Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-02 / 51. szám

4. oldal K ELET- M AGY ARORSZ A S 1973. március 2 Újdonságok % 'tudományos kutatások 4- Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban A l.'iiasxi talaj««lok(%dtéij A talajművelés idejét, módját és eszközét nagy­ban befolyásolják a talaj tulajdonságai, az időjárási viszonyok, valamint á növé­nyek igényei. Kunt ismeretes. Szabolcs-Szalmár megye talajainak csaknem 80 %-a homok-- illetve vályogtalaj. Ugyanakkor a megyén be­iül vannak pfyan tájak, így Fehérgyarmat, Csenger, Ti­szai ök, Vásárosnamérty kör­nyékén, ahol a kötött agyag- talajok előfordulása eléri, esetenként pedig meghalad­ja az 50 %-ot is. A tavaszi talaj-előkészítési munkákat másként kell vé­gezni a hunyok- és kötött ta­lajú vidékeken. Érdemes megjegyezni, hogy a köztu- datban elterjedt nézettel (el­lenkezően a homoktalaj a legtöruöttebb taiajféleségyk közé tartozik, mivel a talaj- részeoskék általában tömött elrendeződésnek. A talaj kö­töttsége összefügg a talaj pillanatnyi nedvességtartal­mával is. A homoktalajok nedvesen, az agyagtalaj«»;.. szárazon kötöttebbek. A ki­száradt agyagtalaj művelése­kor elkerülhetetlen a rögök képződése és a létrejött rö­gök elmunkáiása nagyon költséges. Minél agyagosabb a talaj- annál kevesebb az idő a talajmunká elvégzésé­re, ezért a talajművelés sor­rendjének megállapításánál ezt js célszerű tekintetne venni. A tavaszi talaj-előkészítés elsődleges célja ^ talajned­vesség megőrzése és a ked­vező talajállapot megterem­tése a vetésre kerülő, növé­nyek számára. A talajned­vesség készletének megőrzése végett el kell munkálni a pyitva hagyott őszi szántáso­kat. A vízmegőrző elmünkül^ spráp nemcsak a talaj kö­töttségében lévő különbsége­két kísérjük figyelemmel, hanem a domborzati viszo­nyokét is, továbbá a táblák fekvésében lévő eltérésekéi is számításba keU venni. Azokon a területeken, ahol a szántást ősszel nem végez­ték él, érdemes minél előbb megkezdeni a tavaszi szán­tást, ha azt a talaj állapota megengedi és azt egyben oly módon elmunkálni, hogj a felület minél kisebb, ta­lajfelszín minél töipürebb legyen. Ha a homok altala­ja hibás, vizet záró réteget tartalmaz, akkor forgatás nélküli középmélyművelést kell végezni, nehogy a talaj- hibákat okozó altalajt fel­színre hozzuk. Amennyiben <|z elöyeje mény és a talaj kultúrálja- pota lehetővé teszi, a tavaszi szántás mellőzhető, mert szá­ntja a talajt és az önkölt­séget is növeli. Ebben az esptben kultivátprozással vagy fUszktiller alkalmazá­sával készíthető elő a talaj. Az Ősszel szántott terüle­teken a talajfeiület elmun- kálására a simító legbevál- tabb eszköz. A simító mun­káját befolyásolja a súlya és az alkalmazás iránya. A ne­hezebb simítpkat főleg kp- töttebb talajokon használ­juk. Lazább talajokon a könnyebb simító végez ifi munkát. A simító munkája akkor jó minőségű, ha az elő­ző talajművelés irányára át­lós a haladási irány. Ilyen­kor a kiemelkedő ormokat a simító oldalról megnyomja, így az a mélyedésekbe jut­va az egyenetlenségeket meg­szünteti. Ez többek között azért is fontos, mert így ye- íőágyat nyújtunk a felszínen lévő gvömlnagvaknak és azokat kikelésre késztetjük, a simítózást követő íogasolás- sal a közben kikelő gyomo­kat kipusztítjuk. Az mopedét*, illetve tömő­déit talajodon a simító helyett fogas boronát kell al­kalmazni, a kérgesedé tala­jokon pedig tárcsás boroná­val szüntethető meg a kép­ződött kéreg. A vetőágy kialakításánál különbségét kell tenni a se­kély, kózepmély és mély alá- takarást igénylő növények között. A korán vetésre ke­rülő és sekély alátakarást kívánó növények, pí- cukor­répa. sárgarépa, mák, pil­langósok igen finoman el­munkált és kemény alapú vetőágyat igényelnek. A jó vetőágy elkészítéséhez eb­ben az esetben feltétlenül szükség van vagy a gyűrűs, vagy a sima henger alkal­mazására. Különösen jól használható a gyűrűs henger, mert mélyebben tömörít a sima hengernél és rögtörő hatása is nagyobb. A közép­mély és mély alátakarást igénylő növények számára a vetőágy akár boronálással, akár simítózással is kiala­kítható. Lehetqség szprint a mező­gazdasági üzemek há tud­ják, kapcsolják össze a talaj- előkészítés műveleteit,' fel tét­lenül használják' lei a gép- komhinácip ^dta előnyöket, mert ezáltal' jo,bb lesz az erőgépek és munkagépek ki­használásának foka. továbbá az önköltség is kedvezőbbé válik, így hhWarabb befejez­hető lesz a tavaszi talaj­íüőkészítés Dr. Margitia.v Miklós doéens, mezőgazdasági főiskola Jó a tilaigpiac Háztáji kisállattenyésztés a fehérgyarmati Iárusban A téli alma növényvédelmi tervkészítése Az utóbbi években roha­mosan megnövekedett a Ma­gyarországon engedélyezett növényvédő szerek száma — ma már eléri a 250-et —, s változik az évenkénti szer- valaszték is. A termesztés­ben dolgozó szakemberek — de különösen a házikert- tulajdonosok — spkszor za­varban vannak, ha egy ré­gebbi szer nem kapható a kereskedelemben. Felvető­dik a kérdés, mivel helyet­tesítsék a régit, minőség- csökkenés és költségnöveke­dés nélkül? Gondot okoz to­vábbá az is, hogy egyes új szereket időrendi sorrendben hol helyezzék pl a permpte- zési menetrendben, a vege­táció mely szakaszában ké­pesek hatásukat legjobban kifejteni? Fenti kérdések eldöntésé­hez kívánunk tapasztalataink révén segítséget nyújtani. Sárga mérges permetezés Mind több egyéni termelő és üzemi szakember teszi fel a kérdést ezekben a na­pokban. A vélemények meg­oszlanak, sokan szükségte­lennek tartják — s már ez évben el is hagyják — má­sok alapvető fontosságú per­metezésnek tartják, s szigo­rúan ragaszkodnak további használatához. Mindkét fél érvelése szak­mai szempontból elfogadha­tó, ezért mipden egyéni és üzemi szakembernek fel kell mérnie saját adottságait, gyümölcsösének növény-hi­giéniai állapotát, s ennek megfelelően kell állást fog­lalnia ebben a kérdésben. Gombaölő szerek alkalmazása A gombaölő szerek megvá­lasztását a két legfontosabb betegség, a liszthannat és a varasodás határozza meg. A lisztharmat ellen rend­kívül nehéz eredményesen védekezni, jelen pillanatban csak vegyszeres úton ez nem is oldható meg. Komplex módszeredet kell alkalmazni- Metszés alkalmával a beteg, fertőzött vesszőket el kell t^yolitapi. Á fertőző rügyek­ből fejipdq hajtások ugyanis nem gyógyíthatok meg, s egész évben fertőzési góc­ként szerepelnek. Megfigye­léseink szerint a Usztfiarmal okozta gyümölcsperzsélés ott a legjelentősebb, ahol nagy a primer fertőzés. Vegyszeres úton védekezni lehet — szekunder fertőzés ellen — hagyományos kén­tartalmú készítményekkel, mint mészkénlé,' Neopol, Ku­DOHÁNYTERMFSZTÖ GÉPÉSZEK. Az ország jelentősebb dohánytermglp szövetkezeteiből, állami gazdaságaiból érkezett mezőgazdasági gé­pészeket a Bgktalórántházi Szakmunkásképző lakójában képezik ki a kanadai gyártmányú univerzális dohány-gépek kezelésére. Ez a gép‘alkalmas a pgfánta elültetésére, ezzel egy időben öntözésre és műtrágyázásra, a növényvédelmi munkák: permetezés és kapálás ellátására és a nehéz fizikai mupkát Igénylő 'dohánytörési munkák megkönnyítésére. A múlt évi tapasztalatok alapján egy gép 50—70 kát. hold dohányterület művelésére alkalmas. A már működő gépek mellett az idén újabb 47 gépet állítanak munkába, ebből huszonnyolcat a nyíregyházi dohányfermentálóhoz tartozó gazdaságok kapnak. Az egyhónapos tanfolyamon kilencven mezőgazdasági gépészt képeznek ki, akik dohánytermesztő gépész szakmunkás-bizonyítványt kapnak. Elsé képünkön: gyakorlati foglalkozás keretében sajátítják el a gépek kezelését, üzemben tartását. A másodikon: Akik jól haladnak az ismeretek megszerzésében, azok már a gép vezetését is gyakorolhatják. (Élek Emil felvétele) mulus, stb. szerves hatóanya­gú kénpótló szerrel, ‘ mint Karathane, és a legújabb tí­pusú felszívódó gombaölő szerekkel, mint a Fundazol 5Q WP, Topsin-Metil 70 WP. Az egyes szerek önmaguk­ban is — egész évben alkal­mazva — megfelelő védő­hatást biztosítanak a liszt­harmat ellen. Számos példá­val bizonyítható, hogy bár­mely készítménnyel megfe­lelő eredmény érhető el. A sikeftelenség nem is a sze­rek patikával, hanem az al­kalmazott permetezés tech­nikájával magyarázható (pl. alacsony dózis, egyenletes pevqpat fiipnya, magas hő­mérsékleten töfténo perme­tezés. tpl hideg víz használa­ta, stb). Ha több f éle készítmény van Előfordulhat, hogy többfé­le készítmény van raktárok, amelyek csak 1—2 védeke­zésre elegendők. Ebben az esetben úgy kell a felhasz­nálás sorrendjét megállapí­tani, hpgy az egyes szerek, hatásukat a legkedvezőbben tudjpk kifejfepi. Pl. virág­zás előtt — ha van — in­kább használjunk Karatha- net, mert alacsony hőfokon i§ kifejti hatását, s ráadásait a pirosbimbós állapotban kelő takácsatkák ellen is jő hatást biztosít. Virágzás után az intenzív hajtásnöve­kedés szakaszában, az első Hajtásnöyekédés végéig —* cca. június 25—30-ig — 10— 12 napos időközönként a fel­szívódó szereket, pl. Funda­zol 50 WP, Topsin-Metil 70 WP-t használjunk. Hátralévő időszakban száraz időjárás esetén sor kerülhet a kén és kénpótló készítmények hasz­nálatára, A kéntartalmú sze­reknél különösén' vigyázni •kell, hqgy_magas, 25—28 Cél. ' sius-f okon felüli hőmérsék - létén ne permetezzünk, mert gyümölcsperzselést okoz. A meleg nyári napokon az éj­szakai, illetve a hajnali idő­szak a legalkalmasabb a per­metezésre. A varasodás elleni védeke­zés kisebb gondot jelent a termelőknek, mert száraz időjárás esetén nem szüksé­ges védekezni, nedves, csa­padékos időben viszont jó hatású szerek állnak rendel­kezésre. így Fundazol 50 WP, Buyicid K. (Orthocid) Dithane M—45, Antracol, Eiuzíp. stb-. valamelyik kon­takt lisztharmat elleni ké­szítményhez adva, vagy ki­használva a búgdazol vara- sódás és lisztharmat elleni együttes hgtását. felületi dázis- megáltqpítás Az a*iálventillátoros nagy­üzemi permetezőgépek tér­hódításával jelentős mérték­ben lecsökkent az egységnyi felületre eső permetlé-fel- használás. Az alkalmazott koncentráció azonban nem emelkedett, s emiatt több készítménynél csökkent a fiatas. E hjha kiküszöbölését Újabban területi, vagy felü­leti dózis megállapításával igyekeznek megpldani, (pl. Fundazolból i,2 dkg szük­séges egy tíe-re.). Sokan félnek a koncentrá­ció emelésétől, a perzselési veszély miatt. Ez azonban a jelenleg alkalmazott szerek­nél nem indokolt. Számos kísérletben igazolódott már, hogy a magasabb koncentrá­ció. arányos vízcsökkentéssel nem okoz perzselést. Ter­mészetesen az alkalmazott permetlémennyiségnek biz­tosítani kell á megcsorgás nélküli egyenletes bevoná- tot. Ellenkező esetben ha­táscsökkenést, illetve per­zselést okozhat. Rovarölő szereknél ez a módszer még fokozottabban felveti a mun­kavédelmi előírások szigorú betartását és ezért ez a mód­szer egyelőre csak nagy­üzemekben ajánlható. Sallai Pál , növényvédő állami# tK gyen kapnak. a vásárolt anyaqyulak árának felét az ÁFÉSZ fizeti. Esetenként más kedvezményeket is kap­nak L nyúl tenyésztők. A fehérgyarmati járásban sokan foglalkoznak ‘libate­nyésztéssel és libaiuzialással is, bqc most a líbütenyész­tésben csökkenés tapasztal­ható. Enngk egyik oka, hogy a májliba értékesítése prob­lematikus- Mégpedig: a szál­lítás 'miatt. A rhájrá hizlalt libát ugyanis nem lehet messzire szállítani, mert a mája a hosszú szállítás mi­att megtörik. A májat min°- siteni viszont csak vágás után, a feldolgozó üzemben lehet. A háztáji ki§ál]attehyész- tés — a nyúl. á liba, a ga­lamb. a gyöngyös és a ba­romfi tenyésztése — nem kíván jelentős beruházást, viszont jól jqve.úpimez. A lehetőségek nincsenek ki­használva!' Gálarnbtenyész- téssel például kevesen fog­lalkoznak, pedig a galamb kilója ‘ 70 forint. A nyúlte- nyésztést is lehetne fokoz­ni. hiszen az értékesítési le­hetőségek lók- Más vidéke­ken — más megyékben — vannak ÁFÉSZ-korzetek, ahol évente több ezer mázsa házinyulat vásárolnak fel, elsősorban a népes és jól szervezett szakcsoportok tag­jaitól. A HÍZOTT LIBA is igen jól jövedelmez. Kilpja 30,70 fp- rmf. Nggyüzemileg ezzel is kevés helyen foglalkoznak. A háztáji lehetőség ugyanis kedvezőbb, mert nem kíván jelentősebb beruházást. Még­is csappan a tenyésztési kedy. Kivétel azonban a Kölese és Vidéke ÁFÉSZ a fehérgyarmati járásban, ahol Í972-ben 2600 darab hízott libát vásároltak fel 142 má­zsa súlyban. Az idén még több üiba- lesz, hiszen eddig már négyezernél több na­poslibát rendeltek a háztáji gazdaságok és az emberek otthon is foglalkoznak kelte­téssel. Több háznál van kis keltetőgép. amelyekbe egy­szerre 200—300 tojást lehet berakni. Foglalkoznak ha­gyományos keltetéssel is. Értékes — és keresett áru — a liba tolla is. A HÁZTÁJI GAZDASÁ­GOK kisállattenyésztő lehe­tőségei megközelítően sincse­nek kihasználva, pedig a nyúl. a liba, a baromfi és a galarr b tenyésztése könnyen megszervezhető és megvaló­sítható. Rendszeres és jó jövedelmet bjztosít bármely kisállat tenyésztése. A nép­gazdaságnak se közömbös, mennyi van belőlük, hiszen nagy — és növekvő — a ha­zái fogyasztási nem utolsó­sorban kedvezőek az expor- tálási lehetőségek. Szendrei József A MÁZINYÜLTENYÉSZ­TÉS Magyarországon elter­jedt, de a legtöbb helyen szervezetien és korszerűtlen — kezdetleges. Korszerű nagyüzemi tenyésztéssel csak nehány állami gazdaság lóg- lalkpzik eredményesen és gazdaságosan. Szabolps­Szatmár megyében azonban nincs olyan nagyiizem,' amely házinyúltenyésztéasel fog­lalkozna. Egyébként a házinyúl hú­sának fogyasztása se általá­nos, sőt. csak szórványos és alkalmi. Házinyúlhúst vásá­rolni egyetlen üzletben se lehet — egy deka se kerül kereskedelnti forgalomba. A házinyúl mégis keresett és jól megfizetett — jól ípver. delmező — áru. Ennek oka: a jó világpiac, az exportle­hetőség elsősorban élve. de vágott állapotban is. A há- zinypl u.lcsó yalutatgrmclő. Nyugati országok kereskedői vásárolják. A házinyúl felvásárlásával az ÁFÉSZ-ek foglalkoznak. Sok helyen házínyúttenyésztp szakcsoport is működik. Á fehérgyarmati járásban pél­dául, az idén már minden ÁFÉSZ-nek lesz házinyúlte- nyésztő szakcsoportja. Az Erdőháti ÁFÉSZ most szer­vezi a szakcsoportot. Kezdet­ben 15 tagra számítanak, azokra, akik eddig is foglal­koztak házinyúltenyésztéssel. Az állomány ugyan jelenleg vegyes, de a szakcsoport működésétől éppen gzt re­mélik, hogy egységesíti a faj­tát és az eddiginél gokkal korszerűbben. szakszerűb­ben szervezi meg a tenyész­tést. A szakcsoport *Terve­zését. működésének úbonta- kozását az Erdőháti ÁFÉSZ ányagilag is támogatja. A Kölese és Vidéke ÁFÉSZ keretében ko,rabban három házinyultenyésztő szakcso­port működött. Ezek most egyesültek. Így csuk • egv szakcsoport yap,, de 46 tag­gal. A szakcsoportok mun­kája eddig js eredményes volt. 1972-ben 24 mázsa há­zinyulat (élve) vásárolt meg az ÁFÉSZ. Erre az évre 36 mázsa élő házinyúl felvásár­lását tervezték be. mert a tenyésztői kedv nő és az árak is javultak. A Fehérgyarmati ÁFÉSZ- nek is Vgn házinyúltenyész- tő szakcsoportja, amely <50 taggal működik. Az egész járásban ez a legeredmé­nyesebb házinyúltenyésztő szakcsoport. Munkája szer­vezett és a tenyésztés egyre korszerűbb. Ez a szakcsoport 1972-ben több. mint 1ÖD má­zsa élő nypí’at adott el az ÁFÉSZ-nyk. Az idén enne! is több nyúlrg számítanak. , A FPJHfiRfiYARMVn ÁFÉSZ is segíti anyagilag a házin vú i t er vésztő szakcso­portot. Etetőketrecet pél­dául a szakcsoport tagjai in­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom