Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-11 / 59. szám
tW7S. március ti; ltet-ET-MAeTARORSZAe — VASART7AT»T»nrtT,1?KTJfrP «. o?(M Mi kell a közönségnek ? Népművelők örökös fejtörése, milyen kulturális programmal csalogassák-hívják a művelődési házakban az embereiket. „Mézescukor” kell-e a kultúrafogyasztóknak, vagy a komoly művek nehezen élvezhető „ínyenc- íalataival” kell táplálni őket? A válasz látszólag egyszerű: inkább tápláljuk! Vagyis, olyan művelődési programot kínáljunk, amitől az emberi szellem és lélek erői gyarapodnak. Könnyű ezt mondani. De ki dönti el, hogy egy adott közönségnek mi jó és hasznos? Hol az a küszöb, ahol a közművelődés kézen fogja emberét és heüyel-közzel értékes szórakozástól elvezeti a szórakoztató valódi értékekig? Ki a műveltségideál? Kikiálthatja-e önmagát műveltségideálnak a népművelő, holott neki éppen az a feladata, hogy — akár a képzett muzsikus — a népművelés mélyebb és magasabb „fekvéseiben” egyaránt tisztán játsszon? Márpedig. ha a műsorpolitikát egy személyben dolgozza ki, akaratlanul Is önmaga válik a művelődés mércéjévé. Egy-egy község, vagy város műveltsége többszörösen rétegezett: ami az egyik ember számára magas kulturális követelmény, az a másik számára már alacsony. Az „egvfo- gásos” kínálat amazt elkedvetleníti (mivel meghaladja képességeit), emezt pedig visz- szafogja a szellemi továbblépésben. Az előbbit kirekeszti, az utóbbit pedig megre- keszti. A művelődési házak programja tehát épp olyan sokarcú legyen, mint közönségük. S ennek megbeszélésére, kidolgozására — a népművelő helyismerete mellett — a legjobb fórum a helyi művelődési bizottság. Nem véletlenül szorgalmazzák ezek aktivitását a megyei művelődési központok. Mert elszomorító, ha ezek éppen csak léteznek, de nem szólnak bele alkotóan a közművelődésbe . Az érték „varázspálcája” A közművelődés értékrendje (hasznossága) nem azonos a művek, az ismeretek értékrendjével. Az előbbi maga az út, mely az embert elvezeti a magasabb műveltséghez; az utóbbi pedig e felfelé vivő útnak megannyi lépcsőfoka. Ha a népművelő nagy ugrással próbálja magaslatra vinni embereit. meglehet, magasságiszonyt kapnak. Képtelenek lesznek átélni, befogadni a kulturális érték szépségeit. A közművelődés értékét áz Határozza meg: mennyiben fogant meg az emberben a magvetés? Az előadás, a zene, a színdarab, a vers. a festmény élményét képes volt-e befogadni, s ez az átélés a jobbá-többé válás önmaga változtatásának irányában hatott-e? A népművelő tevékenységében mindig azon kell lemérnie műsorpolltlkájának — ha úgy tetszik: művelődéspolitikájának — helyességét, hogy elsajátítható-e közönsége számára, s ez az elsajátítás valamivel gya- rapította-e emberét? Legszebb emberi szándék Már a művelődési konferencia hangoztatta a művelődés helyi jellegét, s a közművelődés eszményképéül a tettre képes embert állította. E gondolat magva a legszebb emberi szándék: a változtatás!,.. Az a marxi tétel, hogy a marxista filozófia nemcsak magyarázni akarja a világot, hanem megváltoztatni —, a kultúrára is érvényes. A köz- művelődés az ember változtatására — ismereteinek, képességeinek, jellemének, egész egyéniségének gazdagítására — törekszik, hogy olyan embereket neveljen — műveljen, akik — önmagukat változtatva — egyben az élet megváltoztatására képesek. Mi következik ebből? Az, hogy a népművelőnek fel kell ismernie: a kultúra nagy kincsestárából, kinek, mire van szüksége ahhoz. hogy a maga alkotói (szakmai, emberi, társadalmi) tevékenységét jobban végezze? A kultúra terjesztésének hasznossága nem a közönségtoborzó feladatban van, hanem a személyi szükségletek szerinti kultúra kiválasztásában. valamint az elsajátítás, feldolgozás segítésében. A művelődés csak így lesz alkotó, a befogadás csak így lesz alkotó! Az ember így lesz több a művelődés által. Mi szórakoztat? Sokhúrú hangszer a közművelődés: a szórakozástól a magas művészetekig hangolható. S mivel a szórakoztatás gyakran nem igényes — olykor igen olcsón szellémeske- dő —, nehéz tetten érni: hol található a kultúra .„öv alatti” területe? Pontosabban: honnan ismerhető fel az álkultúra? Az a „mű”, mely az alkotó elsajátítást nem teszi lehetővé — mivel nincs semmi mondanivalója az ember számára, 5 a közhelyeknél megreked — az fércmunka. Nem tartozik a kultúra nagy családjába. A tartalmasság és szórakozás nem mostohatestvérek. Ami valami érdekeset, hasznosat, nemeset közöl velünk — persze, ld- nek-kinek az érthetőség nyelvén — az feltétlen szórakoztató. Az élmény, a felfedezés újszerűsége, az ismeretgazdagítás öröme mindig szórakoztat. Ne idegenkedjenek tehát népművelőink a szórakozás közönségkívánságától. Csupán arra kell vigyázniuk, hogy ez rejtse magában az elgondolkoztató« legalább parányi mag- vát. A műveltség bármely konkrét foka — akármily alacsony foka — sem akkora veszély, mint ha valaki végleg megreked, megáll a művelődésben. (balogh) ÚJ KÖNYVEK A szociológia módszerei — Negybetűs fasiszták Erdei Ferenc válogatott írásainak és beszédeinek közreadásával nem a kötelező tiszteletet rótta le a Kossuth Könyvkiadó, sokkal inkább újabb lehetőséget teremtett a politikus, a történész, a szociológus, a jogász, a településviszonyok nagy hírű kutatójának hnég jobb megismeréséhez. Több, mint harminc cikk és beszéd kapott helyet a kötetben, s a fejezetcímek — Szocialista szövetkezetekért; Korszerű mezőgazdaságért; Alkotó tudományért — hűen tükrözik a mondanivalót. Erdei Ferenc közéleti és tudományos munkássága, amint azt e könyv is igazolja, szoros egységet alkotott, minden esetben úgy vizsgálta a magyar mezőgazdaság problémáit, hogy a társadalmi, politikai helyzetet is bonckés alá vette. A kötethez Fehér Lajos írt előszót, az anyagot dr. Fekete Ferenc válogatta. Szociometria, információ A szociológia rohamosan fejlődő tudomány. s ezt a kiadott művek száma is mutatja. A Kossuth újdonságai között két ilyen témájú kötetet is találunk, az egyik — „Az információtól a közéletig” — tanulmány- gyűjtemény. a másik pedig A. Zdravomisz- lov szovjet tudós munkája, „A szociológiai kutatások módszertana”. Az előbbi hét olyan dolgozatot íog össze, amelyek az MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpontjának vizsgálatai alapján készültek. Tárgyuk, egyebek mellett, a véleményalkotás és az információszerzés összefüggései, a lakosság politikai és gazdasági ismeretei, a jövedelmek és a hiedelmek, a kisvárosi közélet Zdravomiszlov könyve rendszerbe foglalja a szociológia: kutatások megtervezését, az anyaggyűjtés lefolytatását, az elemzés végrehajtását. s ezeken belül több kőnkre vizsgálat anyagát is ismerteti. Ugyancsak módszertani, elsősorban szak embereknek szóló elemzésekkel szolgál Mi losl'iv Petrusek műve a ..Szociometria”, amelyet a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó jelentetett meg. A szerző a többi között részletesen taglalja a szociometria tárgyát, a rá vonatkozó elméleteket, a vizsgálatok lefolytatását, az adatok feldolgozását. Élő szervezet és kibernetika - Holt városok titka Bár W. Ross Ashby könyvét — „Bevezetés a kibernetikába” — az Akadémiai Kiadó jelentette meg, a világhírű tudós korántsem csupán a beavatottaknak szánta azt. Módszere, stílusa szemléletes, az élő szervezetre utaló példával elsősorban azokhoz szól, akik korunk e friss tudományát szeretnék megismerni. A könyvet letéve az olvasó valóban bevezetve érzi magát a kibernetika bonyo lult világába. Hasonlóan közérthető, színvo nalas munka Kellner Béla tanulmánya — „Rákkutatás, daganatellenes küzdelem” —, amelyet szintén az Akadémiai jelentetett meg a „Korunk tudománya” sorozatban. A szerző elsősorban azt, bizonyítja, hogy napjainkban már mód van a rák megelőzésére, gyógyítására, aminek legfőbb feltétele a korai felismerés. Élvezetes olvasmány és egy tudományos felfedezés izgalmas krónikája V. A. Kuzmi- csev műve. A maja papok titkai. A Kossuth által most második kiadásban közrebocsátott könyv regényes keretben fedi fel a holt városok rejtélyét, a maja hieroglifák megfejtésének történetét, s gazdag illusztrációs anyaga külön is figyelmet érdemel. öfőméltósága, a díszelnök A Horthy-korszak egy jellegzetes fasiszta szervezetének, az 1918—1944 között feyn_ állt Magyar Országos Véderő Egyesület MOVE) történetét dolgozta fel Dósa Rudolf- né. Munkája — „A MOVE”, Akadémiai Kiadó —, fényt vet a fasizmus e háttérben maradó, de rendkívül nagy szerepet Játszó alakulatára. A MOVE díszelnöke Horthy volt. elnökei többek között Gömbös és Szeder János, vezetői hétpróbás fasiszta tisztek... A szerző fölrajzolja a hátteret is, a MOVE szülte képződményeket, így a lövész ligákat, a Nemzeti Munkaközpontot, mindazt. ami az ellenforradalom e „második államhatalmát” módszerben, stílusban jellemezt*. (M.) Árvíz után csak most_ Korszerűbb népművelés Fehérgyarmaton Kalydy Jenő, a fehérgyarmati Móricz Zsigmond körzeti művelődési központ igazgatója a napokban tudatta velünk, hogy az árvízi katasztrófa után ezekben a hetekben kezdte meg rendszeres munkáját a művelődési központ. A művelődési központ adott helyet az első áttelepülőknek, a kritikus órákban a nagyterembe menekítették a tsz jószágállományának egy részét is. Később négy család kapta meg ideiglenes lakásnak a két öltözőt, a szánpadot. Az egyik teremben az újjáépítésben részt vevő mérnökök „főhadiszállását” rendezték be. Hetven szeptemberében a nagyteremben húzódott meg és kezdte meg az iskolai évet négy osztály. Közben tanyát ütött a középületekben szegény Fehérgyarmaton az OTP árvízi kirendeltsége is, akik a legtovább voltak a ház vendégei... Városias igények Jó szolgálatot tett a művelődési ház, de az idő múlásával sürgetővé vált az eredeti szerepkör gyakorlása is. Egy tízszer öt méteres teremben próbálkoztak meg elsőként néhány ismeretterjesztő előadással. Ifjúsági klubbal. Az újjáépítés gondjaival küszködő lakosság elég csekély számban látogatottá a művelődési házat. Késleltette a pezsgőbb művelődési, szórakozási programok megvalósítását, hogy a nagy igénybevétel után tatarozásra szorult az épület, s az igen lassan haladt. A tatarozással egy időben egy újabb, korábban visszatérő probléma is előbukkant, meg kellett oldani a fűtést. A megyei tanács erre a célra jelentős összegű támogatást adott. így áttérhettek a modernebb olajkályhás fűtési módra. Árvíz után most állt helyre a rend, kezdődhetett el újra a programok szervező se. A munka nyitányaként felmérést készí tettek a művelődési központ munkatársai. Több száz embert kérdeztek meg kérdőíven, hogy képet alkossanak az érdeklődésről, az igényekről. Több dologgal is számolni kellett. Fehérgyarmat lakossága az árvíz után számszerűen is növekedett A lakosság egy része városiasabb körülmények közé került. Ezeket a változásokat a művelődésben is figyelembe kellett venni. Rétegklubok Közben a Járási művelődési központ szervezeti hovatartozásában is változás történt, a nagyközségi tanács lett a művelődési központ gazdája. Az új gazdához való át- kerülés — ahogy a művelődési központ vezetői elmondták — nem járt zökkenőkkel. Sőt, a korábbi 160 ezer forintos évi támogatás 290 ezerre emelkedett, kiegyensúlyozottabbá vált a művelődési rendezvények finanszírozása. A pénzügyi egyensúly érdekében kevesebbet kell „kereskedni” a népművelőknek. Vannak ugyanis pénzigényes, ráfizetéses rendezvények, amelyek művelődési szempontból fontosak. Ezek kiadásait nem könnyű előteremteni. Ezen úgy próbáltak segíteni, hogy megalakították a szövetkezeti kulturális társulást. A társulás néhány öntevékeny együttest —' egy fúvószenekart, egy énekkart, egy tánccsoportot és egy irodalmi színpadot — tart fenn, ezek anyagi kiadásaira nincs gondja a művelődési központnak. Korszerűbb népművelést igyekeznek megvalósítani Fehérgyarmaton, mint az árvíz előtt. A közvélemény-kutatás is jelezte az egyes rétegek érdeklődését. Ezek figyelembevételével szervezték a szakköröket, klubokat, baráti köröket. Van fotó-, amatőrfilmes szakkörük, egy sor klub: a nőké, as ifjúsági klubvezetőké, a kertbarátoké, az agrárszakembereké, jogászoké, az autósoké^ t horgászoké. Ismét tartanak színházi előadásokat, as ifjúsági hangversenyeknek több, mint 1100, i felnőtt zenei hangversenyeknek 80—1°0 bérletese van Fehérgyarmaton és a környező községekben. Megrendezték a nagyközségben az első képzőművészeti kiállítást és vásárt a Képcsarnok Benczúr - termével. Elsőként láttak hozzá a Dózsa-, a Móricz-, a Petőfi-ünnepségek szervezéséhez. Mint ismeretes itt került sor februárban a Petőfi- emlékünnepségek égjük megyei eseményére. Társbérletben a könyvtárral A művelődési központ munkatársai — az igazgató és két művészeti előadó —■ igyekeznek alkalmazkodni a megváltozott életmódból eredő újabb igényekhez. A korszerű népművelési törekvések azonban egyelőre beleütköznek a helyiséghiányba. A nagytermen kívül alig vannak kisebb termeik, szobáik. így pontos „menetrendet” kfell készíteni, hogy ne legyen ütközés a különböző körök, klubok rendezvényeinél. Ez örökös hurcolkodással is jár, ami nemcsak a részvevőknek kényelmetlen, de jócskán megrövidíti a bútorok, székek, fotelek élettartamát is. Terjeszkedési lehetőségük jelenleg : incs, legfeljebb a későbbi években, ha a „társbérlő”, a könyvtár új helyet kap. A tapasztalatok szerint a szűkös körülmények között is sikerül visszahódítani a közönséget. Sőt. a legtöbbre azt tartják, több száz olyan érdeklődőt is „becsalogattak” a rétegklubokba, körökbe, akik korábban nem voltak a művelődési központ állandó látogatói. őket színesebb, változatosabb és az otthon kényelmét nyújtó környezettel lehet tartósan a művelődési házba szoktatni. És ha továbbra is meghallgatják őket, beleszólhatnak a programok alakításába, véleményükkel gazdagítani tudják a köz- és az önművelődés tárházát. Páll Géza Urr Ida : Körtánc A nap elment, a falakon most holdfény szaladgál körbe körb« a tárgyak beleakadoznak, mint kihegyezett sárga tőrbe a könnyebbek vele repülnek lebeg a keztyű, meg a fátyol az árnyak már nem különböznek a bevetülő akácfáktól; a fény csendben fut, nem surlódik csak lassan vész él egy, egy szála idővel mi lesz majd belőle? az éjszakát feszítő sámfa? gurul, gurul megfoghatatlan de hogyha mégis hozzáérek elfut menekül, kezem fénylik s a falról lehullnak a képek ■' 1 I. . 1 ■ ..II. ! Nádasdy Évát Szelíden Enyéim közül már jönnie kell valakinek e száraz lobogásban az érkezés előtti neszekre figyelek ez a kopácsolás nem a szivem az óra: kegyetlenebb a lélek hangja rezdül ő majd másképp érkezik szelidebben őzek filigrán 1 opakodásánál mégis várom hogy megérkezzen valaki enyéim közül és szelíden köszönjek titkolva hogy hozzám igazán még sohasem jött el ő mert fogva tart engem egy idegen kopácsolás is: az idő NOl PORTRÉ. (Krutüla József rajza)
