Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-26 / 147. szám

w- Jtxfä&b wrcrai j^T^-MAGYARÜkSáSlÖ 1973. Június 38. KIFUTNAK A KOMBÁjNOK Ú: .it Beszélgetés az AGROK1R vezetőivel Délről észak felé egyre több megyében kezdték meg az aratást. Néhány nap és Sza­bolcsban is sor kerül,az őszi árpa vágására. Hétfőn, június 25-én már meg is kezdte ara­tási ügyeletét a megyei AG- ROKER Vállalat és a MEZŐ­GÉP, hogy a lehető leggyor­sabban segítsen az esetleg hi­ányzó alkatrészek, eszközök pótlásában, esetleg elkészíté­sében. A nagy indulás előtt érdeklődtünk a vállalat veze­tőitől, milyennek látják ők a betakarítás anyagi-műszaki ellátásának helyzetét. Erőgépekből — hangzott a válasz — az egyetlen MTZ kivételével — minden igényt ki tud elégíteni a vállalat. Áz elmúlt év első felében 240, idén 250 traktort vásároltak a szabolcsi üzemek. Sajnos, külkereskedelmi okokból már nem ilyen jó a helyzet gabo­nakombájnokban. A megyé­nek 80 darab SZK—4-es és harminc darab E—512-es kombájnra lett volna szüksége, melyeknek együt­tes teljesítménye órán­ként 450 hektár, A 80 SZK—4- est visszaigazolták, az E—512- sekbőT azonban csak ké$da- -bot, így a megye mező­gazdaságának betakarító gép­parkja mindössze óránként 210 hektár teljesítményű ga­bonabetakarító kapacitással növekedett. A megyei pártbi- bizottság közbenjárásával si­került ugyan az operatív bi­zottságnak elérnie, hogy még 6 darab SZK—4-es kombájnt és 8 darab E—512-es betaka­rító gépet adjanak Szabolcs­nak, de ebből a mennyiségből aratásig csak az SZK—4-esek fognak beérkezni, a 8 darab E—512-est már csa^ a napra­forgó és a kukorica betakarí­tásánál lehet felhasználni. Ez a helyzet felveti az üze­meknél az egyáltalában szám­ba jöhető összes betakarító gépek megjavítását és foko­zott igényeket támaszt az al­katrészellátás iránt is. A vállalat igyekezett ennek a várakozásnak megfelelni és másfélszeresére növelte az el- múlt évihez képest a tartalék­alkatrészek mennyiségét. Míg az elmúlt évi aratásnak 2.3 millió forint értékű alkat- résszel mentek neki, idén a nyitókészlet 3,6 millió és to­vábbi 2,5 millió értékű szál­lítást várnak fokozatosan jú­lius 15-ig. Természetesen 40 ezer alkatrész teljes, 100 %-os tartalékolása lehetetlen. De például az SZK—4-esek raktáron tartott alkatrészeit 115 fajtával bővítették és csak ehhez a betakarító géphez most már 600 féle alkatrész áll rendelkezésre, szinte az egész gépet össze lehet állí­tani belőlük. Ékszíjak, köpe­nyek, akkumulátorok minden mennyiségben rendelkezésre állnak. Még körülbelül 24 féle alkatrész .jöhet szóba, részben importból gondos­kodnak róla, részben a ME­ZŐGÉP fogja legyártani azo­kat. Bálázózsinegből, zsákok­ból idén elegendő van. ugyan­csak ez a helyzet a dohány­zsineggel és a takaróponyvák­kal. Az aratással egyidőben végzendő tarlóhántáshoz is lesz annyi műtrágya, ameny- nyi a vállalat felmérése sze­rint szükséges. Mindent egy­bevetve, a tavalyinál jóval zavartalanabb alkatrész- és egyéb anyagellátást tud biz­tosítani a vállalat idén, amit jelez az is, hogy május 31-ig az idei forgalom már 60 mil­lióval meghaladta a tavalyit. (gnz) ÖBB ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS t Iredmérayes kertvédelmi társulás Vásárosnaményban •i- és zártkerttulaj- ->k mind több gon- t Vásárosnamény- ikrahagyottság. A f Tsz nem győzte ikája mellett el- •tek védelmi igé­vé fogott össze kertvédelmi tár- tfözségben — az sze alatt —nyolc­• és zártkerttulaj- ondjukba vett ap- 'etek együttesen rldat tettek ki. idő mindenkép- lás alakulását és működését iga- kezdetben csak re jutott a közös de akkor védhették .et, amikor arra szük- . A minimális alapból zereket épp, hogy még ,ák szerezni. Az alap- d végzett munka alap- »yarapították. Az alapi­nak (tsz-tagok és alkal­mazottak) nem is volt szán­dékukban mindjárt szilárd pénzalap teremtése. A tsz így is örült: levették vállá­ról a házi udvarok és kisker­tek gondját; az ÁFÉSZ ered­ményesebb felvásárlást re­mélt. A tagoknak pedig biz­tonságot adott a társulásban való részvétel. A társulat jó gazdálkodás eredményeképpen jutott el odáig, hogy RS—09-es erőgé­pet vásárolhatott porozó és folyékony anyagú permete­zésre alkalmas tartozékaival. Az ÁFÉSZ érdeke is volt ez s a gépvásárlást 50 ezer fp- rinttal segítette. Az ez évi zárszámadó küldöttgyűlésén Hangzott el: „A társulás gon­dozásába tartozó házi- és zártkertekből javult a felvá­sárlás mennyisége és minősé­ge”. Csak aimát mintegy 100 vagonnal értékesítettek ezek­ről a helyekről, ami tekinté­lyes érték. A társulás hasznosságát mutatja, hogy időközben tag­jainak száma több mint két­szeresére, 180-ra növekedett. Fontos ez különösen azután, mivel törvény szerint magá­nosok traktorerőgépeket nem tarthatnak, nem üzemeltet­hetnek még saját célra sem. S ez a társulás mind job­ban megtalálja feladatköré­nek bővítését is. Kiskert szakkört szerveztek, melyek heti rendezvényeire szakem­bereket hívnak meg. Gyako­ri előadó, illetve beszélgető „partner” Kiss István tsz fő­kertész, Király Sándor szak- felügyelő és Hegedűs Péter, járási növényvédelmi felü­gyelő. Szakemberektől kapott tájékozódások nyomán ered­ményesebb a naményi—olcs- vai kertekben a zöldségkul­túra, biztosabb az alma mel­lett ugyancsak jelentős szil­va, cseresznye, meggy, dió és birsalma termelése. Jobban megismerik a társülás tagjai a bogyósokkal való helyes bánásmódot. Nem kevésbé értékes a társulás által — ÁFÉSZ-se- gítséggel — szervezett ta­pasztalatcsere-látogatások és fogadások. Már jártak ha­sonló céllal alakult társulá­sok működésének megisme­résére Pomázon, Miskolcon, Budapesten, Debrecenben. Küldöttségük részt vett a kertbarátok országos talál­kozóján. Újabban közösen rendelnek gyümölcsfacseme­téket és egyéb szaporító anyagokat. A környéktől any- nyi kertvédelmi megrende­lést kapnak, nem tudják tel jesíteni. Jövő évre tervezik egy másik saját gép vásár­Befejeződtek az önkéntes tűzoltók járási versenyei Nyolcvan raj jutott be a július 1-i megyei döntőbe Vasárnap délelőtt Jármi­ban rendezték meg a máté­szalkai járás önkéntes tűzol­tóinak 1973. évi versenyét. A vetélkedőt megtekintette dr. Csatlós Miklós, a Szabolcs- Szatmár Megyei Tanács má­tészalkai járási hivatalának titkára és Antal Gyula tűz­oltó őrnagy, az állami ^tűzol­tóság megyei parancsnok­helyettese. A szakadó esőben 79 tűz­oltóraj végig színvonalas ver­senyben döntötte el, hogy mely csapatok jutnak a jú-' lius elsejei megyei döntőbe. A községi önkéntes tűzoltók 800-as kismotorfecskendő sze­relését a férfiak kö­zött a tyukodiak vé­gezték el leghamarabb, megelőzve Porcsalma és Nyír- csaholy csapatát. A nőknél versenytárs nélkül szerepelt a porcsalmai raj, így bejutott a megyei döntőbe. A 400-as kis­motorfecskendő kategóriájá­ban Fábiánháza lett az első, Vállaj, Nyírparasznya és Nagydobos előtt. A két utób­binál sorsolás döntötte el a helyezést, mivel azonos pont­számot értek el. Nagy volt a küzdelem a nők versenyében is, ahol Kántorjánosi mind­össze egy ponttal előzte meg Vállajt. A fiúknál Porcsalma, Nagydobos, Vállaj sorrend alakult ki, míg a lányoknál a vállajiak győztek. A kocsifecskendő szerelését legügyesebben a férfiak kö­zött Jármi, a fiúknál Vaja, a lányoknál pedig a hodásziak végezték el. A vállalati tűz­oltók versenyében a 800-as kismotorfecskendőnél az Ipa­ri Szerelvény és Gépgyár má­tészalkai gyáregységének fér­firaja győzött. A 400-as ka­tegóriában a férfiaknál az el­ső helyen holtverseny ala­kult ki a Mátészalkai Állami Tangazdaság és a porcsalmai konzervgyár között, míg a porcsalmai konzervgyár női raja versenytárs nélkül sze­relt, s jutott tovább. A vasárnapi versennyel megyénk járásaiban befeje­ződött az önkéntes tűzoltók vetélkedője.’A hat járási ver­senyen 370 közs&tá és 83 vál­lalati raj adott számot elmé­leti tudásáról és gyakorlati felkészültségéből. A vetélke­dők általában a várt eredmé­nyeket hozták, valamennyi női és leány, valamint férfi és fiú raj jól vizsgázott szak­mai tudásból. Ez nagyon fon- tos, hiszen ma már a közsé­gekben milliós értékek tűz el­leni védelméről gondoskod­nak az önkéntesek, egy-egy esetleges tűz alkalmával sok múlik rajtuk. A járási versenyek külön­böző szerelési kategóriájának győztesei, valamint a ver­senytárs nélkül szerelt rajok továbbjutottak a megyei dön­tőbe. A döntőt július elsején, vasárnap Nagyhalászban ren­dezik meg, a helyi Textiles Sportegyesület labdarúgó­pályáján. A megyei versenyen 80 raj dönti el a végső helye­zések sorsát. A legjobbak ér­tékes jutalomban részesül­nek, valamint a községi ön­kéntesek kategóriagyőztesei elnyerik a megyei tanács ál­tal 1971-ben alapított vándor- serieaeket. KÜLFÖLDÖN ÉS ITTHON Utazás, üdülés ölesén A mostoha időjárás erősen befolyásolja a nyaralási és kirándulási lehetőségeket. Az IBUSZ-nál tájékozódtunk né­hány kedvezményes áron tör­ténő külföldi és belföldi Nya­ralásról. Néhány érdekesség a bul- • gáriai utaknál. Június 2—27- ig hét napos turnusokban Al- bena üdülőtelepen közvetle­nül a tengerparton fürdőszo­bás lakásokban tölthet hét kellemes napot a tengerpar­ton a kiránduló, 1590 forin­tért, a Napos-parti üdülőte­lepen 1510 forintért. Aki meg­elégszik faházakban berende­zett lakásokkal, 1 napos tel­jes .panzió személyenként 1030 forint. Az Aranyhomok üdülőtelepen a Hotel Pella, júliusban 1500 forintért biz­tosít teljes ellátást. Cseh­szlovákia is felkészült a nya­ralási programmal, július- augusztus-szeptember hóna­pokban rendeznek ide hat­napos kirándulásokat. Ebben a programban a pozsonyi vá­rosnézés mellett szerepel Kar­lovy Vary-i üdülés is. Részvé­teli díj 2850 forint. A négy­napos szlovák körút is sok ér­dekességet nyújt a kirándu- lóknak. 1350 forint a négy­napos kirándulás. Csehszlo­vák programban szerepel a magas-tátrai üdülés, majd a karácsony—szilveszteri ma­gas-tátrai kirándulás is. A jugoszláviai körutak is érdekesnek ígérkeznek. Júli­ustól szeptemberig különböző turnusokban öt napos kirán­dulásokat szervez az IBUSZ Crikvenciába 2020 forint költ­séggel. Olcsó üdülés az adriai tengerparton Rovinban: 9 nap teljes ellátás, fakultatív ki­rándulásokkal, részvételi díj teljes éllátással 2630 forint. Érdekesnek ígérkezik a „nyugdíjasok üdültetése” Ab­báziában. Fél panziós ellátás­sal hat nap, a Hotel Conti­nentalban, részvételi díj 1570 forint. Az IBUSZ nagy súlyt he­lyez az idei nyáron az egyé­ni nyaralásokra is. Egyéni utazóknak Porecben az ad­riai tengerparton a Hotel Ri­vera szállóban 7 nap teljes ellátással 1060 forint. Rovinj- ban a Hotel Centarban, köz­vetlenül a tengerparton két­ágyas, pótágyas lakásokban hideg-meleg vízzel 7 nap tel­jes panzió személyenként 1030 forint. Rab szigetén festői környezetben hét nap a Beograd Szállodában közvet­lenül a tengerparti kikötőnél 1090 forint. Ugyancsak olcsó üdülést hirdet az IBUSZ a lengyelor­szági Zakopánéba. Hat nap teljes ellátással, kirándulás­sal, pihenéssel, különböző programmal. A költsége 1800 forint. A belföldi utak közül meg kell említenünk a Szegedi Szabadtéri Játékokra indított különvonatokat. Júliusban a „Hegyen-völgyön lakodalom” táncjátékot tekinthetik meg a kirándulók. Júliusban a „Forgy és Bess” című opera kerül bemutatásra. Augusz­tus 3—5-én az Ukrán Állami Népi Együttes játékát lehet megtekinteni. Augusztusban még a János vitéz daljáték bemutatására is különvona- tot indít az IBUSZ. A hazai két napos kirándu­lások között szerepel augusz­tusban a mátrai körút. Sop­ron—Balaton és Pécs egy má­sik program. Júliusban hét­végi kirándulások lesznek a Mátrába és Gyulára. Miskolc- Tapolca és Lillafüredre ugyan­csak két napos kiránduláso­kat terveznek. A két napos kirándulások között van még a zempléni körút szombat és vasárnapi napokon. Július­ban a hajdúszoboszlói külön­vonatok is rendszeresen in­dulnak. Farkas Pál Rendelkezés az ililitä itaSsä ütései! Az üdítő italok hűtésével kapcsolatos panaszok miatt tettek közzé állásfoglalást a Belkereskedelmi Minisz1 ? fi­úm vendéglátó- é-s éleími- 5zer-kereskeüel|ni főosztá­lyai. A megállapítás: jogosak a fogyasztói észrevételek, hogy helyben fogyasztás ese­tén sem biztosítanak kellően hűtött üdítő italokat az élel­miszerboltokban és a vendég-- látóhelyeken. Figyelmeztetik az illetékeseket: rendelet mondja ki, hogy az italokat csak jellegüknek megfelelő hőmérsékleten — azaz hűtve — lehet forgalomba hozni. (A szénsavas üdítő italok plusz 5 és 7, a' gyümölcslevek 7 és 9 fok közötti hőmérséklete az előírt.) A vállalatok és szö­vetkezetek fejlesztési alapjá­ból biztosítani kell. hogy el­érjék a kívánt hűtési fokot. A minisztérium is — korláto- zott mértékben — támogatást biztosít a hűtők beszerzésé­hez. Helyes, ha az ipar is köl­csönöz hűtőket a kiskereske­delem számára. Ilyen esetben, a boltnak a hűtőket a köl­csönző vállalat által szállított italok hűtésére kell felhasz­nálnia. (De vajon érvénye lesz-e a rendelkezésnek? (A szerk.) Épitíanyag­együttműködés A magyar—szovjet épflő- anyag-ipari együttműködés állandó munkacsoportjának nemrég befejeződött bu­dapesti ülésszakán meg­szabták az 1974—1975. év­re szóló műszaki-tudo­mányos közös programot. Egyebek kört kitűzték az új orosházi síküveggyár üzembe helyezésével kapcsolatos fela­datokat is. A szovjet ipar vállalta, hogy júliusban befe­jezi a még szükséges anya- gok, alkatrészék, gépek és szerelvények szállítását, to­vábbá műszáki segítséget nyújt a termelés megindításán hoz is. A harmadik negyedév­ben bemutatják a száraz technológiai eljárással műkö­dő szovjet cementgyára^ amely a magyar cementipar fejlesztésében is hasznosnak ígérkezik. BÉRMUNKA — GÉPESÍTÉS - VALUTA VADAKBÓL .I Tudósítás a Kemecsei Állami Gazdaságból Még kevesen tudják, hogy a Kemecsei Állami Gazda­ságnak hatvanfős építő- és szerelőbrigádja van. A bri­gádban megtalálhatók mind­azok a szakmunkások, akik­re az építkezéseknél szükség van. A melléküzemági tevé­kenységnek nem csak a gaz­daság dolgozói veszik hasz­nát, hanem az egész megye. Mert a brigád* — azon kívül, hogy elvégzi a gazdaságban az építkezési és tatarozási munkálatokat — segíti me­gyénk eléggé leterhelt építő­iparát is. A kemecseiek eb­ben az évben közel 8 millió forint értékű bérmunkát vé­geznek megyénk építkézése- in. Oroson és Kótajban ABC- áruházat, Nyírbogdányban bölcsődét építenek a brigád tagjai. Nyíregyházán a mun­kásőrségnek adnak át egy je­lentős épületet év végére, a jövő év elejéig pedig 32 csa­ládi házat építenek a megye- székhelyen. ű5gy jelentősnek mondható saját beruházáson is dolgozik a brigád: a gaz-' daság 120 férőhelyes kísérle­ti hízómarha-istállót épít. Az új épület átadására, illet­ve benépesítésére június vé­gén kerül sor. A gépesítésre, vagyis a termelés meggyorsítására, a nehéz fizikai munka meg­könnyítésére is egyre na­gyobb gondot fordítanak a gazdaságban. Ebben az öt­éves tervben évente átlago­san 2 millió forintot költenek gépek és száll» tóiárművek vásárlására. Tavaly egy da­rab 6 9oros cukorrépa-beta- karító gépet, 4 fűkaszát, 4 nagy teljesítményű permete­zőgépet, 10 MTZ-traktort. 1 tehergépkocsit, 5 speciális almaszállító kocsit, egy Die­sel-targoncát és egy elektro­mos targoncát vásárolt a gazdaság. A korszerű szállí­tás következtében több jó minőségű alma kerülhet Ke- mecséről a hazai és a külföl- di boltokba. Ebben az évben felvonót kap az építőbrigád, s fűka­szát, rendsodrót, önürítős ta- karmanyfelszedő pótkocsi­kat és úgynevezett oldalazó talaj maró gépet vásárol a gazdaság, a TMK-műhely dolgozói pedig értékes mű­szereket kapnak év végéig. Ugyancsak 1973-ban a gaz­daság a Mosonmagyaróvári Gépgyárral közösen elkészíti egy szálas és szemes takar­mány szárítására egyaránt alkalmas szárítóberendezés tanulmánytervét. A szárítót jövőre építik fel, közel 4 millió forintos költséggel. 4977 után — a terv szerinti — már évi 3 millió forintot költ a gazdaság gépesítésre. Főleg valutaszerző célja van annak, hogy a gazdaság korszerűsíti saját hűtőtároló­ját. A 400 vagonos tároló kö­zel felét szabályozott légterű, széndioxidos hűtőtérré ala­kítják át ebben az évben, még az almaszüret előtt. Az átalakítás közel 7 millió fo­rintba kerül. A tároló átala- gémétWO »IMridÓ fesz a hőmérséklet, s ezzel megf- hosszabbodik az almatárolás ideje. Ez azt jelenti, hogy má­jusban is jó minőségű, friss­nek látszó almát szállíthat­nak a gazdaságból. Az új tá­roló másik előnye, hogy megakadályozza az alma pá­rolgását, illetve súlyveszte­ségét (Szabolcs-Szatmár me­gyében jelenleg csak Nyír- gelsán van ilyen modem tá­roló). Az itt tárolt alma 80 százalékát exportra, 20 szá­zalékát pedig a belföldi pi-j acra adják a kemecseiek. Valutaszerzést jelent at gazdaságnak a vadtenyésztés is. A kemecseiek nagyszerű­en kihasználják a természet adta lehetőségeket őz, nvuÉ fácán és fogoly tenyésztésé­re. Saját keltetőgépeikben keltetik a szárnyas vadakat, de a többi vad is szaksze­rű gondozást kap. A fá­cán- és a fogolytenyésztés egyben biológiai védekezés is, mert a kirepített szárnya­sok (már az elmúlt napok­ban kirepítettek is) irtják ä rovarokat a gazdaság terüle­tén. Ez év végéig a MAVAD- on keresztül 2500 élő nyulat; 3 ezer élő foglyot, 2300 lőtt fácánt és 30 lőtt őzet értéke­sít a gazdaság. Az említett vadak 90 százalékát, exportra szállítják, de megyénk hús­ellátását is segítik a kemecse­iek. a szezonban az állami gazdaságok nyíregyházi bolt­jában is kaphatunk a Ke- mecséről származó ízletes vadhúsból, 9Mfe

Next

/
Oldalképek
Tartalom