Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-16 / 139. szám
I. o!da! KFT .FT-WAÖy ÄRORSZ AS ¥973. Jűtóus TO. Szülők fóruma Játék az úttesten Most, amikor '"ezekben a napokban megkezdődött a szünidő, a lap hasábjain szólni kell arról a nyomasztó érzésről is, ami ilyenkor a legdrágább kincsünket — a gyermekeinket befelhőzi. A gyermekeinket a'mai sok ezer veszélyforrástól féltő aggodalmunk csak akkor oldódhat, hja igazán teszünk is valamit a rájuk leselkedő veszélyek ellen. Sajnálattal tapasztalhatjuk, hogy nálunk is sok — nagyon sok — a közű ti közlekedés gyermekáldozata. Megdöbbentő számadatot is Írhattunk volna ennek bizonyítására. De vajon egy-egy számadat — bármilyen súlyos és sokat mondó — kifejezője lehet-e a mérhetetlen és vigasztalhatatlan fájdalomnak, amit azok éreztek, akiknek a szeme fénye értelmetlenül és örökre eltávozott?... Értelmetlenül, mert a közúti gyermekbalesetek nagy részét is, amelyek naponta fordulnak elő, amelyeknek veszélye a szünidőben - csak fokozódik, meg lehetne akadályozni, ha: — a szülők, a közvetlen hozzátartozók, már a 2—3 éveseknél okosan, a korhoz illően megkezdenék a közlekedésre nevelést; — a felnőttek megtiltanák az utcán a játékot; — a- felnőttek a forgalomban mindig jó példával járnának elől; nem vonszolnák át rövidebb úton, a legnagyobb forgalom közepette vagy a tilos jelzésben a gyermekeiket ; — a gépjárművezetők nagyobb óvatosságot tanúsítanának, elsősorban az iskoláknál, játszótereknél, lakótelepeknél és a gyalogátkelőhelyeknél; — a szülők a gyermekeik lelkére kötnék (és erre előzőleg meg is tanítanák őket) hogy csak a biztos utat használják az iskoláig és vissza. Felvetődik tehát a kérdés: Megtettünk mindent a gyermekünkért? Legtöbb esetben sajnos nemmel tudunk válaszolni! A szülők gondatlansága és könnyelműsége gyakran elősegítheti a gyermekbaleseteket, különösen most az iskolai szünet kezdetén. Igen sok helyen, a szülők nappal dolgodnak, a gyermek pedig magára marad környezetében, de teljes önállóságában. Legsúlyosabb kihatása van például an'nak, ha fő és forgalmasabb útvonalak mellett a gyermeket magára hagyjuk, sőt elnézzük hogy az úttestén átszaladgáljanak. Pedig sok közülük még olyan korban van, amikor még nem is lenne szabad kerékpárra ültetni, — de semmi esete sem felügyelet nélkül. Akisgyermek „közlekedési nevelése” otthon és már az óvodában megvalósítható lenne. Amennyire természetes, hogy az óvodából nem engedik ki felügyelet nélkül a gyereket, sok szülő- ugyanolyan természetesnek veszi, hogy valami apróságért egyedül küldi a sarki boltba sokszor még beszélni is alig tudó gyermekét — aki talán éppen ezért nem veszi komolyan a közúti közlekedés veszélyeit. A felnőttek nagy része pedig sokszor érthetetlenül közömbös magatartást tanúsít „idegen” gyermekek iránt olyan esetben is, amikor saját gyermeke védelmében már sokkal korábban beavatkozott volna. ■'A. -teljesség.:kedvéért szólni kell a járművezetők teljésen közömbös — sokszor hajmeresztőén felelőtlen — közlekedési 'szabálysértéseiről, felelőtlen vezetési módjukról, mert a megtörtént balesetek számos esetben nem a fiatal áldozatok szabályszegéseire vezethetők vissza. Az okok között szerepel, figyelmetlenség, elsőbbségi jog meg nem adása, gyorshajtás, ittasság. Ezek mellett nerp kisebb figyelmet érdemelnek azok a szomorú esetek, amikor a gyermeket nem gyalogosként éri a baleset, hanem autók utasaként... Tragikus példaként említhetjük meg a közelmúltban történt karambolt, amikor egy személygépkocsi ösz- szeütközött egy teherautóval. A személyautó utasának egy kisgyermeknek életét már nem lehetett megmenteni. A baleset egyetlen áldozata — a hathónapos kisgyermek — az autó köztudomásúan legveszélyesebb helyén, a vezető melletti ülésben ült. A gyermeknek az autóban való biztonságos elhelyezéséről, úgy tűnik, még mindig nem beszéltünk eleget. Sok esetben az elütéses gyermekbalesetek azért is következnek be, mert a gépjárművek vezetői, a kormány mögé ülve szinte teljesen elfelejtik azt, hogy; olyan útszakaszon, ahol az úttesten egyenként, vagy csoportosan gyermekek haladnak át, vagy az úttest szélén a járdaszegély mellett gyermekek vannak, -sak olyan sebességgel szabad közlekedni, ha a gyermek teljesen váratlanul átszalad az úttesten — még a.jármű meg tudjon állni. A lakott területen megengedett maximális sebesség nem azt jelenti, hogy nindig olyan sebességgel szabad haladni, mert sok helyen és esetben még a 30 km/óra sebességgel tör- énő haladás is felelőtlen gyorshajtásnak minősül!! Szomorú tapasztalat, hogy. a gépkocsivezetők egy ősze a gyermekeket a közlekedésben „teljes jogú” észtvevőnek tekinti, nem számít váratlan magatar- ísukra. Pedig az úttest szélén álló gyermek' jelenlé- ? egymagában is ok a sebességcsökkentésre. A számok figyelmeztetnek. Az első fél évben mesénkben is elszaporodtak a gyermekbalesetek. A ■/ermekek testi épségének megóvásáért nem elég ■iák aggódni. Tenni kell értük. Tenni nagyon sokat ■ülőknek, nevelőknek, járművezetőknek és az ellenzést végző szerveknek egyaránt! A sokszor felelőtlen száguldókat meg kell állíta- \ egvszer és mindenkorra! Nem nézhetjük tétlenül így közlekedési betegségük eredményeként; legdrá- íbb kincsünk, a gyermek essen áldozatául! Kemény szó a gyilkos, de a tények még kemé- ■ebbek. Útjainkon az elmúlt évben 350 gyermek ->lt meg!!! Nekünk felnőtteknek kell arra gondolunk, hogy a gyermek sok százszor oda tud figyelni i egyszer nem. Mindig ezzel az egyszeri esettel kell -Omolnunk! Úgy vezessünk, mintha valamennyi gyermek, kit látunk, a sajátunk lenne! Azokra a gvermekek- e is vigyáznunk kell tehát, akiket nem látunk. Ha ■gy gyermek fut át az úton, gyakran követi egy náslk. Ha egy labda gurul az útra, leginkább meg- elenik az utána futó gyermek. Mit számít az a néhány perc. amelyet mi. siető felnőttek megtakarítunk — egy fiatal életéhez képest? A vakáció megkezdődött. A gyermek élvezi a pozgás örömét, a játszóterek már nem csendesek. Mert ott van' a gyermek, sok száz gyermek — közűik a miénk is! Ne csak aggódjunk értük: VIGYÁZZUNK ISRÄ- TUK! Kovács György FIATALOK !ül FIATALOK OS FIATALOK ÍO! FIATALOK OS FIATALOK A feneketlen kút Vízszintes: 1. Megfejtendő. 2. Olasz folyam. 7. Ilona beceneve. 8. Lenkei Tamás. 9. Eféle. 11. Nap, angolul. 12. Filmforgató csoport. J.4. Dísztárgy, szobrocska. 16. Megfejtendő. 18. Szibériai folyam. 20. Fenyőfélével ízesített tömény ital. 21. Követségi kocsik betűjelzése hazánkban. 22. Töltés. 24. Energia. 25. Elektromosság. 27. Csavar. 28. Kettőzve, ételízesítő. 29. Figyelmezteti, óvja. Függőleges: 1. Létezett. 2. Bőg/ 3. Gyilkolja. 4. Téli sport. 5. Fundamentum. 6. Hunyorgás. 10., YÁA. 11. DIY. 13. Budapesti magnetofonokat is gyártó cég betűjelzése. 14. Azonos mássalhangzók. 15. Megfejtendő. 17. Zenei félhang. 19. Feudális rang. 21. Fémhuzal. 23. Nyír... (községünk). 24. Ernyődarab! 26. Móka fele. 27. Szi- lícium vegyjele. Megfejtendő: XIX. századi irodalmi kiválóságaink: vízszintes 1, 16, függőleges 15. Múlt heti megfejtés: HURRÁ ITT A TANÉV VÉGE. Könyvjutalom: Nagy Miklós Ramocsaháza, Tóth Béla Méhtelek, Csordás Mihály Nyíregyháza, Takács László Kisvárda és Porkoláb Erika Nyíregyháza. Tudjátok, hol van Kuku- tyin? Megmondom pontosan: Hencida és Boncida között. Még pontosabban: Hencidán túl, Boncidán innen. Vagyis éppen félúton a két falu között. Aki járt már ottan, az bizonyíthatja, hogy pontosan így van, ahogy állítom. Kukutyin lakosai sohase voltak híresek arról, hogy valami nagy eszük volna. Éppenséggel arról nevezetesek, lfogy nem ők találták fel a puskaport, ahogy az együgyü emberekre mondani szokták. Sok minden mulatságos dolog megesett már velük, ezek közül most a feneketlen kút történetét mesélem el. Volt Kukutyin kellős közepén egy olyan mélysége- sen mély kút, hogy ha valaki reggel beledobott egy kavicsot, hát öreg este lett, mire a csobbanás hangja a füléhez érkezett. Mert a kútnak csak a fenekén volt víz. Nem is használták víz- merésre ezt a kutat, mert nem volt olyan hosszú kötelük, amellyel a vödröt olyan mélyre leereszthették volna. De nem is volt rá szükség, a falut 'átszelő bővizű patakból vették az ivóvizet. Egyszer azután a falu vezetői szóba hozták, hogy a haszna nélküli kutat be kellene tömni. Igen ám, de hogyan? — kérdezték^ tanácstalanul, mert rettentő sok föld kellett ahhoz, hogy a kútmedret betömjék. A bíró azonban talált megoldást. — Egyszerű a dolog — mondotta. — Ásunk mellette egy másik kutat, s ami föld onnan kikerül, azzál eltüntetjük. a régit... Nagy tetszésre \ talált a bíró terve, mondogatták is az elöljárók, hogy nemhiába ő a falu bírója.' neki van a legtöbb esze egész Kuku- tyinban. Aztán hozzá is fogtak a kútásáshoz. Két esztendőbe telt, amíg egy ugyanolyan mély kutat kiástak, mint a régi volt. Ami föld a mederből kikerült, "az éppen elegendő is volt ahhoz, hogy a régi kutat betömjék vele. Nagyon büszkék voltak erre a munkára a jó kuku- tviniak. Nem is az új kútra voltak rátartiak, hiszen annak éppúgy nem tudták senimi hasznát venni, mint a réginek, hanem arra, hogy azt a másikat sikerült eltüntetniük. Történt egyszer, hogy egy vándorlegény Hencidáról úton Boncida felé, megpihent Kukutyinban, épp az új feneketlen kút mellett. S mivel nagyon mégszomjazott a hosszú úton, vizet akart merni magának. Amikor látta, hogy erre nincs mód, mindjárt megkérdezte az arra járóktól, hogy minek ez a hasznavehetetlen kút. A kukutyini polgárok meg nagy büszkén elmondták a vándornak, hogy ezt csak azért ásták, hogy földet nyerjenek belőle, ami kellett a régi kútmeder be- hányásához. Nagyot nevetett a fura magyarázat hallatára a hen- cídai ember. * — Ugyan, ti ostobák — mondta hahotázva —, ti bizony potyára fáradtatok! Hiszen az eltűnt kút helyett itt van egy njásik, ami éppúgy fölöslegesen foglalja a helyet, mint a régi. Nosza, lett is nagy riadalom a Laliiban. — Enneki az embernek bizony igaza van — mondogatták itt is, ott is. A bírónak is fülébe jutott a dolog, össze is hivatta nyomban a tanácsnokokat. Ezek aztán újból törni kezdték a fejüket, de nem tudtak semmi okosat kisütni. *Ko de azért van a bíró,' hogy mások helyett is ő gondolkozzon. Bele is izzadt a nagy fejtörésbe, de végül csak megtalálta megint a megoldást. —, Nem tesz semmit —1 szólalt meg örömtől felragyogó arccal —, nincs itt semmi különösebb hiba. Ha Be tudtuk tömni a régi kutat, be fogjuk tömni ezt az újat is. Nem kell semmi egyéb, csak egy harmadik kutat ásni. Ami föld abból kikerül, azzal betemetjük a mostanit. — Hiába, bölcs ember M mi bírónk — mondogatták a tanácsnokok nagy megelégedéssel —, most is fején találta a szöget. Hát persze, hogy ez a legkézenfekvőbb megoldás... Még aznap meg is indult a kútásás. S minthogy a kuku- tyiniaknak gyorsabban jár a kezük, mint az eszük, halad szépen a munka. Most, amikor a mesém végére értemj a harmadik kutat félig kiásták, s a másodikat félig betemették már. Heves Peren* Krecsmáry Lászlói Erdei éjszaka őzek puha lábnyomába ■* hűvös harmat hullott éjjel, langyos szelek szárítgatták s betakarták falevéllel... Halványodó holdfény után kiáltott egy tarka madár, s folyton kopogott álmában a harkály egy vadalmafán. Medve nyála mézért csörgött, kisnyulat hajtott a róka, a sas meg a levegőben a köröket egyre rótta. Más fészkébe csempészte be tojását a sunyi kakukk, egy tisztáson kezet fogott, s tovább haladt két gyalogút és mikor egy fürge mókus feltörte az éj dióját: minden állat fölébredt, és — folytatta a régi nótát— Ölbey Irén: Muzsikaszó FÖLDRA JZÓRAN — Tanító néni kérem, mennyi a földgömb súlya? — kérdezte az egyik tanuló. A tanító néni megígérte, hogy majd utánanéz és másnap megmondja. Másnap valóban közölte azt a tanulóval, de a tanuló tovább érdeklődött; — És a lakossággal együtt, vagy anélkül? ★ Tomit nagyon megverte az édesapja. — Nos, — szólt édesapa —7 bizonyára szeretnéd tudni, miért kaptál ekkora verést? — Azért, mert te vagy az erősebb felelte Tomi. Misiké ne játssz azzal a kalapáccsal, mert ráversz, az ujjadra és az’ fájni fog. — Nem verek rá, és nem is fog fájni, mert a szöget Éva tartja. — Janikéin, itt a tálcán volt öt szem csoki bonbon és most csak egy van ott. meg tudnád ezt magyarázni? — Az ötödikről elfeledkeztem. * — Mondd, kisfiam, melyik nagy ember született a városunkban? — Egyik sem. Nálunk csupa kisgyerek születik. * — Miért édesapád készíti házi feladataidat? — Édesanya nem ér rá. ★ A tanító bácsi a padok közt sétál, majd megáll Józsika mellett, fölemeli annak jobb kezét és így szól: — Ha találsz az osztályban még egy ilyen piszkos kezet, akkor nem kapsz ki. — Józsika felemeli a balkezét és így szól; — Tanító bácsi kérem ez ugyanolyan piszkos. Dr. Papp Sándorné fordítása Zene, zene, de szép zenei mintha az ég s föld zengene. Ez a zene de csuda jó. Sármány dalol, vagy kis rigó? Nem sármáúy az, nem is rigó, hanem bűvös muzsikaszó. Amott a zöld domb oldalán muzsikál egy öreg cigány. Mellette a kis unoka, csokoládészín a nyaka. Haja göndör, mint a gyűrű, a kezében vén hegedű. Vén nyirettyű, vén hegedű s felcseng a dal, a nagyszerű. Tanítja a kicsit a vén, lobogj táncol rajtuk a fény. S dalol az ég, dalol a föld, nincs semmi már elbűvalőbb. Muzsikál, zeng felségesen a kék-azur nagy végtelen. 2 fő gyakorlattal rendelkező f tervezőszerkesztő férfi munkaerőt azonnali belépéssel felveszünk. Jelentkezés: Szabolcs. Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat építési osztályvezetőnél. (594) A Mezőgazdasági Bér házási Vállalat M 9031 —903200 sorszámú c<L bélyegzővel ellátott cc szerűen ellátott elszámc lási utalványai elveszte: A fenti utalványok esetleg' felhasználásából eredő k' vetkezményeit vállalni ne tudjuk. MÉZÖBER SzaboL Szatmár megyei kirend c" sége. (6,