Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-02 / 51. szám

M73. március 8. KELET-MAGYARORSZÄ« 8. Vásárosnaményban könnyű? ISMÉT KIVÁLÓ A KLUB—71 Még csőlakóknak is ae­vezték őket. Mert a föld alat­ti pinceklubjuk olyan, mint egy hosszú alagút. A teteje félköríves. két méternél alig magasabb. Vastag fű­részelt farönköket neveztek ki ülőbútornak. Saját deko­rációk, falra, mennyezetre ragasztva, barkácsolt fa ha- muzók. minden egyéni és egyszerű. Ilyennek készítet­ték él otthonukat a vásá- rosnaményi fiatalok. Névválasztásuk is a lehe­tő legegyszerűbbre esett, egy szó és egy szám: Kiült—71. Több. mint hatvan fiatal kö­zössége. Két éve alakultak, kétszer nyerték el a kiváló címet. A második év mun­kája alapján mint a megye három lg£jqbh klubjának egvikét az országos érteke­lésre Aranykoszon’s címre terjesztették fel. A visszhang szinte egyöntetű: megérde­melték. A visszhang másik fele: Vásárosnaményban könnyű. A klub vezetőjével. Antal Györggyel — „civilben” a járási művelődési Központ művészeti előadói a — éppen második születésnapi uKon beszélgettünk. Két kiváló cím után már lehet miről beszáipplni. PélíJ^wl ncr&l, hogy nagy községről van szó. s könnyebb lett \rolna klubot alakítani, mint ki- sebb helveken, csak egvbaj van. Az. hogy abban a klub­ban hatvannál töj>b ember nem fér el. Amikor q kötet­len vasárnapi programokon plusz 30—-40 fiatal is Szóra­kozni akar. egyszerűen nem jut hely. Vagy például arról, hogy előny-e ott klubot szervezni ahol ötszáz közép- iskolás tanul. Itt a középis­kola egyben konkurrencia is. hiszen saiát klubjuk is van. Ormán alist-alig járnak a művelődési központba. Há­rom kollégista klubtagjuk­nak is külön engedélyt kel­lett beszereznie a szabá1.vpk szigorúak: este kilencig bent kell lenniük a kollégiumban. Vagy a következő kérdés: könnyű-e azért! mert egy jgeres? községi RISZ~*;zervé- zettől kaphatnak segítséget? Iffv sem könnyű. A klubta­gok sérelmezik Is. hogv a függetlenített községi KISZ- titkár mé£ c?ak K£t a1Ií§: lommal látogatta mee okét. Sokkal io'ob a kaocsplat a járn^,* KTSlZ-blaottságSál. Diákok. munkásfiatalok, tsz-tagok. alkalmazottak, bejárók és eljárók közössé­ge. Nagy dologra döbbentek rá: annak van nagyobb ér-, féke. amiért dolgozniuk kel­lett. s nem annak, amit ké­szen kaptak. Ez a „felfede­zés” mindjárt az indulásnál meghatározó volt. A helyi Vörös Csillag Tsz-t a bútor­zatnak szánt prgg fgtprzsek ügyében keresték meg. A ládagyárat a farönkök fű­részelése miatt. Aztán neki­álltak ásóval, lapáttal, öt­ven centi vastagságú földet termeltek ki az „alagútból”, s már csak a festés és a be­rendezés volt hátra. A járási művelődési köz­pont anyagi támogatása mel­lé — gz intézmény működ­teti a klubot — jól jött a tavalyi kiváló cím: „abból1- vettek társasjátékokat, fel­szereléseket. Szerdán és va­sárnap esténként a TJtanjC együttes gondoskodik' a hangulatról. Bogdán Miklós, Varga Péter ép Varga Zoltán saját szerzeményeikkel ugyanolyan síkért aratnak,, mint a slágerlista dalokkal. Kétéves teljesített és a kö­vetkező időkre tervezett programjuk olyan gazdag, hogy csak címszavakban le­het idézni. Sorozat megyénk irodalmi és történelmi nagy­jairól, sorozat a barokk ze­néről, sorozat a szocialista országok életéről, a csillagá­szatról. az fakultásról, s még egy sereg program a képzőművészettől a külpoli­tikai fórumig. A legtöbt(re neves szakembereket hívnak meg előadónak. Próbáltuk a klubtagokkal közösen kideríteni. milyen helyet foglal ej ennek a klubnak a munkája’ a köz­ség népművelésében. Úgy érzik, többszörösen túlléptek azon a jellegen, amit az if­júsági klub fogalma jelent. Kapcsolataik igen jók a mű­velődési központ tpbbi cso­portjával, a Beregi Színpad­dal és a barkácsolókkal. Na­gyobb társadalmi ünnepe­ken. de névadókon. KISZ- esküvőkön is fellépnek a színjátszók, köztük jó ! né­hány klubtag. Egyik szerep­lésüket egy vetélkedő terü­leti döntőjében a rádió is közvetítetté. Szinte minden iga^i klub­ban törvényszerű, Hogy egy idő után felüti fejét a kö­zömbösség. 3 vezető^ pedig elfáspínak, ha ninc^ kiért dolgozni. Vásáppsnamériyt sem kerülte el az a „jár­vány”. Itt az első 2—3 hó­nap után derült ki, hogy mi- lyen kqjPfiol? veszély J|z ér- ctekteignpég. Néhány vezető típusú fiatal leteroényessége, találékonysága azonban ma­gával ragadta a többit. Ak- kor kellett szervezni — mondta $| klubvezető. Ez az akkor “azonban régen elmúlt, § a fiatalok a magukénak érzik a klubot. A titkuk csakis ez lehet, mert így valptep kpnpyű önmagukért és másokért is tenni. (baraksó) A Nyíregyházi Konzervgyár tynkodi telepén két felfúj­ható fóliasátort használnak raktárként. A mintegy 6 méter magas sátorban emelővillás targoncával történik a ki-be ra­kodás. (Hammel József felvételé) 4 rendezett városok, falvak érdekében Ház — engedély nélkül ? Az utóbbi években sokan építkeznek engedély nélkül. Szomorú eredménye ennpk a sok rendezetlen utca, ké- scPpb, — a laikus számára érthetetlennek tűnő — bon- tás. Sok gondot az építtető­nek $ddig nem okozott: a bírságot — a néjiáriy ezer forintot előre bekalkulálta — ennyivel többe került a ház. Az egyéni érdekeket aztán a közösségé bánta. Most változik a helyzet. Még a múlt év nyarán'a Mi­nisztertanács foglalkozott az Üggyel Is "utasította az épí­tési gs várqsfpjlesztési mi­nisztert, hogy — tja kell, ra- f3ik<|li§ eszközökkel is — ves­sen gátat a további enge­dély nélküli, illetvp a tervtől ejtérő építkezéseknek. A je­lenlegi állapotoknak ugyanis már jelentős a társadalmi veszélyességük és plyan bé­lyegek keletkeznek egyes te­lepüléseken, üdülőhelyeken, hogy veszélyeztetik az ok­szerű telekgazdálkodást. • A legértékesebb területeket építik be a rendezési tervtől eltérően, vagy éppen olyan „Szemüveg nélkül köszörült...“ Elemző, felmérő és javas- lattevő munkát végeznek a KISZ megyei bizottsága nael-, lett az egy évé mfíködq ré­tegtanácsok. A testületi anya­gokat tanácsaikkal egészítik ki. egyes témakörökben pe­piig részletes felméréseket, előterjesztéseket készítenek. Ä három rétegtanács azonos péllal alakult "meg, fle fel­adataik a „profilok” miatt különböznek egymástól. A mezőgazdasági és falusi fiatalok rétegtanácsa 41 tagú — termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok, MEZÖGÉP- vállalatok, ÁFÉSZ-ek és az élelmiszeripar KlSZ-fiataljai- ből tevődik össze. Van köz­tük pedagógus, fizikai és ad­minisztratív dolgozó, akik a rétegtanács szövetkezetpoli­tikai és az állami mezőgazda­sági üzemek munkabizottsá­gaiban ypsznek rőgzt- Múlt évben egvik legnagyobb vál­lalkozásuk a tanyai fiatalok helyzetének felmérése volt. Tanvánként készültek a je­lentések. melyekből egy egy­séges anvagot adtak ki javas­latokkal. feladatokkal kiegé­szítve. Az idei program megfelelő fórumot jelent az ágazatok fiataljainak — aktívaértekez­leteket tartanak az ÁFÉSZ­ekbep, az élelmiszeriparban. Megbeszélik a lányok és a fiatalasszonyok közéleti akti­vitásának kérdéseit, a fiatal falusi értelmiség politikai te­vékenységét. Járási és Né­gyei Vetélkedőkét rendeznek szakmunkások. betanított munkáspk és agrárszakembe­rek részvételével, akik a zöldség- és gyümölcstermesz­tés területein dolgoznak. Az ifjúmunkások 35 tagú rétegtanácsában elsősorban gyakorló K TSZ-titka rókát vá- fásztptta'k. Ez nagy előnyt je­lent számukra. hiszen a mos­tani feladatokkal már koráb­ban is foglalkoztak. Első munkájuk közé ‘Yarfozótt "a? a felmérés, melyben az ipari szövetkezetek KTé7,-fiataljai- r>ak életét vizsgálták. A rétegtanács ’ létrejöttévé1 a vállalatok, üzemek és p KISZ-bi^Qttsjjg kijött közvet- len kancsolat alakult ki, éc az informá'-'ócsere is meg­gyorsult. Ez a jó kapcsol?1 ggvík feltétele ez évi prog­ramjuk megvalósításának Terveik között szőrénél má­jus 19—22-én az ifjúmunkás napok megrendezése, kommu­nista műszakok tartása, mely­nek Devételét á tanyai kollé­giumok alapiára utalják. Ve­télkedősorozatot szerveznek hárprn szintpn, alqpszervezeti, körzeti — Záhony, Kisvárda, Tiszavasvári, Mátészalka és Nyírbátor — és megyei dön­tőkkel. Az iskolai rétegtapúrs szer­vezte á múlt évben a me­gyei diákDarlament esemé­nyeinek előkészítését és le- bpnyolítását. Az ’ osztály, majd pedig az iskolai dják- parlamentek tapasztalatai alapján készítették el azt a vitaindító előadást, mely ja­vaslatai az országos diákpar- 1 amen ten is elhapgzqttak­Az idei féléves tervben há­rom téma kap központi he­lyet. Megbeszélik a középfokú oktatási intézmények KISZ- szervezeteire vonatkozó fel­adatok' “intézkedési tervét ami az állami oktatás helyze­tével és továbbfejlesztésévé* fpglaikozó pártbatározsd ylapián készült 1 Sióban a rpegye hét közénískofa iában — Újfehértón, Kisvárdán két iskolában. Nvfrbátorban, a nyíregyházi Vasvári Pá] és a nénzügvi szakközepiskqlq- ban — térnek át a vertikális rendszerű KTSZ-szervezetek megalakítására. Az ifi vezetők képzésével is rendszeresebben foglalkoznak ebben az évben Balogh Júlia szagos Gumiipari Vállalaton belül az első lett a bizton­ságos munkavégzés terén, s a vegyiparon belül is előke­lő helyezést taglal el­Sajnos, nem mindig lehet­tek ilyen büszkék a gyár- ban, hiszen 1970-ben ugyan­csak ezer dolgozóra még 49 baleset jutott, s a kiesett műszakok száma is 23' volt balesetenként. Olyan hely- zet alakult ki, hogy egyesek már azt gondolták, ez a spe­ciális körülményekből ala­kult ki, n<em tehet változtat­ni rajta. De á gyár vezetői változatni ak^rtafc. ’r„K. J. veäos?emüyeg nél­kül köszörült. Felelősségre kell vonni, határidő ...” — részlet egv jegyzőkönyvből, amit egy üzemi munkavé­delmi bejárás qtán vettek fel. Több tucat pont sora­kozik, többnyire csak néhány napos határidőt hagyva az egyes hiányosságok megszün­tetésére. Nem nagy ügyek­ről van szó, hiszen ilyenek szerepelnek a pqptok között, mint a közlekedési utak fes­tésének felújítása, egy meg­repedt kapcsoló cseréje, stb., de meg kell előzni a baleset tét- De a bejárást minden hónapban megtartják. Az1 okok megszüntetésével nyilván csökken a balesetek szárny. Egyik mqd a mind tökéletesebb gépek * beszer­zése, a műszáki korszerűsít tés. Néha elég egy jó ötlet, néha több százezer forint iá kevés. A kecékpártfimlő ás a présüzemben például meg­nyitották az üzemépület te­tőiét. biztp‘sj|ptMk az qlfzír vó berendezésék mellett a' természetes szellőzést is. éj most nyáron sincs olyan me­leg az üzemben, mint más­kor télen volt. A fonal­üzemben a magas zaj ellen svéd gyártmányú különleges vattát szereztek be, amely csak a magas frekvenciájú hangokat szűri ki, az embe­ri beszéd érthető marad. A szövetkenő üzemben kézi műszereket kaptak a műve­zetők, hogy a súrlódás miatt keletkező sztatikus áramfel- töltődést mérni tudják, meg­előzzék az ebből keletkező kisebb tüzeket. Ám semmit sem ér a leg­tökéletesebb géP sem, ha nem tartják be a kezelési utasításokat, ha nem ismerik a veszélyforrásokat a mun: kások. S a termelés minden­áron való hajszolása sem le­het cél, ha szem elől vesz­tik a munkát végző embert. S a gumigyárban a munka- védelem egyik sarkpontja 3 szemléleti változtatás yoit. A munkás«* legnagyobb része a mezőgazdasí gbpl, a háztar­tásból Került a gyárba, a gé­pek mellé, ahol nemcsak magára kell vigyáznia, há­tiéin cíqlgqzótácsát is néznie kell. Sokszor nem értették, hogy az előírások az ő ér­dekükben vannak, nem a termelést akarják lassítani általuk, hanem a, biztonsá­gos munkát célozzák. 5 A munkavédelmi iroda összesen négy emberből áll. Ők nem leh^tngk ot‘t min­denütt, * nem figyelmeztethe­tik azt, aki fittyet' hány a veszélyre/ Segítségükre van viszont a harminc üzemi megbízott, a műszakonként megszervezett munkavédel­mi őchálógat. „Kérem megjavítani.. — kezdődik a bejegyzés a la­ticelüzemi munkaVédélrni pr- naplóban. Munkás írja be a véleményét, hogy mit talál rossznak, s a főművezető ad­ja a választ, hogy milyen in­tézkedést tettek. Naponta van bejegyzés, minden ap­róságról. S miért írásban? így biztosabb a végrehajtás' a felelősségre vonás. Törődni kell a munkások­kal — vallják egvrp töppeq a gumigyárban. Bizonyítja ezt a peh|z íjakéi munka csökkentésére' egyre több emelőgép beszerzése, a szak­képzett elsősegélynyújtók be­állítása mindhárom műszak­ban, a tartályokban, aknák­ban végzett munkához oxi- génes önmén tőkészülékek be­szedése, dg ipqg az üzpmj étkezőkben egy-egy hűtőgép beállítása is. (!• b.) helyeken épülnek lakások, ahol középületeknek, közin- tézményeknek, úthálózatnak van eredetileg kijelölt hejy<?. De azt is hozzátehetjük, hogy a legtöbb engedély nél­kül épített ház ellentétes a közízléssel, — sokszor éppen emiatt nem kérnek építési engedélyt — vagy a néhol hivalkodó, egyéni ízlés sze­rint készült építmény nein fejezi ki a társadalom poten­ciálját. Az ilyen — és sajnos egv- rp gyakoribb — jelenség -;k megfékezésére volt ssüin.'g a kormányrendeletre, amely­nek alapján az építési és vá- vosfejHsztési miniszter rrúr- cius elsejétől bevezette az építésrendészeti bírságot. .\z építésrendészeti bírság építési hatósági vonalon zaj­lik — tehát népi a szabály­sértési csoport büntet — és a büntetés mértéke is lénye­gesei! magasabb az eddig lri, szabott bírságokénál: az épít­mény értékének 10 százalé­ka. De 3 bírságot nem csal* akkor szabják ki az építési hatóságok, ha engedély nél­kül építkezik valaki, hanem akkor is, ha kapott enge­délyt, de attól jelentős mér­tekben éltért, vagy ha épí­tési engedélyhez nem kötött építési munkát a város-, vagy községrendezési terv, továbbá az általános érvé­nyű építésügyi és műemlék- védeltpi előírásokat súlyosai} megsertj. A bírságot akkor is ki ­szabják,^ ha qgy éPülqtet ijgn| a használatbavételi enge-, délyben megjelöl} rendelte­tés szeyiht használják. Ilyet elég gyakran lehet tapasz­talni például Nyíregyházán, ahol az eredetileg nyári konyhának készült épületet albérlőknek adlak ki- fcri nem rendeltetésszerű hasz­nálat. . •VS'á’ciUilbaA,-..-* 'J'j Atr ' A rendelet kimondja, hogy építésrendészeti -bírsággal (teli sújtqpi azj a beruházói is, aki á fontosabb ip,ari, építőipari és raktárberuÜá- zasd.kat az p.rszágos Tejgp- lielyförgalmi Központ telepi? tési javaslata, illetőleg a? építésügyi és városfejlesztési miniszter döntése nélkül, vagy attól eltérő módon te­lepít. Az engedélytől való elté­rés esetén 1974. tpárcips elf sejéig lehet bírságolni, ha q cselekmény elkövetése óit} tíz év még nem telt el. (En­nek ellenérzésére az adócső 7 portoknál jó lehetőség nyí­lik). A bírság egyébként nem csak egyszer szabható ki: há a hatóság elrendeli q bontást és a megadott határ­időre a tulajdonos nem haj­totta végre az intézkedést, akkor bírságolnak. Ha az újabb határidőt is túllépi, akkor isptot kiszabják a bírc Ságot, egészen addig, amíg q bpntás meg nem történik. Balogh József Sikeres évet zártak Jánkmajtison Jól sikerült évet zárt a iánkmajtisi Dózpa Teprnelő- szovetkézet. Egy tag havi átlagkeresete 1972-ben 1707 forint volt. Az idei terveket a még magasabb jövedelem szempontjából készítették el. 1973-ban mindenekelőtt a gépesítést kívánják fokozni. Erre a célra másfél millió forintot fordítanak. Ebbpl az összegből két tehergépkocsit, egy szemestermény-szárítót. egy önjárps markolót és ve­tőgépekét vasáréinak. Félmillió forintot terveztek növendékbikák vásárlására. A környék háztáji gazdasá­gaiban nevelt bikákból az ícféiT'lOÖ^tSO darabot' vá­sárolnak. Az elmúlt évbeq s'-az bikái hizlaltak, melyek­nél sikerült’ elérni a napi tizenhat deka súlygyarapo­dást. Egy kiló súlygyarapo-; dós előállítási költsége as 1971-es 27 forintról 1972- ben huszonegy forint ötven fillérre csökkent. A bjrkákat exporta szállították. Áttér­nek a tejesbárány értékesí­tésére. Az elmúlt évben csaknem másfél rpillió fo­rint értékben adtak el ezer- hétszáz tejesbárányt. A iánk­majtisi Dózsa Tsz az idén több. mint 2000 darab tejes­bárányt akar értékesítem. Ha a két forgó henger kö­zé jút valakinek az ujja, ak­kor q hengerek azt menthe­tetlenül összeronpsolják. Egy próba: nyúlunk a hengerhez, egy kattanás, a gép megáll. Nem véletlenül, de akarattal sem. Elég volt egy vasrúdhoz hozzáérni, s automatikusan megállt a gép. S a rúd olyan távolságra van elhelyezve, hpgy megakadályozza a iTjun- kást ábban, hogy a hengerig érjen. Elqtte már hozzá kell érnie a rúdhoz,’ s a biztonsá­gi kapcsoló leállítja a- gépet. Ez csak az egyik megoldás, amit a Nyíregyházi Gumi­gyárban bevezettek a mun­kások biztonsága érdekében. Szinte minden rnunkghely^i, minden gépnél van valami- lyen hiztpqsqgi berendezés, hogy ákkor is vigyázzon a munkásra, amikor az felelőt­lenül, a technológiai utasítá­sokat megsértve ’ akar dol­gozni. Baleset mégis előfor­dul. A múlt évben 25 jutott ezer dolgozóra. Átlagosan 14,6 műszakból hiányzott az, aki balesetet szenvedett. S ezek a számok szépek, ha lehet „szépnek” nevezni egy kedvező "baleseti statisztikát. Ugyanis a tavalyi eredmé­nyeivel a gumigyár az Or­Üzemi balesetek tanulságai a gumigyárban Ifjúmunkás napok — vetélkedők A RETEGT AN ÁCSOK MUNKATERVEIßÖL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom