Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-11 / 59. szám

MEGLEPETÉS PG)Q6(3C9gQ(3cg^ftC30 HNmu. ÉRTHETŐ PANASZ — Doktor úr, nekem szüntelen cseng a íülem... — Foglalkozása? — A MOM ébresztőóra-ré szlegében dol­gozom. MAR A MADARAK IS... — És emiatt nincs kész a vacsora?! TRAGÉDIA A MŰTEREMBEN ftStET-WAOTARORSZAe — VASÁRNAPI MELLSSCUBf SWS. m&rám ® > ■■■■■ ■■■ ^é* grotesz^: Születésnap Zarubai ötvenedik születésnapját ünne­pelte magányosan lakásán, egy üveg asztali fehér társaságában. Elkezdett gondolkodni, s a gondolkodás, e számára különös, új jelenség egész testé­ben megreszkettette. Másnap reggel, amikor átlépte a vállalat Folyó utcai telepét, ahol negyedszázada bérszámfej tőként tevékenyke­dett, már tudta, mit kell tennie. Első útja a büfébe vezetett, ahol Pintyőke lila selyem­blúzban főzte a feketét és mérte a kolbászt, a liptóit és egyebeket. Kért öt deka sonkást. Pintyőke bájos mosoly kíséretében szelte a húst a zsemlébe, s megkérdezte, nem baj-e, ha hét deka? Zarubai jól látta, hogy a son- kaszelet csak öt deka, azonban megszokott mosolya helyett dühösen megszólalt: „Lehet, leikecském, de tegyen még rá, mert öt he­lyett nem fizetek hetet, még akkor se, ha kiskegyed a főrevizor barátnője!” Pintyőke elsápadt, kicsit hápogott, szemecskéje homá- lyos lett. Azután tigrismozdulattal hozzászelt még két dekát. Mire Zarubai felért a félemeletre, ahol a főrevizor irodája volt, a folyosón jeges fu­vallat fogadta, megrázkódott, érezte, hogy bal lábában valami kicsi és halk fájdalom kezd érlelődni. Az első emeleten találkozott az igazgató húszéves titkárával, Szemákkal, akit máskor már messziről kalaplevéve szó- kott üdvözölni. A fiatalember élénk léptek­kel közeledett, félrenézett, mintha nem látná Zarubait, s várta köszönését. Zarubai azon­ban ezúttal nem köszönt. Az ifjú ezen any- nyira elcsodálkozott, hogy a lépcsőn megállt, viszafordult. Zarubai is visszapillantott, s jó hangosan, a büféből jövő, a büfébe menő kol­légák füle hallatára mondta: „Na, mit bá­mulsz, te nyavalyás? Köszönni miért nem ta­nított meg az anyád?” Szemák felindultan és valamivel kevésbé ruganyosán lépdelt tovább, Zarubai pedig különös bizsergést érzett a fe­je bőrében. Szobácskájába érve, elhelyezkedett aszta­lánál, uzsonnáját a fiókba csúsztatta, elővette irónját, s munkához készülődött. Azonban bejött hozzá a főnöke. „Öregem, rossz híreket hallok rólad — mondta kicsit neheztelően és ráncolt szemöldöke alól fi­gyelte, vajon miért is kell róla rossz híréket hallani. — A főrevizióban véletlenül felfedez­ték, hogy 1946-ban 21 fillérrel többet szám­fejtettél Kovácsnak. Tudod, az öreg Kovács Pista bácsinak, aki tíz éve ment nyugdíjba, tavaly halt meg. Nem az összeg nagysága há­borította fel őket, hanem maga a tévedés té­nye. Azután az igazgatóságon is furcsállják viselkedésedet. Szemák, a diri titkára ugyan védelmébe vett, nemhogy haragudna rád. ha­nem önmagát érzi felelősnek, mert nem fog­lalkozott eléggé veled. így ütközik ki — mint mondotta — a rendszeres nevelőmunka hiánya.” Zarubai idegesen cigarettát és tüzet kért (önökétől. Mélyen tüdejére szívta élete első cigarettájának első szippantását. Jólesőm erezte, hogy a nikotin behatol szervezetébe ís szűkíti véredényeit. Főnöke kezet nyúj­tott, arckifejezése jelezte, hogy