Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-14 / 37. szám

WT3. feßrulr Tf.

KBCFT-W AeYÄR9ttgr A C*

S. ©Ms!

A nők helyzete az ipari szövetkezetekben

Beszélgetés Czimbalmos Istvánnal, a KISZÖV elnökével

„Jél kezdődőit...“

Látogatás a textilruházati vállalat új üzemében

Értesültünk arról, hogy a

párt megyei végrehajtó bizottsága jelentést kért a KISZÖV elnökségétől: hogyan

áll a dolgozó nők politikai, gazdasági és szociális helyzete megyénk ipari szövetkezeteiben? Ezzel kapcsolatban néhány kérdést intéztünk Czimbalmos István elvtárshoz, a KISZÖV elnökéhez.

— Minek alapján készült a jelentés?

— Az MSZMP Központi Bizottsága 1970. február 18—19-i ülésén megvizsgálta a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetét és irányelveket állapított meg a nők munkahelyi feltételeinek, szociális helyzetének, valamint életkörülményeinek megja- vitására. A Központi Bizottság ülését kormányhatározat, a megyei pártbizottság május 12-i ülésének határozata és az OKISZ elnökségének felhívása követte. Ezeknek a határozatoknak szellemében tárgyalta meg a KISZÖV elnök- sége is a megyénk ipari szövetkezeteiben dolgozó nők helyzetével kapcsolatos fela- datokat.’ Most a párt megyei végrehajtó bizottságnak arról kellett számot adnunk, hogy az eddig megjelent határozatokat, felhívásokat miként valósították meg szövetkezeteinkben .

— Kérjük, részletesebben szóljon a határozat végrehajtásáról, eredményeikről, gondjaikról.

— Ipari szövetkezeteinkben 10 ezer 700-an dolgoznak, ebből 3800 a nődolgozó. Ez a foglalkoztatottak 35 százalékát teszi ki. A számok csak aláhúzzák a megjelent pártós kormányhatározatok fontosságát. A szövetkezeti iparban bekövetkezett gyors fejlődés eredményeként elsősorban nődolgozókat vettek fel. Ez a növekedés könnyűiparunkra volt a jellemző. A Nyírség Ruházati, a Kisvár- dai Ruházati, a Nyírbátori Ruházati, a Gávavencsellői Vegyes, a Nagykállói Textil- ruházati, a Fehérgyarmati Ruházati Szövetkezetek, a ra- kamazi, a nyíregyházi, a nagykállói és a vencsellői cipész szövetkezeteknél ugrásszerű volt a fejlődés. Sőt, a Nyírség Ruházati Szövetkezet Tiszavasváriban, a Nyírbátori Ruházati Szövetkezet pedig Nyírlugoson hozott létre új telephelyet, ezzel is segítve a helyi munkaerőgondokon. Szövetkezeteinkben igen magas a betanított és segédmunkás nők száma, ezért is vizsgálta elnökségünk annak lehetőségét, hogy a nők képzéséhez nagyobb kedvezményeket biztosítsanak szövetkezeteinkben. Célunk az volt, hogy mind többen tegyenek szakmunkásvizsgát. Ennek megfelelően a felsőbb szerveknek javaslatot tettünk, s várható, hogy a szakmunkás- vizsgával kapcsolatos intézkedések mielőbb kedvező lehetőségeket teremtenek majd nődolgozóinknak.

— A megjelent kormány- határozat alapján az ipari szövetkezetek is kidolgozták tervüket a csökkentett munkaidő bevezetésére. Elsők között voltak a könnyűipari ágazatokba sorolt szövetkezetek, amelyek intézkedéseik alapján igyekeztek több szabad időt biztosítani. A kétműsza- kos termelést szombaton úgy oldották meg, hogy az egyik szabad, vagyis nem dolgoznak, a másikon pedig csak délelőttös műszakban dolgoznak a nők. A szövetkezetek vezetői megvizsgálták a többgyermekes családanyák és az egyedül élő nők helyzetét is. Ennek eredményeként a két- műszakos termelés mellett egyműszakos beosztást bizto- Btott női dolgozói részére a

Nyírség Ruházati és a Raka- mazi Cipész Szövetkezet. A Nyírség Ruházati Szövetkezetben azoknak az anyáknak, akiknek iskolás korú gyermekük van, az érettségi megszerzéséig tanszersegélyt is adnak. Minden év karácso- nyában pedig az apával nem rendelkezőknek gyermekenként 400—500 forintot juttatnák ajándékként. A Nyíregyházi Fodrász és a Kisvárdai Fodrász Általános Szolgáltató Szövetkezeteknél a gyermekét egyedül nevelő, illetve többgyermekes édesanyáknak további 3 százalékos bérfejlesztést biztosítanak. Azoknál a szövetkezeteknél, ahol két- műszakos termelés van, a vezetőség a bevásárlások megkönnyítésére üzemük területén helyiséget adtak az AFÉSZ-ek részére, hogy a műszak befejeztével a dolgo- zó nők bevásárlását segítsék.' Olyan irányban is történtek intézkedések, hogy a közelben levő boltok nyitvatartási idejét megváltoztassák. Jó példaként a Rakamazi Cipész és az Ujfehértói Építő- és Faipari Szövetkezetét említeném meg.

— A szociális létesítményekkel való ellátottságban is jelentős a javulás a korábbi évekhez viszonyítva, de még korántsem kielégítő. Folyamatos fejlődés elsősorban azoknál a szövetkezeteknél várható, ahol a IV. ötéves tervidőszak során beruházást valósítanak meg. Ezek a Nyíregyházi Cipész, a Nyírség Ruházati, a Kisvárdai Ruházati, a Nagykállói Cipész, a Nyírbátori Ruházati, a Fehérgyarmati Ruházati Szövetkezet. Tehát azoknál a szövetkezeteknél várható előrelépés, ahol a nődolgozók aránya jelentős. Ezeknél a szövetkezeteknél a korszerű munkahely mellett a szociális ellátottságról is gondoskodnak. Változás várható a rakamazi cipészeknél is, ahol a KFA-ból juttatott támogatással igyekeznek meglévő problémáikat még az idén megoldani.

— Jelentős javulás tapasztalható az üzemorvosi ellátottság terén. A szövetkezetek a körzeti orvossal lfötött megállapodással teszik lehetővé a heti egyszeri egészség- ügyi tanácsadást. Ujfehértón, Gávavencsellőn a szövetkezet önálló üzemorvossal rendelkezik. Nyíregyházán a KISZÖV épületében is megkezdődött az üzemorvosi rendelés heti három alkalommal a megyeszékhelyen működő szövetkezetek dolgozóinak.

A már korábban is az ipari szövetkezetekben foglalkoztatott nődolgozóknak, de különösen az utóbbi években munkát vállaló nődolgozóknak jelentett és jelent ma is problémát gyermekük óvodai, bölcsődei elhelyezése. A szövetkezetek vezetőségei ezért határozták el, hogy segítik a városi pártbizottság és a tanács által kezdeményezett építési akciót Eddig 5 millió forinttal járultak hozzá, hogy ez a probléma is mielőbb kedvezően megoldódjék.

— Hogyan realizálódik tus egyenlő munkáért egyenlő bért elve a szövetkezetekben?

— Egyre több helyen ér- vényesül az egyenlő munkáért egyenlő bért elve. Ez különösen ott jelentkezik, ahol a nők teljesítménybér- ben dolgoznak. A bőr-ruházati, a textilruházati, és a szolgáltató iparba sorolt szövetkezeteknél általában a bérezésben is egyenlő partnernek tekintik a nőket. Vannak azonban olyan tapasztalataink is, mint például a Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezetnél, ahol a normáidé meghatározásánál nem a leghelyesebben jártak el. Ezért felhívtuk a szövetkezet vezetőinek a figyelmét a rossz gyakorlatra. Ezután megfelelő intézkedéseket tettek.

— A dolgozó nők átlagkeresetét vizsgálva megállapítottuk, hogy azokon a munkahelyeken, ahol a férfiakétól alacsonyabbak a jövedelmek, ez jórészt a dolgozó nők nem megfelelő szakképzettségére vezethetők visszá, valamint arra, hogy a nehezebb fizikai munkát a férfidolgozók végzik. Ilyen például a ruhaiparban a vasalás, a cipőiparban az aljamunka. Megállapítottuk, egyes szövetkezetekben az átlagkeresetek állandó emelkedése tapasztalható. Ilyen például a Nyírség Ruházati Szövetkezet, ahol a női szakmunkások keresete az 1970-ben elért 1673 forintról 1972-ben 1981 forintra

emelkedett.

— Mi a helyzet a nők szakmai továbbképzése terén?

—yA szövetkezetek egy része keresi a megoldást, a szakmai továbbképzésre. Ezért több helyen szakköröket szerveztek, ösztöndíjat létesítettek a közép- és felsőszintű vezetői munkahelyek betöltésére. A tapasztalatcsere-kirándulások is éppúgy megtalálhatók, mint a TIT rendezvényei a szövetkezetek életében. A politikai oktatásban is évről évre többen vesznek részt. Gávavencsellőn a Vegyesipari Szövetkezetben a 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőknek megszervezték a kihelyezett oktatást.

— A KISZÖV elnökségének oktatási tervében szerepel a szakmai továbbképzés. A konfekcióiparban foglalkoztatottak részére például az OKISZ Labor bevonásával szabásztanfolyamot, szalagvezetői tanfolyamot tartottunk. Külön a szövetkezetek- ben is szerveztünk hasonló továbbképzést. A Nyírség Ruházati Szövetkezetben ennek eredménye, hogy a női szalagvezetők száma 3-ról 5-re nőtt, s hogy ma már művezetői munkakörben is találunk nődolgozót. Megyénkben 12 belső ellenőri és számos főkönyvelői tisztséget is nődolgozók látnak el.

— Örömmel mondhatom, hogy a párt- és a kormány- határozat megjelenése óta erősödött a nők politikai, társadalmi és közéleti tevékenysége, nagyobb számban vállalnak szerepet a választott szervek vezető testületéiben. Ma például az ipari szövetkezetek vezetőségeiben és különböző bizottságaiban 150 nő vesz részt. A nők jelentős szerepet töltenek be a szocialista munkaverseny-mozga- lomban is. A szocialista brigádok tagjainak egyharmada nődolgozó.

— A párt megyei végrehajtó bizottsága hogyan értékelte a jelentést és milyen feladatokat szabott meg a szövetkezeteknek?

— A végrehajtó bizottság alapos, mélyreható elemzés alapján vizsgálta meg jelentésünket, amelyet egyébként reálisnak tartott. Megállapította többek között, hogy a párt- és kormányhatározat végrehajtásában értünk el eredményeket, de még számos megoldásra váró feladatnak kell eleget tennünk. Felhívta a figyelmünket: tovább kell javítani a nők foglalkoztatottságát; tervszerűbben kell foglalkozni valamennyi iparágban a szakmunkásképzéssel ; érvényt kell szerezni az egyenlő munkáért egyenlő bért elvnek; megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a munkakörülmények javítására. A IV. ötéves tervben megjelölt szolgáltatás fejlesztésével is segíteni kell a határozatok megvalósítását. A végrehajtó bizottság hatékonyabb politikai, társadalmi és gazdasági intézkedéseket vár el a szövetkezetek vezetőitől s ennek igyekszünk majd a jövőben eleget tenni — fejezte be nyilatkozatát Czimbalmos István. .

Ez az év igazán jól kezdődött — vallják a textilruházati vállalat munkásai. Január utolsó napjaiban birtokba vehették korszerű, szép üzemüket Nyíregyházán, a Csályi Ferenc utcán. S ugyanakkor már tudták azt is, hogy március elsejétől valamivel több pénzért is dolgoznak majd a kényelmes, kellemes, új munkahelyen.

Sokáig tűrtünk

— Tíz éve vagyok a vállalat dolgozója, s most először dolgozom ilyen jó körülmények között — mondja Zen- tai Istvánná betanített munkásnő. — Sok kényelmetlenséget tűrtünk 13 hónapon át a munkába járással, ki aGu- szevén túlra, az Orgona utcára. Itt többségben nők dolgozunk. Bizony, nem volt megnyugtató a délutáni műszakból hazajárni, sötétség- ben, elhagyott külterületen járkálni. De, ha meggondolom, munkavégzés szempontjából még az az ideiglenes telep is jobb volt, mint a korábbi, a szűk, zsúfolt és sötét Zrínyi Ilona utcai műhely.

— Ahhoz képest igen, még szociális létesítmények dolgában is — veszi át a szót Me- lieh László szabó szakmunkás. — Legalább volt öltözőnk, meg két vízcsapunk. Míg a Zrínyin -- semmi. így amit itt kaptunk, összehasonlíthatatlan. Külön férfi, női öltözők, mosdó, zuhanyozó. A varrodánk tágas, egészséges, jó megvilágításű nagy csarnok. Ilyen körülmények között még a közérzetünk is jobb, meg a munkakedvünk is. Úgy gondolom, mindez a teljesítményünkön érződik majd. Mert ez már olyan, mint manapság egy igazi üzemnek lennie kell. Ruhagyár. Csak valamivel kisebb.

Két é? előny

Az. Mini konfekcióüzem. Közel ezer négyzetméteres üzemcsarnokkal, szabászattal, raktárakkal, kísérleti műhellyel, s még egy kicsi tmk is helyet kapott az előcsarnokból leválasztott sarokban. Ez a tízmillió forintba került könnyűszerkezetes épület — amit egy év alatt készített el az építő- és szerelő vállalat — egy nagyobb beruházás első lépcsője. Ehhez adott 4

millió forint támogatást iparfejlesztési alapjából a megyei tanács. Később folytatják az építkezést, ahogy a vállalat kigazdálkodja, magyarán: megtermeli a rávalót, a további beruházás költségeit. Akkor majd ideköltözik az egész vállalat, de egyelőre ez volt a sürgős; az árutermelő üzem. Itt 150-en dolgoznak egy-egy műszakban. 120-an közvetlenül a termelésben, a többiek a kisegítők, irányítók, raktárosok, adminisztrátorok stb. Pillanatnyilag nem teljes még a termelői létszám. 50—

60 munkásnak a betanítása most van folyamatban.

— Uj üzemük munkába ál- lásával, az idén mintegy 50 százalékkal emelkedik vállalatunk termelése. 48 millió forint értékben készítünk női, bakfis és leányka felsőruházati cikkeket. 1973-ra az árbevételi tervünk — modell- házunk és a szolgáltatórészlegek bevételével együtt —■ eléri a 60 millió forintot. Nemcsak az árutermelést, a lakossági szolgáltató tevékenységünket is növeljük, s ezek vállalási díjait nem kívánjuk emelni. Mindezzel az év végére termelési eredményekben, valamint létszámban is elérjük az 1975-re tervezettet — tájékoztat Lip- niczky József igazgató.

A dolgozók bére

S nehogy „szemkápráztatónak” tűnjön ez a fejlődés, magyarázatot fűz az elhangzottakhoz. Nem csúszott hiba ötéves tervükbe, egyszerűen, amikor az készült, még nem tudták, hogy el kell jönniük a Zrínyi Hona utcáról. Az ottani viszonyok között nem lehettek merész terveik. Itt új technológiai eljárásokat, különböző üzemszervezési intézkedéseket vezethetnek be, termelékeny gépeket helyezhetnek üzembe. Például már dolgozik a tűzés nélküli fazonkialakításhoz egy présgép. Hát ezt jelenti egy korszerű üzem!

— Vállalatunknál március elsejétől átlagosan 4—8, a leieméit, irányító munkakörökben 12 százalékkal emelkedik a termelő munkában dolgozók bére. Biztosak vagyunk abban, hogy a jobb munkakörülmények, a magasabb fizetés ösztönzően hat majd a munkára — mondta búcsúzóul az igazgató.

Kádár E.

Hétköznapok

Országút, Nagykálló és Nyírbátor között. Négy kilométerre Bátortól, az országúton három kisgyerek, iskolatáskával feltartja a kezét. A Volga pilótája rám néz Természetesen felvesszük őket.

Nem tudják bezárni az ajtót. Már hátul kuncognak, a hátsó ülés tele gyereknevetéssel, ilyen kényelmesen régen utaztak az iskolába. Rájuk zárom az ajtót, aztán névsorolvasás;

Bóra István, IV/B osztályú

tanuló, csupa kitűnő, eleven szemű. Pankotai Judit IV/A osztályos a nyírbátori általánosban. Csupa nevetés, pláne, hogy megmelegszik a kocsiban. És a kishuga, a vele csaknem egyforma magas

Pankotai Valéria, a II/B-ből. szintén kiváló tanuló. (Judit tanulmányi eredményei fölött bölcsen elsuhantunk.)

Három tanyasi gyerek.

tiyórUgetáek

— Mindennap így jártok az

iskolába ?

— Biegen.

— Hánykor kezdődik a tanítás?

— Háromnegyed egykor szeretünk már ott lenni,

— Mikor álltok ki az országú tra?

— Fél tizenkettőkor.

— Ebéd?

— A suliban.

— Micsoda? Mennyiért?

— Hát... A tej egyharminc. A kakaó egyhatvan. Egy kifli negyven fillér. Két kifli nyolcvan fillér.

— És hazafelé?

— Ha felvesz kocsi a benzinkútnál, már hétre otthtjp vagyunk. Ha nem vesz fel, gyalog nyolcra. Hétfőn, szerdán és pénteken fél hatig tart az iskola. És csütörtökön az őrsi gyűlés miatt.

A kis Valéria belekotyog:

— Nekem kedden.

Komoly kérdés következik.

ebédre? Kettőnek három forint. Az egyiknek csak kettő. Azért nem tudja megvenni a tejhez a két kiflit. Tíz fillérrel több. De dicsekszik, hogy apunak is visz cigarettát, azon behozza ...

És most jön a váratlan csattanó. Letesszük őket kis kerülővel az iskola előtt. Bezárom az ajtót, visszaülök, robogunk tovább Tiborszállás felé. Elgondolkozom az egy- harmincas tejen, a tanyasi gyerek ebédjén.

A pilóta riaszt fel gondolataimból. Azt mondja váratlanul.

— Köszönöm.

— Micsoda?

— Jólesett elhozni őket.

És a szótlan, csendes gépkocsivezetőből ömleni kezd a szó. Győző barátom elmondja, hogy ő is így járt be, a Bedő-bokorból a Debrő-bokor- ba. Nekik nem két-három forintjuk volt. Zsíros kenyér. Megették tízóraira. Aztán a délelőtti iskola után hazafelé, rongylabdával fociztak. Késő este értek haza. De jó volt. Az út csiszolja a gyereket.

Hirtelen eszünkbe jut a kis Judit egyik szava. Még MtngitaibM

— Néha későn érünk haza, mert útközben elbeszélgetjük az Időt

*

Ennek a történetnek két szereplője van. Nevezzük őket Zsuzsi néninek és Bandi bácsinak. Éppen igy is hívják őket. Zsuzsi néni az isten pénzét is elköltené. Éppen ezért Bandi bácsi rövid pórázon tartja. A nyíregyházi idős férjnek minden pénze el van dugdosva a lakás különböző részeiben. Csak már vigyáz. Amikor ősszel begyújtott a kályhába, ott égett a tűzesőbe az eldugott ötszáz forintosa. Amikor az ócska papírokat kivitték a gyerekek a kukába, vele ment az oda dugott két százas is. Az idős ember mást választott tehát. A szekrényben lógó legócskább kabátok zsebeibe dug- dossa, amit a nyugdíján kívül mellékesen keres. Onnan veszi elő, amikor Zsuzsi néni nem látja.

Történt pedig minap, hogy Zsuzsi mamának végképp elfogyott a pénze. Meg a kis tüzelő is. Hogy mégis legyen valami, gondolt egy négyöt

4» musánaet 4b feferStto a zsife

vásárra Bandi apu egyik öreg ruháját. Ügyis van annyi, gondolta, talán észre sem veszi az öreg.

Eladta háromszáz forintért. Egy ismeretlennek. Talán nem is nyíregyházinak. Ki tudja. Még örült is ne’^i. Meleg szobával, jó vacsorával várta az öreget.

Bandi bácsi megdörzsölts a kezét. Meleg volt. Jó volt a kolbászos rántotta is. Aztán gyanakodva szétszimatolt:

— Honnan volt pénzed?

Zsuzsi néni bevallotta.

Sírva fakadt az öreg. Kétezer forint volt eldugva az ócska ruha zsebeibe. Jól járt, aki megvette. Eddig nem jelentkezett. Hol is jelentkezne?

Az idős házaspár tegnap — életében először — megjelent az OTP helyi fiókjában. Betették a maradékot. Apu szemei még mindig nedvesek! voltak. Zsuzsi néni is úgy tett, mintha sírna. De azért volt valami vidámság is a tekintetében.

Lehet, hogy nem sajnálja * tanulópénzt?

iff I. ,,, | f „I fl, -|Mr,n , av>-.unf_A-a