Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-01 / 126. szám

* «TrtaY ftrr.irr MAGYAR0R«!7A(1 im. fjnhs i <3> MSZMP—LEMP ideológiai együttműködés Prágai bejelentés: Június 19-én parafáinak a csehszlovák—MSZK szerződést Varsóban csütörtökön alá­írták az MSZMP és a LEMP Központi Bizottsága ideológiai együttműködési szerződését. A megállapodást az MSZMP részéről Aczél György, a PB tagja, a KB titkára, a LEMP részéről pe­dig Jan Szydlak, á PB tagja, a KB titkára írta alá. Az egyezmény értelmében a két testvérpárt széles körű tapasztalatcserét folytat az eszmei-nevelő, politikai, tu­dományos és kulturális mun­ka területén, a szocialista építés, a dolgozók hazafias és internacionalista nevelése, a marxizmus—leninizmus al­kotó továbbfejlesztése és népszerűsítése érdekében. Előirányozták a tömegtájé­koztató eszközök, a tudomá­nyos és kulturális intézetek és a pártfőiskolák együttmű- ködösének fejlesztését. A megállapodás rögzíti 'a két ország felszabadulása 30. évfordulójának megünnep­lésével kapcsolatos együtt­működést is. A két párt koordinálja a nemzetközi kommunista és Csütörtök délelőtt Reykja. vikban megkezdődött Ri­chard Nixon amerikai elnök és Georges Pompidou fran­cia államelnök első bizalmas megbeszélése, amelyet két hasonló találkozó követ. Ezt m'-Uőzöen Nixon elnök egy­órás eszmecserét folytatott Henry Kissinger nemzetbiz­tonsági főtanácsadóval. Az izlandi fővárosban tartózko­dik Michel Jobert francia külügyminiszter és Giscard d’Estaing pénzügymin: § er. Nixon elnök kíséretében gaz­dasági tanácsadója. Schultz pénzügyminiszter és Walker pénzügyminiszter-helyettes foglal helyet. A reykjaviki Kjarval mú­zeumban megrendezett ta­lálkozón a megfigyelők sze­rint főképpen az Egyesült Államok és a Közös Piac or­szágainak kölcsönös viszo­nyát vitatják meg, különös tekintettel a nyugati keres­kedelmi és valutareform kérdéseiről rövidesen folyta­tandó tárgyalásokra. A két munkásmozgalomnak a mar­xizmus—leninizmus alapján megvalósuló egysége érde­kében kifejtett tevékenysé­gét. Szilárdítják egységüket és együttműködésüket a Szovjetunióval és a szocialis­ta közösség többi országával, s aktivizálják az ideológiai diverzió elleni harcukat. Aczél György és Jan Szydlak a szerződés aláírá­sakor mondott beszédében kifejezésre juttatta meggyő­ződését, hogy a megállapo­dás hozzájárul a két test­vérpárt együttműködésének további megerősítéséhez, és a magyar és a lengyel nép hagyományos barátságának elmélyítéséhez. A szerződés ünnepélyes alá­írásán részt vett J. Lukaáze- wicz, a KB titkára, R. Fre- lek, a KB-titkárság tagja, R. Jezierski és J. Kwiatek, a KB osztályvezetői. Jelen volt Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a KB osztályvezetője, Németi József, hazánk var­sói nagykövete is. fél nézetei ezekben a kér­désekben jelentősen eltérnek egymástól. Napirendre ke­rülnek a két ország kölcsö­nös kapcsolatainak kérdései is. Külön foglalkoznak az új atlanti alapokmány kér­désével is, amelynek tervét Franciaország és a többi nyugat-európai ország hűvö­sen fogadták. Megfigyelők rámutatnak, hogy a találkozóra, amelyen az amerikai és a francia el­nök a kelet—nyugati vi­szony kérdéseit, továbbá az európai biztonsági és együtt­működési konferencia előké­születeit is megvitatják, rá­nyomja bélyegét, az Izland és Nagy.Britannia között kiéle. ződött halászati háború is. Az izlandi szakszervezetek csütörtökön délután tilta­kozó tüntetést rendeztek Reykjavikban egyrészt az amerikai és NATO-alakula­tok izlandi állomásoztatása ellen, másrészt a csöndes- óceáni francia atomkísérle­tek ellen. Bohuslav Chnoupek kül­ügyminiszter június 19-én utazik Bonnba a csehszlo­vák—nyugatnémet szerződés parafálására — jelentette be csütörtökön Jiri Götz cseh­szlovák külügyminiszter-he­lyettes. Az aláírás ősszel történik meg— folytatta — és ebből a célból valószínű­leg Willy Brandt kancellár utazik Prágába. Jiri Götz bonni elutazása előtt csütörtökön reggel nyi­latkozott a CTK hírügynök­ség és a Rudé Právo tudó­sítóinak. Hangsúlyozta, hogy elégedett a szerdán lezárt hivatalos tárgyalások ered­ményeivel, amelyek mind­két fél számára kielégítőek. „Kulcskérdésnek tekintettük — mondotta —, hogy a müncheni egyezményt sem­misnek ismerjék el, és azt erkölcsileg és politikailag el­ítéljék. Ez megtörtént a szerződés előszavának har­madik mondatában és az I. cikkelyben. A küldöttségek most a szerződéstervezetet kormányuk elé terjesztik jóváhagyásra.” Götz megállapította, hogy a tárgyalások és az azokat megelőző puhatolózó megbe­szélések igen intenzívek vol­tak, sokáig tartottak, hiszen nehéz kérdéseket kellett köl­csönösen elfogadható for­mában megoldani. A mün­cheni diktátum erkölcsi-po­litikai megbélyegzésére a nyugatnémet fél olyan meg­oldást részesített előnyben, amelyből nem tükröződött kellően az egyezmény vét­Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítése jelentős állomá­sához érkezett: a 34 résztvevő ország képviselői elfogadták az államok közötti kapcsola­tokat szabályozó tíz alapelv szövegét. Ezzel kidolgo: \ ik a konferencia meghatározó je­lentőségű dokumentr Ä' t, amely természetesen még a kormányok jóváhagyására vár. kés jellege. Ezeket a nyitott kérdéseket azonban sike­rült megfelelően rendezni és a megoldás a csehszlovák fél számára kielégítő — hang­súlyozta — a külügyminisz­ter-helyettes. A csehszlovák—nyugatné­met kapcsolatok normalizá­lásának távlatait Götz igen biztatónak ítélte meg. „A legfontosabb — mondotta —. hogy a két kormány jóvá­hagyja a szerződésterveze­tet. A szerződést június 19- én Bonnban vagy szemé­lyesen a két külügyminiszter parafálja, vagy a két kül­döttség vezetője. A parafá- lásra Chnoupek csehszlovák külügyminiszter Bonnba jön. Ezután történik majd meg a szerződés aláírása és ra­tifikálása. Mint közölték ve- 1 lünk, Willy Brandt szö­vetségi kancellár a nyári szünet után kész Prágába utazni, hogy aláírja a szer­ződést.” Götz hangot adott meg­győződésének. hogy a diplo­máciai kapcsolatok felvétele sem várat sokáig magára, szavai szerint „az igen ha­mar megtörténhet”. A szer­ződések életbelépésével el­kezdődik a kapcsolatok nor­malizálódásának folyamata, összhangban az európai helyzet pozitív alakulásával, s ez további javulást hoz majd a légkörben. „Úgy vé­lem. hogy a távlatokat po­zitívan ítélhetjük meg” — l fejezte be nyilatkozatát a ’ csehszlovák külügyminiszter- helyettes. A konzultáció munkabizott­sága csütörtökön folytatta a 3. napirendi pont (kulturális együttműködés) több rész­területének szerkesztését, de megbízható értesülések sze­rint lényeges előrehaladást nem ért el. Az ügyrendi mun­kacsoport a konferencia rész­vevőiről szóló egyeztetett munkaokmányt tárgyalta. Hűvös légkörben Megkezdődtek a N xon—Pompidou megbeszélések iilandbsn Haladás Helsinkiben Elfogadták a konferencia fő dokumentumát Két ét ftveh 22. Igen, a munkát is kiadja ilyenkorra a se­gédeknek, az inasoknak, melyiknek mi dukál, tüstén­kedik ott, míg csak minden­kit el nem igazít egész napra, aztán hozzálát ő maga is, ne­hogy szó érje a ház elejét. Most pedig lassan ebédhez készülődik, hideget eszik, pi­roskockás konyharuhából, ez a szokása, aztán elballag egy kisfröccsre. át a köpködőbe, így csinálja négy ven éve nyá­ron inkább, mint télen, ha fáj a gyomra — a festők köjrött sok a gyomorbajos — sápadt arccal járkál közöttük, nem mondaná mi a baja az isten­nek se. dehát látszik az, a be­esett arcán, a lázas szemén, a szava járásán, olyankor leg­jobb az útjából jóelőre ki­térni. mert nem néz se istent. cp prn Kprf — Bika! Hallod? Belőled jó szobafestő lenne — mondja Kapelláró. — Honnan veszed ezt? — Nem öntöd rá a festéket, akire dühös vagy. — Még rádönthetem. — Meggondolod te azt. Nem vagy te olyan. — Miért ne lennék? — Mert melós vagy. előttem ne játszd a bazári majmot. Te tudsz dolgozni, meg szeretsz is. Te nem most hazudsz. Ak­kor hazudtál, amikor csövez­ni kezdtél. Hogy volt az a do­log, Bika? — Nem érdekes. Ott kezdő­dött, hogy összebalhéztam otthon a téeszben az elnökkel. Mindig a kapáláshoz osztott be, hiába kértem, adjon más munkát, nem bánom, ha be- ledöglök is, de a kapát azt utálom, mint a... Na mindegy. Elkezd ott hitegetni, majd így lesz, majd úgy, közben csak ott kapálgatok én Rozi nénémmel és két-három öreg­asszonnyal egész nyáron. Meg­elégeltem, a dohány is kevés volt. Mit rohadok én itt, gon­doltam bemegyek még egyezer az elnökhöz, hát be is men­tem, piásan, ez volt a b_aj. Amikor megint azt mondta, várjak türelemmel, hirtelen fölment a pumpa, azt mon­dom neki, hát miért én vár­jak mindig. Miért mindig ABC-sorrendben osztogatják a jó melót az irodán. Atyafiak. Barátok. Cimborák és csak az­tán a többi. Hadovái ott ne­kem, jobb lesz, ha tartom a pofám, mert elintéztek Kit in- téztetsz el, te rohadt kulák? akkor már nekem is megjött a hangom, mérgemben azt hit­tem, ráborítom az asztalt. A többit már kitalálhatod. Föl­jöttem Pestre, kégli sehol, kettőnknek adta ki az ágyat az öreglány. akinél albérletet Itaotam Először nagvon tré voit a helyzet, hogy nincs hova hazamenni, aztán ez se érdekelt, aludtam ahol rám esteledett, haveroknál, nőnél, odacsapódtam egy galerihez, befogadtak, mert jó erőben voltam, egy kocsmai vereke­dés után itt kötöttem ki. Ha egy évvel később jön az a bal­hé, már köztörvényes vagyok na látod, itt is protekcióm volt, még fiatalkorú lehettem — És mondd csak Bika... A tetoválás az hogy volt? — Mi vagy te? Lelkiatyám? — Nem azért. Csak hát tu­dod — Kapelláró a vállára pillant — nekem is te tetted ide a keresztet. — Nem én. Én csak lefogta­lak. Gondoltam, nem árt, ha megtanulod, amit kell. — Micsodát? — Hát... Azt, hogy kussolj, ha meglátsz. — Miért kellene kussolni? — Mert én nekimegyek az úristennek is. Nekem ne fűzze az agyamat senki. Érted? — Az nem érdekel, ha ne­kem jössz. Csak egyedül gyere és ne legyen nálad halef. Vi­lágos? Te tisztára be vagy csavarodva. Utálsz minden­kit. Mondd: van olyan, amit te szeretsz az életedben? — A galambjaim, odahaza. Azokat is rég levagdosta az öreglány, az hétszentség. — Mondok neked valamit. Ha most rendesen melózunk, nem lesz itt semmi baj. Az idő is jobban telik. A felügye­lők se akaszkodnak belénk. Még kedvezményt is kapha­tunk. Petterson azt mondta — de ezt ne mondd el Kicsiék­nek -r- s. az épület túlsó felé­ben dolgozó fiúk felé intett — lesz itt kinti munka is. Reg­gel kimegyünk, este jövünk vlssía. (Folytatjuk) • lllebk zamokka! kiflii a Skyfaü latjíMSíge Újabb energiellátási prob­lémák jelentkeztek a Skylab amerikai űrhajón, amelynek napelemei, a beszorult szél­malomszárny miatt amúgy is csak fél teljesítményt tudnak nyújtani. A napelemeken kívül az űrlaboratóriumban még 18 áramfejlesztő telep műkö­dött, ezek közül egy azonban már az indításkor felmond­ta a szolgálatot, további négy pedig szerdán kapcso­lási hiba miatt esett ki az áramszolgáltató rendszerből. A földi irányítóközpont elő­vigyázatosságból leállította a csütörtökre tervezett tudo­mányos program egy részét — az űrhajósok egyelőre nem folytatják a Föld ter­mészeti kincseinek felméré­sét és nem továbbítanak felvételeket a Földre. A Skylab parancsnoka. .Conrad sürgette a földi ellenőrzést: adjon utasítást a napeleme­ket tartalmazó beszorult szélmalomszárny kiszabadí­tására. Houstonban az űrutazást irányító Neil Hutchinson úgy nyilatkozott, hogy a problé­mák ellenére elégedett a Skylab tevékenységével és bízik a vállalkozás sikeré­ben. Hutschinson külön ki­emelte a napteleszkópok se­gítségével készített és Földre továbbított felvételeket. KOMMENTÁR A nyugatnémet karaván MIKÖZBEN HELSINKI­BEN szívós és eredményes munkával egyre közelebb jutnak az európai biztonsági értekezlet eredményes előké­szítéséhez, s miközben a •Brandt—Brezsnyev-talál- kozó hosszabb történelmi időszakra felvázolta egy nagyszabású együttműködés körvonalait, — a nyugatné­met belpolitika orvlövészei még mindig célozgatják ócs­ka petárdáikkal az európai biztonság előrehaladásának folyamatát. Az orvlóvészek élén — mint már annyiszor —, is­mét Strauss áll, aki egyed­uralkodó szerepet tölt be Bajorországban, a maga „há­zikirályságában”. Pontosab­ban a keresztényszociális unióban (CSU), -amely a gya­korlati politika szempontjá­ból egy pártot alkot a nála jóval erősebb keresztényde­mokrata unióval (CDU). A petárdát jelen esetben a karlsruhei alkotmánybiróság épületére irányították. Stra­uss és a CSU nyomására a bajor tartományi kormány panaszt tett az alkotmánybí­róságnál az NDK és az NSZK alapszerződése ellen, hogy megakadályozza annak törvénybe iktatását. (Tudva­levő, hogy a bonni parla­ment már hozzájárult az egyezmény ratifikálásához.) Karlsruhe bíróinak néhány napon belül kell döntést hozniok. Az . alkotmánybíró­ság szigorúan koalíciós ala­pon szerveződött meg. Ez azt jelenti, hogy 1G tagja közül nyolc a kormánykoalíció pártjainak, nyolc pedig az ellenzéknek az embere. így politikai kérdésekben az al­kotmánybíróság általában határozatképtelen, s a bonni szakértők most sem várnak egyebet. NYILVÁNVALÓ AZ IS, hogy az orvlövészek nem csak a nemzetközi politika főáramlatától barikádoz­zák el magukat, hanem a nyugatnémet belpolitikai, közvéleménytől is. Jellemző, 'hogy Nyugat-Európa egyik legkonzervatívabb lapja, a Neue Zürcher Zeitung azt írja: „Ez a lépés a Német Szövetségi Köztársaságon be­lül minden eddiginél jobban elszigeteli Strauss pártját.” Ha világpolitikai szempont­ból mindennek nincs is kü­lönösebb jelentősége — a nyugatnémet belpolitika erő­viszonyait tovább módosít­hatja. A CSU lépése ugyan­is óhatatlanul szélesíti a sza­kadékot a CDÜ-val szemben. Emlékézetes, hogy már a vá­lasztási vereség után is csak nehezen lehetett megóvni a két frakció formális pártegy­ségét. Ha pedig Strauss és az európai stabilizáció folya­matát szabotáló CSU-vezetés • a jelenlegi irányzatot tovább folytatja, előbb-utóbb elke­rülhetetlen a teljes pártsza­kadás. Mindamellett a két frakció közötti mélyülő szakadék csak egyik eleme a nyugatné­met ellenzék válságának. Maga a CDU is súlyos ne­hézségekkel küzd. Ennek ele­ven példája volt Barzel, a vesztes kancellárjelölt le­mondása az ellenzék parla­menti vezérének tisztségéről. E lemondás után Barzel már csak a CDU pártvezetői tisz­tét tartotta meg. Kijelentett^ azonban azt is, hogy a június 12-én tartandó pártválasztá­son nem pályázik az elnök­ségre. fgy valószínűnek lát­szik, hogy az egyébként poli­tikailag hasonló árnyalatot képviselő Helmuth Kohl, Rajna-Pfalz tartomány jelen­legi miniszterelnöke lesz a pártelnök. BARZEL LEMONDÁSÁ­BAN a CSU és Strauss fellé­pése mellett a CDU belső vi­tái is szerepet játszottak. A lemondást közvetlenül az váltotta ki, hogy Barzel (aki az NDK—NSZK-szerződé­sek ügyében az ellenzéken belül mindig középutas ma­gatartást tanúsított) azt in­dítványozta: az ellenzék to­vábbra is szavazzon a két német állam alapszerződése ellen — de ugyanakkor sza­vazza meg az NS.tK felvételi kérelmét az Egyesült Nemze­tek Szervezetébe. Ez a for­mula Börzeinek ama kétség- beesett erőfeszítését tükröz­te, hogy valamiféle kompro­misszumot hozzon létré egy­részt a CSU és a vele szö­vetkezett CDU-jobbszárny, másrészt a CDU liberális szárnya között. Az eredmény az lett, hogy az ellenzék szót fogadott Barzelnek a két né­met állam szerződésének is­mételt elutasítása ügyében — de nem fogadott szót az ENSZ-ügyben — és az NSZK világszervezeti tagsága ellen szavazott! Ez persze az ese­mények menetén nem vál­toztatott — de feltárta Bar­zel álláspontjának tarthatat­lanságát és azt, hogv a CDU jobbszárnya (Dregger, Marx és társaik) a szakítástól sem riadnak vissza. így voltaképpen az ellen­zék kétszeresen is megha­sadt: a CDU—CSU konflik­tuson kívül a CDU jobbszár­nya és liberálisai között is élesedik az ellentét. Ékesszó­lóan jelezte a helyzet képte­lenségét, hogy amikor az el­lenzéknek Barzel helyett új parlamenti vezért kellett vá­lasztania, egy politikailag teljesen színtelen volt diplo­mata és miniszteriális tiszt­viselő, Karl Carstens szemé­lyében tudtak csak megálla­podni. Carstens a novemberi választások előtt még nem is volt tagja a parlamentnek. A frakcióvezér megválasztása ilyenformán a megoldhatat­lan problémák előli megfu- tamodást tükrözte. A VÉGKÖVETKEZTETÉS mindenképpen az: nem sza­bad lebecsülni azt a veszélyt, amelyet Strauss és a revans- politika megrögzött hívei az NSZK és Európa belső nyu­galmára jelentenek. Ugyan­akkor bizonyos megnyugvás­sal lehet tudomául venni, hogy „a karaván halad”. A nyugatnémet választások óta bebizonyosodott, hogy a vesz­tes jobboldali ellenzéket az európai fejlődés realitásaival szembeni makacs ellenállás még jobban széttördelte. (_ i _ e) Szovfet—japán gazdasági tárgyalások A hét végén japán kül­döttség utazik a Szovjetunió­ba, hogy tárgyalásokat foly­tasson szovjet dúsított uránium japán importjá­nak lehetőségeiről. Eddigi Japán csaknem száz szá­zalékban az Egyesült Ál­lamokból szerezte be az atomerőműveinek üzemelte­téséhez szükséges dúsított urániumot. Japán gazdasági körökben azonban az utóbbi időben az a vélemény került előtérbe, hogy Japán akkor jár el helyesen, ha nem ki­zárólag az Egyesült Álla­mokra támaszkodik fokozó­dó urániumszükségletének kielégítésében. Ezt a véle­ményt támasztják alá azok a japán becslések, amelyek szerint a nyolcvanas évek­ben, amikor általánossá vá­lik az atomerőművek alkal­mazása, világszerte dúsitott- uránium-hiánnyal kell szá­molni. Érthető tehát, hogy Japán új nyersanyagforrások után néz békés célokat szol­gáló atomerőműveinek dú­sított urániummal való ellá­tása érdekében — mutatnak rá japán politikai és gazda­sági körökben. II Kisregény Imre László:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom