomba­ton, vasárnap sem szünetel. Munkanapokon 7-től 19 óráig, szabad szombatokon 7-től 17 óráig, vasárnap 7-től 13 óráig jelenthetik a ter­melőszövetkezetek a válla­lat központjába, illetve a gyáregységekbe alkatrész­igényüket, ' illetve az olyan kéréseket, hogy a meg- hibásodött korhbájhökat a MEZŐGÉP vállalat szakem­berei javítsák ki. Az ügye­leti szolgálat legfőbb elve, hogy a bfej elérités Utah a kombájnjavításökat, hiba- elhárításokat a legrövidebb időn belül el kell végezni, A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége meg­vitatta a népgazdaságban foglalkoztatott hők helyzeté­nek további, javítására vo­natkozó javaslatokat. A Szovjetunióban a munkások és alkalmazottak összlétszá- mának valamivei több, mint a fele nő. A közép- és' fel­sőfokú képzettséggel rértdel- kező szakértőknek 59 száza­léka a nő. A szovjet népgazdaságban áz azonos szákképzettséggel rendelkező, vagy azohos tisztségeket betöltő férfiak . és nők a végzett munkáért egyenlő fizetést kapnak. Ugyanakkor a szovjet' tör­vényhozás lényeges1 kedvez­ményeket biztosít a nők számára. Az anyaságot a Szovjetunióban nagy fontos­ságú társadalmi funkciónak tekintik. Egyebek között ter­hességgel, vagy szoptatással kapcsolatos indokok alapján nem utasíthatják vissza a nők alkalmazását és nem csökkenthető a munkabérük. Amíg a gyermek be nem tölti a nyolcadik évét, any­ja csak a saját beleegyezésé­Egyhavi szünet után csü­törtökön folytatódott a dél­vietnami felek politikai tár­gyalássorozata a Párizs mel­letti La Calle-St. Cloudban. A DIFK küldöttségét Nguyen Van Hieu államminiszter, a saigoni kormányzatét Ngüyen Luu Vien miniszterelnök-he­lyettes vezeti. az adminisztrációs - ügyeket később is el lehet intézni. A gyors hibaelhárításhoz az ügyeleti szolgálat rendelke­zésére áll 15 gépkocsi, szer­vizkocsi, amely a szerelőket a helyszínre szállítja. Elkészült az első összesí­tő jelentés is az ügyeleti szolgálat eddigi munkájáról. A vállalat szakemberei ed­dig 7 kombájn alkatrészei­nek beszerzésében illetve el­készítésében nyújtottak se­gítséget. a tsz-eknek. Soron kívül elkészült 36 dinamó, 25 önindító, 42 adagoló, és la villanymotor. Az AGRO- KER Vállalat ^korábban 85 szovjet, és 30 NDÍC új kom­bájn érkezését jelezte. Erre vonatkozóan olyan rendelke­zés látott napvilágot, hogy a beérkezésnek megfelelően a kombájnokat soron kívül kell összeszerelni és üzembe állítani. Június közepéig 57 új kombájn érkezett, amit a vállalat szakemberei rövid idő alatt bocsátottak a mező- gazdasági üzemek rendelke­zésére. vei küldhető vidéki kikülde­tésbe. A terhes nők, a szoptatós anyák és azok a nők, akik­nek a gyermeke még nem töltötte be az egyéves kort, nem bocsáthatók el, még abhan az esetben sem, ha a Vállalatot vagy intézményt, ahol dolgoznak, felszámolják. Ilyen esetekben más helyen kell biztosítani számukra munkát. OrVögi vélerhéhyezés alap­járt a terhes nőket könnyebb munkára kell beosztani, át­lagos munkabérük megtartá­sa mellett. A szokásos terhességi és szüllési szabadságon kívül a nők saját kérésükre mun­kabérük további folyósítása mellett, egy évig terjedő pótlólagos szabadságot kap­nak. A pótlólagos szabadság idejét a nyugdíj megállapí­tásánál munkaidőnek számít­ják. Ugyanilyen jogokat él­veznek azok a nők, akik cse­csemőkorú gyermeket fogad­nak örökbe. Az óvodák és a bölcsődék fenntartási költségeinek túl­nyomó részét az állam és a szakszervezetek viselik. A sorrendben 14. ülésre megérkezve, Nguyen Van Hieu újságírók előtt kijelen­tette, hogy kormánya — a június 13-i közös közlemény szellemében, a tárgyalások előmozdítása érdekében fon­tos új javaslatok előterjeszté­sére hatalmazta fel. A Rámbouillét-ban tartott tárgyalások a szovjet—fran­cia kapcsolatok kérdéseiről és a nemzetközi helyzet leg­fontosabb problémáiról min­den bizonnyal elő fogják se­gíteni a Szovjetunió és Franciaország további konst­ruktív együttműködését — írják a Pravda különtüdósí- tói a lap csütörtöki számá­ban, elemezve Leonyid Brezsnyev és Georges Pom­pidou megbeszéléseinek ered­ményeit. A szovjet—francia csúcs- találkozó igazolta a Szovjet­unió és Franciaország közöt­ti együttműködés állandó jellegét, a szovjet és francia nép barátságának szilárdsá-' gát és mélységét — állapítja meg a Pravda. Francia hivatalos személyi­ségek közöltek a Pravda kii- löntudósítóival, hogy mind Franciaország, mind pedig a Szovjetunió derűlátással te­kint az európai biztonsági értekezlet távlataira. Csak a hidegháború által megmérgezett, javíthatatlan szkeptikusok nem hajlandók még mindig hinni abban, hogy földünkön a nemzet­közi kapcsolatok fejlődésé­nek új szakasza kezdődött, — állapítják meg a Pravda különtudósítói. Hehry Kissinger, az Egye­sült Álldhiök ülnökének nem­zetbiztonsági főtanácsadója az Izvesztyijának adott nyi­latkozatában kijelentette: az SZKP KB főtitkárának egyesült államokbeli látoga­tása kiemelkedő esemény volt, és mi ezt a látogatást rendkívül eredményesnek tartjuk. Úgy gondolom, hogy a látogatás nagyon hasznos volt, és fontos határkövet jelent az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti kap­Csütörtölcön az Uj Kína hírügynökség is jelentette, hogy Kína szerdán hidrogén- bomba-kísérletet hajtott' vég­re az ország nyugati térsége felett. A robbantás hírét nemzet­közi tiltakozás követte. Kgough Whitlam ausztrá­liai miniszterelnök kijelentet­te, hogy Ausztrália pekingi nagykövetét utasították, til­takozzon azzal kapcsolatban, hogy Kína végrehajtotta ti­zenötödik atomkísérletét. A Zolnierz Wolnosci, a lengyel néphadsereg napilap­ja csütörtökön kommentárt közölt „Peking reagálása a békéről folytatott tárgyalá­sokra” círnmel. A japán kormány elhatá­csolatok fejlesztésében épp úgy, mint a világbéke szi­lárdításában. Mind a két ve­zető — én magam több ta­lálkozón is részt vettem — teljesen őszintén és a béke sorsa iránti felelősségérzet­tel folytatta megbeszélésleit. Feltételezem, hogy mind a tárgyalások, mind pedig az aláírt okmányok Komoly elő­relépésről tanúskodnak. Dr. Kissinger hangoztatta a nukleáris háború megaka­dályozásával kapcsolatos megállapodás nagy jelentő­ségét éh anrlak a döntésnek a fontosságát, hogy meg­gyorsítják a hadászati fegy­verrendszerek korlátozásá­nak kérdésében folyó tárgya­lásokat. A főtanácsadó utalt arra is, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zötti gazdasági kapcsolatok rendkívül nagyarányú kibő­vítésére megvannak a lehe­tőségei. Az amerikai—szovjet együttműködés távlatairól Kissinger a következőket mondotta: az a véleményem, hogy a hadászati fegyver- rendszerek korlátozásával kapcsolatos tárgyalásokat eredménnyel kell befejezni.' Optimista vagyok a Kozép- Európában állomásozó fegy­veres erők és az e térségben tárolt fegyverek kölcsönös csökkentésével kapcsolatos tárgyalásokat illetően is. Vár­ható, hbgy sikeresen indul meg a tanácskozás az euró­pai, biztonság kérdéseiről is. Henry Kissinger végezetül kijelentette, hogy a követ­kező csúcstalálkozóig tartó időszakban — a két legutób­bi csúcstalálkozó tapaszta­lataira támaszkodva — to­vábbi kétoldalú megállapo­dásokat kívánunk kötni az együttműködésről. rozta, diplomáciai úton fejezi ki tiltakozását a szerdai kí­nai nukleáris kísérlet ellen. A japán akció azon alapül majd* hogy .Jéfpán elvből ellenez mindenfajta nukleáris kísér­letet, bárki hajtsa is azt vég­re. Csütörtökön Aucklandból útnak indult a Mururoa ko- rallsziget felé az új-zélandi haditengerészet egyik 400 ton­nás fregattja. A hadihajón tartózkodik az új-zélandi kormány egyik tagja, Fraser Colman beván­dorlásügyi miniszter is. Uj- Zéland azzal kíván hivatalo­san tiltakozni a tervezett francia atomkísárletek ellen, hogy a fregattot a korallzá­tony térségébe küldi. Dr. Salvador Allende, a Chilei Köztársaság elnöke csütörtökön utasítást adott a rendkívüli állapot kihirdeté­sére Santiago tartományban. Daniel Vergara belügyminisz­ter-helyettes közölte, hogy az intézkedés az utóbbi napok­ban mind nagyobb mértéket öltő reakciós terrorcselekmé­nyek miatt vált szükségessé. Vergara elmondotta, hogy szerdán a chilei fővárost át­szelő Mapocho folyó rakpart­ján jobboldali elemek me­rényletet kíséreltek., meg Car­los Prats tábornok, a fegyve­res erők főparancsnoka el­len. Prats gépkocsiját egy kórházépület előtt feltartóz­tatták és a tábornokot élet- veszélyesen megfenyegették. Prats szolgálati fegyverét használva szállt szembe me­rénylőivel, akit közül egyet megsebesített. Ezután egy i Philip Handler, az Egyesült Államok Tudományos Aka­démiájának elnöke nyilatko­zott a Szocialísztyicseszkaja' Indusztrija című lapnak. Handler annak az jamerikai tudósküldöttségnek a vezető­je, amely a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia meghívására a Szovjetunióban tartózko­dik, hogy megtárgyalja a két ország tudományos-műszaki együttműködésének távlata­it. — A Richard Nixon ós Leo­nyid Brezsnyev által aláírt egyezmény olyan alap — mondotta Handler —, amely széles távlatokat tár fel a legkülönbözőbb területeken' szágos konvenciója által szer­dán meghirdetett általános sztrájk csütörtökön is folyta­tódott. A baloldali szakszer­vezeti szövetség, amely mint­egy félmillió tagot számlál, ■jelentős béremelést követel és tiltakozik a Bordaberry elnök ellen dekrétum folytán bekö­vetkezett antidemokratikus fordulat ellen. A köztársasági elnök az összes televíziós és rádióállo­mások által sugárzott beszéd­ben kívánta megmagyarázni az ország lakosságának a tör­ténteket. A parlament felosz­latását „átmeneti megoldás­nak” minősítette. Bordaberry szerdán a kor­mány teendőivel 20 tagú ál­lamtanácsot bízott meg. Az ebben közreműködő szemé­lyek kiléte azonban eddig ismeretlen. taxival a santiagói kormány- palotához hajtatott és utasí­tást adott merénylői kézre ke­rítésére. Mint az ADN hír- ügynökség tudósítása elmond­ja: a merénylet színhelyén másodpercekkel az akció után megjelentek az ellenzéki saj­tó és rádió riporterei, ami ar­ra utal, hogy részletesen ki­tervelt akcióról van szó. Emlékezetes, hogy René Schneider tábornokot, a chilei fegyveres erők egykori parancsnokát a jobboldal Altende beiktatásakor gyil­kolta meg. Schneider életét kioltó golyókat jeladásnak szánták egy jobboldali felke­lés kirobbantására, a népi ha­talom megdöntésére. A pol­gárháború kitörését akkor a chilei dolgozók határozott fellépése és a fegyveres erők alkotmányhűsége akadályozta meg. Szovjet—amerikai tudományos együttműködés Uruguayi helyzetkép ' Az uruguayi dolgozók or­az intenzív amerikai—szovjet együttműködés számára. Egyebek között óriási lehető­ségek nyílnak a kardinális tudományos problémák meg­oldására. ' Az amerikai tudós vélemé­nye szerint a két ország tu­dósainak mindenekelőtt az olyan területeken kell egyez­tetniük erőfeszítéseiket, ame­lyeken különösen magasak a kutatási költségek. E terüle­tekhez sorolta a világűrt, a fizikát, a környezetvédelmet „Van mit tanulnunk egy­mástól” — hangsúlyozta az Egyesült Államok Tudomá­nyos Akadémiájának elnöke. Időközben megerősítési nyert, hogy a hadsereg köve­teléseivel szembeszegülő Jósa Robaina művelődés- és köz- oktatásügyi miniszter, vala­mint Paolo Purriel egészség- ügyi miniszter benyújtották lemondásukat. Ugyancsak a puccs köveid keztében, ez ideig két szená­tor és az alsóház három tagja menekült Argentínába, ahol menedékjogot kértek. Egyi­kük, Enrique Erro szenátor az államcsíny pillanatában Bue­nos Airesben tartózkodott^ ahol újságírók előtt kijelen­tette, hogy az Egyesült Álla­mok montevideói nagykövet­ségének jelentős része volt az Uruguay ban keletkezett válságban, mivel arca buzdí­totta a fegyveres erőket, hogy nyomást gyakoroljanak a kor­mányra. Szoviet intézkedések a nők helyzetének javításáért A DIFII új javaslatai Folytatódnak a dél vietnami felek tárgyalásai t Tiltakozás a kínai és francia atomkisériefek ellen 4. / „HILDA” Alfred S. rokonlátogatásra utazott Opoléból az NSZK- ba, a Majna-parti Frankfurt­ba. Egy alkalommal, amikor szabad estéjét sétával töltöt­te a város utcáin, odalépett hozzá egy ismeretlen egyén. — Ön Lengyelországból jött? — tette fel a kérdést? — Igen, mit parancsol? — Tudja, rokonaim élnek ' Lengyelországban és szeret­nék valami apróságot külde­ni nekik. Különben menjünk be valahová és elmagyará­zom, miről is lenne szó. A két férfi belépett a kö­zeli étterembe. Eleinte a be­szélgetés közömbös dolgok­ból folyt, a lengyelországi és az NSZK-beli bérszínvonal­ról stb. Az ismeretlen mára negyedik vodkát rendelte, amikor végre rátért a tárgy­ra. Nem kevesebbről és nem többről volt szó, mint hír­szerző munkáról Lengyelor­szágban az USA számára. Alfred S. határozottan visz- szautasította az ilyenfajta szolgálatvállalást és távozni akart. — Pincér, még egy vodkát — rendelt az ügynök. Ittak. Újabb rábeszélés és a len­gyel állampolgár újabb ha­tározott visszautasítása kö­vetkezett. A felhajtó bizonyára ala­posan felöntött a garatra, és különben sem lehetett túlsá­gosan jó ügynök, ugyanis szeretett sokat beszélni. — Nem akarja? Akkor hát nem. Úgyis van Lengyel­országban egy Hildánk, aki nem csupán a maguk vajda­ságából, hanem még Gliwi- céből is küld információkat nekünk. Megleszünk mi ma­ga nélkül is, maga felfuval- kodott hólyag. Alfred S. elhagyta a helyi­séget, majd pedig hazájába visszatérve, amikor útleve­lét leadta, jelentette az ál­lambiztonsági szolgálatnak a frankfurti beszélgetést. Áz állambiztonsági tisztek az in­formáció túlzott tömörsége ellenére sem kezelték fél­vállról a kapott jelzést. Az Alfred S. által nyújtott adatokat aprólékosan elemez­ték. Figyelembe vették annak a lehetőségét is, hogy ez nem más, mint egyszerű színlelés annak érdekében, hogy a va­lóban ténykedő ügynökről eltereljék a figyelmet. Az események további alakulá­sa azonban mégis megerősí­tette az információ valódi­ságát. Az ellenőrző munkát a kémjelentésekben szerepl? területre korlátozták. A leg­valószínűbb az volt, hogy ott él egy jól konspirált kém, aki élvezi környezete bizalmát, a hivatalos szervek jó vélemé­nyét és lehetősége van a szá­mára szükséges információk megszerzésére a figyelem különösebb felkeltése nél­kül. Az elemzésnél figyelem­be vették a „Hilda” álnevet is, amely esetleg valamikép­pen kapcsolatba hozható az ügynök személyével. Annak ellenére, hogy az álnév ele­inte mitsem segített a kém felderítésében, mégis mint később kiderült, szorosan kapcsolódott annak életraj­zához. Fontos volt az ügynök fog­lalkozásának meghatározá­sa. Minden bizonnyal olyan foglalkozást űzött, amely le­hetővé tette sok olyan em­berrel való érintkezését, akikből észrevétlenül kiszed­hette az őt érdeklő adatokat. Lehetett éppen pincérnő, vasúti jegy pénztáros, kalauz­nő, postásnő, esetleg telefon- központos. Mindegyik verzió elképzelhető volt. Várni kel­lett tehát a kém újabb lépé­sére. s akkor majd önmagát leplezi le. Egy szép napon a Lengyel Néphadsereg egyik katonája az olsztyni vajdaságban je­lentette parancsnokának, hogy a központos kisasszony, a szüleivel folytatott beszél­getéskor kapcsolta őt, a be­szélgetés után még egyszer belépett a vonalba és olyarí dolgokról kérdezősködött tő­le, amelyek általában nem­igen érdeklik a fiatal lányo­kat. A katona természetesen nem tudta a központosnő ne­vét. Az állambiztonsági szol­gálat munkatársainak ez azonban nem jelentett nehéz feladatot. A túlságosan kí­váncsi telefonos kisasszony nem volt más, mint Maria Krybus, a kedzierzyni vá­rosi postahivatal dolgozója. Elhatározták, hogy köze­lebbről megvizsgálják, va­jon véletlenül nem ő-e az a bizonyos „Hilda” Bremerha- venből, vagy csupán egy szó­szátyár nőről van szó. Már maga a személyi adatelle­nőrzés is meglepetéseket szerzett. Kiderült ugyanis, hogy Maria Krybust 1945-ig Hildegarda Kreissnek hívták, mivel Hitler hatalomra jutá­sa után bátyj ai és ő maga is németesebbre változtattak utónevüket. Alfred Kreiss drágán megfizetett valódi családnevének megtagadá­sáért. Besorozták a Wer- machtba, s a keleti fronton elesett. Másik bátyja, Leo a háború után az NSZK-ban te­lepedett le. Hildegarda azon­ban visszatért eredeti csalá­di és utónevéhez, melyet ap­ja is viselt. „Hilcfe” kétségtelenül le­hetett Hildegarda Kreiss alias Krybus. Erre , azonban még nem volt semmiféle bi­zonyíték. A központos kisasszony megfigyelés alá került. Meg­állapították kapcsolatait, életmódját. Leggyakrabban egy Joachim Sbbek nevű sze­méllyel, a kedzierzyni műtrá­gyagyár villamos-műszeré­szével találkozott. Az 1939- es születésű, tehát Maria Krybusnál nyolc évvel fia­talabb férfit, mint vőlegényét tartották számon. Vajon csu­pán a szerelme volt vagy még valamivel több is en­nél? Ezt kellett megállapíta­ni. (Folytatjuk Zbigniew ßryczkowski: Válogatás napjaink kémügyeinek krónikájából

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom