Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-18 / 90. szám

TWS. április 'Itt' Kf^ET-MAfJY AmíRSZÁ & V eßST A vendégvárás ár(ny)oldnlai Hl. Pillantás a szállodáira Aki az előző két részt el­olvasta, azt a következtetést vonhatta le, hogy lenne mit javítani megyénk vendéglá­tásában, különösen ami az árakat illeti. Azt láttuk, l»ogy Kém a reggelinél, sem az ebédnél, sem a vacsoránál nem kapja meg a vendég olyan áron az ételt. ahogy joggal elvárhatná. Pedig ez még csak -a vendéglátás ároldalának egyik oldala. Van ennél — sajnos — még rosszabb is. Például a szállodahelyzet. Igaz. ezt mi, megyebeliek ritkábban érezzük, hisz na­gyon ritkán kell itthon szál­lodában aludnunk. Annál in­kább észreveszik vendégeink, a megyébe érkező idegenek és az már nekünk sem mindegy: milyen vélemény- nyel vannak rólunk, Sza- bolcs-Szatmárról. Mert. hogy hosszú ideig emlékezni fog­nak egy-egy megyénkben el­töltött szállodai éjszakára, az biztos. A legsúlyosabb gond már ott kezdődik, hogy mnc6. il­letve' alig van szállodánk: a tnegye 600 ezer lakosára ösz- szesen ötszáz szállodai ágy sem jut. De most nem ez a témánk, hanem, hogy mi van ott, ahol van. É6 nem szó­lunk a két új szállodáról, a Hotel Szabolcsról és a Hotel Szatmárról sem. mert azok újak. azokban megfelelő az a szolgáltatás, amit a szálló- vendég a 280 forintjáért kap. De mit kap a többiben? Nézzük először a Békét, ahol a „C” kategóriának megfelelő szolgáltatások kö­zül hiányzik a közös helyi- bég, nincs állandó hideg-me­leg víz. nincs elegendő fürdő­szoba és WC, a cserepkály- hák nagy része rossz, már régen ki kellett volna selej­tezni és — ami szintén mi­nimális követelmény — nincs csomagmegőrzés. De hasonló a helyzet a sóstói Krúdyban. vagy a Szabolcs- szálióban, ahol a 20—25 éves régi bútoroknak még a karbantartása sem biztosí­tott, a szobákban lévő tük­rök között alig akad ép, hogy a folyosók legalább öt éve nem voltak meszelve, hogy a füstöß mennyezetről hullik a vakolat, hogy a zárak alig működnek. De sorolhatjuk tovább azo­kat a hiányosságokat, ame­lyek kizárnák a szállodákat a „C” kategóriából: egy-egy szobában többféle stílusú bú­tor van, sőt némelyikben a cukrászdákból kiselejtezett székek roskadoznak a ked­ves vendég alatt. A szekrény­ajtókat nem lehet bezárni, nem stabilak sem a székek, 6em az asztalok, de nincse­nek meg a mindennapi használati eszközök — a tű, cérna, cipő- és ruhakefe — sem és nincs elegendő váll­fa. És a szobaárak? Korábban 40 forint vólt az egyágyasé« 80 a kétágyas szoba ara és '12 forintot számoltak egy pótágyért. Ez az ár elég so­káig volt érvényben, egészen a múlt év közepéig. Akkor a belkereskedelmi miniszter egy rendeletet adott ki és az a rendelet lehetővé tette a szobaárak 15 százalékos eme­lését. Persze a rendelet nem­csak az áremelésekre adott lehetőséget, hanem előírta hogy felül kell vizsgálni a szállodák osztályba sorolását és meghatározta, hogy melyik kategóriában milyen követel­ményeknek kell megfelelni. Nos. az ellenőrzés ezekhez az előírásokhoz viszonyította a mi szállodáink felszereltsé­gét. berendezéseit és szolgál­tatásait és az eredmény: alig van a rendeletnek olyan pontja, amelyiknek mondjuk a Szabolcs-, vagy a Béke-szál­ló megfelel. Ezek után azt hihetnénk. hogy a vállalat hozzálátott a hiányosságok megszüntetéséhez, vagy — mert ez meglehetősen sokba kerülne — valamilyen más módon, mondjuk a szolgálta­tás szintjének megfelelő ár- csökkentéssel hozzájárulni a kiegyenlítődéshez. Nem így történt Hanem úgy, hogy a mátészalkai Szatmár-szállóban és a' sós­tói Svájci lakban minden szoba árát, a Krúdy-, a Béke- és a Szabolcs-szállókban pe­dig minden egyágyas utcai és első emeleti szoba árát 15 százalékkal megemelte. És hogy a kép még teljesebb le­gyen. az áremelést a pót­ágyakra Is kiterjesztették. Igaz, a reggeli árairól már szóltunk az előző részben, de itt sem hagyhatjuk szó nél­kül. hiszen a Hotel Szabolcs­ban. a Szatmár-szállóban és a sóstói Krúdy-szállóban 20, illetve 15 forintért bevezet­ték a kötelező reggelit. Ez az ár ma is annyi, mint ami­kor bevezették, és ebből azt a következtetést lehet levon­ni, hogy semmilyen változás nem történt. Látszólag! Mert a valóságban igenis történt: a haszonkulcsot a Hotel Sza­bolcsban 120-ról 150 száza­lékra, a Szatmár-szállóban pedig 90-ről 100 százalékra növelték és hogy az árak ne változzanak, csökkentették az adagok nyersanyagmennyisé­gét. A múlt év végén vezették be a kötelező reggelit a sós­tói Krúdy-szállóban. ahol el­készítették a kalkulációkat és tegyük hozzá: nagy vá­lasztékban. A vendég azon­ban csak kétféle reggeli kö zött válogathat, mert reggeli italokat — kávé, tej, stb. — nem tudnak kiszolgálni. Mi­ért? Mert ilyen kis mennyi­séget a tejipari vállalat nem szállít, a vállalat pedig nem engedélyezi a bolti beszerzést Nem szóltunk — a máté­szalkai kivételével — a vi­déki szállodák helyzetéről, mert ilyen mindössze Tisza- vasváriban van. Volt koráb­ban még Mátészalkán. Fe­hérgyarmaton, Nyírbátorban és Demecserben, de a szövet­kezetek — részben a rende­let hatására — bezárták, mert nem tudtak volna meg­felelni a követelményeknek. A tiszavasvári megmaradt, de a színvonal ott is jóval a " kategóriára megszabott alatt van, éppen ezért az ellenőr­zés a szálloda visszaminősíté­sét javasolta a szövetkezet vezetőinek. ★ E három részben nem tud­tunk teljes képet adni me­gyénk és elsősorban Nyíregy­háza vendéglátásáról, hiszen lehetne még írni az éttermek, presszók osztályba sorolásá­ról. az itt-ott saját szövegű ízléstelen nótákat énekelgető zenekarokról, a felszolgálás kulturáltságáról, az itta* és fiatalkorú vendégek kiszol­gálásáról, a hamis mérések­ről, de most nem ez volt a célunk. Inkább az, hogy a nem szórakozni, hanem en­ni. vagy aludni szándékozó vendégek mit kapnak — és mit kellene kapni — a pén­zükért. Tudjuk — hiszen eléggé közismert —. hogy a Szálloda és Vendéglátó Vál­lalat anyagi körülményei ha­tárt szabnak a gyorsabb üte­mű fejlődésnek, az pedig kétségtelen tény, hogy az új szállodák és éttermek sokat javítottak a vendéglátásban Csakhogy & vállalat belső helyzete, a nehézségek nem érdeklik a vendéget és a pénzéért szolgáltatást — és nem is akármilyen szolgálta­tást — vár. Ezért nem elé­gedhetnek meg a vállalat ve­zetői azzal, hogy épült vala­mi új. a régiek gondozásáról és karbantartásáról is gon­doskodni kell. Mert ez nem ésak egyszerűen vállalati ügy. hanem az egész me­gyéé. mert aki a rosszat lát­ja, nem a vendéglátóról mond rossz véleményt, ha­nem azt hogy ilyen Sza­bolcs- Szatmár. Ez pedig már senkinek nem közömbös. Balogfa Misei ’fAIKT A „VÍZÜGYNÉL“ Segítenek a fiatal nériükök, kizgezitészik A második képünkön a vfzseabályozó zsilipkapa bejá­rata látható, háttérben az elzáró berendezés szerelésén dolgoznak az építők. (Hammel József felvételei) A Feiső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság KlSZ-szer- vezetének csúcsvezetősége márciusban határozatot ho­zott, amelynek alapján az igazgatóság fiataljai április 16-án megalakították a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsát. (Rövidítve: FMKT.) Az FMKT az igazgatóság KISZ-szervezetének társadal­mi munkabizottsága, az ifjú­ság szervezője és koordináló­ja lesz. A tanács a fiatalok körében érdekvédelmi szere­pet is betölt. A tanács szerve­zeti és működési szabályzata előírja, hogy a tanácsnak tag­ja lehet az igazgatóság min­den olyan dolgozója, aki a 35. életévét még nem töltötte be, ismeri és megvalósítja a ta­nács célkitűzéseit. De tagja lehet a tanácsnak az a fiatal Is, aki nem az igazgatóságnál dolgozik, de munkahelyi KISZ-szervezete és a KISZ városi bizottsága őt ajánlja a tanácsba. A szabályzat értelmében az FMKT tevékenységi köre ki­terjed az igazgatósági felada­tok (tervezés, termelés, tanul­mányok elkészítése, stb.) vég­rehajtására, illetve segítésére. Szabolcs-Szatmár megye víz- gazdálkodásával kapcsolatos minden olyan munkára, amely a vízellátási elmara­dottságot igyekszik megszün­tetni. A tanács segíti az igaz­Befejeződtek a szanálási eljárások Szabolcs-Szatmár megyé­ben összesen 26 közös gazda­ságnál kellett elrendel nie sza­nálási eljárást a megyei ta­nácsnak: 18 termelőszövetke­zetnek és 8 szakszövetkezet­nek a hiányai voltak olyan méretűek, hogy nem lehetett remélni: ez évben kigazdál­kodjék a veszteséget. A megyei tanács elnöke 18 szanálási bizottságot nevezett ki a veszteség okainak elem­zésére és a gazdaságos terme­lés módjainak javaslatára. Valamennyi bizottság befe­jezte munkáját. Az eddigiek­ből is megállapítható, hogy a veszteségek nagyobbik fele a pénzügyi revízió során át­alakult alaphiánnyá. A me­gyei tanács szakigazgatási szervei ezután tesznek javas­latot a megyei tanács végre­hajtó bizottságának a szaná­lási határozatokra. A pénz­ügyi, valamint a mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztály vezetői együttesen elemzik a szanálási bizottságok munká­ját. Ahol szükséges, bevonják a munkába a szanálási bizott­ságok vezetőit is. Április 19- én és 20-án a járási hivata­lok szakirányítóival konzul­tálnak. Csak az így egybe­hangolt javaslatok kerülnek május 3-án a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé, amely végső fokon határoza­tot hoz arról, hogy milyen feltételekkel hajlandó szanál­ni a szóban forgó közös gaz­daságokat Ez évi gazdálkodásuk ad­dig sem szenved hátrányt az említett közös gazdaságok­nak. A megyei tanács a Ma­gyar Nemzeti Bank megyei fiókjánál — kiegészítésül az eddig adott óvadékokhoz — 60 millió 400 ezer forintot letett annak biztosítására, hogy az idei üzemmenetet ne zavarja se munkabér-, se mű­trágya-, se üzemanyaghiány. gatóság lakásépítését, segít a fiataloknak lakást szerezni, részt vesz a társadalmi mun­kaakciókban, a szocialista munkaversenyben megszer­vezi és segíti a különböző ver­senymozgalmakat, részt vesz a tanács az országos és a he­lyi védnökségek munkájában, segíti a fiatalok újítási moz­galmát, valamint szakmai é- politikai kénzését és torább- kénzését. A tanácsban kiemel­kedő munkát végző fiatalok erkölcsi és anvng-i e1 ismerés­ről p7 igazgatóság vezetője és a Km? csúcsvezetősége gon­doskodik. é Az alakuló ülésen ismertet­ték a tanács ez évi tervér is. A terv szerint az FMKT fia­taljai hamarosan szakcsopor­tokat szerveznek, felmérést készítenek az igazgatóságnál dolgozó 35 éven aluli fiatalok szociális és egyéb helyzetéről annak érdekében, hogy a ta­nács segítséget tudjon nyúj­tani az arra rászoruló fiata­loknak. A terv szerint a ta­nács felhívást intéz vala­mennyi fiatalhoz, hogy kap­csolódjanak be az újító moz­galomba, segítsék a Tisza II. vízlépcső, valamint a nyíregy­házi ifjúsági park építése fe­lett vállalt védnökséget és vállaljanak védnökséget a fiatalok a közeljövőben Csá­szárszálláson épülő sporttelep felett is. A tanácson belül hamaro­san öt szakcsoport alakul, amely külön-külön is elkészí­ti munkatervét. A csúcsveze­tőség javaslatára érdekvédel­mi, újítási, tervező-, védnök­ség! és mozgafhü szakcsopor­tot hoznak létre a fiatalok. Az alakuló ülés végén a fia­talok felajánlásokat is tettek. Az egyik felszólaló javasolta, hogy az igazgatóság fiataljai társadalmi munkában segít­sék megyénk tanácsait kisebb tervek elkészítésével és kü­lönböző létesítmények kitűzé­sével. Az alakuló ülésen a vezető­ket is kijelölték. Az FMKT elnöke dr. Szeifert Gyula, a* igazgatóság helyettes vezető­je, titkára pedig Miskolci La­jos mérnök lett (n. L) „Drága anyukámnak, fogadóit lányától...“ Nem hajótöröttek Zavarban van: „Jaj, hol i* kezdjem, hisz olyan bonyo­lult az én életem. Először édesapáin halt meg. utána édesanyám. Ekkor az édes­anyám szüleihez kerültem. Ök is meghaltak. így adtak nevelőszülőkhöz. Hamarosan meghalt nevelőanyám. Neve­lőapám ivott, részegeskedett Nem bírtam. így kerültem az otthonba.” (F. Csilla szőke hajú, kék szemű, alig tizen­hat esztendős lány vall így eddigi életútjáról.) Az élet hajótöröttje? Ö meg mintha betanult szöveget mondana. Vajon hányszor válaszolt így?: „Édesapám ivott. Mostoha­anyám van: Rajtam kívül még tíz gyerek van otthon Szerettem volna valamilyen szakmát tanulni. így kerül­tem az otthonija. (F. Ilona M. faluból. Alig múlt. tizen­hat esztendős 6 is.) ö is az élet hajótöröttje? És még ötven lány. Ismert, közölt néhány nyomós ok, ami miatt ide kerülnek a lá­nyok. A nevelők többet mon­danak. Említik, amikor el­mebeteg az anya vagy anya nélkül nevel sok gyereket az apa. kevés a fizetése. Más: alkoholisták a szülők. Me­gint más: megszökött ott­honról a 16 éves lány, mer*, a mo6tohaapa „udvarolni” álcáit add. Lehetne sorolni a miérte­ket. Tizennégy - ti zenny ol e éves korban vannak itt Nagydoboson az ifjúsági ne­velőotthonban a lányok. Nem tétlenkednek. Valóban kel­lemes, ' szépen berendezett otthon ez. ahol felkészítik őket az életre, a munkára, az önállóságra. Akik innen kikerülnek, szakmát kapnak a kezükbe. Nem lesznek az élet hajó­töröttjei. Gondoskodik róluk az állam, a társadalom. Van szövődé és nőiszabó-rész- leg. Előbbi a HPS-hez (Hazai Pamutszövő Gyár) utóbbi a Fehérgyarmati Ruházati Szövetkezethez tartozik, öfc üzemeltetik. Tanulmányi át­lag szerint ösztöndíjat kap­nak. A szövődében egysége­sen havonta 485 forintot, a varrodában 100 forinttól — 450-ig. Van a lányoknak be­tétkönyvük. Amit keresnek, ebbe kerül. A nevelők ke­zelik e könyveket. Ha a lá­nyok végeznek az intézet el­helyezi őket, sokan kis „va­gyonnal” indultak az életbe. Szabó Magda csoportvezető nevelőnő elmondta, hogy 6 nyolc lány betétkönyvét őrzi. melyben 15 ezer forint van már. Nagy Kálmánnénál 11 gyereknek 9500 forintja van. Ezek a lányok a tűtől, cér­nától kezdve a ruhákig min­dent inwtfatgmfc, Szefcrätn­tófe gondoskodnak képzésük­ről. Szászi Istvánná minden nap Mátészalkáról jár ki. hogy a varrás tudományára megtanítsa őket. Ö mondta el, megéri a fáradozást, mert emberek lesznek ezekből a lányokból, szakmát tanulnak és ennek hasznát veszik az életben. Szásziné 1966 óta oktat itt. Sok képzett, vég­zett szakmunkás került ki a keze alól. ö annak örül, hogy akik itt éltek-laktak- tanultak, visszajönnek. Igazi otthonuknak tekintik. Szíve­sen megkeresik őt is. Régeb­ben végzett itt Farkas Ibo­lya. Veres Julia, mégis haza­jön Pestről látogatóba. Deb­recenből meg „rendszeres” vendég Kandó Marika és a többiek. A másik oktató Bí­ró Mária. Maga is fiatal, jól megértik egymást. Most 13 első évest tanít gyakorlatra. 36-ot az első. második, har­madik évfolyamon az elmé­letre. Hogy otthon-e ez? Igen. El­mondta Nagy Kálmánné ne­velő — az igazgató felesége — hogy vannak itt 18 éven felüliek is. Míg el nem vég­zik a szaktanfolyamot, ma­radhatnak. Sőt. valamennyi lány részére az intézet kerít munkahelyet. Többen dolgoz­nak már a Debreceni Ruha­gyárban, a híres fővárosi Minta Kin-ben. S az itt vég­zett, ülés Kati, most az inté­zet üzemében szakoktató. Vannak az intézetnek kis­korú lányai is. Legalább 28 —30 gyerek. Ök Pesten a Pamutszövőben tanulják a mesterséget nagy felügyelet, gondos vigyázó szemek előtt Nagydobosról gondoskodnak róluk. Innen kapnak ruhát biztosítják a szállásdíjukat, ebéd hozzájárulásukat, a rendszeresen meglátogatja őket az igazgató bácsi. Két nevelő is van velük Pesten az intézettől: Csépány Tibor- né és Búrom Gabriella. Szeretet, gondoskodás övezi ezeket a lányokat. Pánid „néni” a nevelőnő fényképe­ket, leveleket mutat „Lá­nyai” írták, küldték. Imák a többi nevelőnőnek, az igaz­gatónak, akik mindig szere­tettel várják őket haza. Hajótöröttek? Horváth Pi­roska a következőket írj* Panni „néninek”: „Most jöt­tem haza a munkából, mái éjfél van, de még nem al­szom. Most töltöttem ki a technikumba való jelentkezé­si lapomat. Kétszer annyi! izgulhatok, mint a szakmun­kásvizsgán.” És várja a vá­laszt. És Panni „néni”, és A többiek imák, válaszolnak, tanácsokat adnak az anya, a szülő helyett. Egy fénykép. Felirat a há­tulján : „Drága Anyukám­nak, fogadott lányától Zsu­zsa.” Sz. Zsuzsa. Már férjnél van, női szabóként dolgozik. Tudják, honnan indultak, s azt is, kiknek köszönhetik, hogy emberré váltak. Farka* Kiírnia Már a Szamos közvetlen közelében dolgoznak a Feiső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság védőgátjának építői. A Komlódtótfalu melletti Szamos-csatorna és szabályozó zsi­lip csatlakozó szakaszát építik. Képünkön: a Szamos-part és a tehermentesítő csatorna torkolata.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom