Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-14 / 37. szám

4. fwret-SfraYAftoRssAU W73. feírulr M HAZÁI KILÁTÓ PRÉZLINEK VALÓ­Több alkalommal vásárol­tattam gyermekemmel hét­fő reggel zsemlét az Északi Alközpontban lévő ABC-áru- hfe';an. Tapasztalatom sze­rint 10 zsemle vásárlása esetén 5 frisset és 5 szára­zát adnak. Úgy gondolják, hogy az a néhány száraz a friss között elvegyül, s a vevő — aki fogyasztható, friss zsemlét akar enni reg­gelire — észre sem veszi az „ügyeskedést”. Erre különö­sen jó alkalmat ad g gygr- mekvásárló, de felnőttekkel szemben sem kíméletesebbek, legfeljebb óvatosabbak. .Tu­domásom szerint a bolt a száraz péksüteményt vissza**' adhatja a sütőiparnak, s ab­ból készül a prézli. Mi­ért nem él az ABC- áruház ezzel a lehetőséggel? Miért a vevőre sózzák a prézlinek valót? — pana­szolja Mester Jánosné nyír­egyházi levélírónk. SÍKOS JÄRDÄK Bár enyhe volt a tél — legalábbis eddig —, ennek ellenére előfordult, amikor az utak és a járdák sikosak voltak, s végre február 12-én reggelre az első kiadós hó is leesett. Ezen a reggelen lett volna a háztulajdonosoknak mit eltakarítani, de ezt igen kevesen tették, mint ahogy a járda felszórásáról is sokan elfelejtkeztek. Pedig a hó el­takarítása és a járda felszó­rása a háztulajdonosok fel­adata, s annak elmulasztása szabálysértés. pénzbírságot von maga után. Lehet, hogy erről sokan megfeledkeztek? Ezen a télen ez kevésbé volt aktuálisaidé aikdtel.es-, ségről akkor»'- sem • szabad megfeledkezni. — írja N.agy Kálmán nyíregyházi Aak-oa Átkelés a jégen . Cigánd és Dombrád közsé­geket a Tisza választja el egymástól. Télen — amikor az átkelést a jég miatt a pontonhíd sem biztosítja, a község lakói a folyó jegén, életük kockáztatása árán pró­bálnak átkelni, s hogy ez mennyire veszélyes, azt iga­zolja a február 4-én Történt eset. amikor egy házaspár a folyón keresztül próbált át­jutni a túlsó partra, s a jég beszakadt alattuk. Csak a gyors segítségnek köszönhe­tik életüket: Jó lenne ha az érintett Tcözségek lakói ily módon mellőznék az átkelést, és tudomásul vennék a tél okozta nehézségeket és kor­látozásokat — írja levelében M. K. dombrádi olvasónk. Víz NÉLKÜL Üjfehértón, a Vöröshadse­reg utcában évtizedekig mű­ködött egy közkút, amely 50 családot látott el ivóvízzel. Két éve azonban rossz ez a kút. amelyet a napokban tel­jesen felszámoltak a jávítás helvett. így víz nélkül ma­radtunk, igaz azzal bíztatnak bennünket, hogy vízvezeték lesz az utcában. Vajon mi­kor? S addig is nem lett vol­na célszerű 50 család érde­kében a közkutat megjavíta- ni? — k'érdezii I. D. TJjfehér- tó. Vöröshadsereg utca 44. szám alatti olvasónk. KI JAVÍTJA? A tanárképző főiskola I. sz gyakorlóiskolája — gyakor­lati oktatás célját szolgáló — öt varrógéppel rendelke­zik. melyek közül három már legalább egy fél éve rossz. Az iskola — mivel ezek hiá­nyában oktatni nem tud — többször próbálkozott azok megjavíttatásával. de váro­sunkban nincs egy olyar ktsz, szerviz, amely varró gépjavítással is fóglaikozil- Ha a varrógépek megjavíts Sára valaki mégis vállalkoz na, ezúton kérjük jelentkeze sét —• írják az I. sz. gyako- ióiskola növendékei. HALÁSZCSÁRDA — HAL NÉLKÜL — Nevetséges, rántott halat kérni egy halászcsárdában. (Kiss Ernő rajza) Február 5-én délután fel­kerestem a nyíregyházi ha­lászcsárdát és kértem, hogy elvitelre készítsenek három adag rántott halat. Azt a meglepő választ kaptam, „nincs egy gramm halunk sem”. Felvetődött bennem a kérdés: hogyan lehet az. hogy az Alkotmány Halásza- ti Termelőszövetkezet ha­lászcsárdájában nincs hal. Nem nyugodtam meg. tele­fonon megkérdeztem a tsz elnökét; mi az oka a halhi­ánynak? A válasz meglepő volt: van hal és volt is a halászcsárdában. A halász- csárda vezetője is ugyanezt a választ adta, hogy folya­matos és jó a halellátás. Ugyan miért utasított el en­gem mégis a felszolgáló? Két eset lehetséges: érdektelen­ség, vagy a nemtörődömség. Mind a kettó nagy hiba! — írja Farkas Pál. Berencsi Józsefné nagyha­lászi olvasónknak levélben Válaszoltunk. Lipcsei Károly tunyogmatolcsi, Bakk Gyula sonkádi, Bagdi Ferenc besz- tereci,- Lukács Károly kisvar- sányi, Balogh Elekné gulá- esi, Koós József rohodi, Bu- lyálci Endre nagyecsedi, Ba­kos Zsigmondné mátészalkai. Pályi Mihályné bakthlóránt- házi, Iván István jármi la­kosok ügyében az illetéke­sek segítségét kértük. Soós I László szamossályi, valamint Nagy Antalné kétérközi ol­vasóinkat az illetékesek le­vélben tájékoztatták. Kiss Lajos tivgdari lakos pana - szát orvosolták. Papp György- né kállósemjéni olvasónk a biztosítási összeget megkap­ta. Öber János nyíregyházi lakos túlfizetését a bölcsőde a februári térítési díj meg­állapításánál figyelembe fog­ja venni. Erdélyi Mária ho- dászi lakos panasza jogos volt, a jegypénztárost az il­letékesek utasították a díj­szabási rendelkezések pontos megtartására. A lap megírta — az illetékes válaszol HAZSZAM 1972. december 16-án az egyik levélíró szóvá tette, hogy az Északi krt. páros ol­dalának számozása helyte­len. fCözöljiik, hogy a vá­ros területén az utcanév és házszámtáblák kihelyezése folyamatban van, ezzel a helytelen számozások meg­szűnnek, s a közeljövőben a cikkben kifogásolt útnak az átszámozása is megtörténik. JÄRDA „Szabályellenes járda” címmel 1972. december 6-án megjelent cikkre az alábbia­kat válaszoljuk: Nyíregyházán a Mező ut­cában megépített három eme­letes lakóház előtti járda­-----------7---­NEM FŰTIK Tiszalökön a MÁV-vasútál- unás várótermét vagy nem ütik, vagy ha igen, akkor olyan füst keletkezik, hogy el keli hagyni a helyiséget. Nagy forgalma van ennek az szintet a városrendezési terv­ben előírt magassági szintre emelték. A színtemelést nem az épület alatti garázsok megközelítése indokolja. Az utca teljes hosszában a jár­daszínt megemelését — a je­lenleg meglévő lakóházak szanálásáig — nem tudjuk végrehajtani, mert a csapa­dékvíz-elvezetés hiánya mi­att az épületek állagát ve­szélyeztetnénk. Az újságcikk­nek a közvilágításra vonat­kozó részét jogosnak tartjuk, az épület előtti járdaszakasz jobb megvilágítása érdeké­ben a szükséges intézkedést megtesszük. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztálya állomásnak. Kérjük a MÁV ot, hogy a váróterem megfe leíő fűtéséről gondoskodna nak, hiszen a várakozók kö­zött igen sok a kisgyerek ás a diák — olvastuk F. J. ti» szalöki lakos levelében. SOROMPÓ A MA V a Guszev lakótelepi sorompót a nap legnagyobb részében zárva tartja, ezáltal a közúti forgalmat lassítja, gátolja. Évek óta tartó prob­léma ez, jó lenne tehát meg­oldást találni. Végleges meg­oldást egy járművek számá­ra épített aluljáró jelentené, de van áthidaló megoldás is. Például: csúcsforgalmi idő­pontban a MÁV ne végez­zen tolatást, ilyenkor csak a személy-, vagy tehervonatok áthaladása alkalmával tart­sa zárva a sorompót. Ha ez nem lehetséges, engedélyez­zék a keréknárosoknak, mo­torosoknak, hogy a járművü­ket áttolhassák a gyalogosok forgalmát szolgáló aluljárón, a többi jármű — tekintve hogy gyorsabbak — kisebb kerülővel is eljuthat úticél­jához, a sorompó zárva tar­tása esetén. Még annyit: úgy tudom, a Bethlen Gábor ut­cai vasúti átjárónál egy fe­lüljáró építését tervezik, er­re mikor fog sor kerülni? — kérdezi levelében Sz. T. nyír­egyházi olvasónk. DÉLUTÁN NEM INDUL Nyírbátorból, valamint Í.Iáriapócs, Kisléta, Pócspet- ri és Kállósemjén községek­ből igen sokan járnak Nyíregyházára dolgozni, leg­többen a gyárakba, ahol több műszak van. Sajnos, a dél­utáni műszakosok munka­kezdés előtt 5 órával kény­telenek otthonról elindulni, mert délben nem indul vo­nat Nyíregyházára. írásban kértük már a debreceni MAV-igazgatóságot, hogy 13 óra körül indítsanak egy sze­relvényt ezen a vonalon, amely Nagykállában talál­kozna a Nyíradonyból érkező vonattal, ahonnan szintén sokan járnak be. Kérésün­ket sajnos eddig még nem vették figyelembe — java­solja levelében Szondy Er­zsébet kállósemjéni lakos. ELFELEJTKEZTEK RÓLA? A város központjában, a Bocskai és a Vöröshadsereg utcát a Béla utca köti össze, melynek igen nagy gyalogos­éi járműforgalma van. Ál­talános panasz, hogy ennek az útszakasznak a felújítá­sára évek óta nem került sor. Elfelejtkeztek róla. Pe- dig nagyon ráférne. A gya­logjárda mindkét oldalon gidres-gödrös. A rossz idő­ben a gyalogosok az útközé­pen kénytelenek közlekedni, s ez balesetveszélyes. Sür-r gősen meg kell javítani eb­ben az utcában a gyalogjár­dát. Ez nem jelenthet na­gyobb feladatot, hiszen az utca hossza alig néhány száz méter — írja Farkas Pál. „KILÁTÁS " A Vöröshadsereg útja 40, és 42. számú házak udvará­ból járművel az úttestre történő kihajtás igen körül­ményes, mert sem jobbról, sem pedig balról az úttest nem látható be. Balról egy kiszáradt fa gátolja a kilá­tást, amely egvben a járóke­lőkre is veszélyes, szélvihar esetén az ágak letörhetnek. A jobb oldali kilátást pedig egy fagylaltosbódé zárja el. Amely egész évben ott áll — eléggé korszerűtlen, meg­viselt külsejű —. annak el­lenére, hogy egy évben mind­össze körülbelül 2 hónapig tartják nyitva. Valóban szük­ség van erre a bódéra? Ha igen, akkor miért nem állíta­nak fel egy modern, az utca képéhez méltó pavilont egy olyan helyen, ahol a közle­kedést nem akadályozza — írja F. P. Folyómedret „öblítettek“ Egy héttel ezelőtt — még kiderítetlen okokból — rend­kívüli szennyeződés került a