gondolkozzon a hallottakon, s visszament szobájába. Hazafelé Zarubai bement egy patikába, bevett néhány Karilt, hogy múljék kínzó fejfájása. Mire hazaért, kicsit megőszült, haja il­lendően hullani kezdett, bal lábába élesen nyilallt a csúz, s érezte, hogy van gyomorsava. Hazugságmérő gép Szombaton reggel került bemutatóra a nagyszerű új vállalati találmány, az igazság­mérő gép. Egy rendkívüli igazgatói értekez­leten volt a főpróbája. Az elmés kis szérke- zet nem volt nagyobb egy táskarádiónál, ar­ra hasonlított is. Működése is egyszerű. Ha a beszélő igazat mondott, piros szint jelzett, ha nem mondott igazat, sárgát. Az igaz­gatón és a feltaláló mérnökön kívül senki nem tudta, hogy már elkészült és hogy ki­próbálják. Az értekezlet tárgya a vállalatnál megho­nosodott vezetési stílus elemzése. Senki nem gyanított semmit, bár feltűnt, hogy a főnök nem vezeti be hosszadalmason, ahogy szokta a témát. Most egy szót se szólt, csak feltette a kérdést: Ki kíván hozzászólni? Elsőnek a karosszériaosztálynak a veze­tője kért szót: — Szerintem — mondotta — lényegében helyes rendszer alakult ki, ezt meg kel' tartani. A kis gép, amelyet a hatalmas könyvszek­rényben helyeztek el, halványan zúgott és sárgát jelzett. Az igazgató elmosolyodott, lám-lám, mon­dotta magában, így beszél ez az ember, s közben mást gondol. A kősó osztályvezetője kért szót: — Az igazgatóság munkastílusa szerin­tem kitűnő — mondotta, miközben felerő- södik a gép zúgása és most már észrevehető sárga fényt bocsátott ki — viszont önkritiku­san megmondom, a mi osztályunkon, a mi módszerünkben találok még javítani valót. A gép, ha lehet még sárgábbakat lövellt. A szállítási osztály vezetője következett: — fin megragadom az alkalmad most, hogy elmondjam, nemrégiben ajánlatot kap­tam magasabb dotációjú beosztásra egy kon- kurrens vállalatnál. Egy dolog miatt maradok — emelte szemét az igazgatóra — hogy ön :llett dolgozhatok, hiszen csak ön mellett fejlődhetek és ez nekem mindennél többet Sr. A kis gép sárga lángja elnyomta a hatal­mas függönyökön bepásztázó kánikulai nap- ’nyt és az utolsó szavaknál hatalmas deto­nációval felrobbant. A boldogtalan feltaláló szerint végleg tönkrement. Nem is lehet újra előállítani. Ennek mindenki örült. Volt aki — állító­lag — még keresztet is vetett. Ordas Nándor KERESZTRZJT VÉ Juhász Gyula egyik tavaszt köszöntő verséből idézünk: „Folyó megárad, megborzong a rét a beküldendő vízsz. 2. és függ. 1. sorokban. VÍZSZINTES: 13. Most. 14. Berekben van! 15, Beszélj. 16. Egykori miniszterel­nökünk. 17. Fonott kender. 19. Ne tovább! 20. Nevelős háziál­lat.. 21. Magyarnóta-énekesünk (Sándor). 22. Dolog része! 23. Az egyik nem. 25. Erődítmény falá­ba épített lőnyílás. 27. LN. 28. GÖM. 30. Vízinövény. 31. Ke­zemben van! 33. Daidalos fia, ak* apjával mesterséges szárnyakon repült, s a Nap leolvasztott.'* szárnyalt és lezuhant. 36. Ma gyár Labdarúgó Szövetség!!! 38. A magyar pásztor terelőszer­száma. 39. Élelmiszer-kereske­delmi vállalatunk. 40. Régészet: kutatómunka. 42. Férfinév. 43 MÉS. 44. Főzelékféle. 46. Há­rom oroszul. 47. AF. 49. Közle- kedési vállalatunk. 51. Igekötő 52. Testrész. 54. Keleti heverő pamlag. 55. Építőanyag. 56. Be­cézett női név. 58. Folyadél mennyiségét állapítja meg. 59 Kereset-é? 60. Nem vagyok vak 62. Vágóeszköz. 63. Érmére ver dombormű. FÜGGŐLEGES S 2. Egyszerű gép. 3. Nulla. 4. ENÖ. 5. Részvénytársaság. 6. Hagyatékból részesedő személy 7. Öreg, kiszolgált katona. 8. E kívánság. 9. Vissza: egymást kö­vető betűk. 10. Fázás közepe! 11. Világhírű olasz színésznő bece­neve. 12. Azonos mássalhangzók. 17. Fekvőhelyét elhagyja. 18. Titkon figyel. 24. Garnirung. 26. Belügyminiszterünk 1848-ban (Bertalan). 28. A Dunába ömlő folyó Csehszlovákiában. 29. Vic­ces. 31. Magasba tartott. ' 32 Alapvető. 34. Méhlakás. 35. Min a 30. vízsz. 36. ESE. 37. R-rel a végén: rágcsáló. 41. Borsod me­gyei község. 44. A jegygyűrű is ilyen alakú (+*). 45. Vissza: fo­nodában fonalat gombolyít. 48. Mű végtag. 49. MEK. 50. T7t. 51. Pénzért igénybe vesz. 53. Vízféle. 55. Megállapítja a sú­lyát. 57. ízesíti az ételt. 59. Vissza: testi sérülés. 61. Molib- dén vegyjele. 63. VU. A'* megfejtéseket március 19-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­. ÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET /OGADUNK EL.. Február 25-i rejtvénypályá­zatunk megfejtése: Az ilyen fajfh könyvek talán nem lesznek fö­löslegesek. Notre Dame dé Pa­ris. Nyert «sek: Balogh József, Bod­nár Hona, Bodrogi Lászlóné, Kennyei Zoltánná, dr. Papp Sán­dor nyíregyházi, Nagy Katalin baktalórántházi, Pfaff Béla nagykállói, dr. Papp Lászlóné nyírbátori, Oláh Zoltán nyír­tass! és a Penyigei Általános Is- kola rejtvényíej tőinek klubi«, TUDOMÁNY- TECHNIKA Beszélgetés a rákbetegségről dr. Eckhardt Sándor főorvossal Az Országos Onkológiai Intézet 1953 baa alakult meg, az Eötvös Loránd rádiumkór­ház utódaként. Az 50-es évektől ugyanis egy­re nyilvánvalóbbá vált, hogy a rosszindulatú daganatok gyógyítása, a sugárkezelésen és a műtéteken túlmenően, újabb módszereket w* igényeL A rákos betegek száma pedig egyre nőtt. A régi rádiumkórház már sem techni- kailag, sem a férőhelyek számát tekintve nem tudta kielégítően ellátni feladatát így jött létre az Országos Onkológiai Intézet, amely a maga nemében egyetlen az ország­ban. Célja elsődlegesen az onkológiai bete­gek speciális, módszeres kezelése. Ez nem je­lenti azt, hogy az ország összes rákos bete­gét itt kezelik — ez lehetetlen lenne, mert évente körülbelül százezer rákos beteggel kell számolni — hanem ennek körülbelül ti* százalékát. Elsősorban azokat a betegeket gyógyítják, akiknél diagnosztikai (betegség- félismerő) vagy terápiás (gyógykezelési) prob­lémák vannak. Ezenkívül új gyógymódokat dolgoznak ki, külföldi gyógyítási tapasztala­tokat próbálnak ki, amelyeket aztán átadnak más klinikáknak, kórházaknak. Az intézet­nek hét osztályán 300 ágy áll a betegek ren­delkezésére. Az Országos Onkológiai Intézed keretében onkopatológiai kutató intézetet m létesítettek. Ennek kizárólagos célja a daga­natkutatás. Felkerestük dir. Eckhardt Sándor Igazgató főorvost, aki 1971 óta az Országos Onkológiai Intézet igazgatója. — Véleménye szerint jelenleg metyek m daganatos megbetegedésekkel foglalkozó tu­dománynak, az onkológiának a legfontosabb problémái? — Jelenleg a daganatos betegségek gyógy­szeres kezelésének kutatása a központi prob­léma. Hogy miért éppen ez — erre egyszerű a magyarázat. A sebészi és radiológiai ke­zelés ugyanis, mely jelenleg a rákos betegek körülbelül 40 százalékát képes meggyógyíta­ni (feltéve, ha időben orvoshoz fordulnak!), már igen közel van ahhoz a határhoz, arm után hatásfokát nem képes többé emelni. A gyógyszeres kezelés viszont még távolról sem érte el ezt a maximális szintet! Nyilvánvaló tehát, hogy ezen a téren várható nagy fejlő­dés. Vagyis olyan gyógyszerek létrehozás^ melyekkel az áttétképződést meg lehet aka­dályozni, illetőleg a már meglévő áttétekéi, s azokat, amelyekkel szemben a sebészi és a sugárkezelés tehetetlen, hatásosan gyógyítani. — A rák esetében a gyógyítást különösem nehezíti, hogy nem ismerjük a betegség kán­okat, kiváltó okát. — Igen. Éppen ezért nemcsak a rákos be­tegek gyógyítása a feladatunk, hanem a rák megelőzése, a profilaxis. Persze, ez is akkor lenne igazán hatásos, ha pontosan tudnánk, hogy adott esetben mi okozza a. daganatai betegséget, tehát mi ellen kell védekeznünk. Véleményem szerint a rosszindulatú dagana­tot több tényező együttesen hozza létre. Je­lenleg a rákos megbetegedések mintegy 25— 30 százalékát olyan külső ártalmak váltják ki, amelyeket ismerünk, meg tudunk magya­rázni. Ilyenek például a foglalkozási ártal­mak, a nagyvárosi levegő szennyezettsége, a cigaretta, az egyes táplálékokban fellelhető karcinogén (rákkeltő) anyagok, stb — És a vírusok? Emberi rákos sejtekből elektronmikroszkóppal már kimutattak vím- sokat. Az emlőrákra gondolok. — A vírusok szerepét nem lehet kizárni. De szerintem nem előidézői, csak előmozdítói a betegségnek. Az emberi rákos sejtekben ta­lált vírusok kórokozó voltát ez ideig még nem tudták egyértelműen bizonyítani. Egyébként a környezeti ártalmak daganatkeltő hatására jellegzetes példa a tüdőrák feltűnő szaporo­dása. A dohányzás egyre jobban terjedő ká­ros szokása most már nemcsak a férfiak, ha­nem a nők körében is „hódít.” Ennek követ­keztében — bizonyítottan egyenes arányban a nikotinfogyasztással — szaporodik a tüdő­rákban szenvedő nők száma. Szinte elbor- zasztó az a tény, hogy újabban már egyes iskolákban is „dohányzószobákat” létesíte­nek! Pedig minél korábban kezdi valaki a dohányzást, annál károsabb! És a dohá­nyos nemcsak önmagának árt, hanem kömye- zetének is. a cigarettafüst belélegzésére kény­szerítve őket. Persze a dohányzás egymagá­ban még nem vált ki tüdőrákot, de elsődleges előmozdító tényező. Meg kell mondanom, hogy Magyarországon jelenleg a tüdőrák a leggyakoribb rosszindulatú, daganatos be­tegség. — Igazgató úr, hogyan látja a jövő pers­pektíváit; szakterületén belül hol, miben vár­ja a legnagyobb fejlődést? — Az onkológia területén a fejlődést elég lassúnak látom. De ez érthető is, mivel a reis; kórokának, pontosabban kórokainak kutatása nagy energiát és sok kutatási ráfordítást igé­nyel. Ennek érdekében ma már a kapitalista és a szocialista országok között egyaránt nem­zetközi kutatási együttműködés van. Hazai viszonylatban szerintem elsősorban két terü­leten várható fejlődés. Először is a gyógyít­ható daganatok korai felismerésében, amely­nek fontos feltétele a szűrőmozgalmak alapos megszervezése. Ez konkrét program. A másik terület kutatási feladat és távolabbra mutat: célja, hogy az olyan daganatos megbetegedé­seket (például heveny leukémia, emlőrák, béldaganatok), gyógyíthassuk, amelyeknek ez ideig még nincs gyógyszere vagy nincs ered­ményes gyógymódja. Év*

Next

/
Oldalképek
Tartalom