Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-11 / 59. szám

S oMaí "W'r wffrrifce ftt HÉTFŐ: Baloldali előretörés a franciaországi és a chilei választásokon. — Helsinkiben folyta­tódik az európai biztonsági konferencia elő­készítése. — Nem hivatalos EKHT konzultá­ció Bécsben. KEDD: A magyar—amerikai vagyonjogi megállapo­dás aláírása. — Intézkedések Szudánban a palesztin gerillák ellen. SZERDA: Rahman sejk avami pártja győz a bepgáli vá­lasztásokon. — Ceausescu román pártfőtit­kár és államfő prágai látogatása. CSÜTÖRTÖK: Népszavazás Belfastban, merényletsorozat Londonban. — Megállapodás a dél-vietnami politikai tárgyalások megkezdéséről. PÉNTEK: Miniszterelnök-helyettesünk, Vályi Péter Kanadában folytat megbeszéléseket. — Zam­bia panasza Rhodesia ellen a Biztonsági Ta- 1 nács előtt. SZOMBAT: A tizek klubjának tanácskozása a dollárvál­ság új szakaszáról. Szendref (ózsef; A Tiszától űz Amurig 19. Négy nap alatt négy or­szágban járultak az úrnak elé a választópolgárok, sza­vaztak Franciaországban, Chilében, Bengáliában és Észak-Írországban. Három kontinens egymástól megle­hetősen messze elterülő pontjain nyilvánítottak véle­ményt az emberek, külön­böző sajátosságok, bonyo­lult áttételek érvényesültek. Merész dolog lenne tehát általános következtetéseket levonni, mégis akadtak kö­zös jellemvonások. A választásokon szinte mindenütt baloldali előretö­rés következett be. megja­vították helyzetüket a tár­sadalmi haladás hívei. Fran­ciaországban a gaulleista többség, a „Majorité” már csupán szavakban az — 46 százalékos teljesítményével jócskán megelőzte a balol­dali pártok szövetsége. A centrista reformátorok csat­lakozásával előreláthatólag folytatódik majd a jelenlegi kormányzás, de a parla­menten belül és azon kívül számolni kell a baloldal megnövekedett erejével. A kommunista párt egymaga huszonegy százaléknál több szavazatot kapott, nyertek a szocialisták, a baloldali ra­dikálisok is, tehát jól járt a baloldali egységfront min­den résztvevője, s ez külö­nösképpen bíztató a jövőre nézve. A francia választás nem a végkifejlet, csak a kezdet, g előrevetítik árnyé­kukat az éledező belpolitikai csatározások. Chilében megdőlt egy ha­gyomány. Az elnökválasztá­sok közötti félidős, parla­menti választásokon a ha­talmon lévő államfő párthí­vei minden esetben vissza­estek. Ezúttal másként tör­tént: 1970-ben Allende mindössze 36 százalékos eredményt ért el. 1973 már­ciusának első vasárnapján viszont a népi egység 43 százalék fölé emelhette ará­nyát. A jobboldali ellenzék ugyan képes volt megőrizni többségét a szenátusban és képviselőházban, mandátu­mai azonban megfogyatkoz­tak. Az a nem titkolt cél. hogy egy nagyarányú reak". cíÓb szavazatnyereséggel lé­lektani nyomás alá vegyék Allendét és kormányát, elő­készítsenek egy alkotmányos vagy erőszakos jobboldali hatalomátvételt. kudarcot vallott. Úgy tűnik, hogy a baloldali kormánykoalíció Időt nyerhetett a további reformok megvalósítására, s • három év múlva esedékes elnökválasztások megfelelő előkészítésére. Bengáliában, a várakozás, nak megfelelően. Mudzsibur Rahman Avami pártja el­nyerte a képviselői helyek 97 százalékát. A választás meggyorsíthatja a belső konszolidációt, a gazdasági nehézségek leküzdését, sőt megkönnyíti a külpolitikai problémák rendezését is. Az észak-írországi népszavazás­ról viszont aligha mondhat­nánk el, hogy hozzájárult a kibontakozáshoz. Az unio- nista többség a Nagy-Bri- tanniához való tartozás mellett döntött, a kisebbség bojkottálta a szavazóhelyisé­geket. (Volt katolikus kör­zet. ahol egyetlen választó sem jelent meg az úmák- nál!) A hivatalos eredmé­nyek így legfeljebb csak a válság és szakadás mélysé­gére vetnek fényt. Az észak­ír krízis robbanásszerűen betört Londonba is, a brit főváros több utcája a má­sodik világháborúra emlé­keztető látványt nyújtott. Az effajta merényletek (egyesek az IRA szélsőségeseit sejtik mögöttük, mások ügyesen kitervelt provokációt sem tartanak lehetetlennek) ká­rosak és nem célravezetők. Hiba lenne azonban a fától nem látni az erdőt, eltekin­teni a sürgősen megoldás­ra váró ír problémáktól. A Fekete Szeptember khar- toumi diplomatagyilkosságai a palesztin mozgalomnak ár­tottak legtöbbet. Khartoum indára Gandhi Indira Gandhi indiai kor­mányfő az Uj-Delhiben megjelenő The Statesman című angol nyelvű lapnak adott nyilatkozatában kije­lentette. hogy India többet ném fogad el gabonát az Egyesült Államoktól, mivel a legutóbbi százezer tonnás kölesszállítmányban daturát (mérgező gyomnövényt) ta­láltak. A szállítmányt csak alapos válogatás és tisztoga­tás után tudják szétosztani. A továbbiakban a minisz­terelnök üdvözölte a vietna­mi megállapodást, s han. soztatta, hogy az idegen csapatoknak el kell hagyni- ok Délkelet-Ázsiát, ahol je­lenlétük feszültséget okoz. A kínai—indiai viszonyról szólva „igen ésszerűtlennek” ürügyén ugyanis furcsa ese­mények bontakoztak ki Szu­dántól Jordániáig: célba vet­ték azt a palesztin gerilla­szervezetet, az El Fatah-t, amely maga is szembefordult a szélsőségesek akciójával. Az arab világból más nyugtala­nító hírek is érkeztek: Szíriá­ban fanatikus muzulmán ve­zetők szerveztek tüntetéseket az ország új, haladó alkotmá­nya ellen, a szovjet sajtó pe­dig kénytelen volt több cikk­ben megbírálni a kairói „szür­ke eminenciásként” nyilván­tartott Heikalt. Egyiptom ér­dekeivel ellentétes kijelenté­sei miatt. Most, amikor Egyiptom új diplomáciai of- fenzívát kezdett a holtpontról való kimozdulás érdekében, különösen fontos lenne, hogy az arab országok haladó, anti- Imperialista összefogással ad­ják meg ezeknek a kezdemé­nyezéseknek súlyát és „hát­országát”. Vietnam körül viszonylag csendes volt a hét, a figyelem a két dél-vietnami fél jövő hé­ten kezdődő politikai tárgya­lásaira irányul. A nemzeti megbékélés és egyetértés ta­nácsának megalakítása; a po­litikai foglyok ügye; az eset­leges választások — van mi­ről beszélni, s a tanácskozá­sok maratoni hosszúságúra nyúlhatnak. A párizsi szín­hely is azt mutatja, hogy Dél-Vietnamban egyelőre ne­héz lett volna biztosítani a résztvevők személyi biztonsá­gát, gondoljunk csak a Hué- ban és Saigonban végrehaj­tott provokációkra a DIFK küldöttei ellen. Jóllehet a nyugati hatal­mak, a valutáris ellentétek kapcsán, elsősorban saját so­raik rendezésével foglalkoz­tak, a héten több jelentős ke­let—nyugati érintkezés is tör­tént. Tanaka japán kormányfő levelet írt Brezsnyevljez, amelyben a szovjet—japán együttműködés lehetőségeit vázolta fel. Varsóban, a finn és lengyel miniszterelnök ta­lálkozott: úgy nyilatkoztak hogy a nyáron meg lehetne tartani az európai biztonság konferenciát. (Jó hír Helsin kiből: újabb munkabizottsá gok alakulnak a napirend vég leges formába öntésére.) Vé­gül, de nem utolsósorbar „házunk táján” sem volt esc ménytelen a hét. A magyar- amerikai vagyonjogi egyez mény aláírásával új szakas; nyílhat a kétoldalú gazdaság kapcsolatokban. Miniszterel­nök-helyettesünk, Vályi Péter az Egyesült Államokból Ka­nadába utazott, ahol a keres­kedelmi problémákon túl fon­tos tárgyalási téma közös fe­lelősségünk és tagságunk a vietnami NEFB-ben. nyilatkozata minősítette Kína bizonyos kérdésekkel kapcsolatos ál­láspontját, ugyanakkor hang­súlyozta, hogy országa bár­mikor hajlandó rendezni kapcsolatait Kínával, ha az is óhajtja ezt. A pakisztáni hadifoglyok kérdésében az indiai kor­mányfő arra az álláspontra helyezkedett, hogy hazaen­gedésük csak a Bengáli Né­pi Köztársasággal egyetér­tésben történhet meg. Vége­zetül kilátásba helyezte, hogy „kevésbé merev határokat” hoznak létre Kasmír körze­tében Pakisztán és India között, mihelyt sikerül ki­iktatni az ellenségeskedés szellemét a két ország közti kapcsol» tok bóL De térjünk még egy kicsit vissza a Szovjetunióba. Emlí­tettem már, hogy a forrada­lom előtt Oroszországban alig volt hidrológiai megfigyelés és kutatás. Ma a hatalmas or­szágban tízezernél több hidro­lógiai megfigyelő és ellenőrző állomás működik a folyók, csatornarendszerek és tenge­rek mentén. Vannak tíz, húsz, huszonöt, harminc és har­mincöt évig tartó megfigye­lések. Eddig több, mint ötezer folyót mértek fel, vizsgáltak meg. A tanulmányok alapján 500 folyón 1500 vízerőmű he­lyét jelölték ki. Az ezerötszáz­ból 1350 vízerőmű előzetes terve és előtanulmánya már elkészült. Jelenleg 60, külön­böző nagyságú vízerőmű épí­tése van folyamatban. Továb­bi 430 vízerőmű terve kész, és 700 vízerőmű végleges ter­vén most dolgoznak. Hogy ez milyen fantasztikusan nagy méretű és sokoldalúan bonyo­lult, mennyire nehéz tudomá­nyos és műszaki munka, azt a villamosításhoz nem értő ember el se tudja képzelni. Az új GOELRO ugyanis — ahogyan a Szovjetunió Kom­munista Pártjának villamosí­tással kapcsolatos új prog­ramját nevezik — ezt mond­ja: „A villamosítás a kommu­nista társadalom építésének és gazdálkodásának tengelyét képezi, vezető szerepet ját­szik a népgazdaság minden ágának fejlesztésében és az egész korszerű technikai ha­ladás megvalósításában.” E program tartalmazza az öntözéses gazdálkodás és a halgazdálkodás fejlesztését is. A jelenleg mintegy évi tízmil­lió mázsa, csak a belső vizek­ből — tavakból, folyókból duzzasztásokból, csatornákból származó haltermelés meny- nyiségét évi 25—30 millió mázsára emelik. fis vala­mennyi folyón megszüntetik A most zajló pénzügyi vi­tákban az Egyesült Államok kereskedelmi partnereinek életszínvonala és foglal­koztatottsági színvonala ke­rül közvetlenül kockára — írja kommentárjában az AFP. A pénznemek árfolya­mának rögzítéséről, rugal­masságáról, vagy lebegteté­séről a „spekuláció” meg­fékezéséről folytatott viták szakszerűsége mögött húzó­dik meg ugyanis az igazi, a politikai hegemónia fenn­tartásának kérdése. Ponto­sabban szólva az Egyesült Államok számára arról van szó, hogy továbbra is iparo­sodott partnereivel fizettes­se meg az övéiknél nyilván­valóan magasabb amerikai életszínvonalat olyan idő­pontban, amikor különben is mind nehezebben tudnak profitot nyerni a fejlődő or­szágok nyersanyagai, különö­sen a kőolaj és a réz után. Az amerikaiak egészen a legutóbbi évekig a technoló­gia és a termelékenység szempontjából olyan előnnyel rendelkeztek, amely kereske­delmi mérlegüket is aktívvá tette és részben kompenzálta külföldi gazdasági és katonai „segély”-költségeiket. Ezen felül a valutarendszer lehető­vé tette számukra, hogy az évek folyamán felhalmoz­zák a külföldi deficitet, va­gyis, hogy a segélyköltségek feleslegét a külföldi vállal­kozásokkal, azaz a hadműve­letekkel kapcsolatos vásár­lásokat a bankópréssel ren­dezzék. A valóságban mindezt azoknak az országoknak a munkájával fizettették meg, ahol a dollárokat átváltot­ták nemzeti valutára. Ennek a rendszernek még az az előnye is megvolt, hogy az inflációt a tótdbankók­az árvizeket, hiszen a vízerő­művek és zsiliprendszerek le­hetővé teszik a víztömegek él- folyásának szabályozását. És van még egy érdekes fo­lyó, amelyről nem beszéltem. Mongóliában ered és a Bajkál- tótól 80 kilométernyire fo­lyik el a hegyek közt. Ir- kutszk alatt ömlik az Angará- ba. Bővizű, sebes. Irkut a ne­ve. Vizének és a Bajkál tükré­nek szintkülönbsége több, mint 260 méter. Ez a vízesés 80 kilométeres szakaszon rengeteg energiát képes ter­melni. S már kész a terv, hogy az Irkut folyót csatornával belevezetik a Bajkálba. A csa­tornán kilenc vízerőművet építenek, egymástól 8—10 ki­lométer távolságra. Olyan lesz, mint egy gigantikus gyöngysor. Irkutszkban, beszélgeté­sünk során azt is megkérdez­tem Borisz Homutov körzeti főmérnöktől: mi lenne, ha va­lamilyen természeti csoda, vagy katasztrófa következ­tében a Bajkálba ömlő folyók kiszáradnak és nem vinnének vizet a tóba? Mikorra száradna ki a Bajkálból eredő Angara? — Sohasem — hangzott a válasz —, mert az Angarának annyi mellékfolyója van, hogy azokból kétszer annyi vizet kap. mint a Bajkálból. — De leapadna... — Évente egyetlen centi­métert. Ugyanis megmér­tük: az Angara, ha nem jön­ne a tóba utánpótlás, évente egyetlen centiméterrel apasz­taná a Rajkáit. Száz év alatt egy métert. De az Angara az eredeténél hatvan méter méTy. Ez azt jelenti, hogy utánpótlás nélkül is hatezer évig kvna vizet a Bajkálból. Hatezer év múlva meg... Talán szükség se lesz az Ángarára. Az utó­daink hoznak majd még ol­csóbb energiát a napból, meg a csillagokról... I.eriin híres jelszava, hogy: A KOMMUNIZMUS EOYEN­kal exportálhatták. Ez a fő oka annak, hogy Nyugat-Eu- rópában és Japánban legalább kétszer olyan gyor­san emelkedtek az utóbbi években az árak, mint az Egyesült Államokban. 1971. óta azonban az ame­rikai kereskedelmi mérleg deficitessé vált, mivel a nyugat-európai és japán erő­feszítések a termelékenység, a technológia és a munka te­rületén ezeket az árukat ver­senyképesebbé tették. Az elő­nyös helyzet visszaszerzésére két eszköz kínálkozott: egy­felől a valutaparitásokra játszhattak, hogy elérjék a többi pénznem felértékelését, ami megdrágítja a verseny­társak termékeit, vagy másfelől a dollár leértékelé­sével tehették olcsóbbá az amerikai termékeket külföl­dön. Ezenkívül „kereskedelmi koncessziók” megszervezésé­vel igyekeztek elhárítani az amerikai kivitel útjában állő akadályokat. Két éve folyik LÖ: SZOVJET HATALOM; PLUSZ: AZ EGÉSZ ORSZÁG VILLAMOSÍTÁSA — ma már vasbetonba öntött és már­ványba vésett valóság. Ez a jelszó, ez az egyetlen mondat íveli át az Angarát másfél ki­lométer hosszan. Belevésték a Nagy Október 50. Évfordu­lója elnevezésű bratszki víz­erőmű márványhomlokzatába. Persze, oroszul, valóban öles betűkkel. Alatta zúgnak a turbinák és a generátorok. Hét méter átméretű, vasbe­tonba ágyazott nyílásokon zúdul be a turbinákra az An­gara vize. Mintha a mitológia ősi istenei erőlködnének és akarnának megszabadulni vasbeton rabságukból. Dübö­rögve ömlik be a víz és félel­metes suhogással pörögnek a gigantikus turbinák. Az em­ber egyszerre törpének. — n- minek és mégis hatalmasnak, erősnek, mindennek érzi ma­gát. Istennek, mélységnek, magasságnak, végtelen terek és sűrített erők hatalmas urá­nak, hiszen a természet ngm adta meg magát önkéntesen, hanem az ember fogta le ere­jét, hogy önmaga szolgájává tegye azt, aminek oly sokáig rabszolgája volt. Szinte való­színűtlennek tűnt ebben a le­nyűgöző zúgásban, amikor megszólalt Baisz Begnatulov, a fiatal, mindig jókedvű bratszki mérnök. Nem kia­bált, hangja mégis legyőzte a turbinák horkolását. — Látod — mondta —, így válnak ezek a hatalmas fo­lyók kezesbáránnyá... Itt, a turbinák közt mindig úgy ér­zem, mintha az Angarát os­torként fognám a kezemben és kedvem szerint cserdítek vele... Én mondom neked...ked­ves magyar barátom, hogy eljön az idő, amikor az ember az égi üstökösök nyakára csengettyűt akaszt, a Napra meg szabályozó billentyűt szerel... Vége lenállást válthat ki egyes partnereknél, mint például Japánnál, amely fokozatosan leválik az Egyesült Álla­mokról és másfelé fordul, vagy az európaiaknál, akik egyik pillanatról a másikra közös frontba szerveződhet, nek. Ugyanakkor, ha túl gyor­san és túl messze mennek, kiválthatják az Európai Gaz­dasági Közösség felbontását. Végül a palackból kienge­dett szellem mintájára előidézhetik a dollár teljes összeomlását is. Ezért sikerült fegyverszü­net-féleséget kidolgozni pén­teken az Egyesült Államok és Nyugat-Európa között. En­nek viszont csak akkor les» értéke, ha ténylegesen meg. kötik. Ami pedig az amerikai de­ficitet örökössé tevő valuta- rendszert illeti, Washington szándékai szerint nincs szó arról, hogy teljesen átalakít­sák. Washington csupán azt ez a kettős harc, amelynek célja az, hogy a többi ország rovására tartsák fenn a ma­gas élet- és foglalkoztatott­sági színvonalat az Egyesült Államokban. A fenti stratégiának azon­ban veszélyei is vannak: el­akarja, hogy adjanak hiva­talos színezetet a paritások időnkénti összehangolásának. Mindez együttvéve azt jelen­ti, hogy a nyugati világban dúló pénzügyi és kereskedel­mi csaták még távolról sem zárultak le — írja a francia hírügynökség. A lengyel külügyminisztérium küldöttsége Budapesten Jan Czapla külügyminisz­ter-helyettes vezetésével március 9-én és 10-én Buda­pesten tartózkodott a len gyei külügyminisztérium kül­döttsége. Marjai József kül­ügyminiszter-helyettessel é: a magyar Külügyminisztéri­um több vezető munkatársá­val megbeszéléseket folytat­tak időszerű nemzetközi kér­désekről és a két külügymi­nisztérium együttműködésé­vel összefüggő feladatokról. \ lengyel külügyminiszter­helyettest fogadta Péter Já­nos külügyminiszter. Réti Ervin LAPSZEMLE A valutaválság úiabb fejleményei

Next

/
Oldalképek
Tartalom