Hernádba, amely rövid idő alatt szinte megtizedelte a folyó felső szakaszának hal­állományát. A védekezés során sikerült az élő szerve­zetre veszélyes szennyező anyagot felhígítani és gyor­san levezetni. Ezt a felada­tot a csehszlovák vízügyi szervekkel együttműködve oldották meg. Az Észak-ma­gyarországi Vízügyi Igazgató­ság kérésére ugyanis a Her- nád Szlovákia területén lévő víztárolókat megnyitották és azokból csaknem egymillió köbméter friss vizet enged­tek a folyóba, „kiöblítve” a medret. (Észak-Magyar ország) Ízlik a gatumbhús Békés megye ősidő óta hí­res galambtenyésztéséről. Igen sokan foglalkoznak hobbyból galambtenyésztéssel. Külö­nösen híresek ezen a tájon a strasszerek, a tyúktarkák, a római, a máltai, angol, kék- begyes, magyar óriás és más galambfajták. A röp-, dísz- és húsgalamb egyaránt ked­velt, s igen értékes, fajtiszta egyedeket mondhatnak ma­gukénak a galambászok. Bár elsősorban szórakozásból tartják a galambokat, de népgazdaságilag is jelentős a galambhús-értékesítés. Azon túl, hogy igen sok csa­lád rendszeresen fogyasztja a galambhúst, évente mintegy tíz vagon galambot adnak el a Baromfifeldolgozó Válla­latnak, amit részben élve, részben feldolgozva, főként tőkésállamba exportálnak. (Békés megyei Népújság) Patkányok a kábelszekrényben Sok a panasz mostanában Nagykanizsán a telefonokra. Gyakori az üzemzavar, sok­szor maradnak némán a ké­szülékek, nem jön a búgó hang. És ezt a jelenséget patkányok okozzák. Ezek az állatok más híján, vagy mert éppen ínyenc cseme­gének találják, szétrágják a föld alatti telefonkábelek kö­penyét, s a következmény: zavar az összeköttetésben. A szerelők állítása szerint a patkányok szinte ellepik a csőhálózatot és a kábelszek­rényeket, s lassan már nem győzik a szétroncsolt kábel­köpenyek helyrehozását. (Zalai Hírlap) Bárány vásár Az enyhe időben a sza­badban telelnek, a nyájak Bács-Kiskun megyében. Csak az ellő anyajuhokat tartják a hodályokban, a többit a kopár mezőkön terelgetik, ahol még „harapnivalót” is találnak. Negyedik hónapja tart a bárányoztatás. Az új év kezdetéig mintegy har­mincezret exportáltak a téli szaporulatból, s tavaszig ösz- szesen 75 ézer kisbárány ke­rül értékesítésre. Az időzí­tett szaporulattal elsősorban a külföldi piaci igényeket szolgálják. A tenyésztőmun­ka feladata az is. hogy hús­típusú juhfajtákat honosítsa­nak meg, s keresztezéssel ja­vítsák a fésűs merinói juho­kat. A solti Szikra Terme­lőszövetkezetben pedig kül­földi ikerellő juhfajták te­nyésztésével kísérleteznek. (Petőfi Népe) CASCO sok előny ben! A gépkocsi-tulajdonosok egyik bosszantó gondja, hogv a szervizekre napokig, hete kig, sőt néha' hónapokig kel' várni. Ezen segített most a: Állami Biztosító Vas megye igazgatósága, amikor a CAS UO-biztosítással rendelkez igyfelei érdekében megálló lodást kötött a Műszeripar íavító Szövetkezettel, mely nek értelmében a CASCO igazolvány felmutatása ese tén soron kívül végzik el a biztosított gépkocsik szervi­zét. A CASCO-sok gépkocsi­ját ezenkívül évente egy al­kalommal a szövetkezet in­gyenesen átvizsgálja, ellenőr­zi a futóművet, a kormány­művet, beállítja a fényszóró­kat, egyáltalán műszaki biz- tonságilag „átfésüli” a gép­járműveket. CVas Népe) Kapós a makói hanyma Európa-szerte, de még a tengeren túl is kelendő a makói vöröshagyma, hat or­szágba — Angliába, a Né­met Szövetségi Köztársaság­ba, Olaszországba, Franciaor­szágba, Svédországba és Tri­nidadba — exportálja a HUNGAROFRUCT Vállalat. A Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központja 4000 vagonnal vásárolt fel a nagyüzemi gazdaságoktól, a háztáji kistermelőktől. A vi­lágpiacon elsősorban azért keresik a magyar hagymát, mert szebb, fényesebb héjú, sűrűbb húsú és így jobban tárolható, mint akár az egyiptomi, akár a spanyol hagyma. A makói termés zö­mét a szegedi, a makói és a szentesi telepeken dolgozzák fel, készítik elő exportra. (Csongrád megyei Hírlap) ,. Lurkó“ kiegészítéssel Tizenegy darabból álló gyermekbútor a Lurkó. író­asztal, ágyneműtartós heve­rő, rakodó- és akasztós szek­rények tartoznak hozzá. Cél­szerű és mindenekelőtt rend­kívül olcsó. A Győri Cardo és Bútorgyár tavaly mutatta be és már sorozatban gyárt­ja. Csupán Győrből hatvanan jegyezték elő néhány nup alatt. Csupán az a baja, hogy mindössze egy fekhely tartó-'- zik hozzá. Annak idején, amikor a Cardo a Lurkót, tervezte, az volt az elgondo­lása, hogy egy új típust je­lentet meg. Most viszont, is­merve a piaca igényeit, « Cardo a Lurkó-bútorhoz a többgyermekes családoknak ad azonos színű huzattal az ugyancsak általa gyártott gyermekheverőkből is. (Kisalföld) Borbírálat Háromnapos borbírálatot végeztek a Szőlészeti és Bo­rászati Kutató Intézet pécsi kutatóállomásán. A nemesí- tési, fajtakutatási, tőketerhe­lési, terhelési és borászati kísérletek 1972-es évjáratú borait rangsorolták a szak­emberek. A tapasztalatok szerint a tavalyi mostoha időjárási viszonyok mellett is jó minőséget adott a riz­lingszilváni, a tramini, a chardonnay, a leányka, a ,pinot blanc és a sauvignan. Kiderült, hogy a korai és a közepes érésű fajták jobb minőségű borral „szolgál­tak”, mint a késői érésűek. Ez a gazdaságokat arra in­ti, hogy ha nem akarnak nagy termelési kockázatot vállalni, akkor ezeket a faj­tákat kell telepíteniük. A szakemberek szerint a » pécsi borok fáradtak, vének. A kí­sérletek szerint a jobban ké- nezett borok friss hatást kelthetnek. (Dunántúli Napló) Analfabéta csempész A sem írni, sem olvasni ncra 'tudó Forgács Gyulánc zalaeger­szegi lakos, háztartásbeli május- ban utazott ki Bécsbe az any­jához, majd egy rokon kocsijá­val hozatta magát vissza Szom­bathelyig. A határállomáson négyezer forint értékű használt árut diktáltak be a vámőrök­nek, de ámint a későbbiekben kiderült, ez a szám egyszerűen blöff volt. Nagyon jól elrejtet­ték a kocsiban a fekete aján­dékcsomagot, mert amikor a za- aegerszegi pénzügyőrség hely- zíni vizsgálatot tartott, nem Egyezer, hanem 27 ezer 613 irint értékű „import kelléket” "Iáit a nő lakásán. Az asszony armészetesen írástudatlanságá­ba hivatkozott, a bíróság azon- » >an nem fogadta el ezt a véde­kezést és héthónapi börtönínm- eíésre ítélte. (Zalai Hírlap) Szerkesztői üzenetek

Next

/
Oldalképek
Tartalom