Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-22 / 94. szám

I <#M KRLÍT-MAGYARORSZ>í«l WTi. áprffls ti. Éljen a szocialista országok egys^sje! Az események krónikája: HÉTFŐ: Belgrádba érkezett Brandt kancellár. — Befejeződtek a szovjet—mexikói tárgyalá­sok. KEDD: A KGST Végrehajtó Bizottságának ülése Moszkvában. — Washingtoni beismerés ar­ról, hogy Laoszban felújították a bombá­zásokat. SZERDA. Véget ért Moszkvában a szovjet—angol ál­landó kormányközi bizottság ülésszaka. — Péter János befejezte mongóliai .látogatá­sát CSÜTÖRTÖK: Az USA felfüggesztette a VDK vizein le­rakott aknák hatástalanítását. — Nixon kongresszusi üzenete a súlyos amerikai energiahelyzetrőL PÉNTEK: Kísérletek új kambodzsai kormány meg- • alakítására. — Megalakult az új libanoni kormány. SZOMBAT: Echeverria mexikói elnök Pekingben. — A Watergate-botrány újabb hullámokat ver W ishing ionban. Echeverria mexikói elnök még nem volt elnök, csak el­nökjelölt és aktív belügymi­niszter, amikor 1970 tava­szán Mexikóvárosban láttam, az akkori elnökválasztási kampány kellős közepén. Gyorsan megtanultam a „be­cenevét”: Lea, ami pedig — lévén a teljes neve Luis Echeverria Alvarez, — a kez­dőbetűiből kerekedett ki. Há­rom év elteltével Echeverria elnök egyhónapos világ körü­li útra indult: járt London­ban, Brüsszelben, Párizsban, az elmúlt héten pedig Moszk­vában és Pekingben. 1970 ta­vaszán még azt rebesgették róla Mexikóvárosban, hogy jobboldali' politikus, hogy az amerikaiak embere, és sokan idézték fel az olimpia előtti emlékezetes és gyászos diák- tüntetéseket is. Akkor a rend­őrséget Echeverria vezényel­te ki, rendőrsortűz fojtotta vérbe a diákok megmozdulá­sát, amelynek jelszava Mexi­kó igazi függetlensége volt... Nos, Echeverria mostani útja azt mutatta, hogy a több mint 50 millió lakosú közép- amerikai ország valóban megpróbálkozik az első, sze­rény lépésekkel a tényleges függetlenség, mindenekelőtt az USA-tól való függetlenség felé vezető úton. Mert Mexi­kó fő gondja-baja évtizedek óta az, hogy ki van szolgál­tatva hatalmas északi szom­szédja kényének-kedvénék, az Egyesült Államok tőkései mohóságának. Szó sincs per­sze arról, hogy Mexikó el akarná vagy el tudná szakí­tani az USA-hoz fűződő kö­telékeit, de legalábbis lazíta­ni ezeken van már lehetősé­ge! S Mexikóváros úi kan- csolatokat keres a Közös Piaccal éppúgy, mint Moszk­vával vagv Pekingge! Eche­verria ária Is blzonvíték né­mileg arra. hogv a mai vi- lágbelvzpthen az amerika; hegemónia lassan-lassan minr' kisebb területre szorul s ar ra is. hogy az UBA oldalé' állt országok egvmás utá- kapnak kedvet, s bátorságé' a világ más tájain új politi­kai. gazdasági kapcsolatokat teremteni. Mexikó ásványi kincsei (az ezüstbányászatban az egész világon első ez az ország!) közül az USA számára pedig még a most kiaknázni kez­dett mexikói olaj is fontos. A héten Nixon kongresszusi üzenetében megerősítést ka­pott az utóbbi hetekbep-hó­napokban általánossá lett szakértői vélemény: az Egye­sült Államok 1980-ra az olaj­igényének 60 százalékát már importból lesz kénytelen fe­dezni. Ami magyarul annyi, hogy — rászorul az olajter­melő országokra, a szomszé­dos Mexikótól az arab álla­mokon át talán az indokínai félsziget partvidékén húzódó olajmezőkre is. Ki tudja, azok között az okok között, amelyek Nixont és tanácsadóit az indokínai feszültség újabb élezésére késztették, talán a VDK és a Dél-Vietnam partjainál fel­lelhető olaj szihtén szere­pel... Egyes politikai megfi­gyelők ugyanakkor aira em­lékeztetnek, hogy Kambod­zsában teljes a politikai és katonai válság, Laoszban és Dél-Vietnamban szintén rosz- szu1 álltak a dolgok az USA és szövetségesei szempontjá­ból, a jelek szerint ezért a Fehér Házban a „kemény kéz” politikáját alkalmazzák újra. Méghozzá a régi séma szerint, legfeljebb kisebb vál­toztatásokkal. Washingtonban előbb so­pánkodni kezdenek a fegy­verszünet megsértése miatt, aztán bejelentik, hogy ezt meg is torolják. Jönnek a ba­rátságtalan. sőt ellenséges szándékú intézkedések: fel­függesztik a VDK tenger­partjának közelében az ame­rikai robbanóaknák hatásta­lanítását. Közük, hogy a VDK nem kaphat „újjáépítési ( se­gélyt” (magyarul jóvátételt), ha nem tartja meg a fegy­verszüneti előírásokat. Ezt követően megkezdik a VDK ’erülete fölött a felderítő re­püléseket. Kilátásba helyezik \ bombázások felújítását is. Kiszivárogtatják: tengerész­gyalogosok készülődnek, hogy valahol Indokínában beves­sék őket— Mindez igazolja a korábbi Intelmeket: az indokínai probléma még nem jutott el a megoldásig, a vietnami há­ború igazán nem ért véget. Az indokínai népek iránti cselekvő szolidaritásunkra továbbra is szükség van! A szovjet—angol kapcsola­tok érdekesen alakulnak — mutatta az elmúlt hét egy jelentős eseménye. Moszkvá­ban ismét összeült a két kormány állandó bizottsága a gazdasági és tudományos együttműködés lehetőségei­nek megvizsgálására. Hosszú ideig pedig igen rossz volt a légkör, azok után, hogy a konzervatív kormány szervei — emlékszünk rá — kémke­dés vádjával töbtr mint száz szovjet állampolgárt, diplo­matákat, hivatalos kiküldöt­teket utasított ki Angliából. A hidegháborús jellegű lé­pést a londoni kormány más barátságtalan áttásfoglalásai is követték, például a hel­sinki biztonsági és együtt­működési értekezlettel kap­csolatban. Most minden jel arra vall, hogy Londonban valamelyest fordult a szél já­rás... Amiben közrejátszik, hogy az angol gazdasági élet ismét exportgondokkal küsz­ködik. A héten egy-két újabb be­jelentés történt a közeljövő­ben esedékes csúcstalálko­zókról: Washingtonban Ni­xon elnök a francia hírügy­nökség tudósítójával — kö­tetlen beszélgetés közben, mintegy odavetve — közöl­te, hogy a nyár beköszönte előtt találkozni kíván Pom­pidou elnökkel. Brandt kancellár és' Pompidou — egyébként minden fél év elején ^esedékes — találkozó­ját előbbre hozzák már jú­niusra. Mind eme tárgyalá­sok dátumát egy nagy talál­kozás időpontja határozza meg, e köré csoportosulnak: ez pedig Leonvid Brezsnyev tervezett washingtoni láto­gatásának közelgő időpontja. Sok kétoldalú, magas szin­tű eszmecserére kerül/sor mind kelet—nvugati, mind amerikai—eurónai, mind más vonatkozásban. Az el­múlt hó*en zajlott le Willv Brandt jugoszláviai tárgya­lássorozata. A bonni kancel­lár volt az első nyugatnémet kormányfő. aki Belgrádba elment.. Tito elnökkel. Fülé­rt les mlnisr+orelnökkel Igen széles körű nanirendet vita­tott meg a nyugatnémet ven­dég: hiszen éppúgy szó volt az eurónai biztonsági és együttműködési értekezlet­ről. mmt az N^KK-han lévő jugoszláv vendégmunkások helyzetéről, Brezsnvev kű- szöh«nál!ó bonni t láto»atá sáról és a jugoszláv kommu­nisták meg a nyugatnémet szociáldemokraták pártközi kapcsolatairól, a közel-keleti kérdésről és az NEZK-ban élő horvát és szerb fasisz­ták megfékezéséről. A jugoszláv—nyugatnémet csúcstalálkozó külsőségei is mutatták, mekkora Ielentő séget tulaldonft mindkét fó1 a tárgyalásoknak: brioni szigetón Tito elnök ms«r vezette a génkoesit, ameb- Brandtot száll ásb el vére vitte a bonni kancellár nedig csa ’ádiával együtt a hivgtaV- tárgyalások végeztével Is -T" ^osztás-iában maradt r>„i- rovnik közelében tölti hűsvátt ,rakáclót. Mint rajt- kívül még sok más nyugat német turista.. Közlemény a KGST V8 62. ülésszakáról A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának végrehaj­tó bizottsága 1973. április 17. és 21. között Moszkvában megtartotta 62. ülésszakát. A tanácskozáson részt vett Tano Colov, a Bolgár Nép- köztársaság minisztertaná­csának elnökhelyettese, Vá- lyi Péter, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, Ger­hard Weiss, a Német Demok­ratikus Köztársaság minisz­tertanácsának elnökhelyette­se, Flavio Dravo Pardo, a kubai forradalmi kormány miniszterelnök-helyettese, D amdingijn Gombozsav, a Mongol Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, Mieczislaw Jagiels- ki, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnök- helyettese, Gheorghe Radu- lescu, a Román Szocialista Köztársaság minisztertaná­csának elnökhelyettese, Mi­hail Leszecsko, a Szovjetunió minisztertanácsának elnök- helyettese, Frantisek Hamouz, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság minisztertaná­csának elnökhelyettese. Az ülésszakon Frantisek Hamouz, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság képvise­lője elnökölt. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság kormányának meg­állapodása alapján a végre­hajtó bizottság ülésszakán egyes kérdések megvitatásá­ban részt vett Marko Orlan- dics, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács (kormány) tagja. A végrehajtó bizottság megvitatta a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség. Tanácsának XXVII. ülésszaka elé kerülő kérdésekkel kapcsolatos do­kumentumokat és megfelelő határozatot hozott. A végrehajtó bizottság át­tekintette a KGST külkeres­kedelmi állandó bizottsága ál­tal előterjesztett jelentést a szállításra kerülő gépek és berendezések műszaki ellátá­sát szolgáló rendszer javítá­sával összefüggő intézkedé­sekről és ajánlotta a KGST tagországainak, hogy kölcsö­nös megegyezés alapján 1973- tól kezdve kössenek kor­mányközi, tárcaközi és más megállapodásokat az ilyen in­tézkedésekről. A végrehajtó bizottság jóváhagyta a gépek, a berendezések és más ter­mékek műszaki ellátásának általános feltételeit, valamint a gépek és berendezések pót­alkatrész-ellátása biztosítá­sának általános elveit. A végrehajtó bizottság tu­domásul vette a KGST vegy­ipari állandó bizottságának tájékoztatását a KGST-tag- országok és Jugoszlávia együttműködése távlati prog­ramjának kidolgozásáról a műtrágyák, a takarmány­élesztők, a szintetikus, bio­kémikus és ásványi takar­mányadalékok termelésében. A végrehajtó bizottság ja­vaslatokat vitatott meg és ajánlatokat fogadott el egyes élelmiszeripari. berendezé­sek termelésének és kölcsö­nös szállításának növelésé­ről az 1973—75-ös időszakra vonatkozóan. Az ülésszakon jóváhagy­ták a KGST-tagorszúgok együttműködésének távlati programját az élelmiszeripar szükségleteinek kielégítésé­hez elengedhetetlen csoma­goló és más fontos segéd­anyagok termelésének foko­zásában. A fő figyelmet az együttműködés még hatéko­nyabb formáinak kihasználá­sára összpontosítják, tfminde- nekelőtt arra, hogy az érde­kelt országok az 1976—1980- as időszakban megszervezzék a csomagolóanyagok szako­sított termelését és az 1976— 1930-as időszakban közös erőfeszítéssel vállalatokat hozzanak létre az ilyen ter­mékek kidolgozására. Figyelembe véve a KGST XXVI. ülésszakának határo­zatait, a végrehajtó bizottság határozatot hozott a KGST szervei tevékenységének to­vábbi tökéletesítésével össze­függő intézkedésekről. A végrehajtó bizottság ezenkívül megvitatott a KGST-tagországok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésével össze­függő más kérdéseket is, amelyekkel kapcsolatban megfelelő határozatokat ho­zott. A végrehajtó bizottság ülésszakát a barátság és a kölcsönös megértés légköre jellemezte. Vályi Péler hazaérkezel! Moszkvából Vályi Péter, a Miniszter- tanács elnökhelyettese —aki Moszkvában részt .vett a KGST Végrehajtó Bizottsá­gának 62. ülésén és tárgya­lásokat folytatott a magyar— szovjet, gazdasági kongóia­tok időszerű kérdéseiről — szombaton hazaérkezett Bu­dapestre. A Ferihegyi repü­lőtéren fogadására megjelent dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter és dr. Gál Tii'adar, a . Minisztertanács titkárságának vezetője. Ott volt A. M. Szorokiv, a Szov­jetunió budapesti nagykö­vetségének ügyvivője. Lengyel műszaki és gazdasági napok Magyarországon Április 24—27 között Buda­pesten, valamint Miskolcon és Nyíregyházán rendezi a len­gyel külkereskedelmi kamara a lengyel műszaki és gazda­sági napokat. Lengyel szak­emberek, tudósok, közgazdá­szok, konstruktőrök tartanak előadásokat, ismertetést a lengyel ipar és műszaki élet felkészültségéről, hogy a te­vékenységük jobb megismer­tetésével elősegítsék a két or­szág közötti kereskedelem bővülését. Egymás kereskedelmi for­galmában egyaránt a negye­dik helyen állnak s a szállítá­sok bővülését jól érzékelteti a múlt évi adat, amely szerint egyetlen év alatt 21 százalék­kal nőtt az export-import for­galom, ez évben a két ország szállításainak értéke körül­belül 300 millió rubel lesz. Lengyel barátaink — éppen e célt szolgálják a műszaki na­pok — szeretnék a mérleget ki­egyensúlyozottabbá tenni, a múlt évben ugyanis részük­ről jelentős passzívummal zárult a külkereskedelmi for­galom. Főként a gépipari ex­portot kívánják növelni, ami­nek lehetősége reális, hiszen e lengyel gépipar az utóbbi években nemzetközi összeha- .'.onlításban is jelentős fejlő­désről tett tanúbizonyságot. Ä múlt évben például több mint— 40 000 szerszámgépet gyártott, e teljesítményével a világ-1 ranglista 10. helyére került A külkereskedelem szakér ' tői azzal számolnak, hogv 1975-ben a két ország között1 árucsere-forgalom körülbelü1 '00 millió rubel lesz. 1980-ra nedig elérheti a 800 millió ru­belt. Az együttműködés haté­konyságát növeli, ha a ha ■vományos kereskedelm-mcsolatokon túlmenően ki- -ráipcpcjjjí a műszaki egvütt- nűködés, újabb teret kap a minkamegosztás, a mindké* fél számára előnyös kooperá ció. E tekintetben különösen a vegyipar és az elektronika járt elől jó példával. Az Egye­sült Izzó és a lengyel Unitra például elektroncsövek sza-_ kosított gyártásában állapo­dott meg s napirendre került a szilícium tranzisztorok és különböző integrált áramkö­rök szakosított gyártása is. A vegyiparban a legismer­tebb kooperáció a műszálcse- re-egyezmény. A lengyel Ela- na-gyár poliészter vágott szálat ad a nyergesújfalui Viscosa' poliakrilnitril száláért cseré­be. A kölcsönös szállítások értéke 1980-ig körülbelül hat­szorosára növekszik, s tu­lajdonképpen e kooperáció te­remt alapot a magyar gyár távlati fejlesztési programjá­hoz is. * ­Tanulmányozzák a két or­szág szakemberei a petrolké­miai együttműködés lehető­ségét is. Kölcsönösen jelen­tős tételben küldenének egy­másnak olyan petrolkémiai anyagokat, amelyeket saját országukban nem gyártanak s a nagy beruházási költség miatt nem Is lenne célszerű a termelés megindítása. A ma­gyar—lengyel gyógyszer jnari együttműködés ugyancsak nagy hagyományokkal ren­delkezik; a kölcsönös szállítá­sok nagyban segítik a lakos­ság jobb gyógyszerellátását, a hatékonyabb gyógyítást. A két ország műszaki fel­készültségét ismerve az együttműködés távlatai igen biztatóak. A járműiparban például már eddig is kedve­zőek a tapasztalatok és aus újabb fejlesztési programok a kapcsolatok bővítését te­szik lehetővé. A gépiparban is több jelentős témában foly­nak kooperációs tárgyalások a két ország szakemberei kö­zött. így például tervezik, hogy bevezetik a különböző hidraulikai elemek szakosított gyártását, s ugyancsak jelen­tős eredményekkel kecsegtet a két prszág erőműgépeket gyártó üzemeinek kooperá­ciója, különösen a 200 mega­wattnál nagyobb turbinák kör zös gyártásában. Példák egész sorát hozhat­nánk még a különböző ipar­ágakból, ágazatokból, tény azonban, hogy a műyaki együttműködés legfontosabb előfeltétele egymás felké­szültségének, elképzelésének alapos ismerete. Ehhez nyújtanak a mostani lengyel műszaki és gazdasági nanok rendezvénysorozatának elő­adásai, tapasztalatcseréi sok új ismeretanyagot a magvar szakembereknek, további te­rületeken tárják fel a két nép testvéri, baráti kancsolatait elmélvítő együttműködési le­hetőségeket. G chile’ kormány nyilaikozaia Luis Orlandini, chilei kül­ügyminiszter-helyettes nyi­latkozatban ismertette kor­mánya álláspontját arról, hogy az Egyesült Államok je­lentős mennyiségű stratégiai nyersanyagot szándékozik pi­acra dobni, így a Chile szem­pontjából rendkívüH fontos ságú rezet. A nyilatkozat hangsúlyoz za: Nixon elnök döntésének washingtoni bejelentése után gyakorlatilag valamennyi la­tin-amerikai ország tiltako­zott a térség országainak gaz­dasági érdekeit sújtó intézke­dések ellen. A Chiléi külügyminiszter el­mondotta, .hogy a latin-ame­rikai országok Washington­nak előzetes tanácskozást ajánlottak e kérdésben, de Nixon az amerikai kongresz- szus elé terjesztett javaslatá­ban az egyéb érdekek fe­gyelmen kívül hagyásával kérte a stratégiai nyersanya­gok eladását r I y[fi ^-Up I Hll!! JL JiI 171F vl TTl rTÄl »X*!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom