Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-23 / 145. szám

1 8. <*M 1 Pártszervezés-pártirányftás A véleményezési jogkör gyakorlásáról Várják [a bútorgyárak Valuta tíz négyzetméterről A höprésgépbSl klkerfilő termék még csak félkész ára. Négy-öt napos pihentetés után .fut csak a csiszolóba, amelynek minden mozzanatát automaták végzik. Az ember Itt csak irányít, ellenőriz. (Elek Emil felvétele.) A KÁDERPOLITIKA ér­vényesítésében kiemelkedően fontos szerepük van a párt- alapszervezeteknek. A káder­munkára vonatkozó párthatá­rozatok végrehajtása jelentős mértékben az ő munkájuktól függ. A pártalapszervezetek működési területükön a fon­tosabb vezető funkciók be­töltésénél véleményezési jog­gal rendelkeznek. E jog gya­korlása a pártban folyó ká­dermunka szerves része, amely sokrétű, bonyolult fel­adatokat ró az alapszerveze­tekre. ; A véleményezési jogkör gyakorlásában az eltelt öt év alatt megerősödött az a véle­mény, hogy a pártszervezetek eredményesen tudják ellen­őrizni és befolyásolni a ká­der- és-személyzeti munkát. Ma már a pártszervezetek többsége a véleményezési jo­got fontos eszköznek tekinti a párt vezető szerepének he- ' lyi érvényesítésében, s alap­jában jól is alkalmazza. He­lyenként azonban előfordul­nak értelmezési problémák, tapasztatható az is, hogy a feladatok kellő ismeretének hiánya nem egyszer akadá­lyozza a helyes gyakorlat ki­alakulását. A pártalapszervezetek idő­ről időre maguk döntik el, j milyen beosztásokat vesznek véleményezési jogkörükbe. Ez függ a pártszervezet mű­ködési területének jellegé­től. nagyságától. szervezeti felépítésétől és más helyi adottságaitól. Ezért indokolt, hogy jelentős eltérések legye­nek a véleményezési jogkör szélességében. PROBLÉMÁK ELSŐSOR- 1 BAN OTT ADÓDNAK, ahol a funkciójegyzék összeállí- t fását nem fontosságának meg- - felelően végezték el, elma­radt a gondos mérlegelés, a taggyűlési megvitatás. Eze­ken a helyeken kétféle vég­lettel lehet találkozni. Vagy valamennyi vezető beosztás­ra, sőt a vezető funkciónak vélt munkakörökre is kiter­jesztik. Vagy pedig túlságo­san leszűkítik a kört. s abból jelentős vezető beosztások ki­maradnak. Ilyen esetekben az alapszervezetek nem tud­nak maradéktalanul eleget tenni a véleményezési jog­körre) iá ró kötelezettségek­nek. Ezért azok a Dártalao- szprvezetek járnak el megfe­leljen. amelyek az általuk lesfontosabhnak tartott he- lvi vezető beosztásokat ve­Minél ritkábban kerül rá sor, annál nagyobb izgalom­mal várom az utolsó kanyart, ahonnan már ieltünik szülő­falum jelképe: az elhagyatott szeszgyár égfelé törő kémé­nye. Mintha minden egyes utazás felfedezés volna: ki él. ki hal, mi épült és mi a baj, kinn ülnek-e még a ka­pu előtti lócán a nyakig keszkenőbe burkolt öregasz- s/.onyok, aztán mit monda­nak a tsz-ről, meg a sörellá­tásról. A Kraszna a régi, csak mintha valamivel kisebb Volna, mint annak idején. (Meglehet, hogy ezt az arány­változást is az évek múlása teszi. Nekem akkor a Krasz­na volt a Duna meg az Ama­zonas). Lajos bácsi — szép sudár magas parasztember — most is kinn áll a kapuban, mint tíz év óta minden vasár­nap délután. Ráköszönök, nem válaszol. Közelebb me­gyek és akkor látom, botra támaszkodik, hogy a bajusza egészen fehér és a szeme sarkán könnycseppek. „Mái az anyád temetésin sem le­hettem ott, akkor jött az agy­vérzés. Hogy is hívnak té­gedet?” Aztán jönnek az is­merősök hangos 'ó napottal, meg azzal, hogy megnőtt már a fiam. csak elégedetlenek a lassan őszülő hajammal. szik fel funkciójegjrzékűkbe, vigyázva, hogy kerüljék a formalitást, s ne vállaljanak erejüket meghaladó feladato­kat. Lényeges kérdés, Ijogy a véleményezési jogkör a ká- dermunka milyen mozzana­taira terjedjen ki. Legcélsze­rűbb, ha az alapszervezetek a funkciójegyzékbe tartozó személyek fontosabb szemé- lyi ügyeiben nyilvánítanak véleményt (kinevezés, fel­mentés, áthelyezés, minősí­tés, kormánykitüntetésre va­ló felterjesztés, fegyelmi el­járás kezdeményezése.) Hely­telen némely pártalapszerve- zetnek az a gyakorlata, hogy állást kívánnak foglalni a fi­zetés és jutalom összegének megállapítása, különféle jel­vények adományozása, vala­mennyi külföldi utazás kér­désében. Hozzájárul ennek a gyakorlatnak a |kialakulásá- hoz, hogy az állami és gaz­dasági vezetők több esetben maguk is túlzott igényt tá­masztanak a személyi állás- foglalásokat illetően. A párt- szervezetek ezeket a kérése­ket általában nem utasítják vissza, sőt — tévesen — saját szerepük méltó megbecsülé­sének, a jó kapcsolat jelének tekintik. AZ ALAPSZERVEZETEK véleményezési joga testületi jog. A jogkört a pártszervezet vezetőségének, a tíz főnél kisebb, létszámú alapszerve­zetekben a taggyűlésnek kell gyakorolnia. Mégis gyakran előfordul, hogy nem a testü­let, hanem egy személyben a titkár gyakorolja a vélemé­nyezési jogkört. A mindennapi munkában esetenként adódnak kénysze­rítő körülmények, különle­ges, sürgős esetek. amikor nincs mód a vezetőség össze­hívására. tlvenkor a párttit­kár egy személyben mond vé­leményt, de állásfoglalását minden esetben utólag jóvá kell hagyatnia a vezetőség­gel. A tárgyilagos vélemény- alkotásnak alapfeltétele, hogy a pártvezetőség tájékoz­tatása pontos és alapos le­gyen. Ezért körültekintően kell tájékozódnia, informá­lódnia az adott kérdésben. Fontos az is, hogy a személyi ügyeket és a kialakult véle­ményeket írásban rögzítsék, így elkerülhetők az utólagos félreértések és viták. az Állami és gazda­sági VEZETŐK nagy több­Minél ritkábban vetődöm haza, annál több az új ház a temető fele vivő soron. Ma délután is temetés van, látni az ablakból a fekete ruhás sokaságot: itt a temetés is esemény, pedig túlnan a Krasznán mindjárt kezdődik a derbi: Nyírbátor nagy ri­vális a labdarúgó-bajnokság megyei első osztályában. (Má­sutt talán el sem hinnék, mi­lyen vérmes szurkolók van­nak itt, ők még bíznak a ma­gyar labdarúgásban és emle­getik az egykori lelkipásztort, aki a mérkőzés kezdete miatt előbbre hozta az istentiszte­letet Is.) Persze mint mindenütt, itt is a tsz a téma. Mert, hogy az isten sem érti: mindenből teljesítették a tervet, menet közben ragyogó átlagtermé­sekről zengedeztek, aztán mégis beütött a deficit. „Nem adták ki a 20 százalékot, ne­künk Is benn maradt majd­nem 10 ezer, de még csak hir sincs róla, hogy lesz-e valamikor abból pénz.” Az­tán kérdezem beszélgető part­neremet, mégis mennyit ke­res. Mondja, a 80 százalék ki­tesz havonta két és fél ez­ret, aztán meg a két hold háztájiból is jól lehet pénzel­ni, ha ügyes az ember.” Azt pedig mondania sem keit, sége eleget tesz kötelességé­nek: igényli a pártalapszerve­zetek véleményét és azt fi­gyelembe is veszi. Előfordul azonban, hogy az alapszerve­zet véleményét, javaslatát az állami, gazdasági vezetők nem fogadják el, nem érvé­nyesítik. Ez nem jelenti a párt ve­zető szerepének megsértését, mivel az alapszervezet véle­ményezési joga nem döntési jog. Az állami, gazdasági ve­zető nem köteles azt elfogad­ni és érvényesíteni. A veze­tőnek jogában áll — az egy­személyi felelősség elvét ér­vényesítve — a pártszervezet véleményétől eltérő módon dönteni. Ilyenkor azonban köteles a pártszervezet veze­tősége előtt megindokolni, miért nem vette figyelembe, miért nem találja helyesnek az alapszervezet véleményét. A pártvezetőség pedig — amennyiben úgy látja, hogy a vezető ^öntése sérti a párt káderpolitikai elveit — a felső pártszervhez fordulhat és a vezető döntésének felül­vizsgálatát kérheti. Ennek azonban nincs halasztó hatá­lya. A gyakorlat is általában azt bizonyítja, ahol a párt- szervezet vezetősége és az ál­lami, gazdasági vezetés kö­zött az együttműködés párt­szerű, elvi alapokon valósul meg, ott a felső pártszerv döntése nélkül is közös neve­zőre, egyetértésre tudnak jut­ni. MIND RITKÁBBAN. de előfordul, hogy egyes állami, gazdasági vezetők nem kérik ki a pártvezetőség vélemé­nyét, vagy másképpen dönte­nek és azt nem indokolják meg az alapszervezet vezető­sége előtt. Ilyen esetekben az alapszervezet vezetőségének nemcsak joga, hanem köteles­sége is fellépni jogkörének megsértése miatt. s jelezni ezt az irányító pártszervnek. Nem helyes, ha a pái-íalap- szervezetek vezetőségei az ilyen eljárást szó nélkül tu­domásul veszik, belenyugsza­nak ebbe. A pát talapszervezetek a ■ elerriényezési jogkörükből adódó feladataiknak akkor tudnak maradéktalanul ele­get tenni, ha a párt általános káderpolitikai élveit a helyi viszonyokra alkalmazzák. Így képviselhetik és érvé­nyesíthetik helyesen a párt politikáját munkaterületü­kön. Kovács Gyula az MSZMP KB munkatársa mert jól tudom, hogy ő ügyes, s azt is tudom, hogy nem ő ilyen egyedül. Nem sokkal később hasonlóan panaszko­dik másik réglátott ismerő­söm, a négy-, vagy ötszobás lakásában. Tenyerét a szája elé tartva súgja, hogy most jön a munkából — vasárnap lévén! — a legelőről, mert hogy ő állatgondozó. Bemu­tatják a verandát (gyékény­garnitúra és valóságos téli kert), aztán tovább megyünk a fiatalok szobájába (cseh garnitúra, tűzpiros huzattal, hozzá ha nem is divatos, de perzsaszőnyeg) majd a két utcai szoba következik, az egyik az öregeké, ahol em­bermagasságig duzzad a sok párna és a dunna letakarva. A halmok tetején négy vagy öt díszpárna, — de ez már nem giccses, ez már rákóczis és beresztszemes. (Hiába, ez mégiscsak Szatmári) Ide váratlanul is érkezhet a vendég, itt sohasem jön­nek zavarba. Itt minden va­sárnap baromfit vágnak és töltött húst szednek elő a hű­tőszekrényből. Itt valamikor gizgazos volt az udvar, ma Sasadról hozatott rózsatövek virágoznak, amíg nem jön a fagy. Aztán a házigazda, aki nem szalad a kocsmába sörért vagy borért, csak leugrik a pincébe és már hozza is a vastag nyakú kancsóban a kicsit direkt termős, de azért szép színű és illatos bort, kö­zelebb hajol: „Minden meg­volna már, egy dolog nagyon Az új bútorba épített fáról még az iparágban jártas szakember sem állíthatja biztosan, hogy honnan szár­mazik. Különösen nem a fa- forgácslapról, amely az ÉR­DÉRT Vállalat 15-ös számú gyárában készül. Hiszen a hulladék, amelyből ebben a negyedmilliárd költséggel épült gyárban ezt a termé­ket előállítják, szinte az egész országból érkezik. Fe­nyő, nyár, esetleg fűz is. Megeshet, hogy egy négy­zetméter faforgácslapban a szibériai erdők fenyője mel­lett ott helyezkedik él a Ti- sza-völgyi fűz,'és nyár, vagy éppen a mátrai fenyvesek faanyaga is. Talán csak a earbamid-íormaldehid alap­anyagú műgyanta az egye­düli egyöntetű ebben a ter­mékben, amely a svéd gyárt­mányú gépkolosszusok segít­ségével összefogja. értékes, új termékké teszi ezt a ve­gyes származású, nyersanya­got. Könnyben szabható, festhető S hogy mennyire értékes ez a tíz négyzetméter nagy­ságú táblákban készülő ter­mék, azt pár éve már az élet maga igazolta. A ko­rábban Idegenkedve fogadott faforgácslap szinte nélkülöz­hetetlen a bútorgyárakban. Könnyű, aránylag könnyen szabható, festhető, ragasztha­tó, egyszerre nagy felületeket hiányzik. Ott a szép esempés fürdőszoba, de hiába várom a gázbekötőket, csak nem jönnek. Anélkül meg nem igazi egy fürdőszoba. Nincs egy kis protekciód?” Szívem szerint szereznék ennek az állatgondozónak egy kis protekciót, de tudom, hogy nincs egyedül ilyen gondjával, — több százan állnak sorba gázboylerért a TIGÁZ-nál. Na jó — mondja vendéglá­tóm, — ha nem megy, hát nem megy, azért kóstoljuk meg ezt a bort, szemensze- dett. Aztán megtöri! a száját és felháborodik: „Mit hallok a múltkor is a tévében? Hogy ez a CSÉB megint variál! Majd fennakadt a szemem, amikor közlik a képernyőn, hogy most már nem üdültetik a tagokat, csak utaztatják. Pedig elmentem volna Szo- boszióra. Utazni? Az én ko­romban? Hova? Egy az igaz: csak beszedik a pénzt, ha­vonta harminc forintot, az­tán jó napot.” Nem mondhatnám azt sem, hogy a következő ven­déglátóm el lenne ragadtatva a közöstől. Panaszkodik, fur­csa dolgokat kezdene a szom­szédokról, meg a vezetőség­ről, persze mindez őt nem ér­dekli, de ha egyszer rábíz­nák, majd megmutatná ő. Kérdezem, hogy mit mutatna meg? „Azt, hogy kell jól ve­zetni egy tsz-t. Én még a pappal is lepaktálnék, hogy prédikálja ki a kapálást a takaró nyersanyag. Egyszó­val minden tekintetben elő­segíti a gyors, gazdaságos ter­melést. Budapest, Debrecen, Mátészalka, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Miskolc, Ka­posvár, Békéscsaba bútorgyá­rai viszik és dolgozzák fel a faforgácslapot, s hosszú távú megállapodásokkal biztosít­ják a folyamatos ellátást. S ami új; megszűnt ebből a termékből a behozatal és import helyett exportra is készül már faforgácslap a gyárban. Az első, egyvago- nos szállítmány a napokban már meg is érkezett Jugo­szláviába. A gyár történetében a for­dulat akkor következett be, amikor a múlt év januárjá­ban az ÉRDÉRT kezelésébe került és megkezdődött ■ a fejlesztése. Mindezt gondos gazdaságossági számítások előzték meg. amelynek isme­retében nyilvánvalóvá vált, hogy a korábbi gyártási vo­lumen tartása mellett csak deficittel lehetne a gyártást folytatni. Az évi 21 és fél ezer köb­méter teljesítmény mellett ugyanis az állandó költség köbméterenként közel ezer­kétszáz forint volt az elmúlt évben. Ebből csak az amor­tizáció é.s az eszközlekötési járulék elérte a 26 millió forintot. — A fejlesztés első üte­mében — kapcsolódott a beszélgetésbe Kelemen Mik­lós gyáregységvezető-he- lyette6 — a szűk keresztmet­templomban. Aki meg lop, azt megbüntetném, meg ki is pr^dikáltatnám.” Aztán hosszas elbeszélésbe ; kezd valamiféle sertéskombi­nátról. amire csak felvették a pénzt, a hitelt, de a kombi­nátból nem lett semmi, aztán a revizorok kiderítették, hogy a pénz is oda van. „Pedig a pénznek meg kell lenni va­lahol, egyszer majd még az is kiderül, hogy kinél!” Gyor­san hozzáteszi, pedig nagy | fantázia van a fejlesztésben, meg a gépesítésben. Gép nél­kül már mire mehetne az ember? Hív is nyomban, néz­zem csak meg, milyen három szép tehene van az istálló­ban, — hogy bírná ő azt egyedül fejni! „Leadtuk az egyik bikát, már mentem is a városra, vettem egy fejőgé­pet. Meg a fiamnak motort, hogy azzal járjon ki a mun­kába. Mert sok a munka a háztájiban, meg az udvar körül, nézd csak ezt a sok aprójöszágot!” ' Megnézem, nagyon szépek és nagyon sok. „Ha nem sértenélek meg, jól becsomagolom elfér hátul a kocsiban, vigyél be egy pár csirkét. Ilyet úgyse kapsz a városi piacon.” Késő délután, mielőtt ma­gunk mögött hagyjuk a Kraszna-töltést, s a vízre bo­ruló fűzeket, behallik a kocsi ablakán a bíztatás az egykori kastélykertben lévő futball- pályáról: „Hajrá MEDOSZ”! Hajrá! Angrral Sándor szetű gépek kapacitásának a növelésére törekedtünk. Mint például az aprító, utánapriló és szárítógépek beépítése, üzembe helyezése. Ez lehető­vé tette ugyanis a nagyobb teljesítményű vezérgépek — hőprés;, hidegprés — kapaci« tásának jobb kihasználását. Ami az embereken múlik A gazdaságos termelés azonban nemcsak a gépekeit, hanem az azokat kezelő em­bereken múlik elsősorban. Itt van például a daraoo- lás. Elég egy szeg és mária tűz keletkezhet. Vagy a ra­gasztóanyag keverési ará­nya. Nem mindegy, hogyan dolgoznak az enyvkonyhán. Mennyi stearin, paraffin, vagy éppen szalmiáksó kerül a műgyantába, majd az egészből mennyit adagolna* a faforgácshoz. S a gépek munkáját is el­lenőrizni kell. Csuoán vil­lanymotorból mintegy száz'- ötven üzemel egy teljes fo­lyamat alatt. Nem könnyű az ügyeletes karbantartó dől. ga, olykor még a gépkezelők munkáját is finomítani kell. — Mióta exportra is gyár­tunk, megnőttek a követel­mények is. A vastagságnál például a tűrési határ felére. csökkent... — Ha az exportkötelezett­ségünket teljesíteni akarjuk — tájékoztat Panka Márton gyáregységvezető — akkor minden harmadik táblának ebben a minőségben kelt elkészülni. Még nem mindig sikerül, de ha a lehetőséget minden munkahelyen kihasz­náljuk, hamarosan túl is teljesíthetjük. Mikroforgács és felület Ottjártunkkor a laborató­riumi vizsgálatok éppen azt elemezték, hogy mi az ideális forgácsalak és nagyság, de már arról is 'beszéltek, hogy áttérnek, a mikroforgácsíe- lület készítésére. Ha ugvanis a mikroforgács aránya ebben a rétegben elérné a tizenöt­húsz százalékot, akkor egyen­letesebbé válna a felület is. Az új gyár kollektívája már kezd összeforrni. Há­rom brigád már elnyerte a szocialista címet. Egy a la­boratóriumban, kettő, két­szeres címmel a karbantar­tóknál. Vagonszámra • érkezik a gyárba naponta a faipari hulladékanyag; rönk dara­bok, széldeszkák, forgács. „Etetni kell a folyton éhes gépeket”, amelynek hosszú sora, mint valami óriás szörny, kígyózik végig a tá­gas csarnokban. Negyedmilliárd forint, plusz az évenként jelentke­ző, mintegy nyolcvanmillió forint kiadás. Adó, járulék, amortizáció, bér és egyéb... Nem mindegy, hol, mikor és mennyi térül meg belőle a tervszerű, gazdaságos irá­nyítás, a leleményesség és a szorgos kezek munkája nyo­mán. Tóth Árpád Látogatